around the world

My 3 years hitchhike on the globe

2005. október 20., csütörtök

Cambodia 1


A cambodiai oldalon SARS bode is volt ahol nyilatkoznunk kellett arrol. hogy nem vagyunk fertozve. Gondolkodtam. hogy felvilagositom oket. hogy mar a chicken flu jott divatba. De aztan megsem. mert akkor mit csinalnanak a sok nyomtatvannyal? (amit egyebkent penzert kell megvenniuk a Thaifold felol erkezoknek.
Szembeszoko valtozas. hogy a hatar utan mar foldut varja az athaladokat, no meg sok motortaxi. Stoppolok egyett a kovetkezo falukig, penzt valtok egy boltban majd egy pick up hatuljan zotyogok az elso varoskaig, ahonnan mar minibusszal tudom megtenni a maradek 75 km-t. Az utelagazasoknal kinai kapukon keresztul vezet az ut s a falukban mindenhol a kommunista part tablai diszelegnek. A pagodak es temmplomok mind utangyartottak mert a diktatura elsoporte oket (job esetben elelem raktarnak hasznalta).
Vasarnap leven sok eskuvotol hangosak az utszelek, karaokeval kombinalva, ahogy az mar Azsiaban elvarhato.

PHNOM PEHN-be erve a nagy szeles utak ellenere dugoba kerulunk, koszonhetoen a vietnamnal dusabb szemelygepkocsi tulajdonviszonyoknak. Balos a kozlekedes de jobbkormanyos autobol is sok van. Fura mix. S kipufogo buz. Az egymillios varosban varosban nincsen tomegkozlekedes csak a tomeg kozlekedik motoron, gyakran oten ulve rajta (na jo abbol az egyikuk gyerek), de harman minimum. Par sugarut neven kivul az utcak csak szamozva vannak, mintha New York-ban lennenk. Orosz es Csehszlovak sugaruton kivul par kiralyuk es elnokuk, illetve Mao Ce tung es De Gaulle erdemelte meeg ki hogy foutat nevezzenek el rola.

A Boeng Kak to mellet van a traveler negyed, s mar itt is kialakult Thaifoldi mintara a helyi Khao San road. Hotelek (2$), utazasi irodak, netek (1$) es ettermek (1-2$) varjak a penztarcankat es szorakozasi igenyunket. En egy picit tavolabb szallok meg de ugyanaz a keplet: to fole nyulo kiulos terasz szalmatetovel, fuggoagyak, billiard asztal, TV es naplemente. Amikor megerkeztem eppen a nyulakat etettek a tobol szedett novenyekkel.
A kornyekukon pedig a valos varosi szegenyseg kedves emberekkel, kartyazo es italozo csaladfokkel. Egyik este egy kisfiu szulinapjat unnepelte a szomszedsag, de elkeseredesemre itt is a Happy birth day to you dallama csendult fel. Egyel konnyebb eset a Khmer mint a Vietnami kommunikacio teren, de ha nem beszelnek angolul akkor az activity tudasom itt is konnyen csodot mond. Itt is talalkoztam egy amerikai lannyal Magyar felmenovel, habar magyarorszagrol neki sem jut eszebe sok, a baratnojenek pedig a ciganyok. Nesze neked orszagimage.

Fura hogy mindennek dollarban van megadva az ara de termeszetesen egy pillanat alatt atszamitjak riel-re (1$ - 4000 Riel de nyugatabbra Bath-al is lehet fizetni). A szupermarket kinalata alulmulja, arai felulmuljak europai tarsaiket. Mindenesetre a legkondi biztositott.
Az intezmenyek elott illetve a hidakon geppisztolyosok strazsalnak, a jatszoterek es parkokban pedig csak egyenruhasok.
A varos vasutallomasa nem bonyolit le tul nagy forgalmat leven ketnaponta egy vonat indul innen, de arrol az egyrol sem lehetett infot szerezni a helyi vasutasoktol. Ennek oromere a vasuti sineket elfoglaljak az arusok. Bagett 500 riel, ebed az utcan 500-1500riel, cigi 1$, sor 0.5-1 $
A boltokban elobb kapok digi kamerahoz memoriat, mint objektivemhez UV szurot. Modern vilag koszont reank itt a varosban. Minden helyi etteremben verekedos kinai filmet kell nezni ahol mindig sietnek, s nyugodtan fogadast lehet kotni, hogy 3 percent belul elhangzik az elso utes. A kozelben pedig fogado irodak a tippelni vagyoknak, tobbek kozott Magyar KEK vagy BEK merkozessel.

A piacok zsufoltak amit tetez motoros nemzet voltuk, mert a tomegben sem szallnak le motorjukrol. Kenyelem dugot teremt. Persze ne feledjuk azt az aprosagot sem, hogy itt a motor eltunesi raata meg vietnamot is megelozi. S ha ez meg nem eleg, akkor azt is mondom, hogy estenkent fegyveres rablasokrol is kapni hireket. Allitolag it hasznaljak is a fegyveruket ellenallas eseten, de masnapra biztos lehet benne az aldozat, hogy iratait bank kartyait visszakapja. No igen itt nincsen ATM tehet a plasztik lap szamukra nem ertek.
A temetes itt is zenes, foldiszitett teherauto halad at a varoson hangszorokkal felszerelve.

A Cambodia daily-ben egy cikk ragadta meg a figyelmemet, miszerint helyreallitottak a lerombolt Thai kovetseg epuletet. A kovetsegen az egyik visumra varo khmer azt mondta, hogy a ket kulugyminiszter telefon uzlet versenytarsak,s ez provokalta a thaiok ellen. De en jobban hiszek a Sved verzionak, miszerint az egyik thai szinesz azt nyilatkozta, hogy Angkor az Thai kultura resze. Persze ez erzekenyen erintette a khmereket, hiszen nekik gyakorlatilag Angkor az egyetlen kulturalis maradvanyuk, igy ha azt elvitatjak toluk, akkor semi nem marad a multjukbol. Ezert a felduhodott tomeg behatolt es lerombolt. A helyreallitas 46millio$ volt. Hat jol lerombolhattak….
Kapcsolodo hir, hogy az egyik miniszterium dontott arrol, hogy a Thai stilusu szobrokat eltuntetik a templomokbol, hogy a khmer hagyomanyt vedjek, mert egyebkent az "uj generacio krizisben lesz, mert ha azokat imadjak, akkor a thai kiralyt is"!!! (Lehet pontozni ezt a magyarazatot, mely harom miniszteriumot is erint. Kepzeljuk hany lehet az orszagban!)
Az ujsagban egyebkent multik is hirdetnek marketingest keresve, jo penzert. Elgondolkoztam.

A varos egyebkent keves latnivaloval kecsegtet (elkelne egy vietnami marketinges) , de az egyik ilyen kotelezo gyakorlat az S 21 MUSEUM, ex borton. Itt 17ezer embert tartottak fogsagban es kinoztak meg a diktatura evei alatt, majd mindenkit likvidaltak. ( 7 tulelo maradt, az egyikuk konyvet irt az ott es vele zajlott tortentekrol) A sors fintora, hogy elotte Buddhista iskolakent mukodott, de egy kis falazas utan tokeletesen megfelelt bortonnek. Az embereket a kis cellakban a biztonsag kedveert odalancoltak a foldhoz, de ellenallni amugy sem nagyon lett volna erejuk. mert a napi ketszeri hig rizslevesen kivul (amiben bananlevel uszkalt feltetnek) nem kaptak egyebet, s igy aki esetleg egy honapnal tovabb volt az ehenhalt vagy betegseg ragadta el, ezzel helyet adva ujonnan erkezett vallalkozo kedvu ertelmisegieknek, tanaroknak diakoknak es noknek. Persze nagyobb esely volt kinzas kozben kimulni. Az o tomegsirjaikat lehet a kertben megtalalni. (A helyben-hagytakat helyben hagytaak es helyben hantoltak). Az is eleg volt a bebortonzeshez (ertsd: surgos meghalashoz) ha valaki szemuveges volt avagy tudott olvasni. De egyebkent nem lehetett tudni kiert jonnek az ejszaka (ismeros keplet az 50-es evekbol). A kegyetlenkedesre a magyar tortenelemol jol ismert janicsar historiat alkalmaztak: fiatal gyermekeket kepeztek ki kinzasra.
Az egyik epuletben a fogvatartottak fotoi lathatoak (koztuk tucatnyi kulfoldi). A kinzoszobakban az agy maradt meg ahol az elektromos vezeteket a cicibe vezettek, esetleg (a gyengebb idegzetuek lapozzanak) a fogoval a kormot-ujjukat levagtak precizitastol fuggoen, avagy a szeme folyt ki stb. Volt errol is fenykep de rossz minosegu ambar megdobbento. S mindez nemregen.
Azon elv alapjan mukodott a rendszer, hogy: it is better to kill you by mistake than to keep you by mistake. (kvazi; csak a halott indian a jo indian. Ily modon lett az orszagban 167 borton es 343 killing fields (tomeg meszarhely), ahol karddal vetettek veget a szenvedeseknek leven a loszer draga volt (mindenestre dragabb, mint az emberelet.) Igy sikerult a lakossag letszamat 1-3 millioval csokkenteni, s ezzel a belso egyet nem ertest felszamolni. (Sztalin ota mi is tudjuk, hogy a Magyar kerdes – vagon kerdes)
Habar ezzel nem vettek elejet az ehezeseknek sem, habar Maoista alapu parasztarsadalmat akartak letrehozni. Ehhez kitelepitettek a varosi lakossagot videkre (ertsd kenyszermunka) mondvan: a gyar lustava tesz. (A munka pedig nemesit, ahogy Auswich bejaratanal volt kiirva). Az autokat is kitelepitettek egy kupacban a pusztaba – mozogni minek. A kulvilaggal minden kapcsolatot megszakitottak: kiveve Kina. Nos egyenlore ennyi latlelet a genocide museumrol, mely falakon kepeken es szogesdrotokon aligha kinal tobb latnivalot.

Elmelkedni valot annal inkabb. Pol Pot miert elhetett szabadon 2002 –es halalaig? Jobb nem bolygatni. De: a kisemberek oldalarol ez felhaborito, a nagyemberek reszerol meg pofatlan gusztustalanizmus. S hogy ez miert van igy maig?
Probalom megerteni Cambodia tortenelmet, de az elmult 40 ev annyira zavaos es kibogozhatatlan a kulso szemlelonek, hogy nem vallalkozom ra. A belso szemleloknek pedig semmi indittatasuk az ugyek tisztaba tetelere, hiszen jo reszuk erintett a multban.
De egy dolog volt biztos: a voros khmerek – veresek. A helyzet azota csak az elnevezesekben valtozott s csupan mundert es cimket csereltek. Amikor pert akartak (?) inditani a vezetok ellen, az utolso pillanatban mindig meghiusult (vagy valaki odaszolt nekik, hogy ti is sarosak lesztek..) Szoval job nem bolygatni.
Ahogy azt sem, hogy kesobb Thaifold segitsegevel kerult Kinabol fegyver es elelem a hegyekbe szorult Voros Khmereknek, s gondolom nem a kiraly ket szep szemeert, hanem az ellenorzott teruleteken banyaszott legkemenyebb valutaert: dragakovekert. Igy lesz a vilag legnagyobb dragako exportoreve, aki segit (egy diktaturat. Meg ha csak egyett, de ott van Burma is).
A politikai dontes, miszerint a fegyverket be kell szolgaltatni az uj kormanynak, szinten a polgarhaboru tovabbeleset tette lehetove¸ mert azoktol a videkiektol tudtak elvenni, akik loyalisak voltak es betartottak a torvenyt, de erdemben addig csak ok harcoltak a voros khmer partizanok ellen. Azutan senki. A hivatalos sereg korrupt, ok is adtak el fegyvereket a vorosoknek, a katonatisztek pdig nem letezo katonak zsoldjait vettek fel.
Valahogy mindig a maffia jut eszembe a rendszerukrol. Jobb nem bolygatni, mert sok mosolygo es "tisztesseges" kozeleti szemelyiseg (az osszes?) lenne erintett. Ok inkabb fapofaval alljak a nep hallgatolagos elegedetlenseget mely nem tor felszinre. Tobbekkel meg ma is csak negyszemkozt lehet beszelni politikarol, hiszen a bortonokben van eleg szoba kiado. S azon vannak hogy besugok reven a hangadokat elnemitsak. Pol Pot is sok titkot vihetett magaval, de szabadon halt meg 1998-ban abban az orszagban, aholmilliokat oletett meg.
Az ido majd minden sebet begyogyit. A lakossag 50 % fiatal, akik csak a maval torodnek. Igy ne csodalkozzunk azon se, hogy itt a valasztasokat az nyeri meg, aki tobb szavazatot tud megvasarolni. A keszpenz az ur. Az a biztos. Eladjak jovojuket, de ilyen tortenelem utan nehez lenne az egyszeru emberek szemere vetni, hogy eladjak voksukat, mert nekik a jelen a realitas. Ok mar nem hisznek az igereteknek¸ hisz tudjak mindenki korrupt es a sajat erdeket nezi, nem az orszaget. Ok miert tennenek maskeppen?

A varos masik latnivaloja a Nemzeti Muzeumuk, ahol lathato mindaz, ami Angkorban nem.
A harmadik fo erdekesseg a Kiralyi Palota (igen kiralysag van itt) impozans felujitott Thai stilusu tetozettel, tronteremmel es fenykepezni tilossal. Mellette a nagy tulelo: a silver pagoda a 19. sz.-bol, mely nevet onnan kapta, hogy padlojat otezer kg ezust boritja, s az egyetlen templom az orszagban melyet meghagytak, bizonyitando, hogy ok torodnek Kambodia kulturalis oroksegevel. (azert van mas otletem is: amikor mar mindenkit eltett lab alol, akkor o ulne a tronra, megalapitana sajat valasat, melyet visszadatalna, s a bizonyitek ez az epulet lenne.) Ma a templom arany buddhaszobrokkal, dragasagokkal megtoltve, s az egyik eletnagysagu aranyszobor majd 10ezer gyemanttal kidiszitve, idezve az orszag regmult gazdagsagat. A kulso kerengon fresskok rama jana epizodokkal, mig a kulso reszen egy skanzen es egy etnografiai kiallitas teszi kerekke a 3$-t kostalo elmenyt. (Kameraert kulon kell fizetni.)

Egyik nap maradek HVG-met olvasgatom es zenet hallgatok, mikor mellettem egy fiatal par megall es csak mosolyog. Kiderult, hogy a magyar betuk volt a kulonleges ismertetojegyem. Neki pedig egy Bp polo. Hat ilyen modon kicsi a vilag. Kedves par, eppen hazauton Taiwan-rol, ahol angolt tanitottak. Par napot itt toltenek, kellemes idot toltunk egyutt.

Hajout a Mekongon
Beszerveztem negy franciat a hajora, hogy megteljen es olcson kijojjon, de az angol hajotulajdonos – mint azt mar a guest housa-ban megszokhattam volna – nem allta szavat. Mondjam erre azt, hogy: ki aki itt kezd uzletet? Vagy csak az intelligencia hianya okozta? Hosszu tortenet. Lenyeg, hogy a Kelet-europai kreativitas miatt tudott elindulni a hajo, s el volt amulva. De utkozben tobbszor elromlott a motor, elhagytuk a kapitanyt, s egy szek is a vizbe kerult. De megerkeztunk a szigetre. Homok foveny, szalmatetos hazacskak a vizben, sehol egy udulo, de pillanatokkal kesobb felbukkan egy helyi asszony szotteset arulva. Egy masik ebedet kinalva, s rendelesre maris vagtak a csirket. En ezen elvezeteket kihagytam s nekilattam megkeresni a falut.

Kellemes meglepetes volt, kedves emberek, hazakban szovoszek, kerekparfelnibol keszitett gombolyito gep melyre egy bolt szakosodott is. Az oregek betelt ragnak, az eskuvohoz pedig nagy tolcserbol uvolt a zene. Kis hangero az ismeretlen fogalom. ha a technika engedi, akkor hasznaljak. Itt ettem D-K Azsia legfinomabb tejberizset pudinggal. Kozben okor huzta ketkereku taligak huztak el mellettem, az alacsonyabb reszekbol termotalajt hordva a foldekre. S kozben minden csupa por. S az aram sem jut el a falu vegere. Addig nezelodtem, mig eluszott a hajom, pedig mondtam 5-re visszamegyek. Szerencsere eszrevettem oket, s visszafordultak, de ez sem volt resze a fair jatekszabalyoknak.

A folyon halaszok, akik este uszo mecsessel jeloltek meg halojukat, hogy a halyok ne menjenekkeresztul orok vadaszmezoiken. Csak azon csodalkozom, hogy van meg hal a folyoban, mert az 5000 km-en mindenhol halasszak, s egyedul Vietnamban lattam fish farmokat a folyon. Ellenpontkent a folyon es partjan ettermek gazdagoknak, kaszinok zenes helyek.

UDONG – regi kiralyi szekhely, par domb tetejeben sztupak, templomok (fotosok, koldusok es picknikelok). Meglepo csak az volt amikor a stupa toveben egy katonatiszt szobrat talalom. Ez az az orszag, ahol gyorsan isteni rangra emelkednek emberek, de uo. gyorsan halnak is meg. (mely istenhez meltatlan). De videken mindenhol epulnek a templomok, mely vagy a hivatalos kurzusrol ertesit, vagy a nep hiterol. Ez utobbit mersekeltnek talalom, de igaz, hogy azert Angkort valaki csak letrehozta. (igaz ezt Thailand magaenak gondolja)

Videken egyre tobb a motor huzta taliga rajta ket tucat emberrel, avagy a morra kotozott sertes, avagy a platora feldobalt - kicsi a rakas nagyot kivan stilusban – sertesek tomege, s en csak segely rof-jukre lettem figyelmes. De elofordult olyan merleg is, ahol az egyen-suly egy kodarab. SI. Tartsunk merteket.

Probalom rancba szedni tortenelmuket egy helyi intelligens fiatal segitsegevel, de meg dolgozom rajta. Mindenesetre o orult, hogy valaki erdeklodik az igazsag felol (habar ahany ember annyi verzio, mely maga is mutatja, hogy mennyire kicsomozhatatlan egy dolog).

Elindulok delre, utkozben a hazak portaja elott babok. nem tudom mire velni, masok sem tudnak kisegiteni. A buszon a szerelem elso verig slagere khmer feldolgozasban videoklippkent. Erdekes. A buszon angol lanyok is, akik onkenteskent angolt tanitanak gyerekeknek. Jartak eszakon is, ahol Pol Pot-ek utolso maradvanyai voltak az erdoben, s ennek oromere meg mindig surun taposoaknakkal szinesitett a terulet.

SIHANOUKVILLE – volt gyarmati udulohely, mara kihalt tengerparttal, habar a vendeglosok meg nem adtak fel. Amit itt tehetek, setalok a homokos tengerparton. Kiallo vasak, muanyag csovek szinesitik a hullamokba belefaradt tekintetemet. casinok is csak arnyekuk onmaguknak, s ok is csak sovarogva varjak a betevedoket. De hianyzik az oslakossag. Nagy utak, terek, kozteri szobrok (Egyebkent ebben a tersegben tobb felfegyverzett szobrot talalni mint mashol a vilagban, koztuk egy body builder Buddha), de sehol egy lelek.

Elsetalva a varoskaba egy marokkoi piac hangulataval talalkozom: ekszerkeszitok, zoldsegarusok, varronok es kifozdek szabdaljak a cipo es ruhaarusok forgatagat. Minden egy helyen. Ez a piac. (lasd. jozsefvarosi piac)

Este ki lehet ulni a hegyoldalba es bamulni a feljovo teliholdat es a kikoto hajokat, illetve a barok egyikeben tolteni a sort es az idot, jo esetben jazz-t hallgatni.

KAMPOT – az ut kulfoldieknek dragabb, mert allitolag a rendornek fizetni kell a kulfoldi fuvar utan. Bribe-arizmus. Itt minden hatosag olyan szabalyokat allit fel, amilyet nem szegyel. A kozponti iranyitas hianyzik. Meg be sem erkeztem a minibusszal a varoskaba de mar egy motoros eszrevett es az ablakon bedobott egy szallodaismertetot a kesobbi fuvar remenyeben. Persze a beigert penzert nem volt szallas, de hagytam, hogy a penzeert megdolgozzon. Vegul a szallo balkonjan kotottem ki. ez is egy opcio, ha a tulaj rugalmas.

Szep kolonialis epuletek a szokasos szines lepuszstultsagukban. Ez hangulat, nem leirhato. Par etkezos helyen kivul gyakorlatilag a semmit lehet tenni.
A noonap estejen setalgatva, belefutottam egy verekedesbe. Mindez az olimpiai stadionjukban" zajlott, ami nem tesz mast, mint berhazak kozotti grund, melyet jo esetben kosarlabdazo gyerekek hasznalnak.

Itt zajlott a varoska egyetlen nonap-unnepi esemenye: a thai box. (had legyenek egy kicsit egyedul a nok). A harcosok belepve a szoritoba szertartasosan meghajoltak a negy egtaj fele, majd marokkoi kigyobuvolo zenere elkezdtek kesztyuben csephadarni egymast, latszolag minden koreografia nelkul. Engem egy picit egy utcai verekedesre emlekeztetett. A menetek tobbnyire a harmadik korig eldoltek, s fekvo emberket vittek le, avagy a trener bedobta a torulkozot. Pontozasos gyozelem csak egyszer volt. S a legmeglepobb, hogy az esemeny fo szponzora a ring oldalan levo feliratok tanulsaga szerint egy festek gyar.

Motort berlek a motortaxisok nagy banatara, s elnezek a kozeli barlangokhoz. Deneverek logatjak malackas orrukat, fak gyokerei ereszkednek a melybe mely egy szent helyet rejt magaba. Belul hajdan templom honolt, mara annak maradvanyai: koszonhetoen Pol pot bajtarsnak. Hat igen, hozza tarsul a baj. Az biztos, hogy ot nem lehet kihagyni az orszag tortenetebol. Barhol jarunk a hatasa felbukkan.

A kozelben egy masik barlang, ahova helyi onkentes guide gyerekek tolmacsolasaval jutok, s a klasszikus ongyujto-falevel paros segitsegevel tekinth. meg a fresskokat. Pol Pot hivei itt huzodtak meg a polgarhaboru alatt, de nem alhattak a vallasos interiort, hat itt is romokban minden kulturanak latszo targy. Egy kis maszas utan a hegy tetejen kotunk ki, ahonnan a kornyezo siksagra lehet lenezni, mikozben a gyerekek gyumolcsoket szednek nekem. Lefele szurosokon baktatunk, s a legkissebb gyerek ezt mezitlab hajtja verge. Valo – ido.
Utkozben meghivtak eskuvokre, bejaratnal szokas szerint matyoba oltozott vendegvarok, bent hangos zene, kint edessegarusok, motortaxisok. De ami hihetetlen volt szamomra, hogy ebben az orszagban gyujtik a soros dobozokat! Penzt kapnak erte. Az eskuvon gyerekek csaptak le a kiurult flakonokra.

KEP – csernobil 2. Szellemvaroska. De itt sugarzas helyett Pol Pot pusztitott. Az eredmeny ua.: kihalt varos. Az infrastruktura, utak, szobrok, keritesek asszisztalnak a szebb multat idezo epuletcsonkok korul. Az epuleteket leromboltak a bajtarsak, hisz gyujtottek a vasat es a femet (no meg a lakossagot), de nem a beket vedeni. Az epuletmaradvanyokat a fak es nehol szegeny csaladok vettek birtokukba. Regi udulofalu volt, ma halaszfaluva serdul, hogy az idejovo belfoldi turistaknak a rakhozamotm eladjak. Az elelmesek pedig muanyag szonyeget fektetnek le az aszfaltra es azt kinaljak berbe a piknikeloknek. Par gazdag mar eszbe kapott, s kinott a villaja, tudvan a hely szepseget, melyet egy oldalrol a tenger, hatulrol pedig egy hegy olel.

Motorozom Kampot kornyeki folyo menti falukban, s a nap szenzacioja az volt, hogy motoromat beletornaztuk egy pici csonakba s en azon ulve tamasztva es egyensulyozva izgultam vegig az evezos kalandot. Egy kinai kommunahoz erkeztem, gyumolcstermelesbol elnek, csomagolnak is belole. Ami otlet tetszett, hogy a gyumolcsot egy hosszu bambuszrudra erositett kosarkaval szedik, igy nem kell a fa szelere maszniuk. Cukornad ultetvenyek es duriam. De a granatalmat is felto gonddal nevelik, mindegyiket befedik egy ronggyal, hogy a nap ne erje olyan erosen. Belefutottam bors ultetvenybe is, eppen szureteltek. Aprolekos munka. Kissebb es tavolabbi falvakban a pici gyerekek felnek a feher embertol, a nagyobbacskak pedig egymast batoritjak, hogy valaki kezet merjen fogni velem. A felnottek pedig az arnyekban penzben kartyaznak. Egyik deli sziesztamat egy dombtetore epult templomban toltom, ahol a szerzetesek tv nezessel utik agyon az idejuket.

Bokor hill station es national park is egy opcio annak aki nem tud mit kezdeni idejevel, Pol Pot partizanjai itt huzodtak meg sokaig, elotte meg a francia vezetok. De en mar lattam szep helyeket eleget, no meg draga is a belepo a kulfoldiek reszere. Belolunk tartjak el allitolag a parkot s mashonnan nincs beveteluk. Erdekes.

A folyo egy masik reszen muslim kozossegre akadtam, de szerencsere Khmer kedvesseguk megmaradt. Ok a 15. sz-i Vietnambol telepultek at, s az brother N.1 idejen koteleztek oket a disznohus evesere, (amirol az atlag khmer meg almodni sem tudott), aki pedig megtagadta azt kivegeztek. Vizproba: jo nem lehetsz. Azert ez a Pol Pot kicsit perverz is volt.

Kambodia gasztronomiajarol nem sokat irtam, mert elegge hal es husalapuak, igy a menum mindig ua. : rice with vegetable. S ezen belul vannak variaciok, de a legjobb a karfiol es ananasz osszesutve. Ezt koveti a zoldbabszeru noveny, s ezutan jonnek a salataszeruek, melyek inkabb levesverzioban fordulnak elo. Ahhoz viszont borsot hasznalnak, igy igazi Magyar etellel talalkozhatom.
Bogarakkal eddig nem nagyon talalkoztam, pedig az orszag errol is hires. De lehet, hogy ezt is csak Pol Pot ra lehet visszavezetni, mert az ehezo emberkek mindent megettek ami az utjukba kerult. Ezt a "Pol Pot gasztronomiai hatasa" reszhez lehet beilleszteni a tortenelmukben.

Ulok a guest house tetejen, irogatok, mikozben az egyik tavoli szomszednal dolgoznak az erositok. Ventillator rairanyitva, s hadd ne legyen csond. Eskuszom, hogy egy muezzin erosseget meghaladta a hangero. Ja kerem, ha bettor a technika, akkor itt csak az a limit, nem egy belso. No igen s hajnali negykor ujra keztek…

Marc 8 nok napja. Unnep nap, ennek oromere nehez motort talalni, s a masnapi buszut is dragabb.
Egyebkent a vilagon talan ez az orszag bir a legtobb unnepnappal, allitolag van amelyik 15 napig is eltart. No persze ez a lakossag legnagyobb reszet kitevo parasztsagot igen kevesse erinti, hiszen a malac sir ha ehes, kapalni es ontozni pedig kell.


gabor vandor
Phnom Phen
2004.03.10 14.00

 

 

 

Cambodia 3




SIEM REAP a kovetkezo uticelom, ismertebb megnevezese a kornyezo latvanyossagnak: ANGKOR. A buszjegy melle jart labmasszazs. Fura no csinalta, lehetett olna ferfi is. (lehet hogy az volt).
Utkozben az amerika hangja khmer adasat hallgatjuk, mikozben olvasgatom a "the first they killed was my father" c. eletregenyt, melybben egy 4 eves kislany razuhant Voros Khmer (tovabbiakban VK) elmenyeit eleveniti fel. Allitolag tortenete tipikus (megrazo, szomoru, taulsagos) barki irhatta volna aki akkor itt elt. Itt tudtam meg, hogy azzal az indokkal telepitettek ki a fovaros lakossagat, hogy jonnek az amerikaiak bombazni. Nekem csak az lett volna gyanus, hogy aki nem akart menni azt agyonlottek, utkozben pedig kifosztottak. (teszem azt hozza, nem tudom a 2. vh-ban ez hogy jarta mifelenk)
Szoval a varos draga, 2-3 szor annyi mint az atlag Cambodia, koszonhetoen a turistaknak. A helyiek logikajat ertem, mert ha valaki kepes kifizetni 20 $ egy napijegyert, annak mar ne legyen draga az ebed 1$ ert. De masik oldalrol a helyiek szivjak meg, mert aki nem nyes le maganak a zsiros turista uzletbol, annak dragava valik a hely, egeszen odaig, hogy a netet sem kepes megfizetni (1$)
Rizst kerersek nem talalok a legtobb kifozdeben. Volt hely ahol zoldseggel es tuzzel rendelkeztek, de megsutni mar nem voltak hajlandoak. Errol jut eszembe egy helyi vicc: Amikor egy khmer horgaszik es fog egy nagy halat, visszadobja. Amikor fog egy kissebbet, azt hazaviszi. Miert? (Mert csak kis serpenyoje van.)
Masik arca a helynek, hogy az arusokat nem lehet levakarni a nyakamrol, igaz az mar nagy profitra jatszik, megeri a faradtsagot.
Beszereztem a helyrol egy ingyenes kiadvanyt terkeppel, ahol megint egy oldalas hirdetes hivja fel a figyelmet a nyugati turistaknak: sex ith children is crime. (500 elkovetot mar letartoztattak, s 20 ev bortonnel fenyegetettseg kilatasban. A kepen egy megbilincselt feher ember kepe lathato.) De a legerdekesebb, hogy a Japan verziobol ez a hirdetes kimaradt! Na, vajon miert?



Angkor-hoz az utam egy killing fields es egy aknamezo mellett haladt, nem hagyva elevulni a kozelmult esemenyeit az evezredek tavlata mellett.
Az archeologiai terulet (templomok) java resze egy 25 km2 teruleten fekszik, bejarasa bicoval kitartast, motorral inkabb penzt es nagyonbb befogado keszseget igenyel. Jo reszuk 10-13 szazad kozott epult, termeszetesen kobol, mert az az isteneke. A millios lakossag fahazai lakoival egyutt elenyesztek.
Az orszag ereje, terulete es vallasa kiralyonkent valtozott, de az epuletekbol leszurve a 12. szazad-tol volt a fnykor es egyseg ideje. Terulete Burmatol-Vietnamig es fel Laoszig, vallasai hindutol, mahayanan keresztul a hinayana buddhizmusig valtozott, majd ez rogzult. Minden tortenelmi valtozast a dombormuveken, minden vallasi valtozast a szobrokon kiserhetunk vegig. Ez gyakran rombolasig is jutott, de erdekesebb variaciok a hindu templom atbudhasitva, avagy a budhissta templom atfalloszozva. De kar lenne tagadni, az epuletek igencsak indiai hatast tukroznek. De ezt most nem firtatom, ez legyen a muveszettortenesz tisztja, vagy egy hozzaszoloe.

Angkor volt akiralyi fovaros ebben az idoben, de mikor mar a mg. helyett a kereskedes valik fontosabba (s amugy is jonnek a sziamiak), akkor celszerubbnek latszott keletebbre a Mekong partjara tenni a fovarost.
Angkor "elso" nepszerusitett nyugati felfedezoje 1860-ban erkzett, s azota a turista invazio leallithatatlan. Napi 500-6000 kulfoldi erkezik, s fizeti be az altalam irrealisan soknak itelt 20$ belepot egy olajceg profitjat gyarapitva. Cserebe nem sok munkat lattam az ott toltott 5 napom alatt, pedig meg nemzetkozi szervezetektol is omlik a penz, amit hlyi berekkel szamitva lehetetlenseg beleolni a projectbe. No de ez mar megint nem az en tisztem.
Szoval jo volt boklaszni a romok kozott, melybol nehanyat meghagytak dzsungelesen benottnek, a fotosok nem kis oromere. Sziesztat kotelezo tartani delidoben, mert a nap forron sut, meg akkor is, ha veletlenul felho takarja. No meg amugy is kell ido emeszteni a latottakat. Ha hagyjak, mert az arusok mindenutt a nyomunkban. S hogy faradozasuk nem hiabavalo, mi sem mutatja jobban, minthogy van aki 1$!-t ad nekik, hogy lefotozza oket. (ez egy napi keresete egytanarnak, orvosnak) No ezeknek adnek piros lapot, mert olyanra szoktatja oket, ami elront egy nepet, helyet stb, s tesz az orvosbol vendeglatost. (Csak visszautalnek arra a sokat vitatott mondatomra, miszerint en probalok ugy utazni, elni, hogy lehetoleg az eredeti kulturalis, emberi (es kozossegi) allapotokat erintetlenul hagyjam. (ne en miattam nyissanak Mcdonaldsot jellegu dolgokra gondoltam). Valahogy ezt ugy tudnam leirni, hogy ugy tavozzak a foldrol, hogy megorzom azoknak a vilagot akik azt majd lakni fogjak. (legalabb kevesen tegyuk meg) Mindennek es mindenkinek megvan a maga helye, hat ne piszkaljunk feleslegesen bele (foleg tudatlanul es kenyelembol ne)
No de mielott nekiallnank szornyulkodni a hivatalos adatok felett, azert azt is tudni kell, mindenki hozza tesz a 20$ fizetesehez, meg a tanar is jegyzeteket ad ki es el, maganorat tart, a renor es hivatalnok pedig egyertelmu. Itt egy biztonsagi or 120$, recepcios 200$, ami mar boven eleg, mert 70$bol lazan ki lehet jonni egy helyinek. Tehat ismetlem; relativ a szegenyseg. Majd mindenkinek van motorja, VCD, HiFi cucca stb., ha meg nincs, akkor van a szomszednak, s a csaladok atjarhatoak. De megis a legaltalanosabb kozeleti tevekenyseg, amikor az kifozdekben filmet neznek. Ahova en jarok, ott mindig ebedkor kezdodik egy klasszikus kori kinai szappanopera, feliratozva. Kimert mozdulatok, zenei toredekkel kisert megdobbenesek es erzelmi viharok.
De legritkabb esetben neznek TV musort. Itt film vagy karaoke CD-k mennek.

Ha egy fiu hazasodni akar, akkor az csak penz kerdes, mert ha van 1000$ a lany szulei reszere, s masik 1-3000$ a bulira, akkor a frigy megkottetik. (Tegyuk hozza, hogy a jo hazassagszervezonek az ut fellocsoltatasarol is erdemes gondoskodnia, mert egyebkent pornyelesse fajul a dolog, az utviszonyokat ismerve.)


Angkor-ban talalkozhatunk szerzetesekkel, kik kedvesek es ami a szivukon az a szajukon. Az egyik hosszu beszelgetes vegen oszinte kivansaggal a szemeben megkerdezte: lehetek a baratod? Nagyon emberi, de elszoktunk ettol.
Maskor pedig egy kislany kerdi: a bacsi miert olyan feher? (Edes. Pedig ha tudna, hogy ennel barnabbra kepes nem vagyok.)
Volt egy nema kisfiu, sokaig kisert, fogta a kezemet. Amikor leultunk, s a kezebe adtam a prospektust, nagyon aktivan es eloen reagalta le a kepeket. O is minden feher ember fotojaban engem velt felfedezni. De a legerdekesebb asszociacioja a rendorrol, a bilincseles. (3-4 eves kisfiu!! Tehat mar latott ilyet!) Egyebkent a varosi rendorseg felosztasa is erdekes: tourist, foreign, statistics, fire police, public order, land traffic, civil penalty, human trafficking and juvenile protection es vegul a serious crime. No es persze van PR is. S mindegyiket nagy neontabla jelzi.


Naponta be lehet nevezni vacsoras-nepzenes es tancos estekre (6-20$), de a lelkes kulhoni es a helyi entuziasztak a sovenyen tulrol szemlelik a klasszikus betetekkel kiegeszitett performancet. Vajon en hol voltam? A neptanc vidamabb lenduletesebb, hangosabb es oszinte (benne halaszmotivumok, szerelem stb). A klasszikus (udvari) fenyesebb, pompasabb, visszafogottan lassu. A zenei alafestes (s tanc) megint balinez hatast, hangulatot idezett bennem, de had tevedjek..

Hetente ingyenes Bach koncert Chello-ra. Dr Beat Richner svajci orvos propagandaval osszekotott zenes eloadasa a cambodiai Eu. viszonyokrol, illetve beszelt az altala nyitott gyerekkorhazakrol, melyek (penz es ver) adomanyok nelkul nem tudnanak mukodni. Evente tobb ezer gyerek eletet mentik meg, mert az allam gyakorlatilag kivonult az Eu-bol, igy az gyogyul kinek penze van. Papiron az Eu. ellatas ingyenes, de Marx ota tudjuk, hogy ami ingyen van az draga. Az orvosok meg nem az allami fizetesbol akarnak nyomorogni, hanem a zseb-penzbol. Korhazai koltsegvetesenek 90% kulfoldi maganadomany, 8% svajci allam, s 2%!! az itteni szerepvallalas. Ennyit er egy emberelet. (Eddig sem ert sokat). Napi 8 gyereket kezelnek, egy kezeles altalaban 5 nap. Erre van 13 millo $ a 3 korhaznak. Egyebkent valaki tudja, hogy nalunk mennyibol gazdalkodik egy korhaz? S annak hany szazaleka a munkaber?

Az orszag elso szamu nyuge a TBC. Ez is a vietnami haboru hozadeka. USA bombazta a vietkongok altal is hasznalt keleti orszagreszt, megolve igy 250ezer khmert, akik igy erthetoen a VK (Voros Khmer) bazisat alkottak. A tobbiek menekulttaborokban kotottek ki, ahol a TBC volt az ur.
S Pol Pot az amerikai bombazast6 kialltva telepitette ki a fovaros lakossagat s vette at a hatalmat az elozo korrupt es gyenge rezsimtol.
Igaz majd negy ev terrorjuknak koszonhetoen az orszag 900 orvosabol 53!! elte tul Pol Pot mellekhatasait. Nepszeru volt meg a krokodilok emberekkel taplalasa, illetve perverz de mukodo megoldas, hogy a gyereke vegezze ki a szuleit..
Ha ezek a korhazak nem lennenek, rengeteg csalad ellatas nelkul maradna. A lakossag 50% 15 ev alatt, s az egyetlen nepesseg szabalyozo a draga nosules lehet. De meg ma is 1000 szolesbol 73 halalllal vegzodik, s a tobbi 10% 5 eves kora elott meghal (diarrhoea)

Letezik az orszagban monks HIV project, ami elso olvasatra meglepo, de csupan arrol van szo, hogy a szerzetesek hirdetik a terjedes es vedekezes modjait.
De a szerzetesek reszt vesznek aknaszedo projektekben is. S ezzel atkanyarodnek kovetkezo temamhoz, Siem Reap masik (underground) latnivalojahoz a LAND MINE MUSEUM-hoz (taposoakna). Szo szerint underground, mert az allam is nyitott egyet par eve (3$), s probalja a sracot ellehetetleniteni, aki viszont szinvonalasan csinalja, s adomanyokat fogad el. Aki Ra egy volt katona, ki telket vett itt, serut gyerekeket fogadott be es tanittat. Emellett rendezte be informativ museumat.
1990-95 kozott 10millio taposoaknat telepitettek az orszagban (s elotte mennyit??). Egy ember egy nap kb. 100 db-t fektet le. Eddig 45 ezer halott, havi 40-120 uj az eredmeny. S az aldozatok 97% civil szemely!! Az aknara lepok 18%-a hal meg (verzik el), 23% amputacioval megussza.
Ma meg 52 orszag alaaknazott (foleg Afganisztan, Afrika, de hogy ne menjunk messzire, ott van volt Jugoszlavia. Meg ma is szedik.). Egy akna ara 5$, felkutatasa 500$ (vagy az amputacios mutet es rehabilitacio ara, avagy csupan a boci ara, aki rossz helyen legelt).
Hogy hany csonka el az orszagban? Most kb. 40 ezer. Tehat minden 275. ember amputalt errefele. Ezt csak egy sarijat bevezeto, bunozokkel teli orszag tudna felulmulni. S a vilag minden evben 500 millio dollart kolt Cambodia-ra, s ez a nagysagrend az orszag koltsegvetese is, amit persze a hadseregre forditanak. (ezek a boldog beke evek)

A kiallitason szakleirasokat bongeszve a Mechanikai Muvek termekevel is talalkozom. (De nem a nmzeti buszkeseg toltott el). (Egyebkent meg miket gyartottak ott?? Valaszokat varom.)
De Cambodiaban USA, Kina, Szu es persze vietnam marketingesei arattak sikert, nagy penzeket szakitva az orszaguknak, mig masoknak a laba.
A szerkezetek egyszeruek; feszitett zsinor vagy 6 kg. nyomatek hozza mukodesbe az aknakat. Megtanultam megkeresni es hatastalanitani a szerkezeteket, nem egy ordongosseg. Ha van egy tollunk, botunk, oldalrol (ne felulrol!!) kapargassuk a talajt, s ha van akkor erezzuk. Hatastalanitani pedig a legegyszerubb. (minden tipusra specializalodtam :o) ) Nem is ertem, a gyartok miert nem talalnak fel valami trukkos verziot, hogy ne legyen olyan konnyu ujra felhasznalni, s ezaltal a forgalmukat novelhtnek... Ugye morbid? Pedig mar igy is a 3 nagy gyarto monopol helyzetbe kerult, mert nem irtak ala a betiltasrol szolo nemzetkozi egyezmenyt. A profit mindenek elott.

Egyebkent utakra es osvenyekre telepitettek joreszt, igy az utikonyv para, miszerint az utakat ne hagyjuk el, kisse ellentmondasosnak latszik. A masik okos elszolasa az utikonyvnek; ha aknamezon talalod magad... Nos, akkor mar keso, mert robbantal. Egyebkent pedig nem tudod, hogy az.
De ha mindenkeppen aknara akarunk lepni, erdemes labujjhegyen tenni, mert akkor nem kell terdig amputalni. A harckocsi aknak miatt pedig nem kell aggodni, mert 300 kg felett lep csak mukodesbe. Hogy megis sok az aldozat? Ennek az emberi szegenyseg es tudatlansag az oka. A fel nem robbant lovedekeket sem erdemes piszkalni, habar az evek soran 50% bedoglik magatol. No de a lakossag gyujti a TNT-t es eladjak, nekik hiaba mondjak. Valami hasznuk legyen a haborubol nekik is, hiszen vegig ok viseltek a terhet.

Aki Ra elete is erdekesen alakult. Szuleit kivegeztek s o mar 5 evesen VK (Voros Khmer) nevelesben reszesult, mignem 10 evesen megkapta elso geppisztolyat. Kesobb akna telepitesre tanitottak (olvasni minek! Aki tudott, mind meghalt). Egyebkent az aknak joreszt onvedelmi celt szolgalt a kis katonai egysegeknek ejszakara. Este korbetelepitettek a tabort, reggel felszedtek es tovabb altak. Ha latogatojuk erkezett, az robbanassal jelezte :o) Nehez volt oket becserkeszni.
A vietnami seregnek 4 evebe telt elutni Siem Reap-ig, s akkor is csak a foutakat ellenorizte. Nos Aki Ra Angkornal esett fogsagba, s 13 evesen valaszthatott: vagy lelovik, vagy a vietnamiakkal harcol tovabb. (en sem dontottem volna maskeppen). A VK egysegek letszamra otode volt a vietnaminak, de nagyon jol szervezettek voltak es hatekonyak. Ezert Vietnam hazaengedte azt a katonajat, aki elve fog el VK partizant. (Ez azt is jelentette, hogy elo fogoly nem volt gyakorlatban). A fogolybol kiszedtek a VK taborhelyet, s ejjel lecsaphattott a vietnami egyseg. De egy ido utan fals foglyokat "kuldtek"aki csapda helyre vezette oket, s igy elhullottak a vietnamiak. A VK-nak lehetett gy rabeszelo kepessege (az embereinek meg hite), hogy egy ilyet bevallaljon, amikr tudni lehet, nem ussza meg elve. No de ki ussza meg elve? Minden negyedik Kambodiai-nak ez nem sikerult.
Egyebkent a falusi lakossag eleg lojalis volt a VK-hoz. Amikor a kormanyerok tisztje ment egy felszabaditott faluba, a helyiek felrobbantottak a tankjat, Termeszetesen Aki Ra a tank tetejen ult, s eletben maradt.
Maskor pedig o volt orsegben tarsaval, o aludt, s mit ad isten, az odameno VK katonak jelszava ua. volt mint az oveke (melyet naponta valtoztattak!), tarsat elvittek, s mig o aludt, addig kitaraztak fegyveret, igy amikor taborukon rajtautottek, o nem tudott segiteni a vietnami tarsainak, mert nem volt loszere. Mindenki meghalt, csak o menekult meg. ( no innentol kezdve gyanus volt az ember, akit egyebkent sose lattam, de meg csak 30 eves. De legyen ez az o titka.)

A vietnamiak nem bantak jol az orszaggal. 10 ev alatt vittek mindent, fat, femet, s az orszagbol egy darabot (kering a nep ajkan) De a lakossaggal sem bantak kesztyus kezzel, ehesek voltak, hat rekviraltak. Ha valakinek a tehene aknara lepett, azt megbuntettek, mert draga az akna, s az a VK nak szantak. Persze egy ido utan nem volt jelentkezo a tehenre, igy azt megettek. A kovetkezo lepes, amikor direkt a tehenek kozelebe aknasitottak, igy mindig gazdag eteluk volt. De a harcok soran ez csapda is volt. A VK megfutamodott, de a konder kornyeke ala volt aknazva, avagy az etel mely varta a vietnamiakat meg volt mergezve.
De az inseg muvelt mast is. Amikor vizuk nem volt, vizelettel lagyitottak a kemeny rizst. De aknaval vadasztak is az erdoben. A legvicceseb tortenet, egy bizonyos amerikai akna. Az elejere mindegyiknek ra van irva; az ellenseg fele, de az amerikainak a hatuljara is irtak: ez a hatso resz. (amcsi intelligencia??)

Aki Ra sorsa a vietnamiak kivonulasa utan az allami seregben folytatodott, ahol jorszt aknamentesitett, s abbol elt, hogy a TNT kilojat 6 fointert, mig a geppisztolyokat 10$-ert eladta Thaifoldi seregnek (aki gondolom visszaforgatta a VK nak, hiszen azok a hataranal huzodtak meg, majd mikor szorongattak oket, atmentek Thaifoldre (aki persze semmit nem tett ellene).
S meg egy titkos, nep ajkan elo verzio a VK-rol, miszerint Kina arra hasznalta fel oket, hogy kiirtsak az orszag lakossagat, s helyukbe kinaiakat telepitsenk. (Mar a spajzban vannak, vigyazz!)

A piacon sok CD-t lehet kapni a genocidumrol, de egyenlore fejek nem, csak labak hullanak. En maradok a zenei cd-knel. Peldaul Angkornal rengeteg utcazenesz van, akik mind serultek (fel lab, fel kez, vak, etc) Ha nem is profi, de kellemes a zenejuk. S Latvanynak sem utolso, amit a lecsatolt laba mogott jatszik. De 20 perc alatt 10$-t konnyen megkerestek. Ez is Angkor. De Pizzat is konnyu talalni 7-9$-ert. Turista hely galeriakkal, gazdak suvenir boltokkal. Mindez nem nekem.
Rengeteg autonak nincs rendszama errefele, s megtudtam, hogy rendszamot adozas (vam) utan kapnak, de ha messzire nem mennek, akkor itt a rendorok elnezik. Gyorshajtas pedig az utak allapota miatt nem gond, nem is kell felirni a rendszamot.

Egyik delutan faradtnak ereztem magam, zuhanyzasnal kiderult, lazam van. Ejszaka sikerult 40C-ig feltornaszni, nappalra 38C-ig. Egy dolog bosszantott, hogy nem tudom az okat. Elmentem malaria tesztre, de feleslegesen. Beszeltem egy korhazban egy noverrel, aki azt a "bolcs" szaktanacsot adta, hogy szedjek lazcsillapitot! Amikor a laz mukodesi elverol kerdeztem, nem tudott semmit. (mintha az asztalos nem tudna, hogy a a idovel osszszarad)
Elmeletem miszerint: ez a test valasza a behatolt idegen anyaggal szemben. Avagy az idegen test valtja ki, hogy legyengitse a gazdaszervezetet. En az elsore tippelek, de akkor a lazcsillapito nem old meg semmit, csak tunet kezel. Estenkent 39C. Ekkor faradt, 38-nal konnyed, s amikor panadolt bevettem a 3. napon, 37.5 lett, s szinte lebegtem a konnyedsegtol. Vegul a varosban bicoztam, hat beneztem egy het utan a korhazba.
Az orvos csak franciaul tud, igy egy nyomtatvanyon mutogatom el neki, hogy semmi bajom, csak lazas vagyok. Tudni szeretnem az okat. (a noverke segit forditani). A vernomasomat merte meg, illetve egy sotet teremben, egy meterrol nezte meg a nyelvemet (no nem a torkomat), s a gatolt nyelvi kommunikacionk ellenere az 5$-t ki tudta mondani. (nana zsebpenz). Fogalma sincs mi bajom lehet, de felirt paracetamolt, s valami antibiotikumot allergia es legzesi gondok ellen (ez az info a patikustol szarmazik.) Erre raakeer?? Legalabb csinalt volna ugy mintha tudna mi bajom lenne, s legalabb a tudomet, torkomat vizsgalta volna meg. Ez a korhazi orvos. 1.5$ dijaztam mutatvanyat. De ennyi erovel egy honap utan itt orvos is lehetnek (tudom ez nagykepuseg), csak ezt a nemerdekel attitudot tartana tovabb elsajatitani.
Visumom lejartaval megint egy orszaggal odebb kell allnom, s stoppal nyugodtam elevickelek a thai hatarig, igaz az orszag M7-ese joreszt meg foldut, illetve ha a sofor nem figyel konnyen a folyoba kerulhet a kocsi, mert utkozben leszakadt hidakkal kell megkuzdeni. Persze semmi tabla nem jelzi a hid hianyossagait.

A hatarnal rengeteg fenyuzo Casino es szalloda. Ezert kiirtak a thai hatosagok a kileptetesnel: ha valaki szerencsejatekozi megy Cambodiaba, annak nem garantaljak, hogy nem lesz elrabolva vagy megolve.
Hat ilyen risiko faktorokat kerulgetve jartam keltem egy honapig Cambodiaban.

Miert olyan kicsik a dinnyek Azsiaban? es hasono kerdeseket tegyetek fel, amig erre mod van. Mekk Elek, mekk felelek mindenre (nesze neked bolcsesz beallitottsag.)
Avagy a berturista.hu otletebol kiindulva kivansagokat teljesithetek. (pl. talalkozz egy samannal es kerd meg hogy enekeljen, bukfencezzen stb.) A fantaziatokat szabadon engedhetitek.
Hamarosan a hozzaszolasokat is elkuldom.
Udv mind’n kinek:

Gabor Csonk
2004.03.21 Siem Reap, Cambodia


 

 

 

15:52 | vandorboy2

Vietnam 1


Keso delutan a felhok kozott atfagyva atlibegtem Vietnamba, a hid tuloldalarol mar hallatszott a zene, s maris jobban ereztem magam a zona hataron tuljutvan melyet az utikonyvek es kovetsegek nem jeleznek az atjarhato hatarok kozott. Igy lettem magyar Amundsen. (Mert kedves olvasoim kozul senki nem segitett az interneten keresni up to date info-t!! Nehez ugy haborut nyerni, ha a hatorszag nem segit..) No, mindegy, kockaztato tipus vagyok (de nem hazard), van mikor bejon. Szeretem tesztelni az eletet, azert van, hogy kiprobaljuk.. Vidam kedves hatarorok koze erkezem a viet oldalon, picit beszelnek angolul. Amig varok, addig beszallok ping-pongozni. A pecset pik-pak meglett, s tovabb jatszom a tisztekkel. Ez am az orszagimazs! Jon egy laoszi, de 5$ ert vinne el 3 km-t, hat elkuldom, habar tudom, ezen a hataron gyakorlatilag nincsen forgalom, foleg igy estefele, esik az eso, hideg van, nincs hol aludnom.... No de mindegy, jol erzem magam, s nyessuk a meccseket. Hivnak enni, majd szereztek egy kocsit, mely majd Hanoi-igelvitt, de elotte kotelezo volt veluk innom. Ezt mar nem utasithattam vissza, mert akkor lottek volna a Vietnami magyar baratsagnak. (esetleg meg jol johet, mert a vilag 5. legerosebb seregevel bir az orszaguk, meg szuksegunk lehet ra, ahogy a seregunk allapotat ismerem. Levertek USA-t, majd Kinat, amit valltig tagadnak, de ezt mar megszokhattuk, hogy kina semmi rosszat nem csinal, ott semmi rossz nem tortenik, arrol pedig vegkep nem tehetnek hogy fiatalok a tankok ala kerultek a Tien An Men teren.)
Szoval a dolgok reszemrol jol vegzodtek, fuss el vele. De csak lassan, mert kod van, 5 meterre latni, s egy faluban majdnem elutottunk valakit. A kozvilagitas a hazakbol kiszurodo gyertyafeny, a folduton szikladarabok, s fak. Ez az elojatek az utszelesitesehez, mert "nemzetkoziveee lesz holnapra a hatar...." Kivancsi vagyok, hogy a 3 nagy kozul ki eszi meg elobb Laoszt.. (thai - kult elony, Kina - gazd. elony)
Az elso varoskanal megallunk, etetnek itatnak, majd setalok, s meg ket helyre hivnak be. Egesz mas idaig, mint Laosz. Kb 4 oran keresztul ereszkedunk le a hegyekbol. A csecsemo elore kerul, a mama pedig ki a kocsibol hanyni. Hat ezek(et) sem Kolombusz nemzet(t)e. Viszont megjelenik a szalagkorlat, visszater a latin betus iras a Laoszi girbe-gurbak utan. Vicces, hogy mindent szo-ta-gon-kent irnak, de ez egy jezsuita szerzetesnek koszonheto, aki a mandarin kinait latinositotta, s igy maradt felmegoldas: Kinais szavak, latinatiras.Az orszaguton sok fekvo rendor lassitja a forgalmat, ami 2-3 szembejovo autot jelentett a4 ora hegyi uton.
Ejfel korul keresztezzuk az Hanoi- Saigon vasutvonalat, mely egy arva maganyos sinpart jelent. S ez hanoiban is egysavos, pedig ott 3.5 millioan laknak..Ejjeli egyre megerkeztem nem tudom hova, se terkepem, se dong-om (igy hivjak a penzuket, 1$.500VND), se olcso szalloda, csak hideg es szel.

Hajnalban egy minibusszal elindultam Hanoi fele, de jott a trukkozes, 10-szeres ar, majd amikor ez nem jott be, akkor a csomagom miatt kertek volna dupla arat, de kiszallassal fenyegettem meg, igy maradtunk 3 dollarban, amivel meg mindig tufizettem, de legalabb beke volt.

HANOI- ba erkezven a motorkerekparos taxik csapdajat kellett kikerulnom, mert itt nem viselnek narancssarga megkulonbozteto ruhat mint thaifoldon. Igy noket stoppolok a belvarosig, s egeszen a szallasomig visznek. Itt az ovarosban egymast erik a szallasok (2$-10$=ig bo valasztek az utazoknak), az utazasi irodak, ahol elkerulhetetlen, hogy belefussunk kulonbozo tura ajanlatokba.
Furcsa, de igaznak tunik, hogy irodaval olcsobban lehet helyekre eljutni, mint onalloan. Nem beszelve arrol, hogy minden infoert (es tevinfoert) meg kell izzadni. Ilyen tipilus celallomasok a Halong Bay, Parfum pagoda, es eszakon a hegyekben Sapa.

Hanoi engem leginkabb nem Azsiara, hanem Moszkvara emlekeztet: felhos ido, hideg, szemerkelo eso, szurke hazak, szeeles utak (gondolom a regi hazak eltavolitasaban az amerikai legiero hatekony segitsegetnyujtott.) Beleutkozhetunk Lenin parkba, Lenin szoborba, sok voroscsillagos zaszloba, geppisztolyos katonakba.
Ennek egyikik oka az orszag kommunista volta, az apropoja pedig az ujev. Furcsa, de meg most is boldog uj evet kivannak nekem. Ma van az ujevi unnep utolso napja, mert naluk a TET unnep egy hetig tart, amit a Kinaiaktol vettek at.Talan ezert ilyen almos reggel meg a varos. Allitolag az unnepek alatt kiurul a varos, s mindenki videkre utazik.

Este az ovaros tava mellett felallitott szinpad gondoskodik, a motorjarol leszallni keptelen hanoiak szorakoztatasarol. A musoron karikan lebego artistak, koteltancos biciklizik egykerekun, gorkorisok repultetik forgas kozben a holgypartneruket, akik kozben sajat tengelyuk korul is forognak, s buzoganyosok, akik atoltoznek mikozben dobalgatnak. A ma emberenek mar nem eleg a szimpla kunst, meg a kupola tetejen fellabon allva kell tokeletesen hegedulni. S mindez egy forgalmas utcabol kihasitott reszen, ahol folyamatosan dudalnak, s meg a taps is inkabb tolunk europaiaktol ered. Nem szivesen lennek eloadomuvesz, avagy profeta sajat hazazamban... Ellenben este egy motoros , magat lady-nek nevezo pillango repult felem, felajanlva, hogy egy estet egyutt toltsunk. Pedig milyen buszke volt Vietnam, a gyozelme utan, hogy szamuzte a prostituciot, amit a gyarmatositok hoztak.. Ennyit a tortenelemrol es az aktualvalosagrol.

Hanoi-t szurke hazak jellemzik (ex francia kozepuletek), alagsorukban boltok ezreivel, habar az unnepek alatt-utan legtobbjuk zarva volt. Az egyik ilyen kapualjbol Mona Lisa mosolygott vissza ra, egy sarokkal odebb pedig a Notre Dame szekesegyhaza tornyosodott folem, a kis 2-3 emeletes epuletek kozul.
Az ovaros mellett van egy to, kozepen pagodaval, amikor picit jobb ido van kiultem a topartra, de egy percen belul egy buzi jott ismerkedni, s masszazst ajanlani. Kihagytam..
A varos folyoja a Voros folyo, melynek partjan megdobbenesemre nem korzo es epuletek voltak, hanem vetemenyeskertek. Ez arra enged kovetkeztetni, hogy alacsonyak az ingatlanarak, avagy magasak a zoldsegarak. Ez utobbi a kulfoldiekre igaz, de ha valaki integralodik, az mar hozzajut 0.4$ ert kilojahoz, de a gyumolcsok 1-1.4$ korul vannak, szolo pedig5-6$. Egy ebed ugyessegtol es helytol fuggoen 1$ ig terjed az utcan, mely tartalmaz fott zoldseget, rizst (azert talalni), sult tofut vagy tojast. Cipo kenyer 0.1$, liter mez 1$ literje a legolcsobb, habar sokaig kerestem, mert piacon nem talaltam, vegul egy gyogyszertarbol mosolygott vissza ram.

Arusok - allandoan beleutkozunk taxisok, konyvarusok s egyeb alkalmi mozgoarusok ajanlataiba (mely kenyeret, zoldseget, gyumolcsot, edesseget kinal). Kontrasztkent pedig allando elutasitasban van reszem, gyakran nem szolgalnak ki etteremben, a Ho Chi Min maozoleum kornyeken meg a bicot se lehet leparkolni, atmenni a felvonulasi teren pedig vegkepp torvenysertes. De ami dobbenetes volt szamomra, hogy komoly nehezsegekbe utkozik rizst talalni utcai kifozdekben!!! Mindenhol csak noodle soup. Tehat mindenki torolje sztereotipiai kozul a Vietnamiak - rizsevok asszociaciot.

A latnivalok annyira nem kinaljak magukat, mint mas orszagokban, igaz annyi mindent nem is lehet itt csinalni. Csak ellenni, fagyoskodni, netezni, zeneboltokat jarni, illetve hallgatni otthonrol a virusveszekrol szolo infokat. A madarinfluenzarol itt semmi, csirkek szep szamban fonek es vegzodnek (de nem az en szamban). Habar elgondolkodtato elmeny volt , amit mar kinaban is lattam, hogy kivalasztjak a homar pajtast, s utana belekerul a forrovizbe, mikozben meg olloi is be vannak kotve. Talan nem is olyan jo kivalasztottnak lenni?? (megfeszites, uldoztetes, megfozetes..)
A szamitogepes influenzarol sincs semmi,de olvasvan a hirt "bemásolja magát a Windows rendszerkönyvtárába bbeagle.exe néven, és registry kulcsokat hoz létre, hogy a következo indításkor betölthesse magát. Ezután összegyujti az emailcímeket a wab-, txt-, htm- és html-fájlokból, majd saját SMTP motorjával továbbküldi magát ezekre." - az jut eszembe, hogy milyen erdekes lenne, ha a BM bazisabol megfigyelt bunozoi csoportok emileket kapnanak..

Templomok: par megmaradt, parat ujjavarazsoltak, de ami a legfeltunobb, hogy mindben kinai feliratok vannak, hiszen nyelvuk a mult szazadig mandarin kinai irasban elt tovabb. A fustolokon kivul koteg 100$-okat lehet venni (masolt), amit elegetnek. Ez gondolom az odaadast szimbolizalja, mintsem Wasington ellenesseget, habar arra is lenne oka par eszaki csaladnak. Mindenesetre meg mindig vannak 68 millioan Vietnamban, de jo reszuk, foleg delen, nincs elragadtatva a part egyedulvalosagatol... Saigonban az ertelmiseg jelentos resze riksas, hisz megfosztottak oket a letelepedesi joguktol, mert az amerikaiakkal egyuttmukodtek. Erdemes ezek szerint ott riksaval felfedezni a varost, mert ok mindent tudnak rola. (megjegyzem, hogy Kambodgia-ban is az ertelmiseg huzta a legrovidebbet, hisz ott eleg volt szemuvegesnek lenni, hogy kivegezzenek valakit. Ez lenne minden kommunizmus kiser(t)o jelensege??)

Ho Chi Min mausoleum es muzeum. Az ember aki meghataroz egy orszagot...
Leninhez es Maohoz hasonloan nemzeti hos, habar amikor kerestem, akkor senki nem ismerte ezen a neven (egyebkent jelentese fenyt-hozo = lucifer??). Becsuletes neve Nguyen Tat Thanh. No de "geniusz" volt o, (akar roman tarsa a Karpatok geniusza, de o nem halt meg idoben, igy nem elhette tul onmagat). Uncle Ho kedves es bolcs embernek tunik a filmek alapjan, de a tortenelmi retust megszoktuk mar. (amikor a neppel kapal(gat), azert latszik, hogy nem arra termett). 21 eves korara mar elhagyta szulofoldjet, s Europaban kot ki, s ott valik belole az orszaga szabadsagaert tenni akaro emberre. Europa mindig kitermelte sajat ellensegeit, s a gyarmati orszagok mozgalmarai kivetel nelkul nyugaton toltekeztek.Ezert ne csodalkozzunk, hogy Bin Laden (na most a CIA programjai ram ugranak) is CIA katona volt.
A kozmetikahoz az is hozzatartozik, hogy a konyvek ugy allitjak be, hogy mozgalmarsaga miatt tartoztatjak le a kinaiak 42-ben, de a valosagban tiltott hataratlepesert ult egy evet. Ott szuletett meg bortonnaploja (aforizmagyujtemenye), melyet magyarul is olvashatunk. Mind ezen tul egy felvilagosult, joszandeku ember volt Ho, s a kiallitas is ezt erositi, a tole vett idezetekkel. Harcolt a tudatlansag ellen, nepek fuggetlensegeert, az emberi szabadsagjogokert.
Az emeleti csarnokban a francia szab. egyenloseg, testveriseg eszmeit Marx, Engels es Lenin kepeihez tarsitjak, mig a hatalmas muanyag gyumolcsoket az ember beeresehez. Mert mint Ho atya mondta, a fa termore fordulasahoz 10 ev kell, addig az emberehez 100. Szoval meg van ido , hogy a szoc ember kiforrja magat. Lathattuk Picasso, Dali, Miro etc. nevevel is, hiszen Ho is elkotelezett ellensege volt a megszallasnak, agresszionak, de ezzel egy kicsit a muveszethez is tarsitottak az oszhaju, szakallas imidzset. Erdekes kontraszt volt L.Armstrong kepe es a vietnami haborus kepek parhuzamba allitasa, mikozben az Allamokban bekesen Jazz-t hallgatnak, addig itt a fegyverek ropogasat. Talalkozni itt Majakovszkij Rosztaival, es egy piramissal, mely hirdeti: minden ember egyenlo es joguk van a szabad elethez stb. Orwell azert levette errol a leplet, hiszen mindig van aki egyenlobb. A totemoszlop es a torzsi kultura pedig mint egy vulkani ero van beallitva, mely termeszetesen olyan mint a forradalom. (mi mas lehet?)
Kulonben erdekes es jo kiallitas, sok cikkel (lengyel is), sok ajandekkal (csehszlovak, Roman), de nincs magyar emlek. Ehhez nemzetunk mindig is ertett, hogy hatranyos helyzetbe hozza magat a kornyezetunkhoz kepest. A 20-30-as evek tenni akaro forradalmi hangulatat hozta a kiallitas, tehat ha valaki erre vetodik, ne hagyja ki, (sok alternativa ugy sincs Hanoiban), de 11.30kor bezar, ezert inkabb reggeli program, akarcsak a Mausoleum. De van borton museumuk is, illetve hadtorteneti is, de a nok museuma is megtekintheto annak aki mar tenyleg nem tud mit kezdeni magaval.

Neprajzi Museum - kulon kaland ahogy eljutottam oda, de magvan. Annyira nem izgi, de most nyitottak egy "discover yourself" termet, ahol videofilmeket lehet nezni torzsekrol, szokasaikrol.Orral fujt furulya, vaju dongoles, bambusz szitar tok rezgovel, bambusz xilophon, avgy csovei elott tapsolnak, de a legmokasabb amikor egy furulyat fulynak ket oldalrol.Ezen felbuzdulva megkeresem a kiadot - musicology@hn.vnn.vn -(egyebkent Hanoi eleg kicsi, nem is tudom hova raktak azt a 3.5 millio embert?), s beszelgetek nepzeneszeikkel, majd elhivnak esti koncertjukre. Ez kicsit csalodas, mert tullsulyban voltak a modern lakodalmasok, melyre karaokezhatott az uri kozonseg az etteremben. Mert itt is mania a karaoke. No de a lenyeg, vettem VCD-t, ahol lathatjuk a technikakat, zeneszerszamokat. Kideriteni toluk nem tudtam, hogy van e nepzenes hely Hanoiban (szerintuk nincsen), de ehhez kepest masnap

az Irodalom Templomaban belefutottam egybe. Na, itt ilyen is van, ez volt az orszag elso egyeteme, mely 1076-ra !! datalodik. Igaz, hogy atlag 3 evente egy mandarinfi vegzett, de akkor is. Szep tetoszerkezet, sztelek, s az egyik pagodaban zenelnek. No itt jobban athatja az uzlet, cd eladas, turistatancoltatas nemzeti kalapban, melybe tehetunk utana tamogatast.
Kibicoztam a nagybani piacra, vettem gyumolcsoket, a helyi kisdealerek pedig itt veszik meg egyenest a teherautorol az arut, melyet aztan bambuszrudon, merlegkent egyensulyozva szejjelvisznek a varosban. De a legerthetetlenebb az utcasarki gumikesztyu arus. Esetleg ott ehezek ra egy kesztyure, s osszefut a hatamon a nyal, s rajovok mosnom kell, de ekcemas a kezem s kell egy gumikesztyu?? Erthetetlen. De mikozben a fotoimra varok, a hatterben Kraftwerk szol termeszetesen Vietnami feldolgozasban. Ezt mar csak a euritmix tibeti rap feldolgozasa ubereli, mely letoltheto a Tilos honlapjarol, vagy vas. del-enkent a Heti Yeti c. musorban talakozhat vele.(ez itt a reklam helye volt tibet fan-oknak.) Habar tilosnak most nem kell a reklam, mert az orszag rajta van. Velemenyem csak annyi, elitelem ami elhangzott egy ember szajabol, de ez nem a (radio) koncepcio resze. Mas hivatalos kozszereplok reszerol viszont kovetkezmeny nelkul elhangozhat sokkal nagyobb nyilvanossag elott (pl. ujsag, tv) hasonlo kijelentes. S ott nem maganvelemenykent! No ez a baj. De remelem ez felhivja a figyelmet arra is. De megint hogy jutottam a piactol ilyen messze??

Hanoi a zeneszeretok es kalozok paradicsoma. Egesz napot toltok zenevalogatassal, kb. 130 CD-nyi anyaggal gazdagodom. Tizezres anyagbol valogatok, s vaskos katalogus tolti meg a filmek DVD (1-2$), jatekok, s a szoftverek katalogusa. CD es VCD - 0.6$, MP3 - 0.7$, de ha valogatok, akkor 3.4$ az ara, s masnapra keszul el. Talalok Hungarian Pastrol fantasy-flute pieces! De nem hianyzik a gyujtemenybol az orosz esztrad csillagai, illetve egyeb egyuttesek gyujtemenye. De nincsokunk meglepodni azon sem, hogy, hogy Bartok, kodaly, Liszt, sot Ligeti es Kurtag muveibe is belefutunk a listat bongeszve. Itt am a vilag.
Habar egy ilyen bolt latogatasa utan a biciklimnek mar csak a hult helyet talalom. Ho atyanak igaza volt, 100 evre van szukseg. Szerencsere bekesen sikerult rendezni a kolcsonzossel a cehhet, egyutt elmentunk bicot nezni a piacra, s vegul 30$-ban allapodtunk meg. Ennyit megert a becsuletem, pedig ha eltunok, soha nem talal meg.


Egyik este a Vizi Babszinhazat erdemes latogatni, mert tenyleg egyedulallo eloadassal es elo zenevel elevenitik fel ezt a regi, hagyomanyos paraszti szinhazi mufajt, elsosorban nem gyerekeknek. Vizben allva mozgatjak egy paravan mogul a faragott-festett fafigurakat, elmeselve mitoszaikat, mindennapjaikat egy kis humorral fuszerezve. Tenyleg unicum, s jovo tavasszal mennek Torokorszagba, s ha en program vagy koncert szervezo lennek , biztos elhivnam hazankba is a tarsulatot, mert ez van olyan erdekes, mint sok egyeb ami hazankba erkezik.(nepzene es szinhaz egyben).

Talaltam magyarokat, akik oszinten megmondtak, hogy azert nem viszik haza a fenykepeimet, mert felnek, hogy "megpreparaltak" es kabitoszer van benne. De jo, hogy nem vagyok Europaban, s nincs ez a paranoiam, bizalmatlansagom, eloiteletem...


Hanoi-rol ami eloszor eszembe fog jutni a hatalmas motoros aradat (habar ez Saigonhoz kepes semmi). A jarmuvek 90%-a beloluk all, s folyamatos aradat. Atkelni az uttesten, nekem volt Szentendrei utinak is kihivas, s egy par extra erzekszervet is be kell vetni az atkeleshez, mert a 3 savbol 23-t csinalnak, s egyidoben mindenki mindenfele kanyarodik, s jon szembe. Gyerekkorom szamitogepes jateka valik valosagga, amikor jarmuvek elol kell ugralni, akik egyre surubben jonnek. Nos ez egy 9es fokozat, s nem irigylem az idoseket... Ja, s kozben mindenki, mindenkor dudal, Ehhez adodik meg, hogy a legtobb motoron ketten, sot harman is ulnek, ok nehezebben manovereznek, s a nedves utaknak koszonhetoen igen csuszosak az utak, s lattam is par zakozast. De hogy a lutri teljes legyen, bukosisakot sem hordanak a motorosok.

Szoval ennyi egyenlore Vietnam elso felvonasabol, elbukdacsolok Halong Bay fele, majd irany Del fele egy kicsit melegebb eghajlatra, mert a telbol eleg volt.

Mindenkit udvozlok, irjatok batran, uritettem a postafiokomat, johetnek a levelek.
Ezt most nem tudom elkuldeni, mert a magyar webhelyek teljesen lealltak.

Gabor
2004.02.01 Hanoi , 22.00

 

 

Hanoi folyt


Bortonlatogatasaim soraban most a Hanoi borton kovetkezett. A helyiek altal csak Hanoi hiltonnak nevezett letesitmenyt mar a franciak is hasznaltak, de a valtozasok szele ide is elert, s sok amerikai pilota toltotte itt szabadidejet a bombazasok utan. Tudnillik a szovjet legvedelem eleg hatekonyan mukodott, habar ez sem kimelte meg Hanoit. Ehhez kapcsolodo nevezetesseg meg, hogy a varost atszelo hidat G. Eiffel tervezte, melyet az amerikaiak nappal lebombaztak, s masnapra mar allt. Maguk az amcsik sem hittek el, de a voros folyo felett ment a forgalom.
Talalkoztam egy magyar ismerosommel s vietnami felesegevel Hanoiban, s egy kellemes estet toltottem el veluk. Az egyik etterem amit valasztottunk tele volt, s varni kellett az asztalra mint hajdanan a 80as evekben Moszkvaban. Ezert attaxiztunk egy nagy etterembe, ahol hely volt, de hideg is. Tehat kulon jol jott, hogy egy vietnami levest kertunk a zoldsegek melle, melyhez egy gazforralo is jart, igy egy kis meleg is jutott a hidegben. Sok erdekeset megtudtam vietnamrol s emberekrol, de csak par orat voltunk egyutt. Mindenesetre megtudtam, hogy 100nm-es telket a varosban felmillio $-ert lehet venni, mikozben az emberek hivatalosan 50-80$-t keresnek. Ennyit a szoc statisztikakrol. A masik erdekes, hogy a katonasag is egy vallalkozas, gyarakkal, s a hasznot repulo es tank vasarlasara forditjak. (ezzel sem a (nem) adozo polgarojkat terhelik). Az eletszinvonal rohamosan no, ezert talan nem is banjak az emberek hogy a zaszlojukon ott virit a sarlo es kalapacs, illetve hogy a valasztasokon nem lehet rossz helyre tenni az x-et, mert csak egy part van.. Ennek velejaroja, hogy megunneplik " a part" sokadik szuletesnapjat. A szinpadon showmusor sok zaszlolengetessel. Kinahoz hasonlithato a fejlodes, akinek a gazdasagi modeljet masoljak (sikeresen). Ez a szocialista szabadkapitalizmus. .

Hanoi Opera
Az epuletet most ujitottak fel, s akkora mint az Urania mozi. A sved kiraly is eppen itt volt, az o tiszteletere (s szponzoralasaval) mutattak be klasszikusokat (Verdi, Csajkovszki,Massenet, Brahms) ses sved zenemuveket. Baltikumi, oroszorszagban tanult, de svedorszagban elo karmester vezenyelt Vietnami zeneszeket es mukodott egyutt egy vietnami tenorral, aki moszkvaban tanult, s Anyegint enekelt oroszul. Na ez a multikulti. A koncert jo volt, habar amikor a sved enekesno megjelent matyoban, az valahogy disszonans volt. (no nem a hangja). Van ereje 70 zenesznek, s vizualis elmenynek is kielegito. A szokatlan az volt, hogy a publikum nagykabatban ucsorgott, s neha a mobilt is igenybevettek az eloadas alatt, a cukorkazorgetesrol nem is beszelve. (jegyarak 6-10$), de kezdes fele rohamosan zuhan a jegyek arfolyama.

Beneveztem eletem elso szervezett turajara Halong Bay szigeteire. Igy allitolag sokkal olcsobb s csak 13$ alku utan. Reggel jottek ertunk buszba be humanity centerbe ki. Kotelezo megallas , s Itt lehet vasarolni serultek altal keszitett szottes kepeket, fafaragvanyokat es mindent. Utana ebed, majd hajora tesznek minket, s hagyjuk magunk utan a lakatlan gyonyoru szigeteket, de hideg, kod, eso ovezi utunkat. Ezert jolesett kiszallni egy hatalmas felstadionnyi meretu barlangba, s elvezni a vilagost es a meleget. Paradox de igaz. A turavezetot mar az elejen elvesztettem, mert annyi csoport jon megy, hogy mar nem is tudom kie vagyok.
Estere a szallasunkra erkezunk, s szobakulcsot kapok, mely szokatlan az en lakat szinvonalamhoz kepest.
A szobaban tel., TV, huto, legkondi, meleg viz es kad. (Egyebkent csak a szoba lenne 12$). Este vacsora az mint ami ebed volt, de talalkoztam egy Marosvasarhelyi holgyel, aki nemeto-ban el, s raszokott az utazasra. Vigyazat, fertozo.. Utana setalok a varoskaba, de ez is szellemvaros, ures utcak, ures ettermek, eso.. A leheto leg-szezonon kivul jottunk. Senkinek nem ajanlom dec. es marcius kozott. Masnap lekestem a reggelit, s vissza hajo, busz, Hanoi.

Hanoi opera ismet. Igaz most valami nemzeti estre mentem volna, de ehhelyett popularis esztrad ment, neha MMate Petert veltem felfedezni a hangok kozott, neha Bregovicsot. De volt uditokent csak gitarzene, s egy zongora-enekesno is. Felejtheto, kihagyhato, csak a helyiek muelvezetet erdemes nezni: van aki egyutt enekel a sztarral, van aki beszelget es mobilozik. De ott kell lenni..

Ma indulok le vegre delre a melegbe az ejszakai busszal. Letezik itt open ticket, s meg lehet otszor szakitani az utazast, s 1700 km kerul 15$-ba, mint (Bp-Parizs tavolsag).
Egyebkent gondolkodtam en is a BERTURISTA honlapjanak otleten. Tehat ha valakinek van kivansaga, hogy mit nezzek meg, hova menjek, kikkel talalkozzak, az irjon, s irok es fenykepezek rola.
Az opciok: Hue a regi fovaros, a demilitarizalt ovezet, ahol az USA vegyszereket vetett be, melynek kovetkezteben a falukban szinte csak torzszulottek vannak. Avagy egy korzet nyugaton, ahol az amerikaiakkal valo egyuttmukodes miatt gazdasagilag buntetik meg ma is oket, ezert elkepesztoen elmaradott. Avagy egy kis enklave, mely kozepkori korulmenyeket orzott meg a kereskedelem visszaesesevel. Avagy a foldalatti varos, melyet a haboru alatt hasznaltak Saigon korul.

Tehat csak tessek, csak tessek...

Gabor Cs
Hanoi febr 7

 

 

 

 

vietnam 3




> Hanoit elhagyva elindultam del fele a melegebb eghajlat
remenyeben.
> 600 km utan csak egy csoppet lett melegebb, de mar ez is valami.
> HUE a 19. sz.i-vallasi es kulturalis kozpontja Vietnamnak. A Nguyen
> dinasztia (1802-1945) kiralyai temetkeztek ide a Parfum folyo
kozelebe
> s a kinai hatas letagadhatatlan. Stelek, kofalak, kinai feliratok s egy
> kotomb mint sir. Egyet lattal, mindet lattad stilusuak, csak egyik
> nagyobb mint a masik.
> HUE masik nevezetessege a Citadella, melynek kerulete 10 km., s
> benne a biborvarosnak nevezet, kinai mintara epitett tiltott varos. A
> vilagorokseg resze. Ez volt a kiraly szemelyes- es koz- tere. Itt hozott
> iteleteket s itt lettek gyerekei. A szinhazteremben volt nepzene es
tanc
> eloadas, ahol legyezos tancosok es playback zeneszek nemzeti
> maskaraban nyomtak a negyedik eloadasukat.
> Thien Mu pagodat erdemes meg meglatogatni, ahol bonsai-ok
> sokasaga fogad, illetve egy kocsi melyen az egyik szerzetes 1963-
ban
> elautozott Saigonba, s felgyujtotta magat tiltakozasul a kormany
vallasi
> politikaja ellen. Egesz “veletlenul” az egeszet vegigfotozta egy
> ujsagiro, mely bejarta a vilagot.
> Visszafele beneztem a kornyek kolonias villanegyedebe, ahol
> visszarepultem idoben a szazadforduloig. Igenyes epuletek,
> nosztalgikusan gyonyoru belso kertek, udito tavacskak lotuszokkal,
mik
> elmerengesre kesztettek. Nem vart meglepetes azon az esos napon.
> Jol esett.
>
> Hatalmas piaca van a varosnak, ahol viszont mezet nem talalni. Mikor
> jobban utanakerdeztem, elvittek egy zugba, ahol a pult
> alolelobanyasztak egy flaskaval.
> a) Tiltott drog lenne talan a mez??
> b) Avagy a haboruban USA altal vegyszerezett fak utodainak
viragaibol
> gyujtodott a mez??
> c) avagy szigoruan buntetik a mez hamisitasat.
> A helyes valaszt kerem elkuldeni “mezrejtely” jeligere..
>
> Mindenesetre inkabb cukor szirup ize volt az elso uvegnek. Szova
> tettem. Erre elovettek igazibbnak tuno mezet meg melyebbrol, szinte
> csak a pokhalok hianyoztak rola olyan antik volt, de azt meg
> dragalottam. A vilagon keves hely van, ahol egy alapelelem ara
elrheti
> ugyanannak az arunak a hetszeres arat (2-14$). Itt megtortent.
>
> Harom nap utan tovabbutaztam del fele, atvagtunk a
> nagy “vizvalaszton”, tel es nyar mezsgyejen, ahol az orszag ket
reszre
> szakadt. A hagon bnunkerek es ataramlo felho, mely probalna aztatni
a
> deli teruleteket, de itt mar a nap az ur. Megalltunk meg utkozben a
> marvany hegyeknel, mely ma inkabb zarandok kozpont tetejen
> pagodakkal, mig melyen hindu templom.
> HOI AN –ba erkezven a busztarsasag szallojanal alltunk meg, mire az
> emberek 70 % ott meg is szallt. Ennyit a kenyelemrol. Mindenesetre
> zsenialis otlet, hiszen legtobben utalnak keresgetni, penz meg nem
> szamit.
> A szallasok egyebkent igendragak (4-12$ig az olcso), de sikerult egy
> angol emberrel tarsulnom, igy olcson kijottunk.
> Hoi An hajdanan kozepkorban ez volt D-K Azsia fo kikotoje, melyet a
> hollandoktol Malayokig mindenki hasznalt, s epiteszetenek jegyeit az
> epuletyeken hagyta, melyeket raktarnak es szallasnak epitettek.
> Amikor pedig 4 honap utan megerkezett a kedvezo szel, elindultak.
Itt
> jelent meg eloszor a keresztenyseg, melyet templomok sokasaga
jelez,
> s Rhodes is hitterito is itt kezdte meg tevekenyseget, ( O honositotta
> meg a latinbetus irast a 17. sz.ban). Igyekezetenek koszonhetoen a
> Vatikan? Halalra itelte illegalis predikacioert.
> Mas nemzetek is felepitettek az istentiszteleteik helyet (pagodakat,
> kozepuleteket, hidakat), s ez a sokszinuseg ma a vilagorokseg resze.
> A varoska selymerol lett hires ami a mai latogato szamara csak
> rengeteg ruhabolt formajaban koszon vissza, ahol foto alapjan is
> elkeszitenek oltonyoket, ruhakat masnapra. Boltjaiknak
koszonhetoen
> a helyi (bevasarlo) turizmus paradicsoma, ezert lehetetlen olcso
> szallast talalni, habar a hely meger egy estet..
> A turizmus idevonzotta a muveszeteket, galeriakat, ettermeket,
> boltokat. A varoskanak elvitathatatlanul van egy kellemes hangulata,
> raadasul elobujt a nap, s ez okozott nekem ket nap euforiat. (lehet
> hogy napimado vagyok??) Ujra itt a nyar, es meleg az ido…. De azert
a
> strandot kihagyom.
>
> Masnap befizettem megint egy szervezett turara (1.5$), hogy
eljussak
> a 45 kmre levo My Son-ba, mely a Champa kiralysag (2-15 sz.) pol.
> eskulturalis kozpontja volt, s a varos kereskedelmi kapcsolatainak
> koszonhetoen a hinduizmus importalodott ide annak minden
elemevel.
> Ennek teglabol keszult, mara kisse romos maradvanyait jarhatjuk
korbe
> a tura soran 3.3$-ert, s mondanom sem kell a vilagorokseg resze, s
az
> asatasok folyamatban. Ami igazan emlekezetes marad szamomra: a
> tavasszal valo talalkozas, kellemes meleg, csend, legyzummoges.
> Korottem hegyek magasodnak, s beleszippantva a levegobe
tavaszillat
> arad szet bennem. Visszafele csatlakozom a hajon visszautazokhoz,
> ami igen lassu es hangos elmeny gyenge kajaval. Megallunk egy
> kezmuves falunal, fureszuzem, fafaragok, lampionkeszitok, bivaly
> huzta eke megtekintese husz percben. Szervezett tura.
> Meg bolyongok Hoi An belvarosaban, piacan ahol megjelent a teafu
es
> a kv kionto csesze. De a legviccesebb a vidampark ahol a korhintan a
> gyerekek felulhetnek az autora, helikopterre, vagy a tankra. Szokniuk
> kell a sereget, elvegre itt kotelezo harom evukbe kerul. A folyoparton
a
> halyo nepperekker, az utcakon a kepeslap dealerekkel kell
megkuzdeni.
> Este megint egy 12 oras buszut all elottem, s indulok delnek az igazi
> nyarba. Egyik ejszakai megallasunkkor hallottam a magyar hangjat..
> igen , egy magyar parnak. Szeltek a kilometereket delnek, s ok
> feszitettebb utemben teszik mint en, mert ok azok akik egy honap
> alatt “bejarjak Kenyat es Zimbabwe-t” (KFT). S valoban a vilagban
> rengeteg helyen jartak, s Del es Kozep Amerikai, Afrikai kalandjaik
igen
> szines utazasokat sejtetnek, s hozzajuk kepest az en nyugdijas
Azsiai
> utam mezes-honapoknak tunik. A fiu ejtoernyozott, legdeszkazott,
> majd valtott a hegymaszasra, de legtobbet azert epitesz es igen
aktiv.
> Baratnoje ezen viharos utazasban piheni ki a marketing stresszeit,
de
> utazasuk soran is tortentek izgalmak. Szenegali fogdaelmeny egy
taxis
> jovoltabol, Guetamalai hamispenz affair, perui rablocsoporttal valo
> kuzdelem. De a legizgalmasabbPerui elmenye annak a hegymaszo
> csapatnak lehetett, akik a palyaudvaron jegcsakannyal verekedtek
meg
> a helyi rablobandaval, hogy a felszerelesuk megmaradjon. Szoval az
en
> kis nyugodt utacskaimmal inkabb hallgatok es figyelek.
> Jokat beszelgettunk, inspirativ tarsasag voltak, s ujra szembesulnom
> kellett privilegizalt helyzetemmel, hiszen utazni sokaig csak
> masok “rovasara” lehet, azokera, akik egesz eletukben dolgoznak,
> hiszen ha mindenki utazna, akkor a vilag ehen maradna, nem
mukodne.
> (valakinek a hatorszagban is kell maradnia) De szerencsere az
> emberek kulonbozo igennyel es erdeklodessel birnak, de persze az
> sem mindegy, hogy ki
> hova szuletik. Talan igy van jol, nekem mindenesetre. S visszaterve
az
> utazo letformahoz, s hogy minek rovasara tortenik. Az eletmodunkat
mi
> valasztjuk (szerencses esetben tudatosan), de emberek szazmillioi
> elnek ugy, hogy mas (termeszet, egyensuly?) rovasara teszik.
Ellenben
> utazva is lehet ugy elni, hogy minimalisan avatkozom be a
> hagyomanyos eletvitelukbe (pl. nem utom az asztalt es kovetelek
sort
> es hamburgert). A magam modjan pedig kompenzalok, probalom ezt
a
> tudott privilegizalt helyzetemet hasznara forditani valaminek. Ha
mast
> nem, egy teljesebb es keszebb embert kap vissza a vilag. Az egy
masik
> kerdes, hogy kell-e a vilagnak ilyen ember(ek). De errol majd a
felsobb
> biraim dontenek..
> Kompenzalok, s esetleg az emberek, ismeroseim alapszuksegletein
tuli
> igenyeket igyekszem kielegiteni (virtualis utazas, utazasi tanacsok,
> foto, vallas, irodalom, s a konyhabolcsessegek). Talan letrehozok
> valami maradandot, s ilyen primitiv modon probalom tulelni
onmagamat.
> (kerdes kell-e?). Mindenesetre voltam mar legenda Indiaban, orult
sok
> ember szemeben, masokeban tanito, amennyiben elettapasztalataim
> az osvenyukon osztokelte az elore (es onmeg-)haladasukat,
> onmegismeresuket.
> De az uton leves - mint emlitettem -egy onmegismeresi UT (szo
szerint
> is), folyamat, ahol az elethelyzetekben onmagunkal talalkozunk. Amit
> es ahogy teszek, illetve “reagalok le formatuman belul”. Egyfajta
tukor
> az elet, azt latjuk, azzal talalkozunk amik vagyunk. (a jo es kevesbe
> elfogadott oldalunkkal egyutt)
> Visszaterve a “normalis” elethez: szerintem azon belul is letezhet,
> letezik onmegismeresi ut, talan meg nehezebb mint az utazoke, mert
> kevesebb es kevesbe intenziv elmenyek alapjan talalkozhatnak
> onmagukkal. Tobb hetkoznapi elet-zaj veszi oket korul, amibol
> nehezebb kitekinteni a tukorbe.
>
>
>
> Befele figyelni pedig talan tobb turelmet es elhatarozast igenyel, mint
az utazo eletforma, ahol " az UT csak ugy adodik".
Tehat aki teheti valassza az utjat, aki nem , az pedig probalja meg az
adott helyzetet utnak tekinteni, s azon jarni. A vegeredmeny pedig
remelhetoleg ugyanaz lesz mindannyiunknak: az (on)megertes,
boldogsag.

Szoval hajnalban megerkeztem NHA TRANG tengerparti udulohelyre.
Nepek mar a parton tornaznak, Tai Chi-znak, tollasoznak, kocognak etc.
Ahogy kiszallok megcsap a tengerparti udulohely feeliong: meleg, szel,
ettermek, szallodak, ahogy ezt mar a Foldkozi tenger partjan
megszoktuk. Talan itt annyiban tobb, hogy vannak epiteszeti emlekek a
homokos parton kivul.Ebbol a legerdekesebb adombteton elhelyezkedo
hindu templomegyuttes, angkor mintajara. A folyotorkolatnal sziklak
allnak ki a vizbol, rajta hazacskak, s a buzlo csatornak felett pedig
viskok. Itt dolgozott Pasteur munkatarsa, Yersin, aki a bubopestis
mikrobajat fedezte fel, s mellesleg az o javaslatara lett Dalat (errol
kesobb) a nyari husulohelye a Francia elitnek. A tengerparton rengeteg
halaszhajo, melyek tobbnyire ejszaka dolgoznak reflektorfenynel.
Termeszetesen katedralisuk is van (30-as evek), gotizalo stilusu,
oldalaban sokszaz sirfelirat, mert a vasutepites nem volt tekintettel az
elhunytak hamvaira. A kozeli dombteton volt egy orias buddha, s kozte
egy koldussal, aki visszadobta a penzt mit adtam neki.
Amit meg itt tehet a turista, hogy elmegy a kozeli szigetekre hajokazni
egy napra. Erre jol szervezett turak indulnak (6$) reggelente a kozeli
kikotobol. Mi persze a sajat szakallunkra tesszuk, aminek meg is lett a
vegen az eredmenye (szokas szerint nezetelteres, kalandos motoros
uldozessel es verbalis osszecsapas a kikotoi matrozokkal).
Lehetett uszkalni a korallmezok kozott, illetve ugralni a hajo tetejerol.
Ebed utan pedig megnyilt a "floating bar", ami szerintem kituno otlet (s
biztos nem vietnamie a copiright). A vizen uszott a rekesz bor, sor, s
mentoovben ucsorogve a "bar"pultra tett labakkal lehetett elvezni a
nedut es a vizet, mikozben uvoltott a zene (ezt biztos vietnami talalta
ki).
Egy rovid idore megalltunk egy strandnal is, igaz azon kivul semmi
nincsen ott, de a biztonsag kedveert belepot szednek. Utolso program
pedig egy sziget kozeleben egy kosarban kieveznek a turistaval a
moloig. Ennyi, de fotogen.

Kellemesen atpirulva lustalkodtam vegig a kovetkezo naput, mielott
nekivagnek busszal az ifju hazasok paradicsomanak, mely egyben a
francia gyarmatositok udulo es husolohelye.

Az 1500 meteren fekvo DALAT elso blikkre nagy csalodas, mert egy
hatalmas varos (130ezer), sok zajjal es hazzal. A helyi mezeshet-
kozpont. Ezt a vonalat erositi a "szerelmesek volgye", a kozponti tavon
berelheto hattyu formaju csonakok, a vizeseseknel romantikus hidak, s
termeszetesen az elmaradhatatlan fotosok. Ott helyben elkeszitik a
kepet, s meg aznap megkapjak az arra vallalkozok.De nem vagyunk
hijjan a zenelo digitalis testsulymeroknek sem, s ez meg ki is nyomtatja
mert adatainkat. S van akik igenybe veszik. A zenelo knedliarus ezek
utan mar nem is megdobbento, akarcsak a sok muanyag vacak az
arusoknal.
De ami biztos nem keruli el az erre vetodo figyelmet: az Eiffel torony.
Persze mobil atjaszokent funkcional, de este kivilagitva pompazik
hirdetve a mult nagysagat.
A kozpontban van a piac, ahol a rendorok megjelenesere a
mozgoarusok hirtelen atalakulnak zoldsegcipelo asszonyokka, majd a
veszely elmultaval ujra leteszik kosarukat. Gondolom a Pestieknek
ismeros a keplet a metroaluljarokbol. De a legizgalmasabb, hogy
napnyugtakor a zoldsegpiac egy szemvillanas alatt atalakul
hasznaltruha arusitohellye. Viszont vietnamban egyedulallo modon
hetvegeken, este lezarjak a belvarost a motoros forgalom
elol.Fenseges ez a vibralas nelkuli nyugalom, s egy kis izelitot
kaphatunk abbol a korbol, amikor es amiert a franciak idetelepultek.

Vietnam utolso kiralya is itt pihengetett, rezidenciajat a franciak
epitettek a 30-as evekben, de maga az epulet beltere inkabb
hasonlitott egy 70es evekben epult panelepuletre, annak minden
elemevel (pl.feher olajfestekkel bekent beepitett szekreny, egyszeru
WC, kad, bofotel stb.) Ami meglepo volt, hogy a kiraly ilyen egyszeruen elt.

folyt kov.

hamarosan innen el,s at Kambodgia-ba, ahol keveset leszek gepen.

Gabor Cs.


Saigon 2004 febr 19

 

 

 

 

 

VIETNAM 4.

Saigon:
du megerkeztem a hatalmas metropolisba melynek lakossaga 8 millio (hivatalosan 5-6). A kulonbseg abbol adodhat, hogy sokan meg ma is az üj hatalom szamkivetettjei. Szo szerint. A haboru utan korzetek lettek gazdasagilag buntetve. s a deliek jo resze 7-10 ev kenyszer-munkataborba kerult s visszaterve onnan nem kaptak allampolgarsagot., hazuk vagyonuk pedig elkobozva (minosegi lakascseret hajtottak vegre rajtuk).
De az amerikai katonak ittfelejtett gyerekei is diszkriminalodtak., s ok sem kapnak letelepedesi engedelyt, tehat nem is jarhatnak iskolaba, nem lehet vallalkozasuk. Igy a deli ertelmiseg nagy resze emigralt idoben (700 ezren) vagy riksaskent dolgozik orvos vagy tanar letere. Az o lakohelyuk az utca., ezert is van sok hajlek-talan. Az Eszakiak paranoiaja az is. hogy Del elfoglalasa utan nem bizva deli bajtarsaikban sem., sajat kadereiket ultettek pozicioba. Az mar cask raadas. hogy minden utcat atkereszteltek s a varos hivatalos neve Ho Chi Minh City.

A varos szerkezete a franciakat dicseri allekkal parkokkal szinesitett modern nagyvaros. Talan ez az ossz sarmja a varosnak, mert kozepuletein kivul nem sok erdekeset talalni it. Esetleg a felhokarcolokat es a Zen plazat. A szeles utak eppen elviselik a 4.5 millio motoros forgalmat s ez elgondolkodtat azon: mi is a szegenyseg. (ha valakinek tul sok vagya van). Egy ilyen Hondahoz 4-500$ ert hozza lehet jutni s gondolom kinai verziojahoz ennel olcsobban is. Dugot cask egyszer tapasztaltam azt is a kocsik jovoltabol. Mindenesetre maradando hangulat amint a zold jelzesre elindul egy Rakoczy utnyi motoros. Hol vannak ehhez kepest a Harly Davidsonos talalkozok! Szirenahangot sem hallottam.

Rendoroket leginkabb forgalomiranyitokent latni de tudni kell hogy 75% civilben teljesiti be korrumpalhato mivoltat. De nem igy a sinterek teren. En neveztem el igy azokat az atrusito stand begyujto hatosagokat akik (gondolom) az illegalis helyen arulo gurulo-femtarolokat konfiskaljak el nagy elvezettel. A tulajdonosnoje es gyereke visitottak es bogtek mikozben felpakoltak az egyetlen megelhetesul szolgalo kereskedelmi egyseguket. Mintha gyerekuket vittek volna el s a sinter gusztustalan reakcioja szoritja leginkabb a gyomromat, mert meg bele is rugott egyett a bodeba.Mar latom magma elott az embert ahogy egy koncentracios taborban ugyanilyen erzeketlenul rugdosna a kiszolgaltatott embereket avagy eppen a feleseget.

A legolcsobb szallas a dormitory 3$ no de draga helyen is vagyunk. Itt is van Thai mintara Khao San road sok kulfoldivel etteremmel utazasi irodaval es ejszakai elettel. Habar furcsa volt hogy a net helyek ejfelkor bezartak (0.3-0.6$ {h). De kozben a varos masik arca is itt van: utcai fodraszok, utcai legkompresszorok a sok motornak., de nekunk ki ad levegot??
Rengeteg keregeto es foldon arulo, mozgo es portekajukat tukmalo szemelyelok (nem hazalok) akik mindig leszolitanak. No de a legidegesitobb valtozata a sok zajban a hangosan csorgo-borgo masszazst hirdeto buzik. Mindig es mindenhol. S persze a prostitucio melynek eltuntetesere az eszaki kormany olyan buszke volt ma ujra viragzik.

Az ettermekben a sort muanyag kiontokbe toltik at s onnan toltik poharba jegkockara. Sajatos. De azon sem kell meglepodni hogy mindenki beviszi a motorjat a lakasbaba uzletebe. Igen a motorlopas itt sem ismeretlen fogalom s azt is hallani hogy a kolcsonzokbol kovetnek es egy masolt kulccsal elviszik a motort egy ovatlan pillanatban. Vietnam sokarcu de semmikeppen nem elesett. Hajnalban a parkok itt is megtelnek tai chi-zokkal es rugos tollaslabda zsonglorokkel no es a nyugat ide is betort: latni szep szammal varosi futokat amig nem jon a hoseg.
Nothre Dame cathedral es Post office a ket epiteszeti nevezetesseg. Pagodak tobbnyire zarva s pechemre a reunification palace is. Itt talalkoztam egy oszint hanggal aki uvoltozte angolul: go home! Szerencsere elotte megkerdezte honnan valo vagyok de nem ertete meg amugy is mindegy volt neki Amerikai vagy sem. Lenyeg a feher gyarmatosito voltomban lehetett amit a legnagyobb joindulattal sem tudok semmisse tenni. Mert nem volt. Biztos sokat bukott a haborun s ennek maig tarto hatasanak adott hangot. Persze egy absztrakt ellensegkepnek nem tud uvolteni (pontosabban tud ahogy a tibetet segito tarsasag tuntetoi probalkoznak a kinai kovetseg elott).

De Saigon nevezetessege a War Remant museum. Joreszt fotokiallitas eredeti dokumentaciok alapjan hol gyakran lathatjuk a fotosok utolso kepeit s a Magyar szarmazasu F. Capa eseteben az utolso mondatait is. A haboru az haboru. Megdobbento ereju kepek gyakran job minosegben mint 80as evekbeli tarsaik. Emellet szeles skalajat lelhetjuk azoknak a harci alkalmatossagoknak. melyek a masik eletenek a megkeseritesere keszitettek: repulok lovegek buldozerek es kulonbozo aknak. Ujitaskent bevezettek a szogeket kilovellot hogy nehezebben lehessen kioperalni. Avagy a szovetbe csomagoltat hogy a femdetektor ne eszlelje. Avagy a felugros mely derekmagassagban robban. S fojtathatnam a sort.
A kiallitas folytatja is az amerikaiak kegyetlenkedeseivel kinzasaival (tank utan kotve., lefejezve., helikopterbol kidobva etc. De nem vagyok meggyozodve arrol hogy a vietcongok szep szoval kerdezoskodtek hadititkokrol es tervekrol. Ezt mar soha nem tudom meg tulelot meg nem hiszem hogy hagytak volna. Tigriscellakat is lathatunk ami arra utalt hogy az amcsik nem rogton kivegeztek ahogy ezt az eszakiak tettek a lakossaggal.
Egy film kereteben megismerkedhettunk az agent orange hatasaival melyet az amik hasznaltak az oserdok lombtalanitasara. Ily modon a deli teruletek 16%-t tonkreteve, torzszulottek es magas rakhalalozasi arany az emberi hatasa. Taglaltak a napalm hatasait hatasos kepekkel kombinalva.
A kiallitas utolso resze a szolidaritasi tunteteseket taglalja s koztuk volt a Miskolci rendoroktol szarmazo anyag: bajtarsainknak felirattal. (persze Miskolc hibasan irva a jegyzeken). Tovabba meg egy Magyar propaganda tablo melyen a megszokott imperialistazo kizsakmanyolo feliratok taglaljak a haborut mely meg a noket sem kimeli. De a nep akaratat nem lehet megtorni. Az archiv filmek alapjan a nok es agyerekek is harcoltak, ezert azokat is erheti a vad akik oket belehajszoltak a fegyveres harcba. Ez a haboru mindenkie volt fuggetlenul attol hogy usa. ausztral thai taiwan filipinek spanyolok es koreaiaknak semmi keresnivalojuk nem volt ott. A lakossag kimelese okan usa kilakoltatta a lakossagot es a szabad tuz zonaban tuzzl vassal mindenre lottek. Search and destroy akciok. Nagy szarazfoldi utkozet sosm volt annal inkabb jungle harc sok verrel. A partizanok aknasitottak es csapdakat allitottak s ok voltak az ejszaka uraloi. Persze mindebbol a lakossag huzta mindig a rovidebbet.

CU CHI tunnel – a helyiek azt mondjak. hogy aki nem latta az nem is volt Vietnamban. Nos en voltam de kihagyhato. Egy filmet neztunk meg majd egy katona mutatta be a tobb mint 200 km hosszu alagutrendszr eletet azt ahogyan a deli vietkongok ortek a borsot az idegen imperialistak berencei orra ala. Az alagutak reven barmikor ltunhettek a tamadok orra elol majd hatuk mogul rajtuk uthettek. 1940-65-ig epitettek s mar a franciak elleni haboruban is jol jott s kesobb is innen inditottak szabotazsakcioikat s szerveztek az ellenallast a deliek ellen.
Ez inditotta a Johnson kabinetet a haboruba habar pont egy ilyen alagut melle tettek az egyik bazisukat pechukre. Mit lat a latogato 4$ ert? Rejtozhet fold ala maszhat alagutban lathat csapdakat elsajatithatja hogyan keszitettek a partizanok rizspalinkat es robbanoszerkezeteket. Lathatja a korhazukat etkezojuket illetve kiprobalhatja a koabeli fegyvereket elesben (1 $ toltenyenkent). Ez utobbinak a Japanok orultek kulonosen. Vegul vendegul lattak teaval es valamivel (nem lett a kedvencem).

Szerencsere a tura nem csak ebbol allt hanem elmentunk a CAODISTA vallas szekhelyere is. A vallas a buddhizmus taoizmus konfucizmus keresztenyseg s gyeb tanok kevereke. akar a templomuk epiteszetileg. A fo-oltaron egy hatalmas gomb rajta egy nagy szem nez vissza rank (ahogy az egydollaroson szokott). Nos ok ezt imadjak. A felvezetes ellenere nekem egy szimpatikus vallalkozasnak tunik melyben vallasok, filozofiak es a helyi spiritualizmusbol kinott egyveleg sok million hivot tett magaeva. Vegso celjuk a reinkarnaciobol kiszallni, s ehhez kovetniuk kell bizonyos szabalyokat ahogy az a buddhizmusban elofordul, plussz meditative onmuveles es humanitas. Egy istenben hisznek s a lelekben.(annak feltamadasarol nem szolt a fama) Mediumot hasznalnak a (osok) szellemvilaggal valo kapcsolat tartasra.
Alapitasa 1926 Ngo Minh Chieu nevehez fuzodik aki aktiv kapcsolatban volt a szellemvilaggal s olyan jeles mediumokon keresztul tolmacsolodott a tan mint: Lenin, Descartes, Shakespeare, V. Hugo s Pasteur. Egyhazuk nyitott mindenkinek, s eleg nyitottak a hiveik is. Napi negyszer szinesbe oltoznek az istentiszteletekre, s hagyomanyos zenere imadkoznak s borulnak le. A fotosok paradicsoma! Kedves oreg arcok. De sajnos szervezett tura s rohanni kell az etterembe, ahol viszont raerosen hagynak minket kolteni.

Vegezetul befizettem egy Mekong Delta 2 napos turara, hogy a hatar kozelebe jussak es lassak is valamit, mivel hajo beszerzs koltseges egymagamnak, s napjaim is meg vannak szamlalva. Meg harom. Mekong Delta 40-60ezer km2 helyen elterulo gazdag mezogazdasagi terulet melynek nagysaga 79 meterrel no a hordaleknak koszonhetoen, melyet Tibettol gorget idaig. A kozlekedest millionyi csatornan kersztul oldjak meg motor csonakokkal s pegymast ero falvak. Ha ratennenk Bombay-t akkor ez lenne Azsia velenceje.
A haboru utani kollktivizacionak koszonhetoen ehinseg pusztitott ezen a gazdag videken s ezt belatva 1986-ban visszaadtak a farmereknek a foldjuket. Igy lett Thailand utan a vilag 2. legnagyobb rizsexportorje Vietnam. A turara leginkab a hajoutak miatt fizettem be, de mint varhato volt abbol volt a legkevesebb. A hajo motorja gyakran elakadt s ilyenkor a kapitany vizbevetette magat s a propellerrol lszedte a racsavarodott zoldsegeket. A Mekong tele van novenyekkel, mint a Gangesz halottakkal..
Utkozben gyakran megalltunk kolteni a hagyomanyok megismerese cimszoja alatt. Eloszor egy rizspalacsinta uzemnel majd egy kokusz karamell manufakturanal ahol puffasztott edes rizst is keszitenek. S miutan jollaktunk visznek el az etterembe. Ebed utan enekelnek nekunk harmat, melle gitarkiseret hamiskasan. Ennyi az elso nap. Ja, es egy ketcsillagos szalloban lakom am! Igy volt szerencsm eloszor csotannyokkal talalkozni. A luxushoz ez is jar. Cantho-ban setalok egy kicsit de a rendor elzavar a Ho szobor mellol. Nem nekem valo latvany, tudja o.

Masnap reggel a Chai Rang floating marketer visznek minket, ahol a fo deal mar over. Ennyit a szervezett utrol. Annyit azonban megtudunk. hogy rudra akasztjak az eladando arut s az cegerkent hirdeti mit rejt a tat. Korbe pedig bufe-csonakok koroznek kavet es szenvicseket kinalva. Meg egy rovId csatornaturaval folytatjuk, s vegezetul egy rizsmalomnal allunk meg. s a 14 $ os ut lejart. A guide-unk lelkes emberke aki oszinte es nem rejti veka ala, hogy a deliek azert jobbak mint az eszakiak, s ecsetelte mi mindent kovettek el a multban. Persze neve legyen inkognitoban mert meg ma is mukodig besugohalozat, s teljesen nyiltan meg ma sem lehet szidni az egypartrendszert a gazdasagi enyhitesek es nyitas ellenere sem.


Elautoztam a hatarfaluig (Chau Doc) , ahol a helyiek nem beszeltek nyelveket de meg arra sem voltak kepesek hogy elmondjak merre a kikoto. Csak a motorostaxijukat kinalgatjak mint egy autista. Meg a buszallomason sem lehet kideriteni mikor indulnak buszok a szomszedos falu fele. Farasztoak ideje lelepni az orszagbol. Reggel meg megnezem az uszo falut, majd a kornyezo Sam Mountain (hegyseg: 260 meter!! Ez aztan a marketing.) forgatagat mely vasarnapi piknikelo vallasi zarandok hely.

Majd ismet dupla vagy semmit jatszom s probalkozom a szarazfoldi hataratkelessel. Stoppolok es megy gyorsan es ingyert. Igy a ramragadt penzt probalom elkolteni, de nem konnyu, mert semi ertelmest nem lehet venni. Igy a hajam esik aldozatul a kalandnak egy szogesdrot mogotti tukor elott. (mintha egy kivegzesrol irnek..) Szoval a hatar nyitva, igaz a vietnamiak itt sem engednek fotozni de azert megorokitem a tortenelmi pillanatot. Meg a vietnami kovetsegek sem emlitik atkelonek de tudjuk a kovetsegek mennyire informaltak. Ezek utan cask azt nem ertem, hogyan tudnak hirszerzoket mukodtetni, mikor egy egyszeru emberke elobb rajon dolgokra mint ok.

Szoval pecset kerul az uti levelembe s atballagok KAMBODIA-ba. Utlevel-VAM-es SARS ellenorzesen esek keresztul. Ez utobbi egy adatlap kitoltsebol all melyben nyilatkozom hogy nem vagyok Sars-os. Habar gondolkodtam hogy szolni kellene nekik hogy mar csirke vesz az aktualis veszelyforras. De gondoltam hagyom oket mert meg par ezer nyomtatvanyuk maradt, el kell azt is hasznalniuk.

Udv nektek es hazatok nepenek:
Gabor Cs
Phnom Penh
2004.02.28

 

 

 

 

 

Vietnam UJKORI tortenelmerol amit tudni jo:

A francia uralom 1859-1954-ig tartott s bejoveteluk urugyeul a misszionariusokat ert atrocitasok szolgaltak. Vamokat kezdtek szedni majd a kiraly harom keleti tartomanyat ajandekozta nekik s a hitteritok szabad kezet kaptak. (de ugye eloszor a kisujjukat majd az egeszkezuket akarjak). Hanoi- Saigon vasutvonal megepitese s cserebe nagy adokat kertek illetve so alcohol es opium monopolium bevezetese., nyersanyagok kiaknazasa es tea kv es kaucsug ultetvenyek meghonositasa. Gondolom a Michhelin gyar nem orul neki de gumifoldjeiken minden negyedik munkas meghalt (alultaplaltsag betegsegek)
Az 1905-os orosz-japan haboru peldat adott arra hogy az europai gyarmattartok legyozhetoek, s a nacionalista Vienh Minh part kezdte szervezni az ellenallast melynek derekhadat a kommunistak alkottak.
Az elso Vh-ban 100ezer vietnami harcolt europaban. A masodikban a Vichy cabinet a Japanoknak adta vietnamot, akik nem haboztak nyersanyag forraskent hasznalni s ipari novenyeket ultettettek a rizs helyett minek kovetkezteben orszagos ehinseg tort ki melyben 10millioan meghaltak.
1945-ben Ho altalanos felkelest hiv eletre (amerikai penzugyi tamogatassal!) es 1945-ben kikialltja az orszag fuggetlenseget. A Potsdami konferencia ketteosztotta vietnamot amit eszakon a Koumintag ellenorzott (180ezer katona) mig Del Brit felugyelet ala kerult (1800 katona) de gyakorlatilag francia iranyitas alatt maradt a terulet.
Egy 1946os felkeles elnyomasa kapcsan kitort a Francia Vietnami haboru melyet delen amerikai segejek tamogattak, de mindhiaba mert eszak tor elore s Laoszt is elfoglalja.. A genfi egyezmeny ujra ketteosztja az orszagot de most mar a 17. szelessegi ov menten. Eszakrol szazezrek menekulnek a kommunistak elol delre.

Delen Ngo Dinh Diem kikialtja magat allamfonek s valasztasok helyett rferendumot tart mely megerositi hatalmaban de tudni kell azt hogy 30% al tobb szavazatot kapott mint a regisztralt valasztok szama. Szep siker. Nindenesetre megregulazta az orszagot ami a buddhizmus rovasara tortent katolikus tamogatassal. Ezutan 1963-ban megolik es katonai hadurak vezetik az orszagot.

Eszakon a kommunistak rogton likvidaltak azokat az embereket akik (meg maradtak es) veszelyeztethettek az uralmukat. Vegrehajtottak a foldreformot minek kovetkezteben kivegeztek 15 ezer foldtulajdonost es 100ezret bebortonoztek. Igy jutott fel hektar RbCaRbIy.5 millio parasztnak.

Eszak-Del haboruja 1959-tol datalodik amikor Hanoi mar nem csak politikai hanem fegyvres segitseget is nyujt a delen mukodo partizanoknak. A Ho Chi Minh trailt meghosszabbitottak s eszakrol kezdtek fegyveresek beszivarogni. A deli sereg corrupt desertalnak tehat del elesni latszik.

Ekkor lepett szinre USA mar szemelyesen is nem csak a penze reven s 1963 ra mar 16 ezer amerikai talalta magat vietnamban. 1964 Tonkin obolbeli incidens adott urugyet a teljes reszvetelre es eszak bombazasara.
1967 re mar felmillios allando jelenletuk volt s ily modon tobb mint 3 millio amerikai ismerhette meg Vietnam vendegszeretetet melyet 58ezer amerikai katona mar nem tudott otthon elmeselni. A deliek oldalan harcolt minden 15. lakos osszesen1.3 millioan melybol 223ezer halt meg. Kulfoldi seregek is reszt vettek : Ausztralia. Uj Zeland. Korea. Thailand Taiwan Spanyolo.
1968 a jol szervezett Tet (ujevi) offenziva lepte meg a delieket melyet ugyan visszavertek de USA lakossaga szembesult a vesztesegekkel es a koltsegekkel.
1969 Cambodia bombazasa (mert azon keresztul aramlott a fegyver a partizanokhoz) s egyre tobb veszteseg.
1971ben USA-ban pol. botrany mert folyamatosan megvezettek a nepet es a kongresszust s ezert egyre nagyobb lenduletet kapott a haboruellenes allaspont. A penzugyi tamogatasokat lefaragtak (ezert is fogott a CIA kabitoszerkereskedesbe).

1972-ben az eszaki sereg atlepte a demarkacios vonalat mire USA elkezdte bombazni Hanoit hogy a mar megkezdett beketargyalasokon job felteteleket erjenek el. De Hanoi mar Szovjet haditechnikaval felszerelve erzekeny veszteseget okozott USAnak akik 1973-ban alairjak a teljes kivonulast de penzugyileg meg tamogatjak a deli seregeket.
SZAMOK:
3689 repulot es 5ezer helikoptert vesztettek 15 millio tonna loszert es 165 mlrd $-t egy olyan orszag ellen akinek nem uzentek hadat. Eszakot Kina es Szovjetunio penzelte

1975 eszak ujra leozonlott delre de mar ellenallasba nem utkoztek. 700 ezer ember menekult kulfoldre a varhato szankciok miatt: vagyonveszte munkatabor kivegzes diszkriminacio B lista stb.

1978-ban Vietnam molesztalja a kinai kissebseget Eszakon, erre bevonulnak. Ket het alatt megfutamitjak a kinai seregeket. Kina egyebkent tamogatta a Voros Khmereket akik allandoan betornek Vietnamba s a toluk megszokott modon meszaroljak a lakossagot. (mondvan Mekong Delta a mienk!) (azert Kina keze is jocskan benne lehetett) Ezt megelegeltek s lerohantak ket het alatt a Voros Khmer diktatura vezette orszagot vegetvetve a remuralomnak s sajat emberuket tettek pozicioba. Jelenletuk 1989-ig tartott s tavozasukkal rogton kitort a polgarhaboru Kambodiaban.
1986-ban a peresztrojka jegyeben gazd es pol. reformok s a hazajuk fenyre derul (de azert meg cask csendben szidhatjak a rendszert azt is inkabb Delen tszik. Hiaba ez meg mindig ket orszag.)


VIETNAMI TUDOSITONKTOL:
CS. G.

 

 

15:51 | vandorboy2

Laosz 1

De vissza Laoszhoz. Az utak amiken eddig jartam meglepoen jo allaguak, igaz forgalom gyakorlatilag nincs rajta, maximum egy teherauto, vagy egy minibusz zsufolva. Maganautok nincsenek, ezzel is idezve a 60as eveket. S leven egy volt francia gyarmaton vagyok, vissza kell szoknom a balos kozlekedeshez, sot a balos gondolkodashoz is, mert egy kommunista vezetes alatt allo orszagba erkezik a gyanutlan latogato, melynek ismertetojegyeivel mar a hatarallomason megismerkedhettem. Sot, amikor a Laoszi kovetsegen a visumomert palyaztam, mar ott is megutott a 60as evek hangulata, eleve elerhetetlen telefonon, a terkeprol ki kellett utazni a kovetsegre, s ott faszekek, az orszagot abrazolo olajfestmenynek hato orszagterkep igenytelen kivitelben, a falon penzeik kiteve, ahonnan ugyanaz a Milosevics osz figura nez vissza rank. Az orszagra nezve szomoru, hogy az elnokon kivul nem talaltak mas jeles szemelyiseget tortenelmuk etlapjan. Habar gyanitom, itt a forradalmi szelek csapjak meg a szimatomat, hiszen penzeik hatoldalan vizeromu, gabonatarolo, tehenek eket huzva, de hatul lathato a nagyfeszultsegu tavvezetek. A viz mellett kup alaku muanyag poharak.
Mi var ram meg ebben az orszagban?? Jobb napokat megelt franciak altal epitett de mara lepusztult hazak, tisztatalan, szukre szabott vashid, ahol egyenruhaba oltoztetett szakember nyomkodja a jelzolampat, ezaltal biztositva a valtakozo iranyu forgalmat a Mekong felett. Elhanyagolt guest house, ajtok nem passzolnak, luk van a falon s az telefirkalva, csikkek es agymaradvanyok a szazadfordulos teraszon (majd Pato Pal ur leviszi), s a csupasz ventillator egy megolvadt terminatorra hasonlit, s mindehhez toldozott vezetekek. A szabalyzat kimondja: a hotelben a szerencsjatek es a politikai gyules tilos. Milyen erdekes, hogy a ketto egy nap alatt van emlitve..
S ehhez kepest a szallo draga 2$, s alkunak helye nincs, ugyanis ez a legolcsobb hely, az egyetlen. Nincs verseny, nincs piac-gazdasag (-gazdagsag). Pedig kicsi munkaval es odafigyelessel jo is lehetne, de a rendszer ezt hozza ki beloluk, annak ellenere hogy a hotel magantulajdonu. Ez a rendszer kioli az emberekbol a torekvesi akarast, a munkavagyat. Ez csak azert paradox, mert a zaszlojukban benne foglaltatik a sarlo es kalapacs, mint mitikus szimbolum, amit Hofi elmesen karikirozott a Szovjet filmek elejen feltuno munkas-parra utalva: hova dobjam oket?? Letezik maganszektor, s a kalapacs is lekerult a zaszlorol mostansag, miert is riasztgassak a nepet? De a piacgazdasag meg nincs bejaratva. S attol felek, hogy majd a Kinaiak fogjak bejaratni...
A hiba pedig nem a genjeikben van, mert Thaifoldiekkel keveredtek jocskan, nyelvuk is hasonlo, vallasuk is, megis ott igyekeznek az emberek rendbetartani portajukat, ami nem penz kerdes. Valahogy a munkashatalom leszoktatja az embereket a munkarol, s igy nem is csodalkozhatunk, hogy Azsia egyik legszegenyebb allamaval van dolgunk, annak ellenere, hogy kicsi a populacio. A lakossag 80% mg.-bol el, s a segelyekbol, s a szegenyseg egyik titka az egyszeri betakaritas, ami mas orszagokban 2-3* sikerul.
Az orszag szegeny, de nyersanyagokban gazdag. Gondolom a kulonbozet a kivalasztott nepfiai zsebeben landol, vagy rosszul safarkodnak vele. Mindket ok valtast igenyelne. (Bizony Afrikaban is vannak koolajban gazdag orszagok, ahol a nep szegeny, mert masok zsebebe vandorol a bevetel.)
A kisteherautok zsufolasig tomve emberekkel, s megis dragabb mint Thaifoldon, holott a benzin ara ugyanannyi. Nem ertem. S vissza az idoben, a varoshoz erve penzt szednek, kvazi kapuadokent, ezzel is par embernek munkat adva. (uthasznalati dij)
A bankban megkerdezem az inflaciot (1%), s a betetekre adott kamatot (6%), s nem ertem, hogy a "vilag tokesei egyesuljetek" miert nem laoszi realitas? Persze a befektetok sem felejtik el, hogy a forradalom (es partja) felulirja (alul!) a szamokat, statisztikakat, ahogy ezt regen mi is megszokhattuk. A forgalomban levo penzek egyharmadat a Thaifoldi kiraly arckepe disziti, no meg Lincolne. Az aruk nagy resze import (Kina es Thaifold), de a kulturalis behatasa az utobbinak a nagyobb, mert az o slagereiket lehet mindenhonann visszahallani, s ezeket a karaoke CD-ket veszik az emberek. No igen, egesz Azsiaban Karaoke orulet van, minden etteremben es lakasban ott a keveropult (kinai). Ebbol az derul ki, hogy nem sok uj termetta forradalmi evek alatt, 1975 ota. De az allando forrasban (forrongasban) leves kimerito, s ezert allhatnak az orszag dolgai. Vicces volt ahogy az esti hiradoban kephiba volt, mikozben a hang ment. Ez a mi hetvenes evunk. Naluk 1975ben megallt.
Az etkezes is ketszer annyiba kerul (0.7-1$), mint Thaifoldon. Kivancsi vagyok, hogy a helyi berbol es fizetesbol elok, hogyan jonnek ki havi 20-30$-bol. Avagy ez is csak statisztika, kozmetika? S jattbol, feketezve jon a tobbi? Mert minimum 70$ kell az elethez.

PAKSE
Reggel elmegyek egy templomba, s egy szerzetesgyerekkel beszelgetek, aki engem kerdez az angol igeidokrol, mert a tanara nem elegitette ki. Cserebe elvisz egy zart templomreszbe. Ezek szerint uj szelek fujnak, s a szezam jelszot felvaltotta az angol igeidok. Reggelire benyomok egy sajtos zoldseges bagettet parazson ujrafrissitve, mert ennyi maradt itt a Francia gasztronomiabol, miutan kivonultak 1949ben. S ez nem keves, mert a kenyer azsiaban nem divat (turistahelyeket leszamitva).
A varoson beluli kozlekedes draga (240ft, annyi amiert elozoleg 60 kmt jottem), s megkerulhetetlen, mert a varosnak (64 ezer fo) ket buszallomasa van egymastol 15 km-re!!! Keressd a logikat! (hacsak nem a riksalobby erte el, de akkor hol a nepakarat??). Szoval elstoppoltam a piacig, mert ez a varos egyetlen nevezetessege. A kozeli (tavoli) vonzaskorzeteben ez az egyetlen nagy piac, amit bizonyit, hogy a busz amivel innen tovabb megyek, tele van pakolva aruval es hozza tartozo emberekkel. A teton 2 meternyi vasarfia (rizs, zoldsegek, pelenkak) hogy mar feldol a busz. Nem ertem, miert nem alakitanak ki logisztikai kozpontokat, s oda teherautoval lehetne vinni az arut.
A buszon talalkozom Laosz egyetlen angolul beszelo albino lanyaval (indiaban pedig egy albino rajasztanival). Furcsa hogy szoke es feher, mikozben pedig antropologiailag laoszi jegyeket hordoz. Az arcuk egy kicsit majmocskab, mondhatni karakteresebb. Megtudni a valos utiranyt kicsit nehez, mert nem fer a fejembe, ha pl. Szentendrere akarok menni, akkor miert Vacon keresztul megy a busz? (no persze talalkozni a Tamassal.) De elvitt a celomig, igaz egymas nyakaban voltunk, de hogy minden lehetseges, meg par embert felvettunk, s a tetore is jutott meg par tucat szalmakoteg.
Alapvetoen kedves joszagok, viccelodunk a buszon, segitenek, figyelmesek, s akinek nem inge az nem huz le. A taxis igen, de ez nalunk sincs maskeppen, de itt lehet belole alkudni. Ha van idod, akkor kialakul a valos tarifa.
Innen tovabb egy ZIL teherautot stoppolok, rajta egyik samesz felkezu,de o ugyanugy dolgozik mint a tobbiek, reszei az eletnek, s nem a sajnalkozas targyai. De lattam mar ladat es volgat, illetve egy kamazt is. Kozben elgondolkodtam, hogy az ideologiai import nem arrol szolt e hogy a teherautokat, tankokat es repuloket eladjak, azaz piacot szerezzenek mas orszagokban?

4000 szigetek (Si Phan Don)
130 km Pakse-tol, az orszag deli csucskeben, kvazi Mekong delta, 1km szeles a folyo, sekely, s sok sziget latszik ki belole. Innen az elnevezes. A bekes csendes (erdelyi) kornyezeten tul a hely nevezetessege, hogy a jelenlegi elnok innen szarmazik, peldat mutatva a nepnek, hogyan lesz a nep egyszeru (postas) fiuja elnok.
Egy kajak ingatagsagu motorcsonakon atjutok Don Khong szigetere, mely a legnagyobb, s par eve mar bevezettek az aramot, van aszfaltozott utja es 5 faluja.. Az egyetlen esemeny a piac, mely reggel 8kor mar bezar. Helyi etterem alig, s ott is csak noodle soup. Persze turistaetterem a guesthousban van, kerulnem, de megis megadom magam a rizsnek.
Napkozben kiulok a folyo fole nyulo stegre es nezem ahogy a halaszok kivetik a halojukat, varsaznak stb. A szigeten belul rizst (mi mast) termesztenek, s szembe jon velem egy csapat gyerek diadalittasan (lasd legyek ura), mert fogtak egy kigyot, s most viszik korbe a falun a trofeat. A kertekben bambuszbol keszitett asoval lazitjak a foldet, csirkek macskak es szines dalos madarak vesznek korbe, s egy kis enyhe szel a hoseg husitesere. A szabadban alszom, elvezem a semmittevest, pihenek.
Bicot berlek, s azzal jarom korba a szigetet, latva bambuszbol keszult vizipipat szivo embert, bivallyal ekezo parasztot, majmok disznok kikotve, tankerbol kannazo benzinkutat, kerekpar utan kotott taliga utanfuto, tetuzo csaladot, cigit lejmolo szerzeteseket, lepusztult iskolakat, benne temerdek gyerek. Kezdek ketelkedni a 6 millios lakossagban.
Beleutkozom egy zajos hazba, ahol eskuvore invitalnak. Egy ide hazasodott holland gengszter rontja itt a levegot, de miutan kiutotte magat a laolao rizspalinkatol, mar a hangulatszennyezese megszunt. Egyebkent mindenki iszik, nok is, s mar a hazassag megint nem az ifju parrol szol, hanem a vendegekrol s az ivasrol. Helyi szokas, hogy penzt kotnek az ifjak csuklojara a rokonok a jokivansagaikkal regyutt. Madzagot en is kapok egy csomot jokivansagokkal egyetembe, tehat rossz mar nem erhet az utam soran. Unnepelyesen atvonulunk a fiu csaladjahoz, s ott folytatodik a muri. Elfogy a filmjuk, s ettol kezdve en leszek az eskuvo hivatalos fotosa. Eves-ivas, s az akadozos angolrol mit ad isten oroszra valtunk, mert kiderult, hogy az egyik negyveneseben jaro emberke Bakuban tanult 500ad magaval Gorbacsov alatt. Rettenetesen megorult nekem, s kiderult, hogy az amerikaiaknak nincs minden elfeledve. (Csak par adat: 1.1 millio tonna bombat kaptak az indokinai haboruban az Usa-tol, 900 at naponta, ami annyit tesz, hogy minden itt teblabolo eszakvietnami katonara 300 bomba jutott. Itt huzodik a tobbszaz km hosszu Hosimin trail, ezen az alaguton keresztul lattak el a vietnami sereget, amit persze usa nem nezhetett jo szemmel. De erdekesseg, hogy dobaltak le soroshordokat is, s altatogazokat is, hogy akadozzon az ellatas.)
Athajozom masik szigetre is, ahol mar aram nem jutott, de vegtelenul bekes hely, szeretem. Itt huzodik Laosz egyetlen vasutvonala (koszonhetoen a franciaknak) akik igy tudtak ellatni gyarmatukat (hol itt a kizsakmanyolas?), mert itt a viziutat egy hatalmas vizeses akasztja meg. Van egy hidja is, a vasut szamara, kvazi kozpont. A vizeseshez el lehet bicozni, de a Kelly hosei filmbol vett tablaelforgatassal megzavarjak az idetolakodo turistakat. Mast mutat a terkep, mast a helyiek, s mast a tabla. Ja es ez egy 6 km nagysagu szigeten. Rengeteg bungalo szallo van 1$ naponta, kivalo pihenohely. Elbicozom a Cambodiai hatarhoz a regi sintoltesen, hat megrazo elmeny a koveken, de az allaga igy 90 ev utan is kivallo, igaz a sinek mar a helyiek epuleteiben szunnyadnak. A hatalmas fem viztarolo meg ma is kivalo allapotnak orvend, s ha valaki belemaszik es megszolaltatja, kivalo akkusztikai elmenyben lesz resze.
Ami meg kuriozum, s erdekel a sosvizi krokodilok utan (andaman szigetek), az itt talalhato edesvizi delfinek. Igaz Nobelnek es a Cambodia-i kezigranatos halaszasnak koszonhetoen szamuk husz ala csokkent, s csak ritkan latni oket, de motorcsonakkal (6$ ert 3 fo) kiviszik az embereket a hatarhoz delfinnezobe. Itt huzodnak meg, mert a robbantgatas a hataron politikai jelentessel birhatna, s ezert nem teszik, s ezt a delfinek tudjak.
A szilveszteremet csondesnek gondoltam, de pont az en szallomba jott ket thai fiatal, akik a leghangosabbak voltak a szigeten. Rogton leultettek, etettek (halaszle) itattak (laolao) volna, jatszottak ivasban, majd beszelgettunk, s kiderult hogy klasszikus zenet tanit a bangkoki egyetemen, s tenyleg vegigvezenyelte az enekeket, nepdalokat amit a Laoszi hazigazdakkal egyutt enekelt. Aztan elokerult a furulya, s nekem is enekelnem kellett, habar ennek esztetikai elmenye megkerdojelezheto, de hat ok akartak, magukra vessenek.
Szokas szerint kiderult, hogy a hid melletti etterem tulajdonosa tortenetesen jerevanban majd Uzbegisztanban tanult. Ot mint kivalo tanulot valasztottak ki vizgazdalkodasi mernok kepzesre, s nyelvtudas nelkul bedobtak a melyvizbe, ahonnan voros diplomaval evickelt ki. Konnyezett az oromtol, hogy valakivel oroszul beszelhet, nosztalgiaztunk, s alig akart elengedni, mivel masnap utaztam. Megigertette velem, hogy ismeroseimet akik tudnak oroszul, elkuldom hozza. Tehat a hid melletti etterem Don Khon szigeten.
Talalkoztam egy Japannal, aki a 6 nap szabadsagat itt tolti, ertsd utazassal egyutt 6 nap, tehat egyet alszik itt, s egyedul ucsorgott az etteremben kolajat szopogatva. Kedves epiteszmernok, Melak ismerosom Japan kiadasa, nevetese, gesztusai, testalkata, de teljesen.

Elhagyom a paradicsomot, hogy DK. Azsia legnagyobb vizeseset megcsodaljam. Teny, hogy van a Khon Phapeng vizesesben kraft, mely 15 meter mely csupan de egy km szeles. A helyiek halasznak a zavarosban. Itt csapodom Thai egyetemistakhoz, akik elvisznek kocsival vissza a nagy szigetre, mert meg akarjak latogatni az elnok szulohazat. Nos nem nehez megtalalni, mert csak az o hazahoz vezet aszfaltut a fouton kivul. Ismeros gyakorlat a szoc. multunkbol. (A tokes tarsadalmakban inkabb a hatalmassagok koltoznek jo helyre, s igy ezt a tamadasi feluletet kivedik).

Champasek
a kovetkezo allomas, amihez ujra at kell kompolni a Mekongon egy harom csonak osszedeszkazva alkalmatossagon, amit arusok hada lep el, hiszen a piacgazdasag itt el. 8-10 eves gyerekek arulnak babot kukoricat, levest uditot, de fatalat is lehet venni, ha valakinek eppen most jutna eszebe. A homokban landol a komp, mert nem kepesek azt a husz meter emelkedot lebetonozni, inkabb elakadnak a kocsik, s verik a port. Dormitorit berlek veluk, este gitsarozas, eves.
Masnap reggel elmegyunk a vilagorokseg reszet kepezo Wat Phu khmer kolostor egyuttes maradvanyaihoz, melyek utaltak a 11-13 sz-i Khmer birodalom korara, ahol pezsgo kulturalis elet es kiralyi szekhely volt. Joreszt hindu emlekek buddhista kontosbe. Szo szerint, mert a hindu trimurti volt buddhista oltozetben. A hely a folotte elhelyezkedo, falloszalaku hegyrol kapta a nevet, melynek toveben egy forras van, siva kultuszhely. A fak eppen viragoznak, de igy sem sok hust nyujtanak. A muzeum informativ, de sok a 3$ beugro ezert az elmenyert.
Visszafele az utszelen van a leghozzamkozelallo buddhaszobor, melyet egy fa no korbe. Ha ez a vilag mas reszen lenne, akkor mar muzeum lenne korotte, de igy o csak szemleli a Mekongot az olelo fak arnyekaban. Tok jo, nem kihagyhato.

Bolevan Plateau
Stoppolok vissza Pakse-ig, ahonnan tovabb indulok a Bolevan Plateau-ig (fennsik), ahol a vilag legdragabb kv-jat termelik. De gondolom nem a minosege miatt.. A buszut 3 orat tart permanandsen felfele, ehhez kepest hul az ido. A busz utkozben megall, s egy kamaz tartalmat atpakoljak, igy van idom nezelodni a buszon. A csohoz a labunknal egy csirke van kikotve, s mindenki hozza amit a piacon vasarolt. Egy holgyon 60-as evek beli muanyag bezs kosztum, kalapjan szovetvirag, kezen szakadt feher bicepszig ero kesztyu. Megjelenese inkabb avitt mint elegans. Egy anya szoptat a buszon, s a busz szelvedoje uvegcsikokbol osszeragasztva. Kint egy volga arvalkodik, a nagy testver nyomaira utalva.
Egy vizeses kozeleben alszom egy csaladnal, angolul nem tudnak, de kijovunk egymassal, verandajukon alszom. Foldut van barmilyen foutrol lekanyarodunk, igy altalaban a faluk nyelik a port, amikor egy kocsi elhalad. Szerencsere beloluk keves van, s paaran locsolassal vedekeznek ellene..

folyt kov

Gabor Csonk
Laosz, Vientiane, szemben a Lao Plazaval 21.00

 

 

 

laosz 2


Bolaven plateau

Hajnalban mar indul az elet, kakasok, autok, piac. Lesetalok a vizeseshez, kellemes kornyezet, de nem az igazi, hianyzik belolea vadregeny. Tehat nekivagok egy torzsi setanak, , melyet tehetnem elefanttal (5$), de labon kihordva is izgalmas. A folyot kovetve felfele van egy Ghne torzs, mely a meztelen gyerekeken tulmenoen erdekes a falu szerkezete miatt. A hazak kor alakban veszik korbe a ter kozepen allo hajo formaju facsapolasu szellemhazat, mely unnepek alkalmaval az allataldozatok helye. Ide csak osveny vezetett igy ment volt a boltoktol. Szoptato anyak, mozsarban rizst tornek, hantolo-dongolo 5-6 eves gyerekek. Idonkent kiveszik, szeleltetik, majd ujra dongolik. Ami kiszorodik az mar a tyukok szakterulete.
A falutol nem messze talalok KV ultetvenyeket, mely 2 m magas, s most fordult termore, s eppen ertek a szemek, igy volt zold, piros, s erett barna is. Ha egy erett babszemet megnyitunk, akkor a belso magot egy edes li csi re emlekezteto kocsonya veszi korbe, ami nagyon jo izu, de ha mar kiszaradt, akkor nem olyan kellemes. A szemeket a falu kozepen egy muanyag halon szaritjak a napon.

Utana uttalan uton folytatom a folyon felfele, ahogy mar azt szoktam, s Bane Nanang faluba jutok melyet Katou es Taoy torzsek lakjak. Vizet eselytelenul kerek, csak a folyo fele mutogatnak, hat bizzunk a termeszet tisztito erejeben. Nekik is a patak a forras. Rajta bambusz csonak, melyen fiatalok, akik nyillal vadasznak a vigyazatlan halakra.
Innen 2 km-re van a Tat Cun vizeses, amelyet az utikonyvek sem emlitenek szerencsere, de elkepeszto magassagbol hullik ala aviz. Sziklakon keresztul jutok el az aljaig, de mar tavolrol latszik, mert egy hatalmas hegy kozeperol ered En kb. 60 meterre saccolom, meroleges fal, az aljan a leszakadt sziklak, korbe pedig a dzsungel rengeteg. Norvegia feelingem van, s ugy erzem itt kituznem a magyar zaszlot. Csak van es itt hatalmasodik. Lelegzetelallito, ahogy a viz permette valik az utja soran. Szeretem ezt a helyet, s ezen az sem valtoztat, hogy vizeromu van a kozelben.Azzal kapcsolatban csak az zavar, hogy ketsavos betonozott ut vezet oda, amikor senki nem hasznalja, mikozben az emberek a faluban nyelik a port es keszitik tudejuket a szilikozisra. Furdok, nezelodok, majd elindulok visszafele, mert delutanba hajlik.
Ban May falut (lao souay torzs) ejtem meg utba, ahol kiszuperalt felbevagott gumiabroncs a vaju. Kicsit odebb eppen fejszet kovacsoltak vasdarabbol, amit parazson izzitottak egy elmes kezifujtato segitsegevel. Ket cso, benne ket rud, melynek vegen rongy, s azt mozgatjak fel le, s az oxigent bambuszcsovek tovabbitjak.

Jan 4 utazonap
ujjab remenytelen vallalkozasba fogok tobb fuggetlen szakertot megkerdeztem (ertsd helyi embert, aki nem erdekelt az utaztatasban)Salavanbol Savannaketh-be lehet e menni, s egybehangzo nem volt a valasz. De en csak nem hiszem el, hogy hogy van ott falu utkozben, akkor utnak is kell lennie. Igy nekivagok hajnalban. Kiderult van busz, de 2 ora mulva, hat stoppolok. Az ut allapota jo, szaguldunk is, csak egy baja van, hogy nincs a tetejen aszfalt, igy a kocsi mogott hirosimai porfelho gomolyog. Ez akkor valik zavarova, ha elottunk megy egy kocsi a poros uton. Egyebkent a helyi falusiak utakhatjak jobban a pornyelest. Egy vfaluban tesznek ki, ahol rogton ket eskuvore vagyok hivatalos. Mar kezdem azt hinni, hogy eskuvore jarni nem is olyan kulonleges esemeny, mert barhol megallok, frigyre lelek. A vicces csak az, hogy a ket eskuvo egymassal szembelevo hazban van, s parhuzamosan uvoltenek a magnok. Hamar tovabballok, mielott kenytelen lennek megadni magam a helyiek tukmalasanak laolao ugyben. Itt is az ivas jut kozponti szerephez. A gyerekek pedig korbevesznek mintha meg nem lattak volna feher embert. Az biztos, hogy nem vetodik ide idegen. Gyapottermesztes, s gombolyitas az extra erdekesseg.
Kierve a 13as foutig arusok tomege rohanja meg a buszokat, kocsikat a fara feltuzott szarnyas joszaggal, tojassal, uditovel, gyumolccsel. Minden az ablak elott kinalta magat. Innen egy teherautoval folytattam utamat egy kompresszor es ket samesz tarsasagaban, miutan leraztam az ut porat magamrol, szo szerint. Ok beer lao-val enyhitettek a szarazsagon. Ugy tunik, az ivas tomegsportta valt. A soforek is izzadtak a melegben, mivel a gumi szovetig kopott, igy kenytelenek voltak cserelni. Pillanatok alatt ment, nem eloszor allnak szembe a problemaval.

Savannaketh
A varos a mekong partjan terul el, a tulparton pedig Thaifold. Amott vidam, emitt inkabb lehangolo. Van egy folyoparti corso-ja par arussal. Mindent lehet kapni ami egy teliholdas romantikus setahoz elengedhetetlen: lakat, fogo, kilincs, zsebradio, pumpa, villaskulcs stb. S egymas mellett a konkurenciak, hogy napnyugtaval elpakoljanak, s meg kihaltabb legyen a setany.
A varos hangulata egy delkataloniai falura emlekeztet sziesztaidoben, ahol szebb es viragzobb kort is megeltek mar a szazadfordulos epuletek, melyeken urra lett az enyeszet. Kicsit kubara emlekeztet, de ott legalabb vidamak hozza az emberek es betoltik a teret elettel, zenevel ,tanccal. Itt a szep ornamentikaju epuletek mellett sittkupacok, de el nem takaritjak. Ha egy falu szegeny az normalis, mert sohasem volt mas, ebbe szocializalodtak az emberek epuletek, falak, tehat a helyen van. De a varos valahogy disszonans, melynek kozepen ellenpontkent ott all a felujitott, kivilagitott katolikus templom, melynek elotereben fociznak a gyerekek. A varos szegenysegevel nem is lenne baj, csak ott erzodik a levegoben a 100 evvel ezelotti elet aromaja, melyet a kesernyes jelen kibillent azelotti harmoniajabol. Ez adja azt a szellemvaros hangulatot a helynek.
Telefonalas - nem is olyan egyszeru muvelet, mivel fulkek max a posta elott, kartyasok, hiszen ermes nem is lehetne, mert a legkissebb cimletu penz az 500 az is papirbol. A ctelefonallomason egy no tarcsaz, s ha letrejott a kapcsolat, akkor egy kabinba beulhetunk. Ugye egyszeru. Az epulet hatalmas es ures, mint egy regi szoc. bolt, de itt mar mellette hatalmasodik egy GSM torony. Internet is van a varosban 1-1.5$/h
Vannak itt is eskuvok, de itt csak koszonnek, de nem hivnak be. Megerkeztem a civilizacioba, mas szemlelet, mas hangulat. Megyek is tovabb. Kistoppoltam a buszallomasig, hat itt van elet. Ugy latszik mindenki menekul ebbol a varosbol. Felzsufolodom egy tavolsagi buszra, ahol a labaimat ossze kell csuknom, hiaba, nem azsiai sztendert vagyok. Neha megallunk pisilni, s egy nagyobb docceno utan kereket cserelni. Igy megy errefele. Nincs anyazas, benne van a pakliban ez is. Ejszaka huvosebb van pedig csak 800 km-t jottem eszaknak.

Vientiane
Hajnalban megerkeztem Laosz nepi eroinek fovarosaba. A varos nem tagadhatja Francia kotodeseit, mert egy hatalmas kivilagitott diadalivvel talalom magamat szembe, mely sajatossagkent buddhista diszitoelemekkel bir.
Reggel a Vietnami kovetseggel kezdek, akik 55$ gombolnak le egy pecsetert, s ehhez is harom napjukra van szukseg. Rossz kezdet, s ezert csak 1 honapig lehet maradni. Magyaroknak semmifele pozitiv diszkriminacio nem dukal. Az indonez kovin 35$ a visum, s csak egy honapra, hosszabbitas nem lehet. A thai kovi a 88-as evek nemet kov-t idezik, hosszu sorok, igy nem kisereltem meg bejutni. Ezekhez kepest a Malaysiai kov. jo megjelenesu, kedvesek, s raadasul nem kell visum 3 honapig. S ha valaki ert a szamitogephez, az 2-4 ezer dollart megkereshet az orszagban. Programozok, arccal kelet fele. Meglatogattam Usa kovit, ahol 100$-ert lehet dupla vagy semmit jatszani, s egy napon belul kiderul, hogy valaki megkapja e a visumot, vagy elbukta a szazasat. Du. van egy elbeszelgetes, ahol dontenek. Nincs az a macera, mint otthon, tehat amerikaba palyazok elore. Komoly rendori vedelmet kapott a kovi, mert a varosban egy szorakozohelyen robbantottak. Ennek oromere az egyik kocsmaban femdetektorral vizsgalnak at minket, keresve az elrejtett plasztikbombainkat es uvegpisztojainkat, hogy nehogy lelojuk a pultos fiukat. Szerintem emogott az van, hogy kulfoldikem ide johetsz, itt biztonsagban vagy.
A posta nem informativ, pedig sok kerdest megsporolhatnanak, ha kifuggesztenek az arlistat. (260 gr 4$,1kg 8$, 5kg 53$) Erdekes aranyossag. Ja, Europa es Afrika egy arkategoria. Elkepzelem, hogy ugyanaz az erofeszites-e eljuttatni egy levelet Faya-ba, mint Frankfurtba. De bele kell torodnom, hogy ebben az orszagban a logikam nem mukodik. Bizony en nem szocialista viszonyokra vagyok tervezve. Bankautomata nincs az orszagban, pontosabban egy darab, de csak sajat bankra mukodik.
Osszefutottam vegre az elso keleteuropai travellerrel, o szarazfoldon jutott idaig, zsakja sulyosabb s a penztarcaja konnyebb mint az enyem. Igazi K. europai modell. Sokat gyalogol, stoppol, kint alszik, fotozik, tanulja a helyi nyelveket. Adok neki penzt, s enni, egyutt grassalunk. Sorsa rendhagyo, mert 25 eves koraig szlovakiat sem hagyta el, de egy baratja invitalta, menjenek egyutt Indoneziaba. Mar vizum, repjegy, oltas megvolt, amikor baratja visszamondta, o sokat feccolt bele, hat elindult. Azota rendszeresen utazik, s mar angolul is beszel. Ilyen az amikor valaki raszokik az utazasra.

Berlek egy bicot 0.5$, s bejarom vele a tagabb Yientiane-t, az orszag legnagyobb varosa, de 120ezer fonel nem nyom tobbet a latba, s 4km en belul minden megtalalhato. Kezdek a morning markettel, ahol az odaigyekvo idegen nem gyumolcsot es kenyeret vehet reggelire, hanem videot es ajandekot, kelmet es aranyat (13$/gr.)
Kitekertem az ismeretlen katona sztupajaig, tetejen egy voroscsillaggal (na jo, arany), de onnan egy nagy terre mar nem lehet menni, egy egyenruhas allja utamat. Gondolom kozterulet, s ujra meg kell ertenem, hogy a koz a keveseke, ezert a kozember nem mehet be. Hasonloan az ujonnan felepitett culture hall, ami inkabb az egyenruhasoknak van fentartva, ahol egy unnepi galamusor foprobaja volt, tele katonatisztekkel..
Pha tat luang - nagy szent sztupa, mely egyik szimboluma az orszagnak. Valoban attraktiv, mert aranyra van festve az egesz, s 68*68m az alapterulete ennek a 16. sz-i epitmenynek, melyben a legenda szerint buddha csontja van eltemetve. A kozelben egy gigatemplom epul, egy masikat tataroznak. Itt talalhato a vidam park (szeruseg) is, melyben mindossze ket korhinta talalhato.
Voltam penzt valtani egy bankban, s az elso emeletre felmenven le kellett venni a cipomet, mint a templomokban. Hat igen, ez a vilag uj temploma, s az uj istene a penz. Laoszt is elerte. Vicces a csillogo epulet, s benne oltonyos zokniban maszkalo hivatalnokok.
Rengeteg mozgoarus van, kulonleges ismertetojegyuk a csucsos szalmakalap, s a vallukon melegszeruen egyensulyozott bambuszrudon logo kosarkak, benne zoldseg, gyumolcs, hus. Toluk lehet venni bambuszba csomagolt kokusztejben fott sticky rice-t (0.2$). Ami a magyaroknak a nyereg alatt puhitott es szaritott hus, az a laoszinak a bambuszba rizs. En licsi-vel kombinalom, az eredmeny fenseges.
Meg par templomot utbaejtek, a wat si Amphon erdekessege, hogy az imara hivo gong egy amerikai bombabol van keszitve, s buntetlenul lehet utni az amerikait. Harang es harag. Majd leobliteni egy cola-val.
Wat si muang - arrol nevezetes, hogy v1653-bol megmaradt egy buddhaszobor, amely kivansagokat teljesit, ha haromszor felemeljuk. En a vilagnak kivantam beket, megertest es egeszseget. Ha bejon igerem visszajovok, s kokuszt aldozok.
Wat sok pa luang -itt szauna es masszazs talalhato, akinek inge, ne hagyja ki.
Wat Haw Pha Kaew - 1565ben epult amikor a kiraly ide helyezte szekhelyet. Impozans epulet, belul muzeummal. Itt kezdtem el Buddha fuleket fotozni, mert mindegyik mas. A diakom mukodott, de inkabb annak koszonhetoen, hogy tartanak az igazolvanyoktol, s inkabb nem vitatkoznak.
Wat Si Saket a legidosebb templom, bangkoki stilusban, a falakon fresskok (inkabb seccko), felul vajatokban 2000 kis buddha szobor. A kerengon korben tovabbi 300 nagy ulo Buddha a 16-19 sz-bol., mar ami megmaradt a verzivataros evszazadok utan.
A nemzeti muzeum kertjeben salataultetvenyek sorakoznak. A Lao Plaza hotelben 3 cxsapra csak egy szappan . Ciki egy ****** hoteltol. Van bowlingpalya is 1-1.5$, s az utcan pedig a petan nevu francia golyos jatekot jatszak estenkent. A nemzeti sportjuk egy vesszolabda rugdosasa egy roplapdahalon keresztul. ugyesek.
Meg beugrottam par kovetsegre. A burmai kedves, de nem szidhatja a rendszeret. Az indiai lehetetlen burokrata, ezen a heten nem ernek ra, ha visum kell jovo heten jojjek vissza. De meg a kisasszonyka infot sem tudott adni, pedig egy eve ott dolgozik, kifuggesztve info nincsen. A koreai vitte a palmat, 3 honapig ide sem kell visum, s kedvesek voltak. A titkarno allitolag hirdetesen keresztul talalta ezt az allast, amit en nehezen hiszek el, mert bizalmi allas valahol. Fizujuk kb. 150$, de nem nyilatkozhatnak.
Wat in Paeng - Angyalszeru buddhaszobor, belul pedig inkabb Mariara hasonlit. A mellette levo templom pedig inkabb kinai hatasokat mutat. Multikulti. A kisgyerek pedig stiroli az oltarra elhelyezett kekszet. Gondolom este elnyeri, vagy elnyeli. A piacon vettem kajat, s a templomkertben ultem le megenni , mire egy szerzetesno megjelenik gyumolcsokkel es odaadja. Nem tudom, hogy ez a kedvessegenek koszonheto, vagy olyan szanalmasan nezek ki.. De azert jol esik.

Most utazom tovabb Van Vieng fele eszakra, majd Luang Prabang.
Mindenkinek kellemes es jobb uj esztendot kivanok

Gabor Cs.
Laosz, Vientiane 2003.01.09

 

 

 

Vang Vieng
Udvozletem Machu Pichu-bol! No nem ekkorat ugrottam a terkepen, de folldrajzilag akar erezhetnem magamat ott is, mert a kornyeken ezres hegyek puposodnak meredeken a maggasba, legtobbszor 80-90 fokos szogben. Lelegzetelallito, az ember csak ul, s elnezne orokke, mikozben a kis folyo a labanal viharzik le.
Vang Vieng az a hely ahol a gyanutlan utazo meglepodik, mert kellemes hely, ahol lehetoseg van barlengaszni, raftingolni autogumi belson, sziklat maszni, kirandulni a hegyek kozott, vagy a lustabbja hevereszhet a partmenti barok valamelyikeben, vagy videozhat s focimeccset nezhet a kornyekbeli kocsmak valamelyikeben. Szoval az utazok paradicsoma kellemes klimaval kombinalva.
Mikozben a busz a szerpentineket, en a “no women no cry” Thaifoldi feldolgozasanak uvolteset kuzdom le, s egy tasmaniai es egy ausztral lannyal beszelgetek, akinek tortenetesen magyar felmenoi vannak, de o mar azon kivul semmit nem tud errol a foldrol. (neki is magyarigazolvanyt??)
Berelek egy bicot ( 0.8$), s a legtavolabbi barlangokat nezem meg. Utkozben fahordo nok s gyerekek, majd a barlangnal a fejlampam segitsegevel elbotorkalunk a kiszaradt patakmederben par szaz metert ket helyi gyerekkel. Onnan 3 km-re van egy fizetos barlang (0.5$), ahol mar kapok egy simson motor akkujat a nyakamba, s a bekapcsolast a zsinorok osszecsavarasaval erhetem el. Ernek meg meglepetesek ebben az orszgban. S meg fognak is.
S egyedul nekivagok. A bejaratnal egy buddha szobor batorit, s mogotte mar cseppkovek fogadnak. A barlang atvezet a hegy alatt, de nekem egy km utan egy folyo parancsolj megalljt, habar a helyi nyelvek azt mondjak, hogy 4 km errrel arrebb kibukkanhatok a hegy tulvegen 4 nap mulva. Ezt inkabb a barlangaszokra bizom. Talalkozni elettel is bent, szocskelabu rovar formajaban, elol ket hosszu csappal. Kivancsi vagyok, o kivel taplalkozik.
A bejaratnal tobb ismerossel is osszefutok kulonbozo idokben, ugy erzem magam, mintha mar hetek ota itt elnek.
A kozelben van egy masik barlang, ahol mar fenyparazitakent funkcionalok egy francia csapat mellett. Eletem elso illatos barlangja, koszonhetoen a francia noknek es a parfumuknek. Fura.
Onnan egy km-re van egy vizesbarlang, eletem elso vizbemaszos kalandja egy cseppkoletesitmenyben. Beulok egy gumibelsobe, s miutan egy akkut - sokszor toldozott vezetekkel - akasztottak a nyakamba, ismet evszazados alapveto elkepzeleseim doltek meg az elektromossagrol. Szoval egy akkumlatorral a vallamon merultem le a viz ala egy arva izzoval egyetemben. De mukodott. Egy darabig, aztan lemerult. A barlang belsejeben kifeszitett kotelen visszahuzom magamat, s lam mukodik az Ariadme fonala. Kijutok, majd kapok egy masik akkut, s az alig tobb mint 500 meteres barlangot azzal uszogatom korbe. Elvezetes volt.
Visszafele talalkozom egy raszta ismerosommel, aki voluntare-kent dolgozik a kozeli organic farm-on, s egy lendulettel korbevezet a vegyszermentesen termesztett ismert es kevesbe ismert zoldek kozott. Jol felepitett rendszer, egy laoszi csalad tulajdonaban, de szerintem lehuzas napi 5 dollart kerni azoktol, akik neki dolgoznak, legalabbis a szallasert legalabb ne.
Vang Vieng mellett meg sok barlang van, tobbek kozott egy olyan is, mely bunkerkent szolgalt a haboru alatt. Ha ilyenek voltak afganisztanban is, akkor az amerikaiaknak bizony ott is fajhatott fejuk emiatt.
Talalkoztam egy omani utazoval is egy utcai kifozdenel (hol mashol?), aki semmit nem tud a sajat orszagarol, de tole kellett megtudnom, hogy Gabriellel egyutt Jezus is egy angyal (Mozessel, Krsnaval egyetemben). Jo pap holtig tanul..
A folyo tulpartjan is kirandultam, ahol mar csak traktoros tuk-tuk ok jartak, s szeltek at a vizet. A hegy kozepebol nyilo barlangban is voltam, usztam lagunaban, s ugraltam tarzan kotelrol a mely barlangi vizbe. Ezen az oldalon volt elso, tenyleg barlangbol indulo vizes elmenyem. Hogyan lehet ezt meg fokozni?? (Csak a barlangi buvarkodassal.)
Par km re onnan egy ujonan felfedezett cseppkobarlangba mentem, ahol meg tenyleg eltek a cseppkovek, s csillogtak a kovek. De ez nem lesz igy sokaig, mert a helyi vezeto is letapizza a cseppkoveket ott is ahol a maszashoz nem szukseges. Kodarabbal utogeti a szalagcseppkoveket, hogy zeneljen. Ezek utan mit varhatunk a turistaktol?? A vezeto egyaltalan nincs tisztaban azokkal a termeszeti ertekekkel, amik ra vannak bizva, habar tiszteletem, hogy egy szal papucsban vezet vegig, cigizik,s persze sisakot el is lehet felejteni, ha utban volt egy cseppko, akkor letortek a baleseteket megelozendo.. Mondom gazdag orszag ez. De meddig? Gondolom az europai barlangaszok mar reg szivrohamot kapnanak, ha igy mennenek be otthon az emberek a maszos barlangokba. Foleg, hogy itt legtobbszor egyedul megyunk be az ismeretlenbe.
A masik reszen a barlangban megint uszas a kristalytiszta vizben, majd pokleso, s szaritkozas a napon.
Vang Vieng-estenkent hangos a karaoketol, mert azsiaban mindenki enekel. Ez a fulnek rossz, de a mentalitasuk tetszik, mert szegyenkezes nelkul felvallaljak onmagukat, s ugy tunik, nem akarnak maszkot hordani, konyebb igy az elet, s ez nekem tetszik.Egyik este esett az eso, szakadt, en pedig egy kis kolindat csopogtetek a fulembe. Ebben az evszakban ez nem normalis az eso, de annyibol jo, hogy a meleg kicsit enyhult, s a nap is csak delutanra tert magahoz.

Ki a paradicsombol. Stoppal elindulok eszakra, egy thai orvos, majd egy kinai par visz tovabb ezen a 6 oras uton, ami egyebkent csak 240 km (s 6$ busszal). Teny, hogy a gyomorral ra kell keszulni a sok kacskaringora. Vegig hegyek kozott autokazunk, neha egy falu, s utkozben par fegyveres katona, biztositja az utat, az altalunk jol ismert Ak 47 essel felszerelkezve, mert mult honapban hmong fegyveresek zajongtak es megoltek 10 falusit. Gyakorlatilag ok azert felbujthtoak, mert a kormany minimalizaltatta veluk a maktermesztest, s ezt azota is a szivukon viselik.
Hegyek ameddig a szem ellat egy fel Dunantul teruleten. Amikor megallunk egy forrasnal a messzi hegyrol lagy dallamfoszlanyokat fujt a szel, mely gragoriankorusra emlekeztetett. Felejthetetlen pillanatok a hegyseg kozepen. S amikor visszapillantok az ut vegen a megtett napomra ott fekudt a pillantasom elott a multam az aznapom. Furcsa, hogy gyakorlatilag semmi nem tortent, de megis meghatarozo elmeny volt ez a mai nap. Valahogy az ido terben fogalmazodott meg, s nem a megcselekedett dolgokban. Az ido terre tagul, a ter idove zsugorodik. Tan 1 cm t haladtam a terkepen, idoben 6 orat, s az eletembol egy darab ott maradt, s egy darab az ottbol az eletemben maradt. Ez az utazas, ez az amiert utazas. Semmi, de megis…


Luang Prabang
Kicsit megszedulve a sok kanyartol setalok be a 16 ezer fot szamlalo kisvarosba, amely meg a gyarmati idokben is csak 10 ezer volt, melynek muemlekei a vilagorokseg reszet kepezik. A templomok jo resze a gyarmati idok elott epult, s a helyi stilusjegyeket viseli magan. Koszonhetoen a nemzetkozi segitsegnek szepen rendbehoztak az epuleteket, s az utcak kikovezesen is serenyen dolgoznak, csatornaznak. A kozeli dombra epult templom elott a haboru emleket idezte egy legvedelmi loveg csontvaza, s ez mar predesztinalja az embert a szep kilatasra. Nem csalodtam. Ket folyo talalkozasanal epult a varos, estenkent kirakodovasar ahol ugyanazokat a mintakat arulja mindenki. Otlet hijan valo nep, de ha masolni kell arra van szemuk.
Volt egy kellemes talalkozasom egy magyar-laoszi parral, akiket a sors es a torteelem vihara hozott ossze, s most itt elnek Luang Prabangban.

De errol majd a kovetkezokben irok, most vietnam fele veszem az utam, mert lejar a visumom..

Gabor Cs
2004 1. 18

 

 

 

Luang Prabang

Szoval magyar hangot hallottam egy nagyon kedves lanytol. Ugye ahol
magyar etel van ott magyarnak is lennie kell. A sors es a tortenelem
hozta oket ossze, mert ha nem lett volna haboru es forradalom Laoszban akkor nem kerult volna MO-ra, illetve ha a lany szulei tovabb elnek, akkor nem kenyszerult volna abbahagyni az angol szakot 5. evben, s munkaba allni. Ott ismerkedtek meg, lett szerelem es folytatas Laoszban egy gyonyoru kislannyal. Liza egy mindig ujat kitalalo, kreativ leny, most eppen divattervezo, de elotte festett, verseket irt, mintakat tervezet, megosztotta azokat a helyiekkel, melyeket most a piacon viszont lehet latni. Szoval a helyiek nem kreativak, csak copy-rativak.
Ferje, Chandra, eredetileg szakacs volt, a kozgaz csak raadas, s igy
nem meglepo hogy ettermet vezet, cooking classt csinal, s egyebkent o
szervezte meg a helyi szintarsulatot, akik bemutatjak a kulfoldieknek a klasszikus tancot, tradicionalis szinhazat, termeszetesen elo zenevel.
Kis izelitot kaptunk a a szertartasaikbol, illetve a masodik reszben az etnikumok mutatkoztak be sajat zenejukkel, tancukkal (PL. szajban
hatalmas vizzel teli korsoval tancolva). A vegen megosztottam
eszreveteleimet, mert sok apro dolog zavarja az egesz elvezhetoseget,
de ezen lehet segiteni. Majd meglatjuk..
Este pedig a night market kifozde reszen osszefutok jo fej magyarokkal, akik szinten nyakukba vettek a vilagot. Ugy tunik , ma magyar nap van.

Masnap elindulok stoppal eszak fele (Nang Khiaw) a hegyekbe, de itt mar penzert gondoljak a dolgot, s ebben elter a nezetunk, hat kiszallok.
Egy motoros is felvett, aki nalam akarta a perui penzet bevaltani, s
igen nehez volt neki elmagyarazni, hogy peru nem magyarorszag fele van.
Ez egy folyoparti pici falu, nagy hegyekkel, barlangokkal korbe, s
reggel 10 ig paraban a kornyek. Nyugi van, forgalom nincs. Napi egy
bizonytalan busz, s ennyi. Vegul egy teherauto vesz fel, labamnal egy
elutott nagymacska teteme, nekik vacsora, nekem sajnalat. Utana 3 orat ultem egy soroket szallito teherauto platojanak a szegely-en, s nyeltem az ut porat. (mert a sornek mindenhova el kell jutnia!) Az 5 oras mai utamon, az orszag 7 szamu legfoutvonalan, 4 szembejovo autoval talalkoztunk!! Utkozben letarolt erdok parak gazdagodasara, mert az orszag nem sokat lat a haszonbol. Van itt nemzeti parkjuk is, de irtas utan konnyu az erdok bantasarol lemondani.

Estere megfagyva erkeztem Vien Thang-ba mely egyetlen nevezetesseggel bir: egy hoforrassal. Megvaltas volt a meleg vizben ucsorogni ejszaka tavol minden lakott resztol, bamultam a fenyszennyezetlen eget, mert a falu osszkozvilagitasa 4 izzo lehet. Elmelkedem millio csillag alatt, s valosagga valt, hogy forog a fold, ereztem ahogy a vilagegyetemhez kepest elfordulok. Pedig nem ittam, habar party volt a faluban. Igaz furcsa, mert katonatisztek isszak le magukat es buntetik a lakossagot hamis eneklesukkel. Ez a buli mas mint amiket megszoktam, helyiek nincsenek, maximum a tanacselnok, meg par biztos egzisztenciara palyazo lany. Egy motoros katonatiszt megallt szigoruan kerdezett valamit, amibol en csak annyit ertettem, hogybuzlik az italtol, majd elhajtott a dulongelo motorjan.
Megerkezik-e? Ki tudja..
Az orszag legelmaradottabb videke ez, s itt meg talalhatoak atnevelo
taborok (ertsd Gulag, recsk etc.) Gondolom igy akad munkaero a
fairtashoz is, szokesrol pedig ilyen forgalmi helyzet mellett gondolni sem lehet.

Masnap reggel megegyszer kimegyek aztatni magam, s ezzel lekestem a nap egyetlen jarmuvet, ami reggel hetkor elment!! Reggel 10 tol kint
csorogtem egy etteremnel s koltottem el ebedemet abban a biztos
tudatban, hogy jarmu nem zavarja emesztesemet sem. Ez nem vicc.
Egyetlen jarmu egesz nap az orszag foutvonalan, ami sztradanak van
jelolve, holott szuk ketsavos, s innentol gyakran csak egy.
Mindenesetre egy kedves amerikai parocskaval jokat rohogunk remenytelen helyzetunkon, s rogton megfogalmazodik fejunkben a truck-re varva szindarab, a Godo-ra varva alapjan. Korulottunk hegyek es a forradalmi ifjusag, mogottem a szeszfozo helyi torzs tagjai uzletelnek a palinkaval, labamnal tyukok takaritanak, macska nyavog legy zummog.
De hogy ne teljen esemenytelenul a nap, forradalmi ifjak jartak korbe
zillel a faluban, zaszlot lengetve es jelszavakat skandalva. No mi van? Elert a forradalom? Uazon megerkezett a helyi fobaka, akin annyi kituntetes volt, hogy Brezsnyevet is megszegyenitette volna, s o mar kulon poncson viselte hadi ereklyeit, mely gondolom mar golyoallo mellenykent funkcional. A fomufti tartott (felolvasott, hisz mit varjunk egy kom. katonatiszttol?) beszedet a kozeli hegyteton, ahonnan engem papucsos fegyveresek tartottak tavol. Ugy tunik nem tartanak erdemesnek arra, hogy forradalmi eszmeiket megosszak velem. Furcsa amikor egy rendszer meg maganak sem hisz. Lehet, hogy ok szorulnak atnevelotaborra?

Errol jut eszembe, hogy itt vannak ilyen taborok, meg peldak a multbol a jogallam hianyarol. Egy ember 92-ben azt javasolta, hogy vezessek be a tobbpartrendszert. Azota is ul. Valakit ilyenert 17 evig tartottak elozetesben, mielott eletfogytra iteltek. Talan a katonatisztek is tudjak, milyen rendszer reszei, s ezert nem szeretik a kulfoldieket, mert ok tudjak, hogy mi tudjuk.
A gyulesrol erdemi infot nem tudtam szerezni, mert amikor ezt
kerdeztem, akkor az angolja rogton nem mukodott az adatkozlomnek...
Az LP utikonyvem elvesztettem (igazabol eltunt), de ez mar tradicio,
hogy harom nappal azelott mielott elhagyok egy orszagot, elvesztem
tanacsadomat. Igy jartam.

Jan 21 szerdan mar nem kestuk le a teherautot. Nam Noen fele indulunk, 60 km, 3.5 ora uttalan utakon, de Bp-en sem jobb az atlagsebesseg csucsidoben. Erdekes, hogy 8-10 km erenkent egy 40 meteres szakaszt aszfalt boritott. Ujabb rejtely, mely bevonul az amire nincs magyarazat konyvebe. A teherauton didergo 30 ember, koztuk csecsemok, akiket torolkozobe bugyolaltak ugyan, de valamelyik reszuk kilogott. Rossz volt nezni, mert tenyleg 1500akon mozgunk, felhoben, esoben, s szelben, mert ugyan bussza avanzsaltak a teherautot, de szelvedelemrol nem gondoskodtak.
Forro valtas volt, egy pick up vart minket, s indultunk le a hegyekrol Phonsavanh-ba, kacskaringos utakon, melynek kovetkezteben a
kishatizsakomat sikerrel hanyta le egy csecsemo,. Szerencsere vega
volt, de igy is szamuzni kellett a tetore. (no nem a gyereket).
Mindenki igyekezett egy szelcsendes poziciot felvenni, s igy valtunk
jegkockava. Negyvenes fejjel mar nem csinalnam vegig. Amikor
megalltunk, akkor kiszalltak az utasok hanyni. Ok addig
visszatartottak. Csodas kepesseg. Biztos az aranyfoguk. sokuknak van.
Ez lenne az ertekallosag titka? Ki tudja?
Korbe letarolt hegyek, kivancsi vagyok, mi marad a rendszervaltoknak.
Errefele egyre tobb Volga, legutoljara Moszkvaban lattam ennyit, de mar ott is kifutofelben van.

Phonsavan - a kornyek bombatolcserektol tarka, koszonhetoen az amerikai legieronek, s a fel nem robbant bombakat a helyiek kreativan beepitik keritesnek. Egy picit elgondolkodtam, hogy mennyi selejtet, azaz fel nem robbant bombat gyartott az iparuk. Ciki. De a tobbszazmillio tonnabol azert lazitottak a talajt rendesen. Meg ma is, ha a kornyeken beleturnak a talajba, rengeteg harci hulladek kerul elo, melyet a MEH-ben gyujtenek.Az elelmesebbek eladjak a turistaknak, habar erdekes lehet atmenni a hataron egy ketmeteres bombaval. Plakatok figyelmeztetnek mindenkit, hogy ne szedjuk szet, ne gyujtogassuk ha talalunk stb. Habar azert a padlason is akadhat sorozatveto. Igaz ugyan, hogy a belso ellenallas minimalis, mert a forradalom utan a lakossag 10%-a (a varosi 25%) disszidalt.
A hely nevezetessege a kornyeken fellelheto hatalmas kokorsok, amik
valoszinuleg temetkezesi celokat szolgaltak. A taj Mo-t idezi, dombok
korben, legelok, melyet a felegetes modszerevel nyirnak, gondolom
felnek a bombaktol. Atsetalok a site 2 re, latok kigyot, kameleont,
kilott orosz tankot, s kedves helyieket, akik itatnanak, etetnek
savanyu bogyoval, s egy kislannyal angolozok. A faluban a
villamosvezetek egy bambuszrud tetejen fut, s csupan egy csupasz
vezetek. Villanyorat sehol nem lattam. Visszafele egy aknakereso csapat vesz fel, a platon az aznapi trofeak. A csapatot sved kutyak segitik.

A varoskaban egy majalisnal tesznek ki, melyet geppisztolyos civilek biztositanak. Saslikosok, korhinta, sok zaj-zene, van lufi darts, lehet forgatni repulogepet nyeres remenyeben, de a legviccesebb, hogy lehet teteket helyezni fenykepekre (mikrobusz,, teherauto, hid, epulet stb), ha a huzott boritekban van olyan, akkor megkapod..a fenykepet. Aki pedig a szamok vilagat szereti, annak ott a bingo. Igazi hazard majus 1 berugott emberekkel. Este szetnezek a piacon, ahol madarak, ragcsalok, bekek, hiuz, rakok, piocak varjal a gasztronomia - foleg kinai - kedveloit.

Utolso napom Laoszban: elstoppolok egy hadirokkant faluba, ahol mindent bombamaradvanyokbol keszitettek a falusiak. Egyebkent mozgo MEH jarja a falvakat, s felvasarolja a femhulladekokat es tankmaradvanyokat)Valodi szegeny falu, akiket akaratlanul ert a haboru. Laosz mar csak ilyen, a hadseregek atvonultak rajta, s tobb bombat kapott mint Vietnam, s errol a vilag keveset tud, mert titokkent kezeltek. Amikor pedig egyezseg szuletett, hogy amerika kivonul, akkor nem tortent egyeb, mint a CIA katonak atoltoztek civilbe, s ugy indultak bevetesre. A pilotak kaptak meregkapszulat, hogy ne legyen bizonyitek. Igy lesznek az eltunt katonak, akiket amerika azota is keres, vagy elcserelne.
Ezzel a kiterovel lekestem a napi egyszeri buszt, hogy izgalmasabb legyen az eletem, de nehogymaa 100 km-t ne tegyek meg egy nap alatt egy fouton.. (Du. 4kor zar a hatar.) Hat nem ment konnyen, mert a helykozi platos 20al ment, minden falunal es haznal megallt, de ez meg belefert volna, de utkozben fat pakoltak, majd egy kecskecsaladot kenyszeritettek a kipufogo fole (nem olyan konnyu am). De arra mar tenyleg nem kalkulaltam, hogy egy feldolt teherauto lelkibekejet kell helyreallitanunk. Az utolso 15 km-en 0 forgalom. Egy platos felvesz, de a marokkoi modell szertint mukodik, s a vegere az ar tizszereset akarja. Ez onmagaban meg nem lenne baj, de a hatarorokkel osszejatszik, akik addig nem akarnak pecsetet adni, amig nem fizetek. Huza-vona tola-kodas, de a lelkiismeretem rendben, mert adtam annyit, amennyibol a benzinre bovenn futja. Aztan jo a fohataror, ujra kezdodik a hajciho a soforrel, de az erveit megsemmisitettem ekes Laoszi tudas hijjan is, mire a fohataror elzavarta, de a sofor sem tunt olyan levertnek. O mindent megprobalt, nem rajta mult (hanem rajtam).
Nos ezzel a feszult epizoddal zarult laoszi tiszavirag eletu, honapos latogatasom, egy fenykep emlekul, hogy letezik ez a hatar, majd nagy boldogan atsetalok a latyakos folduton Vietnamba.
A tavolbol mar hangulatos zene fogad, a hatarorok ping-pongoznak es mosolyognak. Ez egy vidamabb barakk.

ps.

Meg par dolog Laoszrol:
Atlag 3 evet jarnak iskolaba. 70% uk befejezi a 6 elemit, de 40 % irastudatlan. (matematikailag ez lehetseges??)
1980-ig a koltsegvetes 78% a kulfoldi segely volt, ami a GDP 16%.
A koltsegvetes 20% megy a szocialis szferaba.
80% mezogazdasagbol el, 10% katona!!!, 10% munkanelkuli. (itt az erdekes adat az iparban dolgozok aranya!!!)
1989 ota van maganszfera engedelyezve (glasznoszty?)
Alkotmanyuk 1990 ota van.
1998-ban felmillio turista latogatta az orszagot.
1975 os forr. utan a varosi lakossag 25% elhagyta az orszagot, az osszlakossag 10%!! (joreszt az USA-ba)
Laosz ma a vilag 3. legnagyobb opiumtermeloje (meg ez sem huzza ki oket a valsagbol??) Evi 100-200 tonna, melynek fele helyben fogyasztva. (europaban joval tobb kabszeressel talalkozni - vagy ott kicsiben nyomjak). Ara 30-120$ per kilo evjarattol fuggoen. A termelo falusiak 11% hasznalja, 0.5%-uk fuggo.
A haboru alatt a CIA is benne volt a droguzletben, ezzel fedeztek a haborus kiadasokat es igy jarultak hozza a heroin vilagmeretu elterjedesehez.

udvozlettel
Gabor Csonk
Hanoi, 2004.01.29 este 10.25

 

 

15:51 | vandorboy2

A tortenet elkezdodott.

Az elojatek.
Mar 2 evevarom ezt a napot, hogy kiszabadulhassak Bp. Fogsagabol.
Mindig azt gondoltam, hogz az igazi szabadsagom akkor jon el, amikor
10.000 m. magasbol latom a civilizaciot, s onnan eltorpulnek a
problemak. De persze nem olyan konnyu a bucsu. Ha az embernek a szive
tele van. Mindig elintezem magamnak a szenv tanitasat.Elvegtere
buddhista orszagba jovok, s jomagam buddhista eletszemleletet probalok
kovetni, vagy legalabbis szem elott tartani. Bucsuzaskor Edesapam volt
aki a legkonnyebben utnakeresztett erre a kb. 10 honapos utra, s csak
annyit mondott, hjogy tudjam: LAOSZN ban sulyos az elelmezesi helyzet.
Burmaban fegyveres erok uraljak a politikat. Indoneziaban ellenjelolt
nelkuli a a valaszrtas, s mar hatszor valasztottak ujra Szuharto
tabornokot egzhangu felkialtassal! (Ti. Ott tilos a nyilt pol.
Konfrontacio). S terjed ott a szegenyseg, nagy az allamadossag, es
tudjuk mi volt Kelet Timorban. KAMBODZSAban bizonytalan a pol. Helyzet,
megosztott a kabinet, a voros Khmer lazado szervezet tovabb harcol.
Novekvo megelhetesi koltsegek, megnovekedett bunozes, korrupcio,
prostitucio, lopas jellemzi az orszagot. Szoval ilyen borus utravaloval
engedett utamra.
S a KLM t erte az a megtiszteltetes, hogy eme nagy talalkozas
tortemnelmi pillanatahoz repitsen. The world just a click away hirdette
a gepen a szlogen, mely felett egy repulo lud asszisztalt. Beszallaskor
egz angol ember magyarul koszont az utaskiseronek, aki sertodotten es
meltatlankodva ertetlenkedet. (ilyet is tudnak). Kerem szepen, Holland
gepen vagyunk. Nekik ez a bunteto jarat valoszinuleg. Erre utalhat
gusztustalan kek egyenruhaja az egykoron jol mutato, de az evek soran
elhasznalodott macaknak. Latszott rajtuk hogy hihetetlenul untak
pantomim gyakorlatukat, amit a hangosbemondo vezenyelt le a biztonsagi
bemutato kapcsan.

Felszalltunk, szabadsag, viszlat. A felhok felett az eg mindig napos.
Amsterdami elmenyeimet maskorra hagyom, hiszen Bangkok erdekesebb.
Mindossze 5 h. idoeltolodas 4000 m.en + 4 C Turazasra alkalmas idojaras.
A repteren megcsapott az a paras meleg, mely Bombayba erkezesemet is
jelesse tette. Ez az en helyem! Cipo es fermer eldobhato. Itt a nyar.
Orakig vartunk az utlevelvizsgalatra, majd penzt valtottam (1$ -39Bat,
tehat kb 1 Bat – 6 forint)
A vasutallomas fele vettem az iranyt, hisz bele a surujebe elvet
vallom, s kulonben is a 350Bat a Taxiert sok. Lefele menet egy tablaba
utkoztem: Massage. Mi mas kozerdeku informacio lehet egy allomason! A
vonat 20 bat volt s egy fel ora alatt bent voltam a varosban,
legkondicionaltan, ahonnan 4bat volt a busz a Khao San negyedig. Igaz
az nekem 1 oranak tunt a forgalom miatt, mivel minden utcaba bement. Ha
taxi lett volna mar becsapasra gyanakodtam volna.
A kozlekedes angolos, jobbra tarts!Ezt meg szoknom kell. Egyebkent
modern varos, uzletkozpontokkal, dugoval, emeletes utakkkal, viszont
indiahoz kepest modernebb, rendezettebb, gazdagabb es a legfontosabb:
csendesebb. Pl. nem dudalnak folyton folyvast. Megszolitanak az utcan,
ismerkednek, s sokan beszelnek angolul. A buszok surun jarnak, nem
tomottek es 24 ft ert barmeddig visznek! A taxisoforok kinalgatjak
termekeiket, beleertve a masszazst es a noket is.
Csomagomat egy gyogyszertarra hagytam, amig kerestem egy szallast, ami
60 Bat (360Ft.), dormitory, ahol ketten vagyunk. Ventillator, ablak es
no szunyog. Este meg setaltam a parkban ahol thai sracok meteoroztak,
zsonglorkodtek Japan segedlettel. Kozben koncertek es tancbemutatok
voltak a folyo partjan, de a szemem egyre nehezebb lett az alvatlan
ejszakak hozamakent.

Reggel 12 ora alva sutan is mint egy alvajaro kozlekedtem. Eskuszom
rosszabb, mint kialvatlanul, mert akkor van egy erdekes tudatallapot.
Ez pedig egy tudattalan allapot.
Vasarnap van, hat megneztem a hetvegi piacot (Chatuchak market). 3 as
busz fel ora. Van itt minden mi szem, ful, erzet, szajnak ingere:
elelem, kezmuves termekek, rengeteg kifozde allatkereskedes, bahias
cuccok es military shop. Az egyik elottegy ismeros dallam akasztotta
meg nezelodesemet. Az internacionale. Jobban odafigyelve teljesedett ki
a megdobbenesem, mert magyarul volt! Hat igen: nemzetkozive lett
menetkozben a vilag. Megis igazuk lett. Csak ma inkabb globalizaltnak
nevezik.
.A piacon es mellette vannak zug es mozgoarusok is, akik ha rendort
eszlelnek, felkapjak a lepedojuk negy sarkat, s tovasetalnak. A
forgatokonyv ua. Mint Barcelonaban es Marseillesben lattam.
Gyumolcspotlast tartottam ma, kezdtem licsivel (30#kg.), lamut-tal
(20), banannal (10) s friss kokusszal zartam (10). Nem is ertem miert
isznak az emberek palackozott vizet, amikor ua.ert a penzert meg meg
is ehetyik a friss kokuszt.
Vegul megneztem egy kakasviadalt, ami a Del-Amerikainak csak enyhe
masa, mert itt nem kotottek penget a sarkukra. Igy inkabb ugy hatott,
mint egy tangot jaro parocska, aki neha egymasnak ugrik.

Az internet itt 30Bat egy ora (egyenlore ez a legolcsobb), s
ekezeteknek, mint latjatok hijjan vagyok. Majd valaki atforditja.


Mindenkit olel
Gabor a Csonka
Thai2. resz Bangkok okt 30 19.24


A hetemet egy hajouttal kezdtem, mert a varos szerkezetebol adodik,
hogy ne a fustnyelos, dugos utakon kozlekedjunk amikor van vizi ut is.
Itt tomegkozlekedesi eszkozkent mukodik a hajo, ami ugyanugy rohan mint
a busz (ahogy az mar azsiaban szokott lenni), s csak par Mp-et idozik a
kikotoben. A hajon lehet megvenni a 8-15batig terjedo jegyarat attol
fuggoen, milyen hajo erkezett. Van 3batert rev, gyors es express boat.
Meglepoen gyorsak es manoverezhetoek ezek a hajocskak, s szinten
centizik egymast a vizen, mert sokan vannak. Hogy keltsek a hangulatot,
sipszo vezenyli le a ki es beszallast, indulast, tolatast. A folyo
sarga a monszum okozta aradasok hordalekatol,de hozzasegit a varos
kosza is.
A parton szegeny negyedek es elhokarcolok valtakoznak, az elobbit
oriasplakatokkal probaljak alcazni. Az egyik hid alatt, ami csodak
csodaja – senkioldje, ket kutya osztozkodott tarsa tetmen a nagy
szemethalmaz kozepen. Az elet falas es felfalattatas, hogy W. mestert
idezzem.
Most eppen UV filtert keresek seta mellett mellesleg, s megkaptam a
nap tippjet, s sikerultegy second hand boltig eljutnom. Habar Bangkok
messze elmarad Katmandu (Nepal) valasztekatol. Nikon FM2 9500bat,
dig.kamera 10ezer es d. fotoepek vegtelen sok.
Probalok bejutni elhokarcolokba, de nem olyan egyszeru turistakent. Hat
atalakulok uzletemberre, s kinezek a cegkatalogusukbol egy nekem
megelelot, s oda kerek magneskartyat. Meglepoen sok a gyemanttal
foglalkozo ceg, pedig nem Del-Afrikaban vagy Beliumban vagyunk.
Elkepeszto a latvany, rengeteg toronyhaz (a legmagasabb 75 emeletes!),
labuknal mocsar, s rajta badognegyed, mely mellett pedig emeletes
autoszradak talalkoznak. A foldszinten mar nem ertek el, hat egy
emelettel feljebb epitettek utat, s vasutat. Ez a Silom negyed, avagy a
City. Uzletkozpontok hanos forgataa, McDonalds es tarsai, legkondi,
divatfodraszok es onkiszolgalok. Iszony, s kimenekulok a badogvarosba,
ahol egy sor mellett elitarozgattak-enekeltek nekem a helyi erok,
mikozben valami keseru bogyoval es sorrel kinaltak. Szoval ma olyan
beleveszni a varosba napom volt.
Mar kezdem atlati a varos szerkezetet, s a kaoszban meglelni a kozmoszt.

Kedden turistas napot tartottam, hogy atessek a kotelezo
turistabetegsegeken: Wat Po es a Royal Palace. Wat po a legnagyobb es
legkorabbi templomeyuttese Bangkoknak, benne a hires 46m. hosszu
haldoklo arany buddhaszoborral. Ez volt az elso kozoktatasi kozpontja a
varosnak, mert ugye az oktatas mindig a papsag kezeben volt. 16.sz-I
kolostor, mely 1781-ben ujult meg, ami egyben Bkk. (Bangkok)
szuletesnapja. A kolostort egy falrendszer vedi a behatolastol, mig
belul sok vihara es templom lakozik. Mivel az ezresemet nem tudtak
felvaltani hat ingyen latogattam (mindenhol felnek a nagy penzektol!!
Legutobb spanyoloknal volt lehetetlen 500ssal fizetni) Bejon az
egymillio fontos bankjegy szindroma, pedig ez csak kb. 6000Ft.
Bent a kis arany buddha szobrokrol malik le, ezzel is jelezve a dolgok
mulandosagat, ahogy azt egykor maga Buddha is tanitotta.

Nem messze onnan talalhato a kiralyi palota (meg ma is mukodo kiralysag
van) , ahol a tisztes megjelenes kotelezo. Viszont korrektek, mert
adnak is ruhat, ha nem illendoen erkeztel. Ingyert! A belepo viszont
200 bat. 100 epuleteggyuttest 200 eve oltalmazo 945ezer nm
teruletetmagaba foglalo falak kozott a latogato szamara keves lattatik.
Mert lakott tulajdon. Itt el a kiraly, neki is kell eletter, mar az is
szep tole, hogy nekunk szoritott egy kis helet. Mindenesetre azert
klausztrofobiaja nem lesz. Viszont amikor a tronteremben voltam, kicsit
megilletodtem, mert nekem ez olyan intim helynek tunt, mintha a wcjeben
lennek. Szep a palota, latszik sokat feccoltek bele, de a kard,
pisztoly es puskakiallitasok kevesse piszkaltak fel az erdeklodesemet,
de a kiralyi palotaknal ma csak igy szokott lenni. No meg a diszorseg a
rendithetetlen katonavala tuzo napon. Min. 35 C.
Egyebkent az orszag egy kulso szemlelonek eleg diktaturagyanus, mert
sok helyet katonak oriznek, a kiraly oriasplakatjaival talalkozni uton-
utfelen, sot kulon boltok vannak, ahol az o fotoikat es posztereiket
lehet megvasarolni. A buddhaszobrok alatt is gyakran megtalalhatoak
szobor kepeben. Persze konnyen lehet, hogy az egykori kiralyok
erkolcsos, megvalositott szerzetesi eletet is folytattak, s igy
kerultek a pantheonba.
A rengeteg buddha szobor pedig mar a kinti piaci hangulatot idezi, nem
felejtven el azt, hogy minden darabban sok mives munka es munkaja
nyugszik. Tovabba uvegek, fotok es festmenyek a kiralyrol illetve a
felujitasrol. Itt kellett megtudnom, hogy a muemlek legfobb elllensege
az ido, az idojaras es en (mi) a pofatlan turista aki mindent
osszefogdos. Na ja, mar itt sem vagyok.

Egyre izgalmasabbeteleket probalok ki a biodiverzitas jegyeben.
Zoldsegek (a zold a biztos) valami muanyag es gumi keverekben
elvegyitve, lenyeg, hogy jo olajos. De hogy ize is legyen, a
szojaszoszt kell segitsegul hivnom. Egebkent a szokasos ebedje egy
vegetariusnak: rizs, tojas zoldsegek olajban csak ugy kinaiasan. Mar
itt vannak a szomszedban! (Most esett le K. Vonnegut utan szabadon,
hogy azok a kicsi zoldek kinaiak voltak.). De latvanynak vannak
huscafatok, rostelyosok, grillcsirke, s az inyenceknek sult bogarak
(tobb tipus), s tengeri herkentyuk mindenfele dizajnban. Lazitaskent
van palacsintatesztaban kisutott mogyoro. A sult kemenytojas
csodaszoszban mar nem keri az ismetlest, habar probaltam turbozni egy
kis csilivel. Mainapsag felfedeztem a Sam sem roadon egy vega ettermet,
ahol 20 Bath-ert garantaltan vego kajat kapni,s raadasul egy nagyon
lelkes ember kesziti, aki orommel foz es beszel rola. Tofu, szoja,
zoldsegek, gyomber rostelyon, s mindezekhez barna rizst ad, ami mar
garancia a korrekt taplalkozasra. A falon egy fenykep amint egy dijat
atvesz az izei dicseretere. Mivel kivul esik a turistanegyeden, ezert
csak azok lelik meg akiknek talalkozni kell vele. Ha meg maradnek,
akkor felfuttatnam az uzletet, mert jo ember, de en holnap tartok mar
eszaknak.
Erdekes szokas meg, hogy mindenfele etelt es levest is zacskoba tesznek
A HELYIEK es abbol eszegetnek, de az uditot is kiontik a zacsiba, es es
szivoszallal isszak, persze jeggel higitva.
Jartamban elmentem egy hatalmas monstrum epulet elott, szinte nyomott a
sulya. Hat a legfelsobb birosag epulete volt. Eltunt, hogy mindenhol a
vilagon a birosagok nagyok es nyomasztoak, monumentalisak, elnyomjak az
embert, s mellette igazan torpenek erezhetjuk magunkat. Talan igy
konnyebb uralkodniuk rajtunk.
Voltam fodrasznal, vegtelenul lassan dolgoztak, de legalabb
kifigyelhettem, ahogy a szomszed fulet tisztoattak, majd femet
penditettek benne. Hogy miert???
Setalgattam szegenyebb kornyekeken, s tetszett az a vitalitas ahogy
minden hazaljban valami ipart uztek. Mindegyik egy kulon vilag:
varroda, muszeresz, szerelo, kifozdebolt, odrasz, stb. No es rengeteg
ruha. Mint nalunk a 4 tiris piac, avagy a Jozsefvarosi. Csak eppen itt
az egesz varos az! Elkepesztoen sok aru van, s csoda, hogy mindegyik
megel. Hogyan? Neha mar annyira olcsoak, hogy nem ertem hol a haszon.
Ha van akkor, akkor olyan keves, hogy sokat kell eladnia. De teszem azt
lakatbol vagy gombelembol nem fogy annyi!! Mert azt nem esszuk naponta
haromszor. S ruhat sem veszunk naponta haromszor. Pl. tobb szaz mini
zsirko buddha arus van. Feltetelezem, hogy minden buddhistanak van mar
ketto otthon. De akkor ki vasarol meg?Hisz olyan gyakran nem torik el.
Tehat mindenki ott probalkozik ahol tud. Tobbe kevesbe, tobbet kevesert.
Elheto orszag. Lehet szabalytalankodni, de neha fel is ir a endor, vagy
lelakatolja a kocsit. Engedik a zugarulast, hisy nekik is kell
valamibol eldegelni. A vakok zenelgetnek-enekelnek az utcan
kihangositoval a kezeben, no nem jokedveben, hanem hogy felhivjak
magukra a figyelmet. Met pl. egy egyszeru nyomorek nem sikeres koldus,
hanem produkal valami esztrat (ciganykerek stb., Thomas Mann Mario-ja).
Konyor nelkuli vilag. De otthon is…
Viszont talalkoztam UHU ragasztoval es rubik kockavaval is! De biztos
hamisitvany.
Mint minden. De aki ideutazik, tenyleg semmire nincs szuksege, mert
mindenhez hozzajut kevesert. Kiveve a hvg, nepszabi, mancs etc.
Ami meg tetszik, hogy a sok arus miatt a gyalogosok foglaljak el az
uttestet, s nem az autok a jardat. Hajra nepessegrobbanas. A nagy
zajban alig boldogul az elektromos muezzin, aki napnyugtakor probalja
tudtaraadni a hiveknek, hogy ideje leborulni..
Az iskolaban pedig mikrofonnal tanitanak, hogy tulharsogjak az utcanal
is hangosabb nebulokat. Nehez kenyer a tanari.
Probaltam intezni Burmai vizumot, de csak legi uton akarnak beengedni!
Mar megint a Bangladesi szindromaval talalkozom, ua. volt Calcuttaban.
Pedig kell lenni megoldasnak. Segitsetek. Keressetek valakit aki mar
jart ott foldon, busszal..
Igy buslatok az utcan, amikor egy hindu templomba botlok. Jol esik
beulni a nagy szines forgatagban Durga, Siva, Ganesa, Buddha es sok
mas istenseg melle.40nm-en sok diety es szobor varja az aldozok
ajandekait, melyet ket kisse unott Brahman ajanl fel az oltaron. Kozben
szol a magnobol az indiai zene, nekem pedig honvagyam tamad India fele.
Ucsorgom es nosztalgiazom.

Du szerveztem egy csatornaturat, mert ugy olcsobb, ha en berlek egy
hajot, s arra keresek embereket. (1h-600bat) Talaltam is, hat
nekivagtunk. Vizre epult nyomor es villanegyedek, de mindegyiknel ott a
vizbol egy rudon kiallo oltar. Vallasos orszag ez a thaifold (viz). Itt
lett volna a loating market, de du. Mar nincs piac. A kigyofarmon is
de. Van meregtelenites (lesz belole gyogyszer.), igy csak dagadt
halakat etettunk kenyerrel. Koszonik jol vannak.
Voltam az egyetem konyvtaraban is, de helytelen oltozetem miatt
kiutasitottak, holott csak a katalogust szerettem volna menezni. Ja es
az egyetemen belul senki nem beszelt angolul!! Viszont a menzajukon
jokorat lehet enni.

Most csutortokon (okt 30) a marvanytemplomhoz setaltam el, kozben
elucsorogtem a 45m. magas buddhaszobor labainal, ahol a hivek buzgon
ragasztjak buddha fejere az arany fustlemezeket.
A marvanytemplomban is idoztem, s a padloszonyegen az oltar elott
buddha tarsasagaban hallgathattam Jean Michelle Jarre beszurodo
dallamait. Erdekes konstellacio.

Irjatok, sivesen olvasok.
Gabor a Csonk

 

 

 

 

 

2003.11.02.

A foutcan naprol napra no a helyi rasztak szama, mert estenkent ott
fonatjak be a hajukat. Ez a divat. Rengeteg japan traveler teblabol
honapokig, evekig itt. Az internetkaffeban a fiatalok raragadva a
jatekokon.
Mar ereztem, hogy mennem kell Bangkobol, ures nekem, nincs ott helyem.
Elindultam Ayuttayaba. Az eszaki busztermminaltol indulnak a buszok 40
batert. Ketszer 3 savos sztrada visz ki a varosbol, s felette a fizetos
sztrada. Betonkockak mint az M7, de tt sokkal jobb allapotuak az utak,
mint nalunk. Igaz, nincsen tel itt. Erdekes, hogy a nagyobb
keresztezodesekben egy ora mutatja, hogy hany mp-ig zold meg a lampa,
illetve azt, hogy meddig piros. Nincs miert izgulni.

A kilometerora helyen a kiraly kepe van beragasztva elvegtere az
izgalasabb, mint tudni mennyivel szaguld a busz. (De ehet, hogy csak
demonstralni akarja, hogy mennyire loyalis, akarom mondani royalis.
Lehet, hogy eszerint megy az eloreenetel. Ki tudja..?


Szoval 24 ora alatt el lehet erni Bangkokbol Ayuthayaba.Hamar talaltam
szobat 80 batert a PU guesthouse-ban, ami meglepo modon uj epulet,
benne tiszta uj szobak, jo allapotu zuhanyzo kilinccsel (altalaban
rigli a szokas), faaggyal, szunyoghaloval es masnizott fuggonnyel.
Jokedvemben, s mert praktikus, bereltem 40ert egy kerekpart, hogy azzal
fedezzem fel a vilagorokseg reszet kepezo egykori Sziam kiralysag
fovarosat. A varos nevenek eredete a Ramayana eposzig nyulik vissza,
ugyanis Rama otthona volt.. 1350-tol 400 evig Sziam aranykora volt, s
annak hozadekai ezek a csodalatos teglabol es kobol epult sztupa es
kolostoreggyuttesek, viharak, templomok. Meglepo, de igaz, hogy ebben a
viragzo kereskedelmi kozpontban egykoron millioan eltek, mara viszont
lakhatonyi a nepesseg a maga 62 ezres lakossagaval. Szeles, de jo
allapotu utjain kicsi a forgalom, s ez a kicsit bizonytalanabb
bicosokat is kedvre serkentheti, hogy igy fedezze fel a varoskat, mely
tobb szaz latnivalot nyujt a letunt aranykorrol. A belvaros egy
szigeten fekszik, s a kornyeket is sok csatorna szeli at, vizben tehat
nincs hiany, s gondos kezek es szerzetesek locsoljak is a szepen
karbantartott parkokat es kerteket. Gyonyoru hely es nyugis. Sarnatra
es Bodhgayara emlekeztet, ahol szinten szolt a tavolbol a zene, amelyre
radaloltak a madarak.
A templomok es kolostorok mindegyike vetelkedik, hogy melyiknel van
nagyobb ulo vagy allo arany Buddha szobor. De rajottem, hogy Thaj-eknal
ez a gigantomani a specialitas, ami a sok miatt mar nem is az. Viszont
orommel nyugtaztam, hogy eelo itt a vallas, mert a rengeteg
felajanlast, fust arany ragasztgatast, s a felujitott templomokat
latva, az egyhazukat sem tartom szegenynek. Olyannyira nem, hogy ures
termekben is ment a legkondi, mikozben nyitva volt az ajto. Egyebkent
egy fesztivalra keszulnek, aminek az elokeszuleteit tapasztalom:
szinpadok, zene langos, kolbasz, pecsenye- es bogarsutok egymas hegyen,
mig a celbalovot a celbadobo helyettesiti, s lufikat kell egy darts-al
eltalalni. Az egyik templom elott egy dramaeloadas lesz, de az
alkonyati szunyogebreszto hazainvital. Mellesleg nem olyan sok a
szunyog, de azert akad. Nagyon otthon erzem magam itt Ayuthaya-ban,
nyugodt varos sok Buddhista kotodessel, kicsit olyan mint indiaban
Sarnath vagy Bodhgaya. Minden elerheto tavolsagban. Viszont rengeteg a
kobor kutya uton utfelen, s macska is van eleg, de tehenbol alig, s
tejet sem latni igazan.
Erdekes szokas errefele, hogy kalitkaba zart madarakat lehet
vasarolni, s utana szabadonengedni, hogy ezzel is az elonyos karmajat
szaporithassa a benne hivo. (de mi van azokkal akik rabul ejtik es
fogsagban tartjak ezeket a lenyeket? Ennel nagyobb ereny csak az lenne,
ha ezeket a rabbatevoket tavolitana el valaki. S ez fokozottan igaz
akkor, amikor halakat siklokat illetve teknosoket lat az ember egy
nejlonzacskoban legmentesen es viz nelkul lezarva, mikozben szegeny
kapar a napon.)
Betevedtem egy szupermarketbe, s meglepodtem, hogy a spagetti dragabb
mint nalunk, sajt is csak mutatoba, viszont minden mit a globalizacio
adni tud: mososzertol samponig, uditotol kaveig, szoval amibol penz van
es ra lehet szoktatni a nepet, abbol szeles skalan van a valasztek. S
ebben az utcaban meg harom szimbolum fert meg egymas mellett:
Mcdonalds, Pizza hut, KFC. S az utcat betoltottek. Csak ez volt! Lehet
kenyeret is kapni, szeletelt csomagolt, de inkabb kalacs izu, s draga
20bat. Mindenesetre 100x jobb mint nyugati tarsai, amit inkabb gondolok
ostromkenyernek, mintsem kenyernek.

Voltak ujabb probalkozasaim eves teren, de hiaba tisztaztam a
kifozdeben, hogy ne legyen hus a levesben, hat nem rozsaszin larvak
fekete szemei szemeztek velem a tanyerbol?Teny, hogy nem hus, hanem
feherje. Kanallal es villaval esznek joreszt, s a fapalcika mar csak
egy halvanyodo tradicio emleke, melyet a rohano es moho xx. Szazadunk
felulirt. Volt viszont palmalevelbe csomagolt finom edes kokuszos
pudingszeru massza. De az a biztos, ha megmutatom nekik az
alapanyagott, sa ott elottem osszerottyintjak. Ilyen a paradicsom,
hagyma, baby kukorica, repa, uborka, s sok ismeretlen eredetu objektum.
Ezt lehet tesztaval es rizzsel kombinalni, s tojassal felulutni. A
gorogdinnye mar visszatero motivum napjaimon, s a vizet is lehet
orszagszerte fogyasztani, mert semmi hatranyos vonzattal nem jar.
(esetleg majd 10 ev mulva.. hihi).
A modernitas begyuruzott, s helyiek is inkabb motorral kozlekednek,
semmint bicoval. Van kerekparos- s motoros riksa, kombi riksa, 20 fos
teherauto plato, sde legerdekesebb a motor taxi. Azaz felulsz egy
motoros moge, s o elkacsazik veled, ahova akarod. Mindemellett tisztak
az utcak, nem szemetelnek, sot lattam mar szemetet szedo polgart is
(nem kukazot!) Egyre tobben fenykepeznek a telefonjukkal.
A terkepeik viszont katasztrofalisak, s ha a helyieket kerdezem, hogy
mi hol van, akkor sokan a rossz szemukre hivatkozva nem tudnak a terkep
alapjan segiteni. Lehet hogy a klima okozza, vagy az UV egeti ki a
szemuket? Avagy csak az irastudatlansagukat probaljak egy ilyen
huszarvagassal ellleplezni? Tudnam en, ha tudnek Thai-ul. De azert
megkoszonom, ha a gorogdinnyehez hoznak koretnek egy pohar vizet. Igaz
par bogar utkozben beleesett. Most mar ertem miert volt a buddhistak
alapfelszereleseben a szuro. Buddha elso eberseg gyakorlata is az
lehetett, hogy elkerulje a bogarakat, s ne egye-igya meg. De akkor
miert latok a szerzeteseknel mobiltelefont, tavcsovet? Ja, mar uj vilag
van. Pedig itt a vallas theravada, azaz az oregek utja, a hagyomanyt
kovetoke. No de akkor a tetovalt szerzetes sem a szepseg miatt
festettte tele a testet? Esetleg az segiti a megvilagosodas fele? Ki
tudja?

De hogy ne higgyuk azt, hogy merev orszagrol van szo, talalkoztam
sarkanyrepulokkel, sot lehet a varos felett setarepulozest tartani 800
batert 15 percet. De ha mar a sarkanynal tartunk: egyre tobb Buddhista
templomban dobnak kinai jospalcikat, kinai feliratok vannak a
templomokon, s volt egy hely, ahol mar nem thai jellegu volt a Buddha,
hanem egy kinainak latszo. Az mar csak mellekes, hogy van kinai temeto
a II. VH-ban elesett kinai katonak reszere.

A templomok elott hangosbeszelon teritett valaki, mikozben a
mobiltelefonja bezavart az adasaba. Tipikus hitterito, kek ing
nyakkedo, s langolo szavak.
Az egyik templomban erdekes szertartas volt. Lehetett140ert vasarolni
hosszu selyemnek latszo salat vasarolni, amit felajanlanak, s az orias
buddha szobor vallara felhuzzak a szerzetesek, majd azutan az also
veget visszadobjak a nepnek, aki az ala bujva ismetli a szerzetes
szavait. S ez iparszeruen. Viszont igy lessz lassacskan feloltoztetve a
Buddha. S minden templomban es korulotte zene sok erdekes utos
hangszerrel. Van jajon elhelyezkedo szilofon, egy felkorre felerositett
fem gongok, s hasonlo dobokkal is, kiseretnek meg cintanyer. Az unnep
mellekallomasa az eveszet, megy tomegszeruen, de csodalkozva latom,
hogy rengeteg hus kerult az etkek koze. Pedig nem tibetben vagyunk,
ahol nem sok mas opcio van.


Lassan mozdulok tovabb eszakra Chiang Mai fele a hegyekbe egyet husolni
kirandulni stb.
Addig is minden jot.
Gabor Vandor

 

 

 

 

Buszut eszakra
Este kivergodtem Ayutthajaban a szupertitkos buszallomasra, mert ugye
az uzletet nem lehet rontani, a turista utazzon utazasi irodaval.
Persze a buszok nem akkor jarnak amikor, de egy utolsot meg igy este
elcsipek, habar 45 percet kesik 60km-en. S raadasul mar nem volt
ulohely. Igy ultem az anyosulesen. Viszont nincs mas csak legkondis
busz, s majd megfagytunk az ut alatt, habar takarot is adtak. Azut kb.
9 orat tartott autosztradan. Habar itt mast jelent, mert a leallosavban
motorosok es bicosok kozlekednek, neha szembe is jon egy auto, s vannak
visszafordulok es utkeresztezodesek is. Potencialis halalut. Utkozben
egy olyan helyen tartottunk pihenot ahol millionyi apro rovar keringett
a lampak korul, ahogy az elektronok az atommag korul, ahogy azt oveges
professzor abrazolhatta anno. A szupermarket uvegajtajan nem lehett
belatni a sok bogartol, s sepruvel soportek onnan az arra hivatott
asszonyok. Kint pedig egyenruhaba oltoztetett lanyok arultak a kinabol
szarmazo hegyekben allo, szepen becsomagolt edessegeket. Iszonyu ez az
invazio. Nem csoda, hogy a Thai kormany nem orult, amikor Kina baribol
megepitette Laosznak a Thai hatarig az autoutat. Most mar semmi akadaly
a kinai aruk elott.S mindez csomagolt, mutatos es felfujt, terjedelme
van tartalma nincs. Mint a mai vilagnak.

A hajnali lany
Hajnali 4-re megerkeztunk Chiang Mai-ba, eszak fovarosaba, egy riksas
behozott a belvarosba, ahol rogton megtalalt egy eppen veletlenul arra
jaro csaj. Mondta, hogy reggelig nyugodtan aludhatok a szallodai
szobajaban ingyert. Gondoltam kiprobalom a helyzetet, habar biztos
voltam benne, hogy nem arrol szolt a helyzet, hogy hajnali otkor o
segiteni akar. Beszelgettunk, fuvezett, s elpanaszolta, hogy szulei
kiraktak otthonrol az eletmodja miatt, s hogy boldogtalan, azert
drogozik. Aztan jottek az uzleti ajanlatai: varosnezes stb. Aztan
melltartojabol elovett egy kis speedet is, s amikor levette, hogy nem
vagyok vevo a dolgaira, akkor csak egy kis penzt kert, mert le van
egve. Sajnos drogra, italra es cigire nem adok, s ennyiben maradtunk.
Csodalkozott, hogy nem vagyok almos. Kert tolem vizet, nem izlett neki,
mert en csapvizet iszom. Viszont szoszmotolt ott egy kicsit, majd
kesobb nezem tabletta tormelek uszkal a palack aljan. Regi trukk, a
fil,ekbol ,ar ismerem, s csak mosolyogtam rajta.
Amikor mar vilagosodott, szepen en is elindultam szallast keresni,
bereltem 180ft ert egy bicot, s a Lek house-ban kotottem ki, napi 480-
ert, duplaagyas zuhanyzos, nyugodt helyen..

Nok
Egyebkent tobben kertek, hogy irjak a Thai lanyokrol, de azon kivul,
hogy helyesek, kedvesek nem sokat tudok elmondani. Bangkokban
olyannyira sem tapasztaltam kurvakat, mint Tokio-ban, ahol rendesen
hivogatnak. Itt inkabb thaimasszazsra hivogatnak, de annak nem
feltetlen vege a szex. Egyebkent a nok a helyukon vannak, s az
elsarkanyosodasuknak sem latom jelet, s egyebkent is nagyon
kozvetlenek, s azsiai viszonylatban eleg nyitottak. Kocsmaba jarnak,
motoroznak, elik az eletuket. Egyebkent rengeteg europait latok
(fiatalt s oreget egyarant) akik thai lanyokkal kez a kezben
setalgatnak. Ez tan hosszabb baratsag? Szerelem? Avagy munka? Ki tudja?

A helyi torzsi elet papiron
Elneztem a tribal muzeumba, ahol a helyi torzsekrol volt neprajzi
ismertetes diavetitessel kombinalva. Ez utobbi gyenge minosegu kepekbol
allt, s a termet pedig a japan allam tamogatta. A kiallitas nagyon
erdekes, s ha mar tanultam antropologiat, hat ujfent kiprobalom magam
nativ kornyezetben. Elotte egy kis felkeszules nem art, hogy tudjam,
kikkel allok majd szemben. Thaifold sziam befogadott a szazadok soran
sok nepet a szomszedos teruletekrol, akik tobb mint 500.000 vannak.
Tobbnyire kihazasitjak az ifjakat, de el egyik torzsnel egy kedves
szokas, hogy amikor felnottek lesznek 13ev, akkor egy gombolyagot amely
a nevukkel van ellatva, bedobnak egy kukaba, ahonnan a falu ifjai
huznak, valogatnak, s ha a lany tetszik neki, akkor odadobja neki. Ha a
lanynak viszonttetszik a fiu, akkor visszadobja, egyebkent pedig megy
vissza a kukaba a neve, hogy mas valaszthassa. Igy megtakaritjak az
ismerkedessel jaro nyugoket. Tavaly tavasszal, amikor Somogyi Istvannal
(ex. Arvisura szinhaz) samandobolas elvonulason voltam, akkor hasonlo
koreografiaju ritust kepzeltunk el a termekenysegi szertartas
kereteben, csak tanc kozben es fuzfavesszo atadasaval. Talan ez meg
szebb.
Vannak koztuk tobnejuseget engedo nepek, de legtobbjuk azert monogam, s
van amalyik matrelinearis. Legtobbjuk animista volt, de mar betertek
Buddhanak vagy Jezusnak. Iszlam meg nem vetett halot. A betegsegek
lehettek fizikai es termeszet feletti eredetuek.
elobbit a doktor vagy a bolcs, az utobbit a pap tudta gyogyitani.
Bambuszban keszitettek a rizst, betapasztottak, s bedobtak a tuzbe.De
manapsag gond az opium fogyasztasa, mert fuggoek, de a thai torvenyek
tiltjak a drogokat. Mi elvez elsobbseget? Egy kultura hagyomanya, vagy
a kulso hatalom torvenyei? Okoz e bunozest, ha torzsi keretek kozott
marad? Tud e hasznos tagja lenni egy torzsnek egy opiatfuggo? Vagy ez
csak nalunk moderneknekl osszeferhetetlen eletforma?
Viszont akkor mi akadalyozza meg oket abban, hogy ertekesitsek, hiszen
onnan csak egy mozdulat heroinna varazsolni, s zt konnyu szallitani, de
akkor mar kimozdul a torvenyek hatalya ala. a thai kormany limitaltatta
a termelheto mennyiseget.
ti ezt hogyan oldanatok meg??????

resztvevo megfigyeles
Nos ezzekkel es meg sok egyeb ismerettel felvertezve vagtam neki a
hegyeknek biciklivel 1200m-ig a teleszkopos moutain bike al. Frissen
aszfaltozott utak, benne masnival, ami a leendo felfestest jeloli ki. A
villanyoszlopok lukacsosak, hogy a mestr felmehessen ra, s a kezevel es
egy fogoval varialjon fent. Utkozben kis oltarok, gyakran elotte
aldozatkent egy uveg cola. Ilyen sokra vitte. Utkozben sok pihenohely,
menedekhazszeruen, husolesre kivaloan alkalmas. Virag szirmok ovezik
utamat, mert most viragoznak a fak, s a legfontosabb, hogy 600m. felett
mar van illata a levegonek. Mar nem az van ami a repulobol kiszallasom
ota, hogy fulledt meleg, s radolvad a gatya. S nem erzel szagokat.

Utkozben sok latvanyossag akadt. En a botanikus kerttel es a
pillangofarmmal kezdem, de pillango csak arva ket darab. Karpotoltak
par skorpioval, de az megsem ua. Viszont az orchideak elenkek es
mosolygosak.

Elefant kikepzo kozpont 480ft
Utana megneztem az elephant camp-et, ahol megnezhettuk az elefantok
mosdatasat, s utana a show musort. Egymas farkat fogva koroztek egy
udvozlo tablaval, majd az idomarok bemutattak a fel-le szallas
modozatait, majd az ormanyaval levetette a kalapjat. Hat igen az
ormanyuk a kezuk, finom muszer. Versenyeztek covekgyujteskor,
kapurarugtak egy bazi nagy labdat, majd a gazda lefekudt, s az elefant
elfenekelhette az orraval, majd belerugast imitalt, majd ugy tett
mintha ralepne. De nem. Volt ronkrakas is, de hab a tortan, hogy
ecsttel festettek kepet, fakat, viragokat, amit utana 600-6000ftig
meg lehetett vasarolni. De az kiabrandito volt, amikor harmonikat
tettek az ormanyukba, s azt fujdogaltak ossze vissza. Megint a Mario
fele produkcio hangulata jutott eszembe. Szegeny elefantoknak minden
valo csak harmonika nem. Valahogy az allat legyalazasanak tartom, es
olyan szomoru hangulatot idez, mikor gyerekkoromban en is fujkaltam,
mikozben a szemkozti uttesten egy gyereket elutott az auto, s az anyja
mar ott sir. Nekem a harmonika sir. Az elefant is sir, csak mosolyognia
kell, s razni a fejet, korozni az ormanyaval, mert ott a publikum, s
fel a gazdajatol. Lattam mi vereseken esik keresztul, mert a
legfiatalabb baby-t mar kezelesbe vettek. Mindig emberi vonasokkal
akarjuk felruhazni a showban szereplo allatokat, holott az toluk
idegen. En inkabb hive lennek, hogy termeszetes kozegeben ismerjuk meg
oket, mert az is van olyan izgalmas. Lehet elefantogolni 3600 ft-tol
fel orat, 1200ert pedig fotozkodni. Mondanom sem kell, hogy lovaglos
kep nem szuletett rolam.

Ezutan mar tenyleg a fo erdeklodesemet elegitem ki, s felmegyek Mae Sa
Mai faluba, amit hmongok laknak. Nem tudom milyen lesz a talalkozas,
foleg, hogy egyedul megyek. Foldut meredeken felfele, hatalmas bananfak
nonek a dzsungelben, mintha az oriasok foldjere erkeztem volna, vagy a
Jurassic parkba. (most lattam belole reszleteket a buszon). Bambuszbol
keszult epuletekben laknak, kacsak tyukok kutyak, neha nepviseletbe
oltozott idosebbek, s az egyik ilyen par kezimalommal orolte a
kukoricat, meglehetosen kis hatekonysaggal. Kocsi, motor, viz es aram
van, s parabolaantenna sem hianyozhat, hogy jojjon a ferto. Fotozni
nagyon nehezen kezdtem el, mert kicsit olyannak ereztem, hogy az intim
szferajukban vagyok, s mint egy ritka allatfajt fotozom oket. Varosban
mi mar elvesztettuk ezt az intimitast, ott mar fel sem tunik. De aki
engedte azt miert ne?

Par orat idoztem naluk, majd egy Meo torzset latogattam meg, habar a
kis eldugott foldutat alig lehetett megtalalni. . Mar sotetedett, mire
ratalaltam a Pang Thong Dang falura. A terkepek es a helyiek
hasznalhatatlanok. Kis falu 250 lelekkel, kozepen egy nagyobb
vizszintes hely, ahol a kocsik meg tudnak fordulni, a gyerekek ugralost
jatszani, s 3 boltocska is fert oda, ahol a mai modern muanyagba
csomagolt arufelhozatallal lehet talalkozni. Setalgatok. A fahazak
bejaratanal papagajok vannak kikotve mikozben napnyugta leven a
csaladfo tartja a szertartasata kinti oltarnal. Egy papirrol olvas fel,
s ha vegzett, elegeti. Ezt a hazban tobb ponton is megismetli. Engem
beinvitalnak, leulok egy 12 cm alacsonyszekre s onnan szemlelodom, mert
nincs kozos nyelvunk csak a mutogatas. A tuzon fo a vacsi, felette
szarad a kukorica, a falon a kiralyi par kepe, a sarokban halmozodnak a
sorosuvegek (a heinecken nyert), a gyerek moslekot kever, mig a masik
tuzelot aprit. A fatakolmany egy nagy szobabol al, amirol egy kicsi van
csak levalasztva, s dongolt padloja van. Az anya nyugodtan szoptat.
Setalok tovabb, a boltban megy a tv, s a hirado introjat latom, amint
az archivumbol snittek jonnek elo menetelo katonakrol, ahogy azt a
tibetet elozonlo kinaiaknal mar sokszor lathattuk. Par snitt a
kiralyrol, majd a bemondok osszetett kezzel udvozlik a nezoket, s
meghajolnak. A tobbi mar a szokasos: mosolygo miniszterek, arviz,
balesetek.
Este van, eves utan nezek, de itt nincs kifozde, de a helyiek adnak
rizst, en veszek hozza tojast es zoldsegeket, amit megsutnek olajban.
Kozben a szallasgondom is megoldodik, mert valaki elhiv magahoz lakni.
Gazdag csalad, kohazban, foldel toltott gumik a lepcso es az alap
diszitese. Szep diszes teglak, habar a teto es a fal kozott ott a
tradicionalis hezag ahol a fust tavozhatna, de itt mar nem tuz van.
Hanem tv es video. Mas semmi. A gyerekekkel aktivitezek, s nagy nehezen
megertettek, hogy a tankonyvet szeretnem latni. Behozta a szobajabol az
angolkonyvet. Igaz itt ez nem jelenti azt, hogy tud is angolul, az
oktatas itt inkabb magolas.
Hajnali 5kor mar hangos a falu, hangszorokbol szol a zene, a nap mar
felkelt de azert meg itt 1200meteren huvos van. A gyerekek egyenruhaban
gyulekeznek a dzsippeken, ami leviszi oket a civilizacioba. A faluban
magnobol szol a nepi enek, s arra mossak a zoldseget, ami biztositja a
megelhetesuket a viragtermesztes mellet.
Elbucsuzom ettol a hegyi falutol, s gurulok lefele.


Gabor az angoltanar
A hegy torzsi falubol lejovet utkozben meglattam egy iskolat. Eppen
sorakozo volt az udvaron, himnusz meg ilyesmi, hat beneztem. Az egyik
tanar odajott, s elkezdtunk angolul beszelgetni. Kiderult, hogy o az
angoltanar, s rogton el is hivott az orajara tanitani! Hat, ha o tanit
nyelvet, az ciki. Atvettem az iranyitast, s tanar helyett tanaruk
lettem. Ugy erzem, hogy megszerettek a gyerekek, s kicsit megmozgattam
oket, s a tanarnak is adtam uj otleteket. Egyebkent tok jo volt
tanitani, s aranyosak a gyerekek, csak eppen 5 ev angoltanulas utan a
what is your name-nel leragadtak.

Snake farm 1200ft
Nekem olcsobb, mert en a hatso allatkertel kezdek.
Lefele meg megneztem egy snake show-t, ami persze a kigyos
hokuszpokuszokat tartalmazta, mint pl. megpuszilni a kigyot, lepegettek
korotte, mikozbe kapdosott az ember utan, mereglevetel nyilvanosan
szemelyesen a kobratol. Egy muanyag poharat haraptattak meg vele.
Persze voltak ropke trefak, mikozben korbemutattak a kigyot, neha
hirtelen odatoltak a felos nezok orra ele, mikozben a kommentator
hangosan odaszisszent a mikrofonjaba. De a legmokasabb, mikor
felkonferalta az ugrokigyot, mely 4-5 metert is tud ugrani.
Piszkalgatjak ki a nagy fadobozbol, de nem jon. Benyulnak erte bottal,
ingerlik-ingerlik, s egyszercsak kirantjak, s pont a mellettem ulo thai-
lanyok fele dobjak, rogton 3 thai lany volt a nyakamban. Sikongatas. Az
idomarok rohannak oda. De ez csak egy koteldarab volt, mondtak.
Lehetett fotozkodni, puszilni oket, sot az idomar a fogaval kapta el az
egyiket. Kalapolas, taps.

Vizeses 1200ft
Nem annyira izgalmas, nekem az mert en az erdon keresztul jutok oda. De
jo volt egy hus furdot venni, s szep kornyezetben van, de azert a
piknikezok altal otthagyott sorosuvegeket igazan eltakarithatnak. Aztan
szepen hazatekertem onnant.

Masnap reggel hatkor elindultam Doi Suthep fele, egy rovidnek igerkezo
de kalandosra sikerult kirandulasra. Felstoppoltam 1500 meterig egy
torzsi faluba, de ez inkabb volt kirakat szentendre falu, sok utcai
nepi-matyo-arussal minden szegletben. A falu badogteteju hazakbol allt,
az igenyesebbje lefedte levelekkel mar a hoszigeteles miatt is. A falu
felett egy sztupa es elvonulohely van a megnyugvast keresoknek.
Beszelgettem thai turistakkal, akik csodalkoztak es megdobbentek, hogy
egyedul nekiindulok. Miert, mi bajom lehet?

Kb 10 kmre az isten hata mogott van egy masik torzsi falu, ami nem
kirakat, hat atgyaloglok szepen. Utkozben kabocak szirenaznak
elkepeszto hangerovel, s ennek letezik egy meg idegesitobb kiadasa,
amelyiknek olyan a hangja mint a regen volt tejforralo sipjanak. Ha
valaki meg akar szabadlni a szomszedjatol, akkor kabocat kell
telepiteni a fajara. Sehol egy lelek, illatos levego. A falu elott
gyerekek banyasznak termofoldet az agyagos hegyoldalbol. Csendes falu,
korben kacsak, tyukok, kutyak, cicak, disznok, mint a rajzfilmekben:
mindegyik korul ott a kolykeik. Idill. Ezt ugyan neha megzavarja amint
uvoltenek az eves gyerekkel aki rosszat tett. A gyerekek bananlevelbol
keszitenek diszes felajanlasi ajandekot a kozelgo unnepre.
A faluban csak egy helyen volt bolt, ahol tudtak levest csinalni,
persze hussal. Kisse morbid volt, ahogy megetettem a rofikkel a
sorstarsuk husat, amit joizuen elcsamcsogtak. Az elet falas es
felfalattatas.

At a dzsungelen
A falubol ralatni Chiang Maira, hat ugy dontok nem caplatok vissza az
uton, hanem az erdon keresztul ereszkedem le azt a ropke 1500 metert,
hiszen csak egy ugras innen. (Aki mar maszott velem hegyet az tudja,
hogy a csak ot percre van kijelentesem utan altalaban masfel oras
sziklamaszas kovetkezik.) Nos most is valami hasonlo tortent velem.
Megkerdeztem az utat, elmutogattak, hogy csak egyenesen lefele. Ehhez
kepest alig ertem ki a falubol, maris egy harmas ut kesztet de
szerencsere talaltam favagokat a kozelben, amint a kis kardjukkal fat
vagtak, s ok eligazitottak. Aztan fel ora mulva ujabb elagazas. De
isten mindig kuld valakit, igaz ok sem tudjak az utat, de mondanak
valamit. Vigan megyek lefele, enekemmel probalom elnyomni a kabocak
tulsulyat, s egy farmocskara erek. Itt talalkoztam olyan
szalmacsillaggal (amit a muzeumban lattam), amely arra int, hogy ne
menjek be a teruletre. Hat megyek tovabb mellette, de elfogyott az ut.
Vissza egy keresztezodest. Azt is leprobalom, megszunt. Vissza megint
tovabb a hegynek, megint egy zsakutca farm, s kozben mar megy le a nap
es en ott lihegek az erdoseg kozepen, pedig tudom, hogy egy ugras a
varos. Ugras, mert nincs ut, csak a dzsungel. Nekivagok, mert mar olyan
sokat jottem lefele, hogy keptelenseg idoben visszaerni. Mindig tudtam,
hogy egy orultel allok szemben, de hat elore. Hogy mikortol dzsungel az
erdo, az a fak es a fejem korul szallo bogarak surusegenek hanyadosa
adja ki. Allando pokhalot szedek le magamrol, szuros vendegmarasztalok
tekerednek ram, ami minden orszagban megtalalhato a vandorok
boldogitasara. Kulonbozo agakon kell atvergodni ilyen nehezitett
fokozatban, s amikor mar nem volt mas lehetoseg, a folyomederben
cappogtam, csuszkaltam lefele. Ha mar az sem volt jarhato, akkor egy
tisztasra leltem ami azt jelentette, hogy nem fak keseritettek, hanem
mellkasig ero novenyzet, amiben ugy lehetett haladni mint az 60 centis
hoban, de kozben nem tudtam hol az alja, mikor nyel el, s kinek a
szajaba lepek bele. S kozben esteledik, nyakigh saros vagyok, sziklakat
maszok, s nincs kedvem itt ejszakazni, habar mar 500 meter magasan
vagyok, tehat nem a hideg lesz a legnagyobb ellensegem, hanem a
bogarak. Hat belehuzok, mint Bandi az allatfarmban. O beledoglott. En
szerencsere egy farmon kotottem ki, ami olyan megvaltas volt, mint egy
vietnami bevetesrol a tamaszpontra visszaerni. Egy idosebb bacsi elt
ott egy faviskoban, s o eligazitott. De tobbszor visszakerdezett, hogy
tenyleg fentrol jottem?? S ketelkedve, hitetlenkedve csovalta a fejet.
Valoszinuleg ufokent leszek itt szamon tartva, aki lepottyant ide mint
Shwarzenegger
A terminator-ban.
Csak egyenesen lefele 2km, volt megint a kulcsszo, de megint elagazasok
sora. S az osvenyt is csak onnan lehett latni, hogy a novenyzet ott
jobban osszehajlott, de ott is derekig ert a gaz. Viszont o sem nagyon
hasznalja ezt az utat, mert a pokhalokat szorgalmasan szedem az
arcomrol, de ez mar semmi az elozo akadalyversenyhez kepest.
Szoval ha valaki a Csonka Tours and Troubles-szal akar utazni, csak
rajta. Most mar ertem a Thai -ok miert csoportosan utaznak.
Mar kozeledik a varos, lagy zene szurodik fel, s rogton india jut
eszembe. S olyan jo volt megerkezni. Bestoppoltam hazaig, s en sem
gondoltam volna, de este meg elmentem a telihold fesztivalra.
Igaz sajog a labam, de hat Dzsungelturat nem mezitlab szandalban es
rovidnadragban kell csinalni. Ez az uzenetem az utokornak.

A fesztival
Loi Krathong az ujev utan a legnagyobb unnep az orszagnak, amit
november teliholdjakor tartanak a folyok tiszteletere, hisz annyi
szennyet elvisel tolunk. Egyfajta halaadas nap ez, mely a
leglatvanyosabb itt Chiang Mai-ban, ahol felvonulas, koncertek, eves-
ivas, tuzijatek jellemzi. Kicsit a mi maj 1 es aug 20 kevereke, csak
itt orombol vonulnak fel es folyamatos a tuzijatek es petarda durrogas.
Ennyi loszerbol mar sztalingradot el lehett volna foglalni, de a
gyerekek elvezik.
Szep szokas, hogy bananfa levelebol (egyebkent fufele) kis hajocskat
keszitenek, amit feldiszitenek viraggal, gyertyaval es fustolovel.
Ezeket engedik bele a folyoba egy ima utan, s az egesz folyo ilyen
himballozo mecsesekkel van tele. Nagyon belsoseges volt a hangulat. En
is utnak engedtem egy viragos mecsest kicsit megkesve halottak napja
emlekere is, megkoszonve elhunyt hozzatrtozoimnak es ismeroseimnek az
ertem tett segitseguket, meg ha nem is gondoltak hogy segitettek.
A templom mellett pedig papir leggomboket engednek a magasba, amit a
szerzetesektol lehet venni, s segedletukkel egy ima kisereteben engedik
utjara az egbe. A felhajtoero a ra rogzitett viasz mecses, amire
petardakat kotnek, s amint felemelkedett ott fent durrog es szikrat
hany. Szep amint az eg tele ilyen fenylo csillagokkal.
S mind a harom nap volt felvonulas, ami a fotosok paradicsoma, hiszen
az osszes nepcsoport, iskola, intezmeny felvonul, illetve keszit
installaciot, amit vegighuznak a foutcan a folyoig, suru emberaradattal
ovezve. Gyakran tancolnak, zenekarok zenelnek, harcmuveszeti bemutatok,
vagy csak oreg nenik fonjak a fonalat, vagy buddhista szobrok gordulnek
lefele az utcan szepen kioltozott lanyok altal kiserve. S ez tobb oran
keresztul tart, mikozben az arusok ellepik az utcat. Szoval nagy a
forgatag es vidam a nep, amely biza a sort sem veti meg. Hajnali
negykor is zajlik meg azelet javaban.
Gasztronomia
Edessegeket is kiprobaltam: vizezett forro tejbe atlatszo muanyagszeru
kockakat, lebernyeget es magot aztattak. Avagy edes tapioka szeru
massza sos level leontve. Avagy krumpliszeru noveny valami hasonlo
szoszban. Edes gofriba kukorica sutve. Ettem tarot izu tradicionalis
fagylaltot, de ize gyenge es beazonosithatatlan. Ettem panirozott edes
krumplit, sult tekercsben valamiket, de a legbiztosabb meg mindig a
vegetarius etteremben a zoldsegek-tofu fott dolgok barna rizzsel, de az
evest igy sem lehet 90-120 forintnal olcsobban meguszni. Na ja, draga
orszag, nem ugy mint india, ahol ennyi penzert annyit lehet enni,
amennyit birok. Ananasz 60ft, dinnye 120ft db, de kicsik. Banan 60ft

Helyi latvanyossag a borton, ahol elnosztalgiazhat az ember. Sok
kulfoldi is vendege eme muintezmenynek, mert a drog illegalis, s amikor
a turista megveszi, akkor trefabol feldobjak a rendorsegnek. S ha nincs
eleg penze, akkor marad letolteni. Csak azt ne mondjak nekem, hogy itt
nincs osszefonodas. A dealer visszakapja az anyagot, a rendor meg jo
esellyel baksishoz. Ettol epul szepul az orszag, mely eleg gazdagnak
tunik, habar a fizetesek csak 60 ezer ft. korul vannak, viszont megelni
is olcsobb..

Voltam az allatkertben is. Ritkan szoktam dicserni, de ez megerdemli.
Hatalmas teruleten helyezkedik el a hegy labanal, az allatok jol
elszeparalva, nemugy mint indiaba ahol az oroszlant az antiloptol egy
atlatszo racs valasztotta el. Erdekes volt, hogy a krokodil es a teknos
egyutt lakott, s a zsiraf-strucc-zebra is egy terbe volt rakva. Egy
folyo is keresztulhalad rajta, ami a vizes elohelyek kialakitasat
konnyiti meg. Volt stadion meretu madarketrec, ahova bemehettunk racsok
nelkul szemlelodni. Ki voltak irva az etetesi idok, s volt allat show,
ahol a gyerekek testkozelbe kerulhettek allatokkal. Volt minibusz jarat
is a faradtak kedveert, de a magankocsikat en nem engedtem volna be. S
hogy a buddhizmus fele kanyarodjak, lattam szerzeteseket is bent, de
hogy extremebb legyen eppen mobiltelefonalt.


Buddhizmus
Beszelgettem egy itt tanulo laoszi szerzetessel, de nem tudtam kiszedni
belole, mit is tanulnak a buddhista egyetemen. Mindenesetre az
kiderult, hogy angolul alig tud, s vipassana meditaciot sem csinal,
hanem imadkoznak. Ez azert megdobbento, mert az en sztereotipiam egy
theravada szerzetesrol az volt, hogy onmegvalosit, s annak eszkozekent
medital. De nem, ok elik mindennapi normalis eletuket, sargaba van
oltozve, nem probal elgondolkodni a jelen valosagan, hanem egyszeruen
kovet: szabalyokat. Ahogy a katonasagnal is, csak itt a nem artas
szellemeben.
Amire megint ra kellett jonnom, hogy tudasom a buddhizmusrol zerus
azokhoz kepest akiktol tanultam, de az azsiakhoz kepest kepben vagyok,
akar a gyakorlas teren is. S itt kellett azt is megtudnom, hogy a
tibeti kung fu a Tai Csi.
otthonrol kaptam kolostor cimeket, ahol lehet vipassana meditaciot
gyakorolni, hat ellatogattam a U Mong kolostorbaa volt (Luang Por Teean
kolostora), ahol kellemes beszelgetesbe melyedtem egy helyi
szerzetessel. persze kiderult, hogy a varoson kivul szinten van egy
ilyen nevu hely, s valoszinuleg azt keresem. Megtudtam, hogy itt
Thaifoldon szokas iskolak utan, munkabaalas elott elmenni par evre
szerzetesnek. A szulok orulnek neki, s a sarga ruhat hordani maga is
aldas, Buddha tanitasarol nem is beszelve. Lehetoseguk van, hogy egy
kicsit letisztuljon a kinti zavaros vilag, s mintat kapjanak arrol,
hogyan kezelheto a szenvedes, s annak okozoi. Egyebkent szerzeteskent
mindenki annyit vallal amennyit gondol, ezert is latni gyakran oket
mindennapi elethelyzetekben. Egyebkent a husevesrol o is azt mondta,
hogy ha azt kapnak elfogadja, de persze ha rajta mulik, akkor nem ker.
S ha eszi akkor olyan tudattal, hogy ez szukseges a eh szenv
csillapitasahoz. Erdekes, hogy amikor a tudat szot emlitette, akkor
mindig a szivere mutatott. emlekszem, hogy amikor kinait tanultam, ott
is a sziv jele volt a tudat szo megfeleloje. Ez azsia. Beszelgettunk a
vipassanarol, a szerzetesi eletrol, ami tenyleg hetkoznapi, de
lehetoseguk van kicsit elcsendesedni,, letisztulni belulrol a
kozmindennap forgatagabol, tudatosan elni, nem engedni a kilengeseknek,
amik csak a szenvedeshez vezetnek. ebbol pedig a kiut a gyakorlas, amit
mindenki maga vallal, s annak gyakorlasa a mindennapokban. Vegre
talalkoztam egy olyan szerzetessel, aki tudja mit miert csinal, s a
helyen van. s mint kiderult o a kulcso orzoje. Elvitt egy hatso
fatemplomhoz, gyonyoru fatetozet alatt volt eszak thailand legszebb
buddaja, aki mar 625 eve mar itt medital. A szenvedesrol rogtonzott egy
eloadast, s kozben a villanykapcsoloval varialt. s valoban a
megvilagitastol fuggoen volt kover-sovany, indiai-thai, komoly-
mosolygos a buddha, s o ehhez alakitotta torteneteit. Jo volt vele
beszelgetni, s ahogy kivettem szavaibol mar magamra is tudtam
sokmindent ertelmezni, s lata isten hogy ez jo.
atbicoztam a masik kolostorba, ahol kiderult, hogy ez sem az a hely,
hanem onnan 1 km-re a Wat Ram Poeng-ben tartanak 10 napos
elvonulasokat. Viszont itt volt egy barlangtemplom, s egy oltar, belul
pedig 15. sz-i fresskomaradvanyokkal. a hely kellemes, a hegy oldalaban
volt es mint indiaban, itt is a fakra kitettek bolcsessegeket, s azok
vezetnek el a sztupaig. Pl. ha nem vagy birtokaban annak amit
szeretnel, akkor meg kell tanulnod szeretni azt ami van.
Ha nincs kezdet, akkor nincs okunk felni a vegtol.
Az emberek nemre es korra valo tekintet nelkul vagynak a boldogsag
utan, s szeretnek elkerulni a szenvedest, s ez az amiert az emberek a
vallasokan menedeket vesznek.
Who borrow some interests, pays back in tears. (erre szivesen kernek jo
forditast)


vandorboy
nov11 4.33

 

Meg par morzsa:

Patkanyok nappal is az utcan, de a macskak hol vannak ilyenkor??
Van am itt computerplaza is, mindenhol ua. az az ar>? Mi alapjan valasztanak??
Az attitudrol: lattam ket motorost utkozni, s nem volt lovoldozes. Bekesen rendeztek.Nem ugrottak egymasnak sem szoban, sem tettben. Hol vagyunk ettol Europa??
Japan idos bacsika itt el a hotelben, erdekesen beszeli az angolt, egyszer csak eltunik, s elohozza a borotvajat, es mutatja: made in hungary. Ja kerem, jelen vagyunk a vilagban.

Az eszaki kitero

Szoval teszek egy 9 napos kiterot itt eszakon a hegyek fele, amiutan elkezdodik az elvonulasom 10 napra egy vipassana meditacio erejeig.
Elindulok Pai fele stoppal, kb 130 km. a hegyekben, rengeteg kanyarral es a kocsik platojan zotykolodok a forro napon 3 oran keresztul.. De itt a hegyekben maskent sut a nap, raterhelodik a fejemre. Furcsa. Ebben az orszagban a legnagyobb az egy fore eso furgonok szama, mindenki ilyennel jar, no meg dzsippel.
Pai egy folyo volgyben helyezkedik el, kellemes lebecolos traveller hely, amire a helyiek felkeszultek, talan tulzottan is, mert tobb az etterem mint ahanyan vagyunk utazok. Igaz azok dragak is (pizza 360ft, ), ahhoz kepest, hogy nekem egy kaja max 120 ft, a helyi kifozdes ettermekben. Utana lehet nassolni palacsintakat, tapioka gombocba csomagolt zoldsegek. (kivancsi lennek hogy csinaltak?)
Par utcaja van de ket mobil uzlet, es ket fotos bolt is prosperal a pici varoskaban a rengeteg utazasi iroda mellett.
A folyo partjan lehet falabakon allo bungaloban lakni, takaros, kellemes, kb. 600 Ft. ket embernek. A hely kellemes, romantikus, fiatal paroknak kotelezo ide eljonni. Az ettermek izlesesen megcsinalva, bahias hangulatu boltok, benne jo izlesu kepeslapok, amik egyertelmuen az itt lebzselo, letelepedo travellerek keze munkajat dicseri.
A kornyeket motorral is be lehet jarni, napi berles kb. 600 Ft, s a kozelben van hoforras, ahol a helyiek fozik a tojast, de sajna a hejat ott felejtik gyakran, s igy keveredik a tevesen ugro fott bekak latvanyaval. De lent a folyo reszen mar bele lehet fekudni es relax. Szechenyi furdo a termeszetben.
Van egy kanyonnak nevezett valami, de inkabb jo kilatohely, viszont hangzatos a nev, s legalabb ki van tablazva.
Nem ugy mint az egyik vizeses, amihez a veletlen segitett hozza. Tobb vizeses is van 20 km. eres korzetben, mindenhova eljutok stoppal es egy kis gyaloglassal. A vizben lehet husolni, olvasgatok stb., utana a helyi faluban setalok. Itt mindenki fokhagymat termel, egy ilyen pupozott kocsival jovok vissza a bazisomig.
Hajnalban hideg van, s az egesz volgyet para boritja 9ig. Itt a tel a hegyekben! Ma is kirandulgatok, gazdag taj termelesre, mert nap is van es a vizet pedig az ontozeshez a folyobol vezetik le a teraszokhoz, ahol a novenyek tovet meg foliazzak is, hogy ne parologjon el a viz. Masreszrol pedig munkas ez a paradicsom, mert koves a talaj, meredek, nehezen megkozelitheto, s lattam olyat is, hogy a buzat a hatan vitte ki a foldutig. Nehez kenyer, habar itt nem is esznek kenyeret. Jobb eset, ha a folyo a kozelben van, mert akkor bambusz tutajon leusztatjak a lakott videkekig a termest. Serenyen dolgoznak a nagy kalapjaikban es a nemzeti oltozetukben, mert errefele sok a kis torzs, akik idetelepultek a szazadok soran. Erdekes, hogy a frissen vetett foldet a buza szaraval takarjak be, gondolom a madarak es a kiszaradas ellen, s egyben komposzt is lesz. De eddig meg nem ismertem a madaraknak a fokhagymaevo oldalat..
Aztan egy masik hoforrashoz indulok neki, de nem tudom mibe vagtam a fejszemet, mert azsiai terkepnek sose higgy, de a helyiek sem jobbak. Mar a foldutat is nehez volt megtalalni, onan meg 5km., majd egy folyo es csatornaja kozott egyensulyozva meg ket km. Amikor mar elbizonytalanodnek, akkor meglatok a folyoban colopvero munkasokat. Hat jol eligazitottak. At kellett gazolnom a folyon, csak derekig er, s onnan folytattam az utamat. Egyszer csak az oserdobol jon szemben velem 4 fegyveres katona. Ez meg nem is annyira meglepo, hiszen a Burmai hatar kozeleben vagyok, de az osveny ra 200 m.-re megszunt a folyoparton. A hegy meg olyan meredek es olyan suru, hogy az en dzsungeljaro kepessegeimet is meghaladta, onnan nem johettek. Vizesek nem voltak. Tan ufok? Visszafordultam, s a munkasok visszairanyitottak a tuloldalra ahonnan jottem, s ott kellett tovabb bandukolnom, immar sikeresen. A fene sem gondolta volna, hogy itt az a szokas, hogy ha elfogy az osveny, akkor folytassad a vizen at. Nekem , egyszeru Dunahoz szokott magyarnak.
a 25 meteres folyo azt jelenti, hogy vege az utnak, vagy van egy hid. Itt csak az osveny folytatasat jelenti.
De teny, ha valaki ezt a hoforrast megtalalja, az inkabb melysegi felderito, mintsem turista.
A hoforras tenyleg erintetlen, nem sok szemleloje volt meg. Lefele pedig bambusztutajok mentek a termennyel, lehetett stoppolni oket vissza a civilizacioba.

Soppong a kov. allomashelyem, s a kornyeken a hegyekben tobb mint 100 barlang talalhato, ebbol 40 et az osidokben is hasznaltak,12ben vannak festmenyek, 83ban temetkezesi helyek, s10ben folyo folyik keresztul a maga allatvilagaval, s torekeny egyensulyaval..
Innan 8 km. re van egy hatalmas barlang (tham lod), benne 20 meteres cseppkovekkel, folyoval, amin at lehet tutajolni lampassal 600ft ert, es lehet a szalagcseppkoveken lepdelni, lepcsokent hasznalni a karzatig. Igy allunk azsiaban. A legerdekesebb, hogy napnyugtakor 300 000 fecske ter nyugovora a barlangban, s ellepik az eget, majd iszonyu sebesen bezuhannak a barlangba, s ott koroznek pihenohelyet keresve, hatalmas zajt csapva es forgalmi dugot okozva.. Bementem fotozni, de mint az eso ugy hullottak a kakik... Egyebkent ezek specko madarak, mert kint nem szallnak le sehova, bent pedig ok is ultrahanggal mukodnek, akarcsak a deneverek. Miutan a szeanszuk befejezodott s elcsendesedtek, jottek ki a deneverek ilyen tomeggel a barlangbol esti vadaszatukra. Ez is olyan elmeny, amit a rohanos turista nem kap meg.
Este visszatertem bungallomba, ami egy Lisu csaladnal van. Kedves asszony, ferje bortonben, s rogton ugy kezdte miutan erdeklodtem alvohely irant, hogy van itt, but it not nice... Aranyos.300 Ft-ban megegyeztunk, s gyorsan kisepert, s hozott nekem pudingot. A negy gyereke pedig allando mozgasban. Egy kicsit lekotom oket a diktafonnal, enekelnek.. Itt a hegyekben nincs fenyszennyezodes, s a csillagok tapinthato kozelsegbe kerultek. A pirinyo goncolt ismerem csak fel nevrol, es erdekes, hogy a hold felulrol es alulrol hianyos, tehat 90 fokkal elforgattak. Kivancsi vagyok ki van most az egen otthon.

A barlanghoz egy motoros no vett fel, beszelgettunk, s elhivott a faluban tartando temetesre, valami rokona halt meg, latta., hogy erdekel a kulturajuk, s o is ugy gondolta ott a helyem. Masnap reggel ott kezdtem Tham Lot-ban, ami shan nemzetisegu kicsi zsakutca falu, burma toveben.
Reggel 8 kor mar sokan gyultek ossze a falubol, csladonkent egy ember, plussz a baratok, rokonok a haz korul az udvaron, a koporso szinten kint allt feldiszites alatt. A buddhista pap eppen recitalt ey szoveget, mikozben kezeben egy zsinor volt ami a koporsoval volt osszekotve.Ezalatt kint folyt a hangos hazard.n A ferfiak penzben dominoztak, amit kvazi kartyakent hasznaltak, folyt a cigi es a tomeny ital. A nok tobbi resze pedig a tor elkeszitesen faeradozott serenyen. Azt mondtak, hogy azert ilyen zajos az esemeny, mert akkor a csalad sem szomorkodik annyira. Beszelgettunk az opiumproblemarol, s az derult ki, hogy a fogyaszto lusta lesz, nem dolgozik es a noknek kell eltartania. Ezert a nok orulnek a maktilalomnak. Viszont a kormanyuk kissebsegi politikajaval nem elegedettek, de a kiralyt egyertelmuen kedvelik. Vegul is nem o hozza a torvenyeket.
A halal szine itt is a fekete, habar nagyon nem voltak kioltozve az esemenyhez. Keszitettek 100 db. Bananlevelbe csomagolt rizst, amit az elhunytnak adnak, hogy tulvilagi utjan a kapuoroket lekenyerezhesse, lerizsezhesse. Du. Felkaptak a koporsot, ratettek egy negykereku taligara, s azt a bizonyos madzagot fogva huztak elol a csaladtagok, hatul pedig tolta a tobbi ember. Atmentunk a falu nyugati oldalahoz, elvegtere a halal orszaga arra van, s ott vart a magyjarakas. Ratettek, a ravatalozot szetszedtek, szerzetesek mormoltak valamit, utana mi a nep elhelyeztuk fustoloinket egy darab gyujtos tarsasagaban a koprso melle. Utana egy kokuszt tortek meg, leve a halottnak, majd lelocsoltak petroleummal, majd begyujtottak. Ekkor mindenki a mormolo papok fele fordult, s amint vegeztek, mindenki felalt s tavozott. Egy vodor vizben mindenki megmosta az arcat, mert a temeto nem tiszta hely. Maradt meg par tuzor, meg egy itt elo arheologus - neprajzos lany. O mar 3 eve el itt, de ez az elso temetese amirol tud,es elhivtak. En pedig megerkezem a kornyekre es rogton azzal hoz ossze a sors, aki aktuals az ugyben. Ez a jo az independent traveller eletben. Hogy ez szerencs vagy kepesseg azt nem tudom, mindenesetre o volt kerdeseim tolmacsoloja. A kornyeken sok barlangsir volt 2000 evvel ezelott, s ezeket kutatjak. Unalmas munka, centizik, grammoljak, zacskozzak es regisztraljak a kavicsdarabokat.

Hegycsucson kezdtem a masnapomat, paraban uszik a volgy. En egy vizeseshez mentem volna, de hiaba volt kitablazva a fouton, fegyveres katonak alltak utamat. Egy kinai menekulttabort rejtett az ut tuloldala, nem nekem valo latvany, gondolhatta a szabalyhozo.
Ezert egy faluval odebb probalkozom, s egy kis eligazitas utan nekivagok megint az oserdonek. Azt mondtak, hogy csak a folyot kovessem, s ket ora mulva forduljak balra egy masik folyonal. Szurosokon vagom keresztul magam, de ahogy az mar a szokott lenni, az osveny megszunik. A korabbi tapasztalataimat felhasznalva, a helyi szokasnak megfeleloen a folyot tekintem asz osveny meghosszabbitasanak, s belegazolok a sebes folyoba. Ezt legalabb tizszer kellett megismetelnem. Szerencsere derekamnal soha nem melyebb, viszont a sodrasa miatt mar bajban vagyok. Irama van, hisz raftingolasra hasznaljak., habar rapidokat egyet sem lattam. Tehat raftingolni inkabb Nepalban ajanlott, mert ott jobb es olcsobb. Itt kb. 10ezer Ft ket nap csonakazgatas.
Utkozben azert tartogat a dzsungel szepeket is: lattam elrepulni elottem olyan nagy es szines madarakat, amilyeneket az allatkertben szoktunk latni, rengeteg szines pillango ropkod korottem, sarga meg vilagoskek. Ha rovar lennek, biztosan szerelmes lennek bele. Foldbol keszult termeszvarnak latszo agyagkemenysegu 60 cm es buckak oveztek utamat. Lattam amint egy darazs lepket tamadja B2-n. Mikor az tovaszallna, akkor a levegobol mer ra csapasokat., ahogy egy mig 21-es a B52-re tamad. A fak kemenyek, de mindegyikre ranonek a kuszonovenyek, s fent elveszik a fenyt a gazda novenytol, aki szepen elhal, mig ok combnyi vastag indakat novesztenek, s onallo eletre kelnek.(a sajat labukra allnak) Volt bambuszerdois es ket kiserom, akik mellemszegodtek, s mutattak az utat. Ahol at kell menni a folyon, ott megallnak, majd atusznak. Mar meztelenul rovom a kilometereket, kezemben egy bambuszbot, s kicsit szadunak erzem magam aki baktat a vegtelenbe, ki tudja hol all meg, mit el meg. Utana kovetem felfele a masik folyot, de egy ido utan mar masznom kell a sziklakon. Neheziteskeppen mar vizesek is a sziklak a jobb csuszas erdekeben.. Elindulaskent meg kaptam utravalokent egy tortenetet, hogy egy szerzetes is nekivagott, de soha nem jott vissza. Bizony ezen a helyen, ha havonta csak egy ember megfordul az mar sok. Itt mar osveny sincsen. A folyo eltunt, csak duborog, mint a varos zaja. Maszok, s ahogy kierek a dzsungelbol egyszercsak elembukkan a barlang szaja. A latvany elmondhatatlan, s a hatas is. Egy 600 meteres meroleges szakadek aljan van a nyilas, s olyan hatalmas a barlang szaja, mint egy 15 emeletes haz. Ez Azsia legnagyobb volumenu barlangja, s melle 6 km. hosszu, mikozben latogathatatlan helyen van. Ha itt kificamodik a bokam, akkor sokara talalna ram valaki. Mikozben a hegyrol is barmikor lezuhanhat egy oriaskavics s maradasra itelne a kalpak vegezeteig.. Egy nyitott capaszajra hasonlit, akinek foga meg mandulaja is van, termeszetesen cseppkobol, s zubog ki belole a patak. A kinti cseppkovekre ranott a novenyzet, arra pedig kiult az oldott meszko. Varazslatos. Olyan erzes, mint amikor v-kit Tarzan elvezet egy titkos helyre, lep egyet a dzsungelbol, es feltarul a latvany.
Sajnos par foto utan el kell indulnom visszafele, ha nem akarok sotetben botorkalni a rengetegen es a forgatagon keresztul. 70-80 fokos meredeksegu a hegyoldal, figyelni kell minden lepesemet. S mikor csuszom, egy inda utan kapok, s mindig csak utana realizalodik, hogy akar egy kigyo is lehetett volna. De gyakoribb, hogy szuros agba nyulok, hogy fizikalisan is maradjon maradando elmeny. Vizem elfogyott, igy megbizom a folyoban. Megint jol esett megerkezni, s kellemesen megizzadtam, elfaradtam, s a kovetkezo napjaim utan egy barlang mellett aludtam az erdo szelen. Moszkitok nemigen, s itt mar nem is olyan hideg ejszaka.

Talan mara ennyi eleg belolem, mindjart hajnal es kelnem kell, kolostorba vonulok 10 napos elvonulasra, vipassana meditacio.

Jon meg a hosszunyakuak torzse, menekultugy, thai turistak es meg sok erdekesseg. Irjatok mi van veletek, szeretek olvasni
Gabor Cs.
Thailand 2003 nov 20 3.00

 

 

 

Thai6

Szoval a dzsungeltura utan tovastoppolok egy masik barlang fele, amiben szent halak uszkalnak es hiznak az odalatogato turistak miatt. Persze erre raepult a helyi uzleti elt, tehat ettermek egesz sora, hogy az ember is hizzon, de szallas az nincs. Igy egy nyitott pagodaban alszom, s mellettem nem sokkal az erdo zajai. Fenyszennyezodes nulla, igy sokaig bamulgatom a csillagokat. Osszehaverkodtam a biztonsagi orrel, akinek 44 eves letere kiadtak az ukazt, hogy tanuljon meg angolul. Nekiallunk angolozni, de szegenynek nem fog menni. Tudom az en hunglishom is szornyu, de nem rontok a helyzeten, mert a v,s,z hangok kiejtesevel eleve gondjai vannak, s kicsit inkabb logopedusnak erzem magam, hogy egy felnott embert tanitok gugyogni. Ellenben egy olyan tankonyvbol tanul, ami a fish cave-nel megelheto szituaciokat es parbeszedeket tartalmaz! Csak neki legyartanak konyvet??? A lelkesedese megvan, ami odaig fajult, hogy kazettara felolvastam az egesz tankonyvet. Nagyon boldog volt, s rogton megkinalt rizsbecsavart banannal, grapefruittal, s mindazzal amit az arusoktol kap az ejjeliorkodesert. Egyebkent kiderult, hogy elotte tiz evig szerzetes volt, s pont abban a kolostorban, ahova keszulok vipassana meditacios elvonulasra ket hetre. Kicsi a vilag. A szalak mindenhol osszeernek.
Reggel mar 6.20 kor jottek az arusok, radio hangosan szorja hireit az erdonek, de mindegy, mert a kakasok mar ottol nem birtak magukkal. Mara egy hoforrashoz akarok eljutni, stoppolok, s amig nem vesznek fel setalok. De egyszercsak megjelenik a parkor baratom motorral, s felajanlja, hogy elvisz, ha veszek bele benzint. A benzinkut ugy nez ki, hogy egy hordobol pumpaljak fel a szinezett uzemanyagot egy atlatszo demizsonba, vagy hengerbe amin vonalak jelzik az 5, 10, 15 stb bat-nyi mennyiseget. S onnan egy gumicsovel eresztik le a tankba a megfelelo fizetokepessegi szintig. (nyugaton is penznyit tankolunk, nem litert. De igen kivancsi lennek, hogy kovetik a naponta vltozo vilagpiaci arakat?? Esetleg a vonalakat 1 mm-er lejjebb rajzoljak?? Az biztos, hogy itt bizalomra es hitre epul a rendszer, s kulonben sincs kozelben benzinkut.
A 8km-re levo hoforras kiepitett furdo lett, kihagyhato a termeszet kedveoinek. Ezert meg sem tudom magam martani a hajnalban meg joleso meleg-forro vizben. Igy egy lendulettel tovabb motorozunk a Phu Sua vizeseshez, ami turistic, latvanyos, s ha Mo-on lenne, akkor a legnagyobbnak neveznenk. Innen nem messze van egy falu, ahol veteran koumintag fegyveresek telepedtek le, akik neha atruccannak a kommunista Burmaba lovoldozni egyet, hogy gyengitsek egymas eroit, illetve a heroinszallitmany biztonsagban atjusson a hataron. Katonakra annyira nem vagyok kivancsi, hat belevagunk egy 40 km es utba, hogy megnezzem hogyan is elnek a hosszunyakunak nevezett torzs (long nacked tribe) lakoi, akik kuriozumnak szamitanak a vilagon, a nyakukon viselt femkarika miatt.
Felmotorozunk a hegyekbe, tobbszor atvagunk folyokon, mert a hid errefele nem divat. Ezt az alkalmat tobben kocsimosasra hasznaljak fel. Hat ilyen folyobol ittam? Katonai ellenorzesi ppontokat hagyunk magunk mogott, hisz a Burmai hatar kozeleben vagyunk.
A Karen torzs faluja meredek hegyek altal hatarolt, s 1500 ft belepodijat szednek, amit a falu elelmezesere forditanak allitolag. (no meg a katonai ellenallas finanszirozasara..)
Szokasos bambuszbol keszult magas labakon allo kunyhokban laknak, ahol az also szint az allatoke, s a tarolando termenyeke. Foldut vezet keresztul az 50 hazbol allo falun keresztul, amelyeknek az aljanal nepibe oltozott nok aruljak az altaluk szott ruhakat, salakat es egyeb motyokat, disztargyakat es kepeslapokat.
Arrol hiresek a nok, hogy femspiralt hordanak a nyakuk kore tekerve, mely a vallukra terhelodik. Ezert optikailag ugy tunik, hogy meghosszabbodott a nyakuk. A kor elorehaladtaval egyre tobb karika rul a nyakukra, melynek sulya idos korra eleri a 6 kg-t!!! A labaikon is vannak ilyen spiralok, mely szinten + 6kg. Vekonyka nok, de nekik nem vasagy jar a versenysuly megallapitasahoz, hanem karikak. Ezeket kulon mossak, suvickoljak a nyakukon, s benne-vele alszanak.
Meglepo, de majdnem mindenki beszel angolul, sot thai, burmai es a sajat nyelvukon is. Meglepoen intelligensek, holott nem mindenki jar iskolaba, mert azert a cuccokat arulni is kell..
Ok a voros Karen nepcsoport, akik allitolag 3500 eve Babilonbol szarmaztak Kinan keresztul Burmaba, ahol kb 1000 eve elnek. Onnan lettek kiuzetve, miutan az angolok levettek a kezuket volt gyarmatukrol, es azota csak huzavona, oldokles megy. Az aranyharomszogrol szolo mondak is ebbol az idobol szarmazhatnak, habar mindig is fontos kereskedelmi hely volt ez a terseg, csak ostanaban az opium kavar viharkat es hoz sok penzt a drogbaroknak, s feltetelezem a hatalomnak is. S ezek harcolnak egymas ellen, hogy kie legyen a busa. De ebbol a feszultsegbol egy kulfoldi nem erez sokat, ahogy a hongkongi maffia ugyeit is diszkreten (neha sok verrel) intezik el. De ennek szenvedoi ezek a kis nepek, akiket megcsodalhat az erre jaro kulfoldi es thai.
A gyurus nyak eredetere sok sztori szuletett: sarkany ostol szarmaznak, s hasonlitani akartak ra. Az oroszlanok ellen ved. A szepseg miatt. De en azt a verziot tartom eletszerunek, hogy vandorlaskor, eluzeteskor az ertekeiket igy tudtak legbiztosabban orizni, persze arany formajaban. (Habar ha valaki az ertekre tor, nem hiszem, hogy par fej levagasanak az elmenye utan nehezen hajtana alomra a fejet a jo zsakmany mellett.)
A ferfiak pedig bambuszbol csinaljak a hazak oldalat, a tetot, s lustalkodnak egesz nap, esetleg a kozeli foldeken dolgoznak. Gyerekek jatszanak a porban, ahogy ez szokott lenni.
Falun belulrol hazasodnak, kihazasitjak a szulok a lanyokat, s atlagban 9 gyerekuk van (hol van ehhez Ratko es Orban a ket kerek, harom gyerek, negy csalad modeljevel!!).. Nezve azt, hogy mindosszesen par szazan elnek thaifoldon, s par ezren Burmaban, nem tudom mikor szuletnek debil gyerekek ebben a felallasban. Errol talan Czeizel doktort kellene faggatni, de azert voltak eleg szep lanyok is kozottuk.
En az egesz napomat ott toltottem veluk, s az derult ki, hogy egy igen kedves nepecske, ahol az 53 eves asszonyka is viccelodik, nevetgel mint egy gyermek, mikozben ragja a betelt, nagy pirosakat kop a maradek fogain keresztul. Idovel gitart ragad, s enekel is hozza. A diktafonon rogzult a dolog, de sajnos menet kozben elvesztettem a keszuleket, amit nem banok, csak a benne levo kazettat.
Kesobb meghivott a hazukba ebedelni, s olyan boseges volt, hogy alig gyoztem megenni, ahol a gyomberfozelek volt a nehezitett fokozat. Fogytak a zsebkendok. Erdekes erzes volt a masik oldalrol a vilag, hiszen most en neztem kvazi turistakent a turistakat, akik pedig minket neztek mint latvanyossag. Mint egy ketrecben levo Sebeok, szemleli allattarsait, akik azt hiszik, hogy ok az emberek. Avagy mint a bortonbol szabadulok, akik utana kintrol megnezik a ketrecuket. Furcs, hogy forditva ritkan tortenik meg, hogy mielott valaki elkezd bunozni, ellatogat a fent nevezett muintezmenyhez (Pl. Maglodi ut), hogy utana kivancssaganak, s a rendori beavatkozasnak engedve belulrol is megismerje az ottani eletet. Ritka.
Ahogy ritka az a faluban elo kis Karen csoport is, akiket long eared nek neveznek, akiknek a fulcimpajukban van egy nagy gumiabroncs alaku karika, s ettol, s a plusszban raakasztott sulyoktol akkora a fuluk, mint a bolcs Buddhanak a szobrokon.
.
Burmabol jottek at, mert az ottani hadi kormany ~Csaucseszkuja~ igyekszik a falukat megsemmisiteni, mert azt nem tudja kontroll alatt tartani, s igy allando gerillahaboruba kell bocsatkozniuk, ami ugye nem megnyerheto, meg egy amerikanak sem. Egyszerubb megszuntetni, kiirtani a falut, mig egyben vannak. Amerika meghoditasa ota tudjuk, hogy csak a halott indian a jo indian. Ugy tunik, minden hoditonak ez az egyetlen jarhato filozofiaja. Felelem uralkodik az orszagban, spiclik, besugok, bortonok. S alternativakent lehet a hadsereget valasztani. Kepzelem akkor ott milyen a sereg. Vagy husdaralo, vagy szigoru no kontakt. Hat igy kerult a szomszed faluba 18 ezer menekult, s itt menekult statuszt kaptak. Ezeknek egy resze a Karenek, akik kulon falut kaptak, de ok sem rendelkeznek utlevellel, s csak a menekult taborban tanulhatnak, de egyetemen mar nem, mert tul etnikek.. Ez is egy borton, de sut a nap, dolgozhatnak, eh nincs, a turistak beszabadulnak ebbe az allatkertbe a colas uvegukkel, neznek-fotoznak-elmennek. Mi pedig ott fentrol viccelodunk. Mondtam nekik, hogy aruljanak karikakat kover turistaknak a hasara, s akkor azok is etnik tribe lesz, s lehet majd oket fenykepezni, nezegetni.
Animistak, habar erdekes, hogy Babilon utan, hol ragadt rajuk, s mennyire tipikus, hogy egy magaskulturabol kiszakadva, visszaterjenek az alapokhoz. Van samanjuk, amely tisztseg aparol fiura hagyomanyozodik, mint a kiralysag. Ok gyogyitanak, ha mar a kemia nem segit. Temetesi szertartasnal is segedkezik, hogy az elhunyt szelleme ne ijesztgesse a maradokat, miutan elfoldeltek.
Este hangszorok kenyszeritenek tavozasra, majd semmi forgalmu uton, szerencsere stoppolok egy motorost, raadasul egy olyan embert aki beszel angolul, emberjogi szakerto, szelid, ertelmes, s a menekulttaborban tanit, ahonnan engem kitiltottak a fegyveresek. Ovele beszelgetunk menekultugyrol, mi van a sorompon tul, Burmai helyzetrol, vallasrol, eletrol. S ot vezerelte az utamba a sors. Jo olyanokkal talalkozni a vilag eldugott reszeiben, akik hasonlo szellemiseget kepviselnek. Meg van remeny.
Este megint a fish cave-nel alszom, s a parkor amikor meglatott, ugralt oromeben, s majdnem a keblere olelt, csak a szerzetesi evei tarthattak vissza. Ilyenkor erzem azt, hogy erdemes utazni, s valamit hagyni magambol szerteszet a vilagban, ami inkabb orom tartalmu. May all be happy, ahogy Goenka a vipassana tanito mindig befejezte az eloadasait.

Mae Hong Son
Eszaknyugat fovarosa, de akkorka varos, hogy a belvarosi piactol 5 perc setara van a repuloter, ami napi egy jaratot produkal, de van es a mienk- mondanak a helyiek. Kb 2000 forintert 30 perc alatt Chiang Mai-ba lehet repulni, ami bisszal 230 km es 8 ora a hegyek kozott. On dont, repul vagy zotyog 500 ft-ert. Persze joreszt katonai helikopterek landoltak itt..A piacon a papaya 30ft, egy dinnye 60 ft, rizsbe csomagolt banan 6-10 ft.
Sok temploma van a varosnak, de mar nem azok a nagyon szinesek, hanem inkabb fahangulatuak.
Onnan elstoppoltam egy hoforrasig, ami szinten kiepitett, de azert talaltam helyet a testem aztatasara. Utana megegy karen falut latogatnek meg, de azt csak vizi uton lehet dragaert 3000 Ft a hajo berlese 6 fo reszere.. Igy marad a harmadik ilyen falu, de oda zero forgalom, hat nehezen jutok oda. Itt is 9 alkalommal patakakon vezet keresztul az ut, mire feltunik a pici, egy folyot, ket utcat, s 60 lelket szamlalo falucska. A bejarathoz telepitettek ket elefantot, ha ne adj isten valaki meg nem probalta volna, akkor itt a dzsungelben megteheti.
Angolul nemigen beszelnek, csak mosolygunk egymasra, a nagy melegben elucsorgok veluk, nezve a gyerekek futkosasat es a turistak vasarlasait.
Itt thaifoldon, ha valaki turizmusra szanja ra magat, az jo turista: befizet, megnez, vasarol es fenykepez. Akar a Japanok. Kiberel jeepet, mikrobuszt, resortban laknak, jo ettermekben esznek.
Este visszastoppolas a barlanghoz, s ma is angolozunk egy orat.

Reggel indulok vissza Chiang Mai-ba, stoppal egeszen a varosban, s pont egy veg etterem elott tettek ki. Finom volt. Ejszaka neteles.
Gabor Cs
CHIANG MAI 2003 DEC 5 3h.50

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

15:50 | vandorboy2

MALAYSIA 1:

Jezus mar lekerult a keresztrol, mire atleptem a thai-malay hatart. A malay oldalon stoppolasra adtam a fejem, had tudjam meg milyen neppel allok szemben. A hiresztelesekkel ellentetben nem volt olyan egyszeru. Malaysia mas. Ugy latszik, hogy a gazdasagi jolet automatikusan hozza az elidegenulest es a segitokeszseg (megertesenek) hianyat. Ez egy oreg tapasztalatom. Habar a helyzet kozel sem olyan sulyos mint skandinaviaban, de jelzeserteku, amikor mindenfele visszajelzes nelkul hajtanak el mellettem. S itt veletlenul sem magyarazhato azzal, hogy felnek az inzultustol, kirablastol, hiszen feher stoppos soha nem tett meg ilyet azsiaban. Tehat marad az elso verziom, miszerint a jolet = nem az en gondom, old meg te. S meg egy erdekesseg, hogy egy ausztral es kinaiak vettek fel, veletlenul sem a lakossag tobbseget kitevo muzulmanok. Ebbol nem szeretnek semmifele messzemeno kovetkeztetest levonni, de a nyitottsag meg egy rajuk varo feladat.
Annak ellenere mondom, hogy Malaysia tan a vilagon az egyetlen hely, ahol muszlimok (50%), buddhistak es taoistak (30%), hinduk (10%) bekesen elnek egymas mellett. Es ez nagy szo! Tobbek szerint ez annak koszonheto, hogy a muszlimok joval edukaltabbak, mint a vilag tobbi reszen. Bar csak ez lenne a kulcsa a dolognak. No de a muszlim kormany is a progressziv iszlamot tamogatja a fundamentalizmussal szemben, s jo kapcsolatokat apol Indoneziaval is. (ahol eppen nem tudni mi van, mert most zajlottak a valasztasok). De a masik oldal is tolerans, hiszen nekem is ujra meg kellett szoknom a muezzin decibeljeit, s azt, hogy az internetes bezar az ima idejere: close for prayer.. De itt engedik, hogy fotozzuk oket, a nok is kozvetlenek, vidamak, s ugy tunik jo helyen vannak. Igy kerek itt a let.

A lakossag 52%-t teszi ki a muszlim kozosseg. Az iszlam a 14. sz-tol lett dominans az orszagban, s azon szerencses orszagok egyike Malaysia, ahol nem eroszakkal, hanem beolvadassal nyert teret. Ezzel egyidejuleg a nok helyzete romlott a tarsadalomban, de manapsag a fejkendo viseleten tul kulonos hatrany nem eri oket. 1988 ota engedelyezett a sariya, de cask a muszlimokra alkalmazhatjak, a tobbiekre tovabbra is a PTK es BTK paragrafusai a mertekadoak. Ez egesz demokratikus elkepzelesnek tartok. Viszont a torveny szigorat alkalmazzak is, hisz mar 15 gramm kabitoszer birtoklasa eseten is halalbuntetest szabnak ki, habar ez sem akadalya a kabitoszer fogyasztasanak. De azert a turistak a “ nem art tudni “ rovatba jegyezzek fel es meg.

Penang szigete, volt gyarmati kozpont.

Majd mindenki beszel angolul, mert az orszag felismerte az ebben rejlo erot. Sajnos nalunk meg ez az altalanos reteget is erinto szemleletvaltas meg akadozik, de bizzunk majus 1-ben.
Malaysia sok kezen kozon megfordult, de az angolok hagytak itt olyan vegzetes nyomokat, mint: parkoloora, double yellow line es lopos kocsi a mihez tartas vegett parkolas ugyben. Jobbkormanyos, latinbetus orszag, ahol az autopalyak fizetosek, de nem aranyosan jo minoseguek. Viszont vezetesi stilusuk nyugodtnak mondhato, az azsiai szokasokkal ellentetben. Buntetes van kilatasba helyezve szemetelesert (120$), s egyeb tilto tablak is szep szammal, prostitualtak, homlessek es lejmolok. Meglepo, hogy a gazdagabb tarsadalmak mennyivel szembetunobben birnak ezekkel a jelensegekkel, s az okokrol mar beszeltem. De a varoskephez tartozik az a fellabu kerekparozo is, aki arrol tesz tanubizonysagot, hogy akarattal igenis barmi megvalosithato. Elgondolkodtato. (Az egyik ilyen magyar peldakepem az a fellabu hegymaszonk, aki egeszseges tarsait megszegyenitve jart kelt a tobbezres csucsokon.)

A szigetre erve (Georgetown) meglepodve tapasztaltam, hogy nyugodt, csendes kikotovaros a thaifoldi forgatag utan. Az utcanevek tobbsege angol hiressegek neveit hirdetik, van kinai es indiai negyed is, hogy a londonehoz hasonlo etnikai szinesseg reprezentalodjon itt is.
Setalva Georgetown utcain leginkabb Del-Fr. Orszagban ereztem magma, mert nyugodt , rendezett, ahol a joizlesu modernseg otvozodott a multbeli megkopott patinaval. A regi kolonialis epuletek tobbsege mar ures, arnyeka onmaganak, s a varos vezetese hezital: az enyeszetnek hagyja a multjat, vagy felujitva arca maradjon a varosnak.
Habar latva a nyugati epiteszet dominanciajat ezekben a regi gyarmati kozpontokban, elgondolkodom: kialakult volna-e modern azsiai epiteszet (s ha igen milyen), ha nincs a gyarmatositas? Persze az epiteszetaz a sajatos mufaj, ahol eleg par mernok tudasa-akarata-penze, es gyakorlatilag egy orszag kepet meghatarozzak. Nem ilyen tartos a zene, oltozkodes, etkezesi szokasok, nyelv teren, ahol ilyen befolyas sokkal tobb idot vesz igenybe es sokkal kissebb keresztmetszeten, kevesbe latvanyos valtozast er el az adott kulturaban. (persze ezzel lehet vitatkozni, de a szazadfordulos vagy szocreal Bp. Egy kor rajzolata a szemunk elott, addig a divat jott es ment, s csupan muzealis emlek.
A helyi galeriaban europai gyerekrajzok (no Magyar), s egy masik teremben helyi muveszek eklektikus festmenyei.
A penang museumban megtudhattam, hogy szinesedjen a varoskep: ormeny betelepulok is voltak (akarcsak Erdelyben). Az o nevukhoz fuzodik a varos egyik hires epulete az Eastern and Oriental Hotel, melynek gyakori renittens vendege volt Sommerset Maugham. Nos ennyi kulonbozo ver bearamlasa utan szuletett egy helyi vicc. Kik Malaysia oslakosai? A hotellakok faja, akik penang e s Singapure Dzsungeleit lakjak. Este egy epuletbol zongoran kisert kinai korus hangjai allitottak meg, s tettek hozza ehhez a sokszinuseghez meg egy zinfoltot.
Van angol nyelvu ujsaguk, a new straits times. Bennetortenesek, focus, varosi elet, ilyen az elet, utazas, szorakozas, hirdetesek, kv szunet (rejtvenyek), gazdasag, tudomany, stilus, jo etvagyat, termeszet, s ha sport akkor nem maradhat ki a loverseny.
A tv 1 musorabol: Azan subuh and inspirasi pagi, Sinar rohani, berita pagi, Selamatpagi Malaysia, berita sabah Sarawak, berita terbaru,hak kami.
A radio 1 musoran: mutakhir BSKL, suri, kapsul agama, murni suci, intisari al Quran, dinamik, Arif it, lapuram trafik.
Viszont nem volt olyan egyszeru lejutni a tengerpartra, leven gazdag orszag es minden maganterulet, ahogy azt mar angliaban megtapasztalhattam. Jolet – szeparalt let. De hol marad a kozossegi elmeny?

No igen, egyik opcio a mozi. Koszonheto ez az indiai kozossegnek, akik renduletlenul ontjak a zenes filmeket, s hiven orzik hazajuk kulturajat. Az indiai negyedben megcsap India hangulata, s ujra nosztalgiat erzek. (Habar hamarosan elfelejthetjuk az angolok altal adott India nevet, mert az indiai valasztasokon a kampanyok resze, hogy visszaadjak az orszag regi nevet: bharata.) Nosztalgiamat megkoronazom egy hamisitatlan indiai (bharati) ebeddel, s bizony ez a gasztronomiai talalkozas ujra megerositette bennem, hogy az indiai konyha mellett tegyem le a voksom. Ket napig az izek allando euforiajaban eltem, s meg most is tart. Delig joreszt dosat, chapatti lehet enni, s delutantol jonnek a rizskombinaciok. A zeneboltokbol arad az indiai filmzene, s aki a ruha vasarlasa mellett don’t, arra divatszabok es szari arusok serege var. Szovalhoztak magukkal indiat mikor az angolok betelepitettek oket, de akarmelyikukkel beszeltem, mind Indiaban kivanja folytatni eletet.

A masik dominans betelepulo nep a kinai, akik joreszt a 19. sz-ban telepultek be, s az orszag lakossaganak 30% teszik ki, megorizve kulturalis egyseguket. De a kinai negyed kozel sem annyira kinai, pl. a templomaikban kevesebb a muanyag giccs, de a feliratok latvanyosan hirdetik tobbsegi jelenletuket a szigeten.
S ez a kulturalis sokszinuseg es tolerancia engem Svajcra enged emlekeztetni. Szinte biztosak lehetunk benne, hogy minden 2-3 nyelven van kiirva, s koztuk az angol a biztos kapocs. Ezt majd mindenki beszeli, s kotelezo az iskolaban, amellett, hogy minden kozossegnek van sajat nyelvu iskolaja. Az is igaz, hogy allami egyetemre diszkriminacios alapon a malay felmenokkel birokat veszik fel elsosorban, s igy a tobbieknek maradnak a magan es kulfoldi egyetemek. Meg szerencse, hogy megtehetik, leven gazdag orszag, s a gazdasagi hatalom a bevandorlok kezeben. Ezt kompenzalando a politikai iranyitas a malay muszlim kozosseg kezeben.

A malay oslakossag a mai populacio (24 millio) 20%-t alkotjak, csak 400 eve tertek at az iszlamra. Egyeb oslakos torzsek is elnek felmillios letszammal az orszag borneoi reszen, akik egykor fejvadaszok voltak, s sok fejtorest okoztak az europaiaknak. :O) Ezen torzsek kozul par meg ma is vadaszo gyujtogeto eletformat folytat

Az idojaras: delutan mindig befelhosodik es esovel fenyeget, de ritkan valtja be fenyegeteset. Ebbol az utazo annyit profital, hogy delutan kellemes ido adatik, de azert a meleg a homlokunkra csal nehany izzadsagcseppet. Viszont amikor esni kezd, azt teszi nagy elannal, s az utakat szegelyezo 1 meter mely csatornak pillanatok alatt megtelnek vizzel, s a patkanyok is idolegesen kikoltoznek az utcara, hogy az utakat bokaig borito aradat elvonultaval visszakoltozhessenek megszokott csatornajukba.

En pedig elvonulok vipasszanazni megint egy kb. 10 napra, s addig is jo husvetot es eletet.

Gabor Csonka
Malaysia, Georgetown
2004.04.14

 

 

 

 

 

 

 

 

MALAYSIA 2

Meg mindig Georgetown, Penang island.

Vipassanamat befejezve egy harmas unnep elejen talaltam magamat. Szo szerint, mert csak azt vettem eszre, hogy a parkban setalva majalist idezo hangulat fogad. Joreszt indiaiak transzparensekkel, szorolapokkal es egytal etellel piknikeltek a parkban. Ekkor esett le, hogy itt van majus else, s dal helyett skandalas koszontotte, melyben elbocsatott kollegaikert demonstraltak. Egy mareknyi anarhista kapitalizmus ellenes tablakkal acsorgott es rogtonzott tarsadalmi vitat adtak elo. De a legtobb ember csak jott elvezni az idot es a hangulatot.

Majus 2.-an a muzulmanok unnepeltek a profeta szuletesnapjat diszes kormenettel, melynek vegen etelt osztottak a resztvevoknek es elenk kozossegi elet alakult ki a mecset kornyeken, melyet egy kis vasar koronazott meg muszlim kompatibilis eteleikkel es ruhaikkal.
Felmentem a torony plaza 58. emeletere megnezni mit latnak a madarak. A magassag mindig lenyugoz. Az alagsorban nyelvkurzusokat hirdetnek, szerbhorvattol lenyelen keresztul wellsi-ig, s az islandi es az ir is a kinalatban szerepel. De hol a magyar?
Bongeszem a napilapokat, vadaszok az unios csatlakozasrol szolo cikkekre, de csak a cseh es a lengyel esemenyekrol tudositottak bovebben, mi csak felsorolas szintjen vagyunk jelen. Ez az orszag imazs.

Majus 3-an Veszakh unnepe, amikor a buddhistak unneplik Buddha szuletesenek, megvilagosodasanak es halalanak a napjat. A kornyekbeli 34 kozosseg es templom kepviseli magat a diszes zajos kormenetben, melyben feldiszitett viragos, buddhas jarganyokat kovetett a kozoseg. A templomokban etelosztas, a hivek reszerol felajanlasok: dol a fust es dol a le.

Egy cseh sraccal ellatogattam a bolhapiacra, ahol minden kaphato ami kell es ami mar nem. Mar stoppolnunk sem kellett es egy pakisztani emberke felvett minket, s elvitt egy hatalmas kinai temetobe, ami tobb km keruletu. A patakparton lattunk ket meteresre termett gyikot (vagy mit) De hogy lassuk milyen kicsi a vilag, este egy indiai etteremben ismet osszefutottunk vele, s megigerte, hogy nekem adja Nusrat Fateh Ali Khan cd-jet. Ezt teszi a kozos zenei izles es a bharath-I jo sziv. Igaz, addigra en mar tavol leszek, de a gesztus fontos. Pakisztan sem csak terroristakbol es fanatikusokbol all.

Este a felvonulas utan benezunk egy 50 eve mukodo ausztral sorozobe, amely az ausztral katonak torzshelye. Hogy miert maradt vissza a vietnami haborubol a katonai bazisuk, arra nincs valasz, de mindenesetre sajatos interior az alandoan valtozo turnusok emlektablai a falon. Katonai plakatok, repulok, 1951 ota vezetett vendegkonyv s egy “megall az ido” tipusu zenegep adja meg az izet a helynek. (szept 11-re csak egy bejegyzes volt: BOOM.)

Kisse odebb beultunk a café tai wah-ba, ahol egy lerobbant malay cowboy probalta magat Tom Waits stilusban eloadni. Hangszalait lazitando, neha attert helyi slagerekre, melybe a helyiek is beszalltak, sot ok enekeltek, s volt hogy a vendeg gitarozott kedvere. Kellemes estet toltunk el, mig a tuloldalon transzvesztitak kelletik es sminkelik magukat idegesen. 4 ora alatt osszesen 3 indiai vendeguk akadt. Probaltunk szoba elegyedni veluk, de amikor vilagossa valt szamukra, hogy csak kerdezoskodunk, rogton elhajtottak onnan, hogy ne zavarjuk a munkajukat. Kozelebbrol nezve oregek es csunyak, s mellesleg idegbajosak es exhibicionistak. Jo ez nekik?
Masnap pedig a hinduknak van nagy unnepuk, ahol is atszurt arccal aznap ok veszik birtokba a koztereket, s vezeklik le ily modon rajuk rakodott karmat.


CAMERON HIGHLAND

Maj 4. Fajo szivvel indulok tovabb a mar tulzottan is belakott varoskamtol. Stopp konnyu, segy kedves indiai muszlim autojaban szaguldok tovabb. Jot beszelgetunk terrorizmusrol, vallasrol. Palesztin remenytelenseg es 50 ev sebei nem gyogyithatoak be nagyon gyorsan. Ertem az elkeseredesuket, de emogott azert jokora politikai megvezetettseg is kell, amit a vallas kontosebe bujtatnak. Igy lesznek az onrobbantok. Megertem a folyamatot ami lejatszodik bennuk, de nem ertek vele egyett. De mint emlitettem a vallasi es pol. tolerancia itt is csak addig tart, amig nem kellene beengedni az orszagba izraeli allampolgarokat. Ok nem tehetik be a labukat ebbe a szultansagba sem, holott nem sok dolguk volt egymassal. Ez aztan a szolidaritas. Az autopalyan elottunk kettovel szaguldo kocsira zuhant egy kamion potkereke. Tud plasztikazni egy mazsas kerek felnivel. Felfele kanyarok, hogy utana bar szokatlan, nem vagyok ehes egy darabig.
Viszont itt 1500 meter magasan, Tanah Rata-ban mar kellemesebb a klima, sot estere a ket pled is elkell. A falu hetvegi udulokozpont, egesz KL ide jon hetvegere. Sok szallodaval es alpesi jellegu hazakkal, de a zold fuvon kivul mas nem emlekeztet az Alpokra. Guesthousunk korabban a brit sereg kaszarnyaja volt, ma az egyhaz birtoka, ahova visszavonult papok toltik utolso eveiket. Kellemes hely. Az ajto a hegyekre es madarcsicsergesre nyilik, s este a dzsungel bekai es ciripeloi uraljak az etert..
A dormitoriban el egy Zimbabwei menekult, aki a 98-as feheruldozesnek esett aldozataul, elveszitve birtokat. Egyebkent jo humoru bogaras english man, aki a vegyszerek rovarokra gyakorolt hatasat tanulmanyozta foallasban. Most foallasu hontalan, penze nem eleg lenni europaban, hat ingazik thaifold es Malaysia kozott.

Itt joreszt egyett tehet a termeszetkedvelo utazo, ha nem pihen es elvezi az indiai eteleket: JUNGLE TREKKING. Minden nap du zuhog az eso, majd masnapig csepeg le a fakrol. Ez az esoerdo. A talaj sullyedos, az ut maszos neha, a levego friss, s hamar megtelt a zsakom muanyag flakonokkal. Az emberek egyformak ebben a tekintetben. Persze az utazasi irodak riogatnak, hogy konnyu eltevedni, meg hogy emigransok rabolhatnak ki, s erre egyetlen gyogyir a turavezeto. (jo penzert persze). Reszemrol bizok a szimatomban. Teny, hogy a helyiek mindent megtettek, hogy ne legyenek nyilvanvaloak a jelzesek. Nos a kornyeken majd minden utvonalat bejartam, sot el is tevedtem, de nem igazabol, mert tudtam, hogy tolem balra van valahol a fout, s szuros agakon atvergodve es par ora kitarto oserdomaszas es patakban gazolas utan tenyleg raakadtam egy farmra, ahol nepali vendegmunkasok neveltek a babokat. Onnan mar laza kirandulas volt az egesz.

Egyik nap egy nagyobb lelegzetu gyalogturat tettem deep into the jungle, hogy az oslakos ORANG ASLI-kat lathassam, hogyan elnek. A faluk neveit es iranyat egy helyi segelyszervezet aktivistajatol tudtam meg, a tobbi rajtam mulott. Eppen egy epidemia kozepen tartanak, s mar hat gyerek meghalt, okat meg keresik. Hajnaltol estig gyalogoltam, kinizsi 100-at idezve, s amikor falut ertem idoztem veluk egy kicsit.
Eleg felenk es szegyenlos tipusuak, volt hogy a kisgyerek meglatott es sirva rohant anyjahoz. Az arcuk-hajuk negroid, cigiznek enekelnek, semmit tesznek. A fiatalok zoldseget termesztenek, a nok mosnak foznek es kozben cigiznek, mikozben a gyerekek a falucskaban jatszanak, huzzak egymast muanyag zsakokon. Az aslik meterrel a fold folott falabakon allno, szalmateteju, bambusz strukturaju hazakban laknak, melyben semmi nincs, csak kozepen egy tuzhely, illetve felakasztva par bogre es edeny. De a modernitas ide is beszivarog, ut, aram (melyet nem hasznalnak) es iskola formajaban.
Vallasuk a helyi tanar szerint nincs, de szerintem ezalatt csak azt ertette, hogy nem Allah-ban hisznek, hanem animistak. Van ezeknek a torzsi embereknek egy kozos iskolajuk, amit allam dotal, jo korulmenyeket biztositva a lurkoknak, s az alaptantargyakon kivul az etikat is tanitjak, ami tulajdonkeppen az iszlam fedoneve.
Gyalogoltam sokat es messze, jol bent voltam a rengetegben egy folyot kovetve. Egyszer csak egy igazi csimpanz/majom menekult jottomre melyen a dzsungelbe. Talan ez volt az elso foemlos, aki semmijen formaban nem fuggvenye a civilizacionak, hanem igazi erdon elo. Madarvilaga gazdag a kornyeknek, a pillangok sokasaga lepi el az utat, mig a talajt a kulonbozo tipusu rovarok uraljak. De repulo alkalmatossagokbol is millio fajta szorult az arasznyitol a miniig, mindenfele szinekben. Viszont a szunyog es a legy mindenutt ua. Az esos napok szamahoz kepest a gombak mennyisege elhanyagolhato, gyumolcsfak pedig elvetve. Kivetelt kepez a banan, mely gazkent funkcional es levelei elerik a2-2.5 metert, s a bambusz, mely erdokent, s eleri a 12-17 metert! Oriasok foldjen jarok, mert az igazi fak sem akarnak lemaradni a fenyert valo versengesben. Este pedig bekak, madarak, ciripelok tartjak fogsagban a csendet. Ejszaka lovesek is hallatszanak, allitolag a majmok rovasara (no es mi van az emigransokkal?)

Malaysia hires a TEA-jarol, melyet az itteni idillikus lankakon termelnek. Fotogen kornyek, s csak egy ugras a 2000-es csucs. A farmon nyomon kovethetjuk a tea utjat szedestol, szaritason es fermentaslason keresztul a szelektalasig. Video eloadason tudhatjuk meg, hogy mire is jo a tea: gyomorpanaszok, vernyomas, rak! Ellen. Egy munkas kb. 200 kg. levelet takarit be naponta, s ket nap alatt filteres teava kepezheti ki magat a level. 10 kg levelbol 2 kg tea lesz. Kb. 300.000 csesze tea fogy naponta percenkent a vilagon, melynek jelentos resze az itteni (angol kezen levo) ultetvenyekrol kerul ki.

Egyik stoppom alkalmaval egy fuvaros ocska dzsippjeben tettem korutat a kornyezo ZOLDSEG FARMra. Ez a hegyseg Malaysia zoldseges kamraja, s az ehhez kapcsolodo erdoirtasoknak koszonhetoen a klima is valtozik a helyiek elmondasa szerint. A kerteszetuk modern es intenziv: joreszt csak olyan novenyeket termelnek, amelyek 2-3 honap alatt penzt hoznak. A biodiverzitas addig tart, amig a profit. Igy eszunk hamarosan egyett.. Az eperultetvenyen tobb emeletben voltak a tapzsakok elhelyezve, melyet hollandiabol importaltak, s mindegyik too-hoz muanyag csovecske vitte a tapoldatot. Hol vagyunk mi ehhez??
Egyszer megcsalom az indiai konyhat egy kinaival es egy malayjal is. Nasi Lemak-nak hivjak, o egy kokuszban fott rizs rakocskakkal, mogyoro es curry szoszszal. Kiegesziteskent mango es licsi a piacrol. Lehet kapni egy puding szeru edesseget, melyet piskotaval izesitek. De a kornyeken vannak meh telepek, hat azokat is vegigkostolom a biztonsag kedveert.


KUALA LUMPURE (KL)

Majus 13. Stoppal jutok jutok KL-ba, utkozben gyumolcsszallito ad a helyi almabol, ami csak neveben az, allagaban es izeben csak tavoli rokona. Majd egy uzletember vesz fel, akinek vazolom mi is az utazas es a stopp mibenlete. Az ut vegen meghiv ebedelni az autopalya fole epitett hatalmas kozpontba, s utana bevisz KL-be mikozben nem is arra tart. Toltodom es tudok meg mindent az orszagrol.

KL nyuzsgo varos a maga kontrasztjaival, setalok es elveszek a rengetegben. A varos maga 150 eves ujkeletu csoda, gyalog bejarhato tavolsagok, nehol meg a dzsungel maradvanyai a toronyhazak kozott. Sok parkja-zoldje van, eleg elheto hely. Tetszik ahogy az epiteszek hozza mertek nyulni a formakhoz, s gyakran a modern tukrozte a multat, akar szo szerint ertve is, de errol majd a fotok beszelnek. Modern felhokarcolok muszlim mintakkal, a gusztusosan lekerekitett formak pedig a ma-t tukrozik. Az orszag a gazdasagi boom elonyeit es dollarjait a semmibol kinovo toronyhazak es bankepuletek sejtetik. Az orszag gazdasagi stabilitasara jellemzo an 3%-os inflacio es a kulfoldrol bearamlo munkaero sokasaga. Fekete es Feher. Ez utobbi valoszinuleg a gazd. es ertelmisegi elit.
No es persze ne feledkezzunk meg arrol, hogy itt van a vilag legmagasabb ikertornya a PETRONAS Towers, a maga 88 emeletevel es 452 meterevel, mely design-ja termeszetesen az iszlam geometriat koveti, laza 2 milliard $ert, japan es koreai kivitelezok segitsegevel. A latogatok csak a 41. emeletig (170m) repulhetnek fel, de mar onnan is a sima felhokarcolok mini hazaknak tunnek. No es persze nem art tudni, hogy a vilag legmagasabb epuletei Azsiaban es joreszt Kinaban vannak. Ebreszto Europa!
Belul elegans ettermek es boltok, de legjobban az tetszett amikor futoszalagon mentek az asztal mellett teli tanyerok, s ami tetszik, az elveheto, majd a vegen a talak szine szerint fizetendo. Ilyen volt Georgetown-ban is az utcai etkezohelyen, ahol a saslik rudjai voltak szinesek. Hatalmas konyvesbolt, benne europai klasszikus zenek es szekek az olvasoknak. Kortars kiallitoterem otletes megoldasokkal es kepekkel. Mondom, Azsia a sarkunkban. (En szoltam…)
Egyik este is elzarandokoltan “onagysagahoz”, s korotte nagy elet, koncertek, barok, fiatalok.
Nemzeti Museum - arnyjatek kiallitas, betelepult nepek szokasairol, tovabba a (maradek) oslakosokrol tarlat. Interaktiv komputeres programok szinesitik a latvanyt fotokkal, zenekkel, filmekkel. Az erosebb idegzetuek vegignezhetnek egy korulmetelesi ceremoniat is.No de megtudhattam egy idegenvezetotol, hogy a VH. idejen a japan repulogepek tanknak neztek a kinai riksakat es azokat bombaztak. (tenyleg ennyire hulyenek nezik a megszallo japanokat, akik egesz DK. Azsiat elfoglaltak? Avagy jobb idegenvezeto nelkul?)
De hogy kerult ide az orszag allat es novenyvilaga?

National History Museum – vegig veszi megint a gyarmatositokat, betelepuloket. Egy erdekes intermezzo a tortenelem palettajarol: A hollandok – miutan Napoleon elfoglalta oket – hogy ne keruljon gyarmata francia kezekbe, ezert atruhaztak szerzodessel az angoloknak. (ez olyan arculcsapas lehetett, amit Gorgei Artur tett Haynau-val) Az angolok visszaadtak 1818-ban a jogokat, s felosztottak az erdekeltsegeket (gumi es nemesfemek), de azert par strategiai kikotot megtartottak maguknak.(Penang, Melaka, Singapore). Ebben az idoszakban kerultek nagyobb szamban indiaiak a felszigetre, es tea a hegyekbe.
Tarlat volt a japan invaziorol, majd a kommunizmus kisertete jarta be az orszagot, melyet gerillaharc nyomatekositott. Vegul az orszag kikialtotta a fuggetlenseget, persze angol vezenylettel.
Kulon termet szenteltek a szultanoknak es egyet a modern Malaysianak, mely megrendezte az Azsia jatekokat es akinek mar onallo autoipara van, s a gyermek Proton nevre hallgat. Az ujabb tipusok mar Lotus kooperacioban keszultek.

Islamic Art museum
Kellemes meglepetes. Itt tenyleg szerelmes lehet az ember az epiteszetukbe, kalligrafiajukba, mikozben a kivetiton karaoke szeruen szol hozzam a koran (mellette angol forditas), s interaktivan kivalaszthatom, hogy melyik szurat kelljen hallgatnom. Mellette pedig a monitoron szemmel kovethetem mint egy urbazison, hogy a vilag mely pontjan van imaido, napkelte es nyugta stb.
A makettek Mekkatol Szamaraig szolnak a mecsetekrol, kifejtes az iszlam geometriarol, arabeszkek eloeleterol, mely az agyat es a kepzeloerot fejleszti az igaz hituekben. S azt is megtudhattam, hogy a nonfigurativ abrazolas preferalt, de nem kizarolagos: lehet allat vagy ember, csak ne legyen arnyeka, avagy legyen eleg absztrakt, hogy nehogy balvanyimadjak a nepek. (de ez a zsidokra es keresztenyekre is igaz volt). S ami a legvaratlanabb, hogy brei irassal is olvashato par leiras, s a vakok meg meg is tapogathatjak az arabeszkeket.
Bemutattak, hogyan fejlodott az arab iras napjainkig, es azt hogyan lehet kepet is rajzolni irasukkal, hiszen a kotesek nagy szabadsagot adnak a tollforgato kezebe. (no es a forditokeba is)
Porcelanok, ekszerek, fegyverek es kardok az iszlam jegyeben. Elgondolkodtato, hogy milyen felemelo erzes is, amikor egy koran idezet all a hataba valakinek.


PLANETARIUM
Szokasos zarandoklatom a planetariumba most meglepetessel parosult. Mar a kornyezo park is elipszis palya szeruen bolygoknak keresztelve udvozolt. Kulonbozo csillagvizsgalok kicsinyitett masai es legendak repitettek a multba, s meg Stonehenge is megtalalhato. Maga a kupola modern - s ennek megfeleloen tullegkondicionalt, s az egfesz musort egy meteres minolta szerkezet produkalta. Mint mindenhol , itt is a Marsrol volt eloadas; van e elet ott? Volt egy lezeres rajzfilm az Andromeda legendajarol, ami szerintem jo mod a csillagkepek ismertetesere, de kar hogy hetvegen sem kivancsi ra tobb mint 15 ember. Az alagsori interaktiv kiallitas pedig kimondottan felfedezni valo a ferde es sotet szobajaval, szinkevero, prizmak, tavcsovek, sugarak a gombben megtalaljak a kezem, beulhetunk egy porgo szekbe, torzito tukrok, s csadorba oltozott muszlim lanyok uvoltoznek es rohangalnak. Egy merlegre allva megtudhatom, hogy mennyit nyomok a latba kulonbozo bolygokon.
Police museumban pncelozott jarmuveken kivul elhalt rendorok nevei olvashatoak tomott sorokban a falakon. Meg szep sem.

Hetvegere lezartak a szabadsag teret es utcafoci bajnoksagot rendeztek. Mintha nalunk a deak teret lezarnak a grund foci miatt. Hol vagunk meg ettol, amikor otthon egy laza tibet tuntetest sem engedtek egy mellekutcaban, a kurdokrol ne is beszeljek.
A helyi buszokon felirat hirdeti “berhati-hati pengeluk saku,” azaz beware of pickpokets. De meg par szo a tanulas kedveert, ami az angolbol honosodott meg: agensi, bas, stesen, basikal, definasi, porselin, seramik, pos, bot, sup, nap=mata hari.
Nagyot mosolyogtam, amikor megtudtam, hogy a tobbes szamot szoketszerezessel oldjak meg. Buku=konyv. Buku buku= konyvek. Nem hasznalnak a bahasa malaya-ban nevelot, sem letiget, sot az igek nem valtoznak igeidonkent, hanem egyszeruen hozzaillesztik, hogy mar, tegnap, holnap jelzoket stb. Pl. ment = mar megy.
Termeszetesen dialektusok leteznek, melyeket mar ket megyevel odebb nem ertenek.

A kozelben minden megtalalhato, akinek hianyzik a tel az egy volt banyahelyen a hovarosban talalhatja magat. A bevasarlokozpontjaba pedig vizitaxi segitsegevel juthat. De aki a vilag legmagasabb minarettjet kivanja latni (142m) annak sem kell 25 km-nel tavolabbra menni, hogy a kek mecset tornyaiban gyonyorkodhessen.
Cyberjaya volt az egyik buszvegallomas, mwegkerdeztem mi az, s mondtak, hogy az egy kiserleti varos, ahol meg az oktatas is neten folyik. A jovo zeneje itt mar szol (persze hozzateve, hogy a szemelyes tanitas-atadas semmivel sem potolhato, s csak egy kenyszer megoldas lehet, mint Australiaban a nagy tavolsag es a kis lelekszam miatt.)

MELAKA

Majus 17. Melakat egy szumatrarol eluzott hindu herceg alapitotta es avatta pezsgo kereskedelmi kozpontta. Az arab kereskedoknek koszonhetoen o volt az elso malay herceg, aki betert muszlimnak, s hamarosan muslim lett a hivatalos vallas az orszagban. Itt talalhato az orszag legidosebb mecsete 1728. Hamarosan kinai betelepulok is erkeztek, akik Sziam hatalmatol igertek megvedeni a szultansagot. Ok keveredtek a helyiekkel, s jott letre egy sajatos Baba-Nyonya kultura. Aztan jottek az europaiak, valtva egymast az aktualis europai hatalmi jatszmak fuggvenyekent. Epiteszetuk lenyomata termeszetesen megtalalhato ma is templomok, erod es varoshaza formajaban. De a kinai negyed a fo latvanyossag, kinai templomaival, mecsetjevel, s kicsit odebb pedig a Tamil Metodista Churc szolit beat ritmusban. A little india pedig a varos masik szine, es ize.

Muzeumolas: irodalmi muzeumban megtudhatom hogy a szeszfogyasztasert 100, hazassagon kivuli szex 80 ostorcsapast ert, s ha ez hazassagon belul tortent, akkor megkovezes jar. Ugye nem csak a keresztenyeke a csalad szentsege. Tovabba letezett vizproba ahol azt tekintettek artatlannak, aki tovabb birta a viz alatt. Tuzprobanal pedig akinek nem egett meg a keze a forro olajban. (volt artatlan ember ilyen kondiciok mellett? Mindenesetre kiprobaltatnam azzal aki kitalalta.)
A dpmb aljan volt a szultan haza – babok, kereskedok, kincstar, es a pamlag ahol a birodalom sorsa eldolt.
Martime muzeuma minden tisztesseges kikotovarosnak van, ezalol Melakka sem kivetel. Egy hatalmas portugal ketarbocos ad helyet a tarlatnak.
Papirsarkany muzeum-ban megtudhattam, hogy a vilag legnagyobb sarkanya 20 meter es 2550 kg. S repult. Ezutan mar a repulogepen sem kell csodalkoznom.

De a kulturalis tultengesemet befejezven par honapra, meg egy emlitestre melto museum volt: Museum of beauty. Mi is teszi szeppe az embert? Mit is tesz az ember a szepert? Ez kulturankkent kulonbozo megiteles ala esik, de sok a kozos szokas tavolsagtol fuggetlenul.
Tetovalas – eredetileg a totemek abrazolasa a testen a fafaragvanyokhoz hasonloan. Jel az emberen, hogy mely torzshoz tartozik (egyfajta utmutato hazassag, fogolycsere, vagy fazek kapcsan – fiji-n csak kaja lesz a tetovalatlan ember, temetes nem jar neki). Arulkodik a korrol, torzsi statuszrol (ugy latszik meg nem volt egyenruha es vall-lap)
De mivel ezen nepek legtobbjesotet borrel bir, ezert, hogy lathatobbak legyenek a vonasok, ezert a bemetszes technikajat alkalmaztak, mely nemcsak esztetikai szepseget adott, hanem a beteg testen a rossz szellemeknek lehetoseget a tavozasra. Sok torzsnel ezeket a jelzeseket szuletes utan vagjak a testbe, s ha tuleli a csecsemo, akkor a torzs befogadja. Mindezeken tul a ferfiassagot is jelezte, hisz a fajdalmat turni tudta, illetve hostetteit a karjara veshette (hany embert olt mar meg).
A “modern primitivek” – ahogy a museum katalogusa fogalmaz – is ilyen funkciok tovabbelesetlatjak a testrajzokban az esztetikai jelentesen tul. A bortonok vilagaban is egy elismerest es statuszt jelol, ha valaki egetessel tetovalja magat.
Ennel durvabb modszerek a fogkiutes, a foghegyezes, s az ezt kivaltando fogfeketites. (ti. A szellemek nem latjak, s ugy gondoljak, hogy az illeto mar felaldozta a fogat.)

A fejdeformalas szokasa – mar az egyiptomiaknal sem volt ismeretlen az elokelo csaladoknal, de az aztekok is muveltek, illetve sok torzsi kulturaban. Rogton szuletes utan elkezdodott az alakitas, kotessel, vagy fa koze szoritassal. 1-2 honap utan kesz is.
Kinaban a 10. sz. Utan a lotuszlab jott divatba, ahol is elkotottek az elokelo holgyek labujjait szuletes utan, s az eredmeny fokozasa erdekeben el is tortek azokat. Az elso honapokban faj, de aztan megszokjak az erintettek. Ez az ara a gazdagsagnak. Az eredmeny: kecses tipeges, amit a ferfiak erotikusnak talaltak s allitolag a nemi szervekre is jo hatast gyakorolt. (Ez tuti ferfi talalmany, egyszeruen nem akartak, hogy nojuk elcsamborogjon, mig ok tavol voltak.)
Ezt a szokast mar a 15. sz.ban mar tiltottak, de teljesen csak a forradalom szamolta fel, de meg par idos holgy el. Voltak megyek kinaban, ahol meg esely sem volt meghazasodni elkotott lab nelkul (amit persze a ferj sosem lathatott. Gondolom volt egy szaga..) Mit meg nem tesznek a nok a ferfiakert!) Ezekhez kepest a europai krinolin es derekkotok csak gyenge onkinzas kiserletek.
Nyakkarika viselete Burmaban es par afrikai torzsnel, de errol mar irtam.
Fulekszerek viselete es a fulnagyobbitas pedig a legelterjedtebb prakszis, de sok helyen szurjak at az orrukat is.De a leglatvanyosabb a CD ajkuak, akik akar 11 cm-es tanyert is be tudnak tenni ajkukba. Igy lesznek a katalogusban tarsai a kacsacsoru emlosoknek.. : )



Csonka Gabor
2004. junius 3

 

 

 

15:50 | vandorboy2

SINGAPORE

Maj 23. Stoppal ki a varosbol, habar minden ut a sztradahoz iranyit, nem tudni melyik az igazi. Johor Barutol a 170es busz visz a hatarig, majd ott mindenkit kitesznek, pecseteles, s vissza a buszra. Csucsforgalom. Kutyaketrecek uresen varjak a drogdielereket, igy a halalos iteletek most elmaradnak. Ragogumit is tilos az orszagba vinni; annak csempeszeseert mi jar? Sorbanallas korlatok kozott. Igen, ez a szabalyok orszaga, ahogy egy oslakos fogalmazta: itt mindenkiben azt a paranoiat alakitottak ki, hogy ugy erzik magukat, mintha figyelnek oket. Errol a kamerak es a polgartarsak gondoskodnak, s minden akcionak megvan a maga ara.
Eves-ivas a metron 500$, mig ha gazpalackot szallitunk az 50.000$. Habar vannak olcsobb etkezesi megoldasok is (1.5-3s$-ert). Buszon utazni egyebkent izgalmas, mert double decker mint London-ban, kivul reklamok, belul TV es benne reklamok azoknak akik eppen nem a mobiljukkal vagy laptopjukkal vannak elfoglalva. A jegy kartyas rendszeru joreszt, amit a sofor ellenoriz, de itt is lehet olcson utazni, mert buntetes nincs, sem ellenorok. (jegyarak kb 110-180Ft tavolsagtol fuggoen). De azert a sofor fole a tiltasok mellett egy felirat: serving you with pride. Lehetnek is buszkek, mert dugo ritkan, jaratok surun, s a rendszer vilagos. A vegallomason szinten racsok kozott kigyozhatunk fel a buszra. A metron is az elso nyelv az angol, s nekem furcsa, hogy kinaiaknak mar az elso nyelvuk az angol, s az iskolaban is mar joreszt angolul tanulnak, mert ez a kozvetito nyelv. Kiirasok meg kinaiul, malayul es tamilul, hogy kozertheto legyen minden. A belso allomasokon dupla ajto, nehogy valaki beessen, illetve kijelzok mutatjak mikor merre megy az MRT (mass rapid transport).

Szingapurrol sok sztereotipiat cipeltem magammal, amiket mind le kellett tennem. Ugy kepzeltem, hogy zsufolt, tiszta, modern, szabalybetarto draga nagyvaros olcso elektronikai cikkekkel. Nos nem az.
Mar a buszrol lattam szemetet az utcan, a hazak malaysiahoz hasonlatosak csak jobb allaguak. Viszont a modern felhokarcolobol joval kevesebb van itt mint KL-ben, s inkabb hagyomanyosabb darabok, gondolom a korabbi gazdasagi csoda es jolet kivetulesei. Zsufoltnak sem mondanam ezt a 36*24 km teruletu szigetet, mert rengeteg zold terulettel bir, de jol szervezettsege miatt Norvegiahoz hasonlitanam. Ezen nyugalom alol kivetel a plazak kornyeke es az indiai negyed vasarnap estenkent, amikor is elobujnak a tamilok es zsufolt lesz minden centimeter. De honnan is bujnak elo?
Az orszagban – a szigeten - jol szervezett lakotelepek mukodnek 12 emeletes hazakkal, ismerosom is, akinel laktam, ilyen helyen el. A liftcsak a 6. es a 11. emeleten all meg, a tobbi setaval teendo meg. Kimondottan otthonos hangulatu telep, sok parkkal, modern jatszoterrel, kutyak es homlessek nelkul. Van kulturhazuk, sport kombinatjuk, uszodajuk, kosarlabda es hoki palya. Itt fontos a sport; a falun kung szekta emberei is itt gyakorolnak. De vajon a muszlim nok sportolaskor viselik a fejkendojuket?

Szoval a sztereotipiaimmal kapcsolatban megnyugvassal toltott el, amikor lattam, hogy a helyiek atmennek a piroson, kopnek az utcan, szemetelnek, s a WC-k nem is olyan tisztak, habar felirat oktat ki, hogy ne vizeljek a piszoar melle. Szemetelnek, igaz nem annyit mint Azsiaban szokas, de azert megis.

Olcso high tech berendezeseket es komputereket sem itt kell keresni, hanem Kinaban. Szupermarketben is relative olcso arakon lehet vasarolni es a Mcdonaldsban ingyen netezni. Szoval ez a varos minden, csak nem az aminek gondoltam. De a supermarketek polcain megjelentek a magyar borok, ez jelzi igazan, hogy Singapore benne van a vilag verkeringeseben. Ennek indikatora a magyar bor jelenlete es a chilei ringlo erkezte. A tokaji 4 puttonyos 45$ ert var vevore, mig a tobbi 7-8 fajta bor mar olcsobb kategoria. Megsem volt hiabavalo Torgyan papa keleti kalandozasa. A cseresznyebiznisz nem jott be, hat maradt a jo oreg bor.

Vendeglatoim kedvesek, erkezemre rogton lottoszamot kellett huznom, mert szuz kez szerencset hoz. Hoztam is, volt nagy orom a csaladban. A mama rokonai eppen itt voltak, s hajnalig TV-ztek es enekeltek a sztarokkal egyutt a slagereket. Igy mulat egy kinai csalad, akik 30 eve szarmaztak el Melakabol, igaz allampolgarsagot nem kaptak, holott a papa mar evtizedek ota buszsoforkent eli meg napjait. De ok legalabb itt laknak. Napi 40ezer ember ingazik Malaysiabol Szingapurba dolgozni, habar a varos tundoklese mara csak egy megkopott emlek.
A felhokarcolok designja a multe, s ma mar inkabb megkopott matuzsalemek. De meg mindig itt van a vilag legmagasabb szallodaja, melynek tetejerol lehet nezelodni.
Az indiai negyedben hetvegi kirakodo vasar, s meglepodtem, hogy a rendezettseg mogott mennyire el meg a mult. Esoaztatta kazettakat, magnokat es egyeb kacatokon probaltak tuladni a kereskedok.
Nos igen, lomtalanitaskor lathatunk be igazan a falak moge, hol all az orszag. Nekem szerencsem volt, mert lathattam, hogy el egy kinai csalad: 100mn lakas, akvariummal, szentellyel, s egy olyan mellekhelyseggel, ahol nincs zuhanyzo, s a csovek is belul futnak. Mosashoz mangort hasznal a haztartasbeli mama, s a szaritas modja az ablakon zaszloszeruen kilogatott bambuszrudra fuggesztet ruhak. Lassu komputer, zsufolt de szegenyes konyha, mert nemigen foznek es esznek otthon. A TV allandoan bekapcsolva, hangosan beszelgetnek mint az olaszok, s hosszu tel. beszelgeteseket folytatnak, s a szulok nemigen beszelnek angolul.

Esplanad – egy jo megjelenesu, duriam gyumolcs formajara emlekezteto szinhaz es koncertterem, mely helyet ad egy most kezdodo osszmuveszeti fesztivalnak, melynek egyik meghivottja a budapesti fesztival zenekar Fischer Ivan vezenyletevel. Jegyarak 22-152$-ig. De a vilag minden tajarol erkeznek muveszeti csoportok: brazil danca deborah colker, Lourt Basie Orchestra, a gorog nemzeti szinhaz, a kantoni opera, a spanyol Chapertons Comic Theatre. Szoval a kinalat szines. Az intezmeny kertjeben egy kioregedett Elvis imitator probalja szorakoztatni fiatal kozonseget.
A szemkozti oldalon lathato a varos szimbolumanak szamito oroszlan-hal formaju vizkopo szobor, a Merlion. Korotte szabadteri kiallitas, ahol az egyik targy pont a varosra jellemzo tiltasdokat figurazza ki. S valoban az egyikregi hidra ki van teve egy tabla, hogy loval athajtani tilos. Hol is vannak a lovak??

SENTOSA ISLAND
A kikapcsolodas szigete, ahol egy teljes napot el lehet tolteni tavol a belvaros forgatagatol. Erkezhet ide az ember hajoval, busszal es libegovel. Ez utobbihoz csak fel kell menni a WTC 15 emeleteig, s ott felszalni. (6$). Egysinu vasut docog korbe a szigeten, s az erdeklodesi pontoknal ki lehet szallni. A sziget egy nagy zold, hajdan erod allott, ma mar inkabb nagy epitkezesek szinhelye. Ide tervezik az orszag elso kaszinojat, hogy a szerencse kalandor kinaiak inkabb itt koltseg penzuket semmint a szomszedos orszagokban. Ez az Azsiai fold-kontinens legdelebbi pontja, korbe beach-ek, zenevel, napozokkal es barokkal.
Volcano land – aztek zene es kert + elmaradt kitores.
Muvesz falu – hat inkabb a muveszetek volgyet valasztom, mert itt harom kepzomuvesz festeget csak. Ciki.
Bird show – ket lany es papagajaik bemutatoja. Versenyfutas karikakkal, osszeadas a tablan, zaszlo felhuzas, geometriai formak elhelyezese a negativjaba. Harmas ala.
Underwater world – Azsia legnagyobbja, 83 meter alagut futoszalagon, mikozben rajak, fureszhalak es egyeb lenyek huznak el a fejunk felett. Fent meduzak, korallok, murenak es mas krealmanyok tarulnak a latogato szeme ele, a touching fieldnel a tapintasa ele. A medenceket buvarok porszivozzak. Kint hatalmas oreg, mohas teknosok, amit halak tisztogatnak.
Delfin laguna – ahol egy show kereteben lathatunk ugralo, integeto, labdazo verseny uszo rozsaszin delfineket, amit zenevel festenek ala. Lehet oket simogatni, fotozni, s a bemutato alatt par informaciot is kapunka kornyezettszennyezes karos hatasairol es lehalaszasukrol. Ezert csak olyan halat fogyasszon mindenki, ami delfin barat haloval van ellatva. A delfin nem hal, de nem is a legnagyobb emlos. Boruk puha es finom.
Cinemania – dolo szekek, gorbulo ter.
Musical fountain – hatalmas szokokut rendszer fenyshowal, zenevel, lezer- es tuzijatekkal megspekelve a one man show eloadast. Ilyen szokokut mar mukodott 1986-ban Moszkvaban, de lezereffektek, vizilenyek es tortenet nelkul. Itt ez nyugozi le a kozonseget – dicseretukre klegyen mondva – ingyen. Az eloadast a Merlion szemebol kilovello sugarak es az eg dorrenese zarja, s utana mindenki rohan buszahoz.







INDONESIA (bemelegito)

Hetvegen (maj. 28) Indonesiaba mentem hajoval Batam szigetere. Indonesia egeszen mas!! Mar Singapore-ban kiderult, amikor lehetetlen volt informaciot szerezni a Jakartaba indulo hajo indulasarol. Mindenki mast mondott, de senki nem mondta azt, hogy nem tudja. Megerkezven Batamra, rogton indiaban erezhettem magam, a hajougynoksegek nepperei kioszkjukbol kilogva uvoltottek az allomasokat, de persze Jakartarol senki nem tud. Egy ceg foglalkozott vele, de ok is mindenfelet mondtak, mire sokadik variaciokent kinyogtek a csutortokot. A sumatrara tarto hajo pedig mar ezalatt elment. Hiena ovezet. Vagy zarva valami, vagy kiderithetetlen. A sziget draga, attaxizni 20km-t hatodaba kerul egy belfoldi repjegynek Jakartaig. Atstoppolok a repterhez, nagyon kedves emberek vesznek fel (35-40$ a 1.5 oras repulout.) igaz jegyek mar elfogytak, de keritettem egy neppert, aki par $ plusszert szerzett helyet, mert hetvegek overbooked.
Szoval tortenelmi pillanat, mert atleptem (na jo, repultem) az egyenliton, s innentol meg az orveny is masfele porog.
Indonesia tenyleg mas, turelmet es idot igenylo joszag, de kozben pedig vegtelenul kedves. Allandoan beszedbe elegyednek, segitenek csak ugy. S vannak paran akik tudnak angolul. Szoval van esely, de uzleti erzekuk nulla. Probalkoznak magasabb arral paran de ez csak egy halovany kiserlet a vietnami zsonglorokhoz kepest.
Az iszlam sem az a fundamentalista innen nezve, s a muezzin is eselytelen a hangos riksakkal szemben. Habar Java nagy, nyelveben es temperamentumaban is nagy elteresek vannak csupan ezen a szigeten is.
Olcso, 80-100 forintert lehet ebedelni, de a sajt is megfizetheto, habar nem nemzeti eledel. Rengeteg utcai kifozde, kb. 3 meterenkent egy, neha nem is ertem, hogyan elnek meg a nulla forgalombol es a minimalis profitbol.
Igaz a hidakat beepitik, utcan alszanak, koszos, macskak es patkanyok, sasliksutok es utcazeneszek. A buszokon is zenelnek, gitar a fulhoz, s maris Mexikoban jarok. Szines vilag, szines emberekkel, kedves gyerekekkel, sok mosollyal, humorral es unalmas mindennapokkal. De a varos nagy, a varos el, zajos, budos, s kesz csoda, hogy a GH-ban madarcsicsergesre es kakas kukorekolasra ebredek. De 50 meterrel odebb toronyhazak, forgatag, szerencsere szaraz meleg, melyhez egy kis szelet is rendelnek.
Ugy egyebkent rendben van az orszag, csak hivatalos ugyet ne kelljen intezni. Aki kideriti, hogy hol van az immigration office, annak szerintem elbol meg kellene adni a viumhosszabbitast. Nem egyszeru, mondom en. Minden hagyomanyos ut teves. Indonesia mas, mint mondtam.

Ma indulok West Papuara, cirka 8 ora repulout (140$), s onnan csorgok vissza lassacskan Jawaig. Igaz most olvastam az ujsagban, hogy eppen esozesek voltak, s elmosott 120 hazat az ar. En megyek menteni, vagy engem kell kimenteni?
Aki az elsore szavaz, nyomja meg az egyes gombot,….

mindenkit udvozlok 30 C

Gabor Csonka
Jakarta 2004.06.04. 14.30

15:49 | vandorboy2

Mindenkit udvozlok megint a halon keresztul. Azert jol esett, hogy jo par embernek feltunt 2 honapos eltunesem. Igaz, a Papuaknal nem lett belolem fott szerzetes, sem a szabadsagharcosok altal elrabolt feher tusz, se Sulawesin bivaly altal feloklelt jarokelo, sem a capa altal szetmarcangolt tetem, sem kalozok altal kivegzett utas. Tehat aki nem e fenti okokbol kifolyolag hianyolt, annak mar meg is bocsatottam. De most resszkessetek, mert jon a betu aradat fott szerzetesekrol, tuszokrol, bikaviadalrol es a tengeri kalandokrol….


WEST PAPUA

Prolog
Szoval Jakartaban megvettuk a repjegyet (innentol tobbes szam)130$-ert Papuakig (Europa-Amerika tavolsag), de a repteren derult ki, hogy nincs helyunk, mert nem konfirmaltuk a 2 napja vett jegyunket. Azsia. No de idefele menet Katrien osszehaverkodott egy itt dolgozo sraccal, s most megismertek egymast. Rogton korrigaltak az “elirast”, s igy masik ket ember lett a kieso. Azsia.

Magasbol a taj impressziv, hegyek, kacskaringos folyok, minden zold es hosszan lakatlan. Megerkezven rogton guid-ok serege vesz korul, szallasra semmi esely, mert draga, tovabbrepulni eselytelen, mert kell engedely erre a zona-ra, amit a rendorseg ad ki. Kinek mennyiert. Ezert K-t kuldom el Jayapuraba (kb. 2 ora ut), mert o megiscsak lany. Raereztem, mert 5 perc alatt es ingyert keszult el a papir, amiert masoktol orakat es sulyos penzeket kovetelnek a bribe-ittas nagyhatalmuak.
Addig aludtam, s mikor felebredtem sok fekete emberke vesz korbe. Neznek. Vegul egy kereszteny repuloforgalmistaval haverkodtam ossze, nala alszunk, illetve tole kaptunk korrekt infokat (ami itt hiany), s az o hatekony kozremukodesevel sikerul jegyet szereznunk (es ezaltal feltehetoen par helybelit leszoritani) a Wamena-ba ( Baliem valley) tarto jaratrol. A gep 32 fos, s ez az egyetlen megkozelitesi lehetoseg az 1500m magasan elterulo volgyhoz, melyet a 40-es evekben fedeztek fel. Addig egy vilagtol elzart terulet, ahol erintetlen kokori torzsi kultura elt-harcolt ezen a teruleten, ahol meg nem is olyan reg egymas elfogyasztasaval tettek szinesebbe az edeskrumplijukbol allo menusorozatukat. Fekete meztelen emberkek, orrukban csont, fejukon tolldisz. A wamenai repteren egy kettetorott repulo jelzi, hogy a civilizacio is mulando, egyebkent pedig gyerekek bicoznak a kifutopalyan es csopogo csapok jelzik az idoszamitas 30 evvel valo visszaforgatasat.
Elso impressziom kilepve: nyugodt utcakep, jarokelok s koztuk egy kicsi fekete meztelen penisztartos emberke jon nyillal a kezeben teljes termeszetesseggel. Utos elmeny. Rogton “az istenek a fejukre estek” film jutott eszembe, amint egy bennszulott kozlekedik a nagyvaros utcain.
De a fekete leves csak ezutan jon, mert a szallasok dragak es uresek, de alkudni lehetetlen, turista csoportokra van meretezve, habar egy darab turista sincs a volgyben (na jo 3-4 akad),. Monopolium. Hm.
No de azert remeny mindig van. Talalkoztunk egy csaladdal, akiknel lakhattunk. 8 gyerekuk melle meg mi is befertunk. Szegenyek, vacsorajuk ures rizs, teszta, vagy krumpli. Tanari fizetesbol ott sem lehet nagylabon elni. Mi potoljuk gyumolcs, zoldseg formaban a hianyzo vitaminjaikat amig itt vagyunk, hogy szinesebbe tegyuk mindennapi ‘kenyeruket’. De ez is mulando. Aram a jolet alma, ok meg nem almodnak.
Megnezem a tanar papa iskolajat. Reggel erositobol dol egy slager, s a tanarok arra tancolnak egy meghatarozott koreografia szerint. Utana a gyerekek kovetkeznek. Szokatlan. A lenyeg, hogy nincs hazi feladat es a gyerekek is szeretik. De mint kiderul Indonesiaban az iskola joreszt inkabb gyerekmegorzo, hogy a szuloknek legyen egy kis nyugalmuk es idejuk a kisoccs elkeszitesehez.
Egy felsotagozatos osztalyt is meglatogattam, akik eppen vizsgat irtak az utobbi 3 evben megszerzett angol tudasukbol. Katasztrofa. A het napjai: mondej, tusdai, sandai, yesterdai. Irjon le par helyi gyumolcsot: mango (holott itt irmagja sincsen. Mas nem jut eszebe). No igen, a magoltatva tanulas nem tanitja meg oket gondolkodni. Konnyiteskeppen megtippelheto valaszok is vannak. Pl. Hany fobol all a football csapat? 3,7,11,20. Nehez hibazni, mert a football Indonezul is igy hangzik. De az angoltanar is gyenge eresztes, neha a kerdeseit sem ertem, egyebkent jol elbeszelgetunk es viccelodunk a burokratakon, amerikaiakon, az eleten.

Wamena –a volgy fovarosa - lakossaga 20.000 fo, s minden ami itt civilizacio, az az egbol erkezett. Ertsd ezalatt minden szeget, teglat es cementet, aszfaltutat es autokat, hogy a benzinrol ne is beszeljek. Minden repulon erkezett. Ezen a sokkon hetekig nem tudtam tuljutni. Egy varos epul fel a levegobol. Ez avatja Indonezia legdragabb helyeve Irian Jaya-t, mas neven West Papuat. Masreszrol meg a legolcsobb, mert ha valaki tartosan kihuzza krumplin es zoldsegeken, akkor napi 100ft-bol konnyen kijohet, de 200-bol mar gyumolcs es sult zoldsegek, tofu, esetleg local edesseg is belefer. Probaltam helyi nepzenet talalni, de csak Jawai zenek vannak, mert a kereskedok azok. Ami volt keves, azok is mind PNG-rol szarmaznak, ahol mar nemzeti ontudatra ebredtek. Voltak szemizdat helyi masolt-rossz minosegu kazettak dobozbol, de csak dragaert.
A meztelen Dani emberkek, - orrukban csont, fejukon toll, erosen hianyos fogazattal - a varosban most azzal utik agyon idejuket, hogy turistakra vadasznak, aki lefotozza oket jopenzert, melyet azutan - alkohol hianyaban – colara es cigarettara koltenek. De kivancsi vagyok, hogy a penzehsegen kivul a misszionariusokkal erkezett e valami pozitiv valtozas? Avagy ez lenne a megvaltas? Ennek jarok utana a kesobbiekben.

Isten igejevel egyutt jott a penz hatalma 1954 utan, amint az elso misszionarius megjelent. Az addig onellato nomad zoldsegtermelo oslakosok egyszerre csak megfertozodtek a civilizacio aldasaival, uj termekekkel melyet eddig nelkulozni tudtak, s mostanra egy szuksegszertuseg lett, amiert sulyos arat kell fizetni. (kerdes, hogy a cola utan telik-e fogorvosra?)
Az Indonez gyarmatositas utan (1962) a tokevel biro uzletemberek jottek a volgybe, s mind a mai napig egyetlen bolt sincs bennszulott kezen. A helyi lakossag foldmuvel, riksat hajt, vagy a piacon ul a 6 krumlija vagy 3 sargarepaja, uborkaja felett, ahol minden 1 vagy 5ezerbe kerul. Vicces (es szomoru). S ok joreszt nem minibusszal jonnek fel a city-be, hanem legyalogoljak a maguk 10-20km-t, fejukon kezzel font halo log, benne zoldsegek es gyerek. Ja igen ok a nok. Ok dolgoznak tobbnyire a csaladban, a ferfi ma inkabb here, mert a harc mar kiment a szokasbol, dolgozni pedig inkabb nagyobb projektekkor.

Tortenelme
Eredetileg a sziget holland erdekeltseg vala (a tobbi nemet birtok volt, ma PNG, Papua Uj Guinea), amibe a 2. VH. alatt a Japanok belepiszkaltak egy rovid idore. 1962-ben Indonez katonasag foglalta el a szigetet (amerikai tamogatassal), melyet 1969-ben ‘szabad’ valasztas eredmenyekeppen Indoneziahoz csatoltak. Nehez nem eszrevenni, hogy USA tamogatasa mogott mi allhat (de hadd tevedjek!). A szigeten talalhato a vilag 2. legnagyobb copper banyaja es a vilag legnagyobb aranytartaleka, melyet egy amerikai ceg birtokol mind a mai napig, melynek profitja(!) napi(!) 1 millio dollar. Erre mar hollandiat is be lehet aldozni. Nyilvan a Javai burokratakkal konnyebb targyalni, mint holland uzletemberekkel. Ok most indonezia legnagyobb adofizetoi, de 90%-ban nem helyi munkasokat alkalmaznak.
Ezutan azon csodalkozni sem erdemes, hogy a ‘Szabad Papuaert Mozgalom’ gerillai probalnak harcolni a fuggetlensegert, amelyre gondolom a hadsereg a timor-i modszer alapjan valaszol. (Hisz magyarorszagnak sem esett jol a nagytestverek szponzoralasa, foleg, ha nem is testverek.) Most relativ csend van, de sok terulet ma is tiltott zona szamunkra. Figyelemfelhivasbol elrabolnak neha turistakat, legyen sajtojuk kulfoldon (de meg nem olik oket.)
A volgy tele katonai tamaszpontokkal, ellenorzo bodekkal, rendororsokkel, s mivel fizetesuk nem versenykepes, ezert majd minden athaladot megsarcolnak. Nekunk csak a pecsetert kernek penzt, de 10 perc utan megertik, hogy feleslegesen. Ezt mi kulfoldiek megtehetjuk, de a helyi erok nem, mert ok jobban ki vannak szolgaltatva a fegyvereknek. Konnyen eltunhet barki, foleg ha rafogjak, hogy ellenallo. De azt hiszem ez a keplet mindenkinek ismeros a tortenelembol. Ez Nyugat Papua nagy vonalakban.

De mit lathatunk mi?

A varos uj piacara neha elvetodnek nyugat-volgybol szarmazo nagypeniszu bennszulottek is, fejukon tolldisz, orrukban disznoagyar, nyakukon kagylobol keszitett ‘partedli’, igazan szemrevaloak.
A kornyeket kb. 20 km-es korzetben el lehet erni minibusszal, razos futam, de jo penzert letezik. Aram Wamena-n kivul nincs, sot ott is csak az elitnek. Netrol pedig ne is almodjon az idevetodo. Viszont a mobilpiac viragzik, s ingatlanhoz is olcson lehet jutni. De eljutni tavolra mar, a fenti okokbol nem lehet. Van missionari flight ketto is a kereszteny egyseg jegyeben, kulon katolikus es protestans ceg. Ahogy templombol is ketto fajta van minden faluban (ha nem tobb!), s azok is olyan oriasira nottek, hogy nehez nem eszrevenni a kontrasztot, viszont az embereket benne nehez talalni. De a lakossag Papua resze kereszteny, hogy mennyire, arra majd meg kiterek.

Kirandulunk a kornyeken, a foldeken aasokent hasznalt bottal forgatjak a foldet, en is beallok. Nehez kenyer, akarom mondani krumpli, mert itt minden es mindig: az. Mintha palyszerral asnank. (nem mintha az asot nem ismernek)
Mindenhol gyerekek uszalya vesz korul, az egesz falu megcsodal minket. Az idosebbek aiii hangon csodalkoznak el rajtuk, szemukben csodalat es meleg szeretet. Talan ezek a talalkozasok a legmarkansabb erzelmi emlekeim errol a neprol, mert ez nem az az iskolaban betanitott ‘hello mister’ formula, hanem belulrol megelt oszinte orome a talalkozasnak. Az uton sok meztelen emberke jon velunk szemben, ha szerencsenk van, akkor no is akad fuszoknyaban felmeztelenul, de ok inkabb a ritkasag.
Viszont a legutobbi idokig elt az a szokas, hogy csaladtag halala eseten levagjak egy ujjukat. Ilyen csonkakbol rengeteg akad, foleg azok faztak ra, akiknek sok testveruk, gyerekuk volt. Nem ritka a 10 amputalt ujj sem. Gondolom itt sulya van a csaladtagoknak, s a fajdalomban szo szerint osztoznak.
A minibuszban is neha ulnek meztelenek, akik vallukn cipelve disznjukat - mely ebben a kulturaban mindennek az alfaja es 0megaja – mellyel feleseget vagy elegtetelt vesznek, a gazdagsag fokmeroje es az unnepsegek kulinaris szenzacioja.

Kirandultunk messzebbre is, hatunkon elelem es meleg cuccok, mert 2-3ezer meter kornyeken az estek igen hidegek. Vilagtol elzart falvakon ballagtunk keresztul, ahol az egyetlen ut az osveny. Neha hihetetlen helyeken bukkantunk asszonyokra, akik arultak par zoldseget az arravetodoknek. (de inkabb arrol lehetett szo, hogy talalkoztak, s ha mar ugyis ulnek, akkor aruljanak is.) Turista itt is feher hollo. Neha 60-70es evek slagereire ebredunk ultrarovidhullamon, mert ugye a radio elert ide is, s heti egyszer dani nyelven is sugaroznak. Ez a kapocs a kulvilaggal, no meg az ima.
Vasarnap en is csapodtam egy templomba igyekvo csoporthoz. Pentakosta protestans church-be vitt a svung (igy a katolikusrol lemaradtam). Eletem egyik legerosebb istentiszteleten vettem reszt. Kozossegi elmenyt nyujt. Az imat atszellemulten, majd gitarkiseret mellett enekeltek nagy atelessel, mely addig fajult, hogy heves mozdulatokkal buntettek, okoltak magukat, s sirtak. Itt ereztem azt, hogy ok valoban megelik az eredendo bun mibenletet. A legkulonosebb a volt, amikor nehany meztelen bennszulott is tapsolt a gitarhoz es a vegen egyutt sirtak a hetkoznapi oltozetben odalatogato nokkel, gyerekekkel, ha ugy alakult szertartas kozben szoptattak. Ferfiak jobb, nok bal oldalon ultek a foldon. A utana pedig mindenki egy-egy edesburgonyat vitt ki az oltarhoz (perselyezes helyett). Majd ket embertartott beszedet a bibliarol eleg teatralis formaban, s a kozossegbol mindenki felolvasott egy mondatot. A legvegen egyfajta kozgyulesse (birosagga) alakult a szertartas, s az egyik ember nagy szonoklat utan nagy penzt adott egy masiknak, aki nyilatkozott errol, majd egy 3.-nal kotott ki a penz. Vegen persze kezfogas, majd a templomkertben levezeteskeppen egy kis tetveszkedes.

Haladni a hegyek kozott faraszto es kalandos, mert gyakran egy folyoban kell gazolni, nehol orakig meredeken fol, de meg itt is talalunk a75%-os lejton gazdalkodokat. Vizesesek, barlangok, orrunk elott a felhokepzodes, maskor utos napsutes. Gyerekek nyakaban nyaklanckent beka, amit utana meg is sutnek.

A hegyekben egyik este a falu felett gyerekek egy csoportja landszaval kezukben harci dallal es mozdulatokkal bucsuztattak a napot. Most mar teljesen bejott a papua feeling, tavol utaktol, elektromossagtol, kozel a termeszethez es a csillagokhoz. Keveredve az urh adok sistergesevel tenyleg 50-60 evet visszszalltam. Megnyomnam a pause gombot...
Taplalkozasunk eleg egyoldalu, a max fuszer amit ismernek, a so es a chili. A rizs unnepi alkalmakkor, egyebkent mindig krumpli es fott zoldseg. Repa, levelek, banan, cukornad meg a felhozatal. Hozott rizsunket megfozetjuk valamelyik csaladdal, s egyutt esszuk meg. Vasarolunk hozza zoldsegeket, melyert az udvarba kell csak kimenniuk. Nagyot orulnak nekunk, kedvesek.
Kunyhokban laknak, mely kor alaku, alacsony, s szalmatetovel fedett, kozepen tuz eg, azon foznek, a fust pedig a teton es a picike ajton keresztul tavozik. A portakat sok esetben soveny valasztja el, hogy a disznok kivul maradjanak, igaz estere beterelik a gyerekeket es a disznokat a kunyhojukba. Igy egyutt az egesz csalad.
Egyik este gitarszo hallatszik az egyik nagyobb kunyhobol, vallasos dalokat enekelnek elmelyulten, hogy meg a tuz is kialszik. Meghato igy itt a vilag vegen, ahova meg a madar se jar.
Ahol alszunk, az a haz a legizgalmasabb az egesz falu szamara. Mindig talalnak valami okot, hogy bejojjenek, s a tobbiek egymas nyakaban ulve tulekednek az ajto elott, hogy belassanak mit csinalunk. Ha az ajto csukva, akkor az ablakon keresztul kandikalnak be a gyerekek. Minden lepesunket 20-30 gyerek koveti. Barmit kerunk, rogton teljesul.
Sok faluban nehez kikerulni a turista szerepbol, de zsenialis otletemnek (no es K fertotlenitoszerenek) koszonhetoen mikor megerkezunk egy faluba, elovesszuk a csodaszert es lekezeljuk a falu serultjeinek keleseit. Majd mindenkin gennyes sebek sokasaga, melyet allandoan legyek lepnek be. Hihetetlen, hogy pont az orvosi ellatas hianyzik ezekbol a falvakbol. Mert hogy szakadt segelyruhakban elnek az nem szamit (nekik nem hideg ami nekem az), de hogy pici csecsemok szenvednek egyszeru gyogyszerek hijjan, az szomoru. Viszont ezutan olyan szeretettel vesznek korul, hogy azt nehez elfelejteni. A falu lakoi mosolygosak, kedvesek (egymashoz is) egy kis egi paradicsom itt 3000 tajekan. Egy hvg meg volt nalam, az egesz falu nezegeti a kepeket, s amikor egy kocsit meglatnak, akkor kerdezik: taxi? Szamukra nem elkepzelheto, hogy valakinek csak ugy maganak sajat reszre van egy autoja. Sokat mondo.
Gyerekek jatszanak, szalmakarikat fujnak egymasra, golyot dobnak, labdaznak, nagyobbak nyilaznak, kicsiknek tolhato kerek. Erzekenyebb gyerek pedig jatek-gitarjan pengetget. Mindig ugyan azt; a dead man c. film hangulata csapott meg. Tenyleg annyira foldon tuli minden ami itt tortenik.
Persze a civilizacio jon, neha emberek formajaban, akik egy darab femtetovel gyalogolnak ket napot, hogy a faluban modern legyen a haztetoje valakinek, cserebe tyukot kap. Pedig a dani kunyho szunyog es hoallo, tehat adott viszonyok mellett jobb, elhetobb lak. De hat nem lehet ellenallni annak ami csillog. Van falu amelynek van egy kicsi fuves reptere, s havonta erkezik egy missionari flight. Ez a falu fo esemenye a honapban, eppen ott voltunk, de a felhos ido miatt mara a szeansz elmaradt. A hegycsucsok kozott ide lemanoverezni meg tiszta idoben is izgalom. Fura osszehasonlitani, hogy ami a kisrepulonek 10 perc, az nekunk ket nap tracking.
Elmentunk a nyugati dani-khoz (nevuk yali), a nagy peniszvedo tokkel biro nepek hazajaba, de mar nemigen viselik ezt az impozans dresszt, persze a fizeto turista kedveert felveszik. (S csattint a csikos az ostoraval). Angoltanarnot valahonnan elokeritik, szerznek szallast az egyik boltban, a boltos nagyon buszke, hogy ott alszunk. Meg az olajlampat is beizzitotta, hogy legyen vilagunk, s persze itt is kint szorongott a falu apraja nagyja, hogy minket lathasson. Mintha UFO-k erkeztek volna. Csillagos este, dombteton fiatalok gitarrtal a kezukben (nepzenekent) szabadsagrol almodoznak. Rokon lelku nep, szeretem oket. Igaz az egyetlen nepi hangszeruk a bambuszbol keszult doromb, melyre spargat erositettek, s azt huzogatva rezegtetik meg az ajkukhoz tett hangszer nyelvet.
Belefutottam egy igazi krumplisutesi szertartasba, melyen az egesz falu reszt vett. Izzitott kovekre helyeztek novenyeket, majd arra a krumplit, majd ismet kovek, noveny, krumpli. No nevezhetjuk rakott krumplinak is, lenyeg, hogy vidam hangulatu volt az egesz..

A volgyben probaltam Mummy-kat talalni, de ezek az osi balvanyok mar csak mutatoban vannak. S mar ott sem. A volgyben mocsarakon vagtunk keresztul, benne colopokon szokdeltunk, kidolt fakon araszoltunk, hogy eljussunk a faluig, ahol allitolag... De mar ott sincs. Maradt a kaland es az izgalom, hogy kitalalunk-e. A laap is laap.

Pyramid faluja misszios iskolajarol hires.
Egy feher csalad fogadott otthonaba, mar 8 eve elnek itt, mindketten misszionariusok leszarmazottai, gyakorlatilag csak a passzportjuk kulfoldi es a szinuk. A ferj antropologiat tanult, s most telepulesfejlesztest csinal es oktat. Iskolat vezetnek, mely gazdasagi, szamitogepes es uzleti ismereteket es nemzeti ontudatot, hitet es erot plantal es taplal az arra valallkozo fiataloknak, hogy tegyenek valamit az orszagukert. Az iskolat joreszt egy kulfoldi alapitvany finanszirozza, viszont cserebe tanulast kovetelnek toluk, amitol a helyi fiatalok az itteni oktatasi rendszer miatt elszoktak. Nem lehet kivasarolni a jo jegyet, meg lehet bukni, s dolgozniuk kell heti ket alkalommal, hogy ne feledjek kik is ok, mert itt Indonesiaban aki tanult, rogton lenezi a munkasokat.
A tudas (a hatalomra neze) veszelyes, s az atlag allami iskolakban a diakokba azt sulykoltak, hogy ‘nem kepesek’, mellyel predesztinaljak oket egyfajta rabszolgasorsra. Az iskolak altalaban ingyenesek, igy a szulok nem kerik szamon a tanartol, mit csinal. Viszont tudjak, hogy a papir szukseges a jovoben, igy a gyerek kijarja, a jobbmoduak pedig kivasaroljak a diplomat. Ebbol el a tanari kar es nem a tudas megosztasabol. De legyen tisztelet a kivetelekert. Az orszag sok vezetoje is ilyen modon doktoralt. A jobb reszuk tett is volna erofesziteseket a papuakert, de a kozponti hatalom kivasarolta oket, s lett nagy hazuk es kocsijuk, viszont elvesztettek hiteluket es az emberek bizalmat orok idokre.. De amig puskacsovek orzik pozicioikat, ha netan megis a kurzus ellen dolgoznanak, akkor pedig ez a puskacso ellenuk fordul. Uj embereknek a pol. tuz kozelebe kerulni lehetetlenseg, hacsak nem ugyan olyan jatekszabalyok szerint jatszanak (korruptak), mint a tobbiek.
Egyebkent log a levegoben az altalanos elegedetlenseg, de ez igazan nem olt testet, mert a helyi vezetok megalkuvoak, s csak babuk a hatalom kezeben, masreszrol pedig szervezetlenek es szorvanyban elnek. Ilyen kornyezetben szerintem a nacionalizmus egy egeszsseges erzulet.
A korrupcioval pedig nem is az a baj, hogy fizetni kell par dollarnyit, hanem az, ha valaki tisztesseges uton akar eljarni, az honapokba telik, s ez egy ido utan felmorzsolja az emberekben a tenni akarast. S utana ok is csak egy csavarja lesznek a gepezetnek, akik fizetnek a rendorposztnal a semmiert. Ha nem, akkor csak ugy elveszik a jogsijukat ,s ujat csinaltatni tobbe es honapokba kerul. Benzinhez is lehet jutni olcson, de nincs. Viszont ha lefizet, akkor rogton lesz anyag. A rendorseg levezenyli ugyan a hutlenkedesert jaro sertes behajtasat, de 50% az ove lesz.
Ha megis valaki batorsagot erez, hgy valtoztasson a dolgokon es pol. palyara adna a fejet, arrra nehez idok varnak, mert a hatalmon (penzuknel) levok ellehetetlenitik minden lelkes versenyzo helyzetet. Ha valaki utban van, azt egyszeruen eltunteti a rendorseg vagy a sereg. Szobeszed tartja a kornyeken, hogy egy vezet Dani-t kocsi moge kotottek, s az uton huztak a testet mig meg nem halt. Ez az europaban sem ismeretlen modszer barhol a vilagban megtortenhet, itt miert ne? A vilag vegen vagyunk, a jajszo messze nem hallik, a vilag mit sem tud errol.

Szoval ebben a remenytelen helyzetben probal az iskola az arral szemben haladni, s hosszu tavra kitermelni egy olyan kepzett es ontudatos reteget, aki esetleg kepes allhatatatosan, batran es onfelaldozoan tenni hazajaert. Mert ugye a vazoltak alapjan nem veszelytelen vallalkozas hazafinak lenni. De ha ok nem, akkor ki tehetne valamit Papuaert?
Termeszetesen az Indonez titkosszolgalat tud errol, s o itt az elso szamu kozellenseg a hatalom szemeben, de mivel az iskola kereszteny birtokban van, helyi tanarokkal, ezert sokat nem arthatnak neki. O nem misszionarius statuszban van, amit kulonben mar beszuntettek, hanem itt el, s nyilvan tanacsadokent funkcional. O most a szellemiseget tudja jelenletevel fentartani, hogy ne a regi mintak alapjan mukodjon az iskola.
De mibol valogat? Pont a felveteli idopontjaban voltunk ott, s segedkeztunk az angol irasbeli es beszed teszt levezenyleseben, mert bennunk jobban bizott, hogy objektivebbek leszunk mint a regi tanitvanyok, akik legszivesebben mindenkit felvennenek. Az eredmeny itt is lesujto. 6 ev angoltanulas utan olyan meresz valaszok szulettek tesztnel: ha sotet van a szobaban, keresek egy: autot, gyertyat, kovet, fejszet. (sokan a kovet x-eltek!). Ha furodni akarok, bemegyek a : szoba, konyha, furdoszoba, garazs. (legtobben nem a 3.-at valasztottak, de ez lehet szocialis adottsag. De a ko alol nincs felmentes). Letigekre is elkepeszto variaciok jottek ki: you am, I is, he are stb. Erre uberelt a szobeli, ahol a what is your name? – re neha beugrott nekik az Im fine kifejezes, melyet sokat sulykolhattak belejuk az elmult 6 evben. Szoval jokat nevettunk a tesztek javitasanal. (szerencsere nem a nyelv a donto kriterium) De sokan zenet, autoszerelest, vezetest, telepulesfejlesztest, angolt jottek ide tanulni, tehat a garda eleg sokszinu. Eppen most uzemeltek be egy 60-as evekbol ittmaradt misszios funyirogepet. Teny, hogy nagy haladas a szabjas verzio utan. Estenkent vetitenek video filmet, de szurten ertelmes filmeket kapnak, melyet utana megbeszelnek.

Az sem publikalt, hogy allitolag Wamena 8%-a HIV fertozott, koszonhetoen a hatalom intezkedesenek, hogy Jawa-rol importaltak fertozott prostitualtakat, kiirtando az oslakossagot, kihasznalva azt a kulturalis kozttes allapotot, mely az osi tradicio megbomlasaval es a keresztenyseg nem teljes terhoditasaval jart. Hagyomanyosan a Papua emberek poligamok, mely szisztema mukodott amig a falvak ferfi lakossaga haboruskodott egymassal, igy egy ferfira tobb no juthattott. Ezt a szex tabu is tamogatta, miszerint a szules utan 3-5 evig a no szamara a szex tilos. Ez nem okozott feszultseget, hisz a ferfinek volt masik felesege. S nyilvan a jo harcosok maradtak eletben, s az o genjeinek reprodukalasan dolgozott tobb no. A haboruskodas es ca kannibalizmus elmaradasaval a nemek aranya kiegyenlitodott, s a kevesbe harcos ferfiak no nelkul maradtak, mert a tobbnejuseg tovabb elt. Igy sok felrelepesre es felreertesre adott okot ez a helyzet, mely levezenyleseben a rendorseg segit, viszont a prostitucio is nepszeru. A keresztenyseg viszont meg nem olyan eros mint a hagyomany es a nemi oszton, nincs jelen az elet jelentos pontjainal. A temetes is meg egetessel tortenik, el a poligamia.

Jo-e ha valaki tobb-mint turista? Jo-e ha valaki a szonyeg ala akar nezni, s nyitott a valos megismeresre? Avagy jobb csak a szepre emlekezni? Utazasa soran errol ki-ki maga dont. En csak megosztom amit latok-hallok. Kozben vegtelen bizalmat, szeretetet kapok, remenyt latnak bennunk helyzetuk valtozasat illletoen, de a szomoru valosag, hogy valtozast csak maguktol remelhetnek, en csak egy ‘turista’vagyok, aki tovabb all. Amit en tehetek, hogy viszem hiruket a vilagnak, hogy meg van egy ilyen nep. Hogy meddig?

Egyebkent Europaikent konnyu is meg nehez is itt elni. Mert ugye itt csak vendeg marad barki, megha 10 eve is el itt, s a szabalyokat nem a vendeg irja. (kiveve ha az gyarmatosito) Amikor felreertes adodik, azt nem lehet europai logikaval megerteni, feloldani. Fura lehet tapasztalni azt az elintezesi modot, hogy miutan kialkudtak egy munkara egy osszeget, azt a munka utan onkenyesen megvaltoztatjak. Ha pedig nem kapjak meg a plussz bert, akkor ellopjak ami ‘jar’ nekik. Az iskola egyhazi teruleten van, melyet a papuak szivesen adtak a fehereknek, mert az a front zonaban volt, ott senki nem akart elni. Most, hogy leszoktak a haborusdirol, s mar hazak is allnak a birtokon, mar vissza is kernek a foldet. Egyebkent sokminden csak addig mukodott, mig misszionariusok voltak itt, utana a tehenek, tej, sajt is elmaradt, s maig is egyoldaluan taplalkoznak.
A papuak nem jo uzletemberek, mert meg erosen el bennuk a kozosseg fontossaga. Ha lenne boltjuk, akkor minden rokonnak (ki nem az?) adnanak, amit az ker toluk, mert alapszabaly: akkor vagy jo ember, ha van valamid es megosztod. Ha nem, akkor kikozositik. Bennuk meg el az a tudat, hogy csak kozosen lehet tulelni (az elet egy tarsasjatek), az egyeni akciok eselytelenek. (Ezert is volt az osi tarsadalmakban a legnagyobb buntetes a kikozosites (szamuzetes), mert az egyenlo volt a halallal. S persze ezt mi, a regen civilizaltak mar regen elfeledtuk.
Az iskola bir egy boltocskaval (rizs, olaj, so, cukor), s benne a diakok dolgoznak, hogy ertsek az uj rendet. S ha torzsbeli jonne kerni, konnyebben visszautasithatjak, mert a feher ember merges lesz, ha adnak. (ra lehet haragudni) S igy mukodik. Ha van egy problemajuk, amit nem kepesek kibeszelni, akkor gyakori, hogy bosszubol elvagjak a vizvezeteket, mely esetleg az o foldjukon halad keresztul. Vagy egy korabban eladott kocsit ugy ertelmeznek utolag, hogy az csak kolcsonadtak 5 evre. Neha a legegyszerubb kerdeseket sem lehet megoldani ezen hozzaallas miatt, mert mindenki fent akarja tartani sajat fontossagat, ahogy ez a lengyel nemesi parlamentben is tortent.

A feher ember
Masreszt a feher ember konnyu helyzetben van, mert ‘gazdag’, s ez azt jelenti a helyiek szemeben, hogy o tudja a gazdagsag titkat, utjat. Ezert ot tisztelik. Megtennek nagy embernek, csak hogy a falu gazdag legyen (mert a gazdagsag az valami titkos elyrol jon, amit ok nem ismernek) Ez odaig megy, hogy messzirol is hoznak hozza penzt papuak, hogy orizze meg nekik. Teljesen biznak benne.
Sajnos evvel sokan vissza is elnek, mondvan ok tudjak a gazdagsag titkat, ha odaadjak a penzuket, akkor segit neki is meggazdagodni. Majd eltunik.
A torzs ‘nagy embere’ ugy lehet valaki, ha gazdag. Ez altalaban sertes es feleseg szamban merheto. Az elobbi konvertalhato az utobbira. Nagy ember akkor lesz valaki, ha ezt a gazdagsagat szet is osztja falujaban. Tehat neki nincsen semmilye, de van hatalma es tekintelye, a o szava a minden.

A haboruk - A papuak a harcaikrol hiresultek el, melyek komoly jatekszabalyok szerint zajlanak. Altalaban nem teruletert folyik a harc, hanem megmutatni a szomszednak, hogy mi milyen batrak es ferfiasak vagyunk. Ezert a harc csak a elso halottig folyik, utana ki-ki visszavonul halotti torra, vagy gyozelmire. Lenyeg, hogy van ok az unneplesre, lehet disznot olni, jokat enni, szertartast rendezni. Aztan jovo heten pedig jon a revans. Erdekes szabaly, hogy ‘nem er’ felgyujtani a masik hazat, de asszonyat elrabolni, megolni azt lehet (kb. mint elveszteni 4-8 disznot).


Gyakran itt sem spiritualis erdekek mozgatjak a papsagot, hanem a penz es kapcsolatok. (Kar lenne szepiteni a kijelentest a helyi viszonyok ismereteben.) Itt is dul a hatalmi vita, s nagy felhok gyultek az iskola feje fole, amikor az egyik fopap gyereket nem vettek fel. Hogy mibol telik ennyi es ilyen hatalmas templomokra az mindig titok marad szamomra. Viszont nekem tovabbra is az a hiteles es meleg hangulatu templom jott be, ami kicsi fahaz, foldon szalma, benne oszinte emberek. Volt ahol beszelhettem is a nephez, s forditottak szavaim. Furcsa ebben a pozicioban, hiszen en egy kivulallo vagyok. Igaz az egymas toleralasahoz nem szukseges templomba jaro embernek lennem.
Az elso misszionariusok erkezeset az a hituk tamogatta, hogy egyszer az osok szellemei visszaternek. (hogy az eppen feher ember formajaban es repulogeppel – az mar csak reszlet kerdes)
Felmerult bennem az az izgalmas kerdes is, hogyan tudott a keresztenyseg ilyen harcos es vad nep kozott allva maradni?
Az 50-es evekben egy helyi hadur megerosodesenek koszonheto az elso teritok tulelese, mert a torzsfo imadkozott a szellemekhez, hogy az egyik repulo az o foldjere szalljon le. Megtortent, s ezt a torzse elott ugy adta be, hogy ora a szellemek hallgattak, ezzel is poziciojat erositve. Sertetlenseget biztositott ezert az erkezonek, cserebe viszont minden dolognak (erteknek) rajta keresztul kell atfolynia. Viszont megtiltotta, hogy az o nepe kozott teritsen. De ez a biztonsagos bazis volt a koldokzsinor, ahonnan a tobbi misszionarius rajtolhatott, hiszen az nem volt megtiltva. (okos)
Egy jarvany tette simava a teritok utjat a tobbi torzshoz, mert az altaluk hasznalt penicilin egy csapasra segitett a fertozotteken, s ennek hamar hire ment a kornyezo falvakban, igy hivtak oket mindenfele, s a legtiszteltebb emberkent fogadtak oket, kiknek munkaja eredmenyekeppen iskolak, korhazak es termeszetesen templomok nepesitettek be a volgyet es a hegyeket.
A misszio lelki tevekenysegenek sikere a neolitikum szintjen elok vallasanak, az animizmusnak is koszonheto, (buddhista teruleteken misszionariusok soha nem voltak eredmenyesek!) hisz arra konnyen raepulhetett az uj vallas, mivel a kereszteny szellem erosebb mint az ovek (lasd csodas gyogyulasok), igy eleg vonzo volt. A papuak vallasa a felelemre epult, ezert konnyebb volt engedni az erosebb szellemnek. Nos ilyen sima utja volt a misszionak, melynak a korhazak, iskolak felmorzsolasa, bezarasa utan mar csak a templomok maradtak bastyai az indonez gyarmatositast kovetoen.
Az osi hagyomanyok szamos kerdesben felulirjak a keresztenyseg teteleit. (hazasodasi szertartasok, temettes (egetes), ferfiak helyzete stb.
Masreszrol a keresztenyseg erdeme az egynejuseg, a haboruskodas transzformalasa egy verbalis incidense, melyet ma a rendorseg old fel mindket fel megkonnyebbulesere, mert mar csak fitogtatjak az erejuket minden csata nelkul.

A kannibalizmus korabban is csak szimbolikus formaban letezett (de gondolom ez nem vigasztalja a megsutotteket), joreszt a szomszed falu bosszantasara. Erre utal az is hogy szamukra is lathato helyen tettek, az assonyok megtapstak az aldozatot, majd a sutes utan mindenki csak egy darabkat evett, jelezven, hogy az ellenseg nem mas mint diszno. Ezt persze egy ujabb revans kovette , s igy tartottak eletben a harcolosdit. Ez a ferfiak jateka volt, mig a nok a foldeken dolgoztak
Visszaterve a misszionariusokhoz, hogy megsem olyan zokkenomentes az utjuk jelzi, hogy par arrogansabb terito a teritore kerult vacsorakent, s idejekoran az ur jobbjara.
Teny, hogy nagy elszantsag szuksegeltetett az elso teritoknek, sk illuziojukat es elveiket fel kellett adniuk, mert azt varni, hogy evezredeket behozzanak az oslakok - –kai meg kobaltat es nyilat hasznalnak – az remenytelen vallalkozas. Viszont valahol el kellett kezdeni az uj var epiteset, beleegyezve abba, hogy eu. Es gazd. Elonyokert hajlandoak voltak onkent elegetni korabbi hituk erekjeit es formalisan megterni. Termeszetesen a misszionnareius turelmetol es taktikai erzeketol fuggoen varhatott a tomeges megteressel, mig a valodi hittel jottek el hozzajuk. Ezeknek gyumolcsei a mai fiatalok, akik hittel es odaadasssal kovetik az uj vallast, de nem elfeledve a regi hagyomanyok minden szokasat. Szoval ilyen szottes a keresztenyseg it Papuan.

Persze nehez eldonteni mi a jo hatas, egyaltalan a behatas jo-e. Lehet mondani, hogy megeloztek a jarvanyokat, de hoztak egy masikat, ami nem mulik el. Mit nyernek es mit veszitenek ezek a nepek? Tobb ezer even keresztul fennallt ez a kultura, mukodott, s most 50 ev alatt akkora valtozasokon mennek keresztul, amiert nekunk evezredeket kellett megelnunk. A kenyelmen kivul (gyufa, olaj, radio, fem edeny, aso) megmarad-e a boldogsaguk, vagy egy elerhetetlen vagyolmot plantal belejuk a civilizacio? S orok veszteskent (gazd. pol.) fennall-e majd az a termeszetes belso bekejuk, ami az szemukon es mosolyukon meg tukrozodik? Hany ev kell, hogy ok is teljesen olyanok legyenek, mint a modern civilizacio aldozatai?



Egy honap Papuazas utan elhagyjuk a terepet, s mivel udulesi foszezon van, ezert a repjegyarak 2-3szorosara emelkedtek. Marad a hajo. Repulok jonnek mennek a falubol, napi 30 annak ellenere, hogy pomaznal nem nagyobb telepulesrol van szo.
Szerencsere nem kell sokat varni az amugy 2 hetenkent felbukkano hajora. Addig is a kornyeket felfedezzuk, s egy kozeli szigetre hajozunk, ahol mondanom sem kell, ket templom osztja meg a 400 fos colopokre epult hazak lakoit. Mindenki felekezetehez illo bibliaval kozelitette meg az intezmenyeket, volt aki kis keskeny csonakkal erkezett egy masik picike szigetrol. Vasarnap delutani csendelet a faluban, gyerekek, meleg, all a levego, akar Bp utcain augusztus elejen..

Gabor Csonka
2004.07.30 - 19.00
Yogjakarta (Jawa)


A 60-as evekben a Baliem Valley egy kulonleges es kedvelt terepe volt az antropologusoknak. Ha valakit erdekel irodalom: Karl Heider – Grand valley Dani (peacefull wariors) avagy Robert Gardner filmje a Dead birds.

 

 

SULAWESI

 

 

 

SULAWESI

Tudom Papuakrol sok mindent kihagytam, de maradjon valami a szemelyes megszolalasnak is. (no meg a kepeknek)
Jayapura: a hajo megerkezese nagy esemeny minden ket hetben itt a vilag vegen, munkat adva a fel varosnak, sos bucsuzkodasi pillanatokat az utra keloknek. No persze kesik, de a varakozas nyuzsgese is erdekes, kis feketek dobozzal a hatukon sietnek ki-be a hatalmas hajo gyomrabol. Hamisitatlan gyarmati hangulat, mikozben fagylaltokat majszolgatok a hosegben.
A hajo ripsz-ropsz megtelik es 70 masik emberrel osztom meg a szobamat. A lepcsoket arusok foglaltak el gyorsan, sos a hajout vegeig ott zajlik a kereskedelmi forgalom 90%-a, ahol muanyag jatekokat, taviranyitasu autot, lufikat, polokat, sapkat, karorat, villogo bizsut es ekszereket, sos ki tudja mennyi haszontalan dolgot. A csucs amikor hatalmas plussmackoval hazalt valaki az ut soran. A hajon van konyvesbolt is, de csak politikai konyveket lehet ott kapni. Tan atpolitizalt orszagban vagyunk?
Az ablakom a tengerrel egy szinten, igy szembesulok azzal a sebesseggel, amit ez a hajo produkal 35km/h. A legtobb ember hozta magaval a kis hazait, sos az sem zavarta nagyon oket, amikor maguk ala szemeteltek.. Mindenesetre a 160 fonyi szemelyzet probalta feltakaritani, hogy utana a szemetet elegansan a tengerbe uritsek. Persze ezt nem lett volna muszaly latnom, de ez is az orszag kulturajahoz tartozik, ahogy a szemetukkel bannak.
Ketezer ember a hajon, sos mi vagyunk az egyetlen kulfoldiek. Termeszetesen mindenki rajtunk koszorulne az angol tudasat, de egyszeruen belefaradok a ketmondatos beszelgetesekbe. Maganyra vagyom. Ezt egyedul a hajo mecsetjeben lelem meg, amig a kereszteny tobbsegu Papua vizeit szeljuk, de utana ez a hely is megtelik emberekkel. Lassan elmarad a dicsertessek a Jezus Krisztus koszontes a hangosbemondoban, s atveszi helyet a muezzin hangja. (Csak erdekessegkeppen a plafonon egy nyil jelzi Mekka aktualis iranyat.).
Malukut csak erintjuk, de Ternate kornyeken gledaban allnak a vulkanok. Latvanyos kornyek, de az ido veges, sos nem allunk meg.

Sulavesi szigete

Manado – kiszallva a hajobol hatalmas nyuzsges fogad, s akkora csucsforgalom a varosig tarto 60 km-en, mint a belvarosban. Katasztrofa.
Ezt tetezi, hogy az olcso szallodak megszuntek, de legalabb lattam punkokat es az utcan sakkrejtveny folott gubbaszto legenyeket. Mindenki kerdezi honan valo vagyok, de csak egy ember asszocialt ebbol helyesen. O Polgar Judit nevet emlitette, sos tenyleg jol esett ilyen kulturkornyezetbe kerulnom. A masik legnepszerubb emberunk Puskas, de ott azert az oromuket eloltom, mondvan a magyar futbal otven eve volt jo. Harmadik generacios uj riksak az utakon, lehajthato tetovel, mely ved a nap es az eso ellen, no es alapfelszereleskent mindegyikben uvolt a zene.
Sulawesi joreszt kereszteny, hatalmas templomokkal, s a buszon az egyik fiatal eppen egy biblia taborba igyekezett.El a vallas, sos gondolom jo hely ismerkedni. No persze a bibliaval.
Szarazfoldon probaljuk megtenni a maradek utat Central Sulawesi-ig, de akkor meg nem sejtettuk mire vallalkozunk. Ami leg(viz)vonalban par szaz km., azuton annak a tobbszorose, mert a sziget tengerpartja norvegiai fjordokhoz hasonlit, csak itt rogton atmegy hegyekbe. Ha valaki azt mondja nekem, hogy kanyargos uton autozott, akkor csak mosolygok, sos visszagondolok a tizenoranyi szlalomjainkra a teherautokban. Szerencsere a stopp mukodik, az emberek segitokeszek, de ez a gyomromat nem vigasztalja az ezredik kanyar utan.
Frissito, amikor megallunk, s egy bananszallito kocsirol banant veszunk, anansz ultetvenyek mellett ananaszt, mely olyan friss, hogy eskuszom oszibarack ize volt. (no lehet, hogy csak mar nagyon hianyzik). Az egesz orszag egy nagy kokuszerdo, s amikor megallunk, a helyi fiatalok versengve masznak fel a fara, hogy friss kokuszt hozzanak le nekunk. Udito es laktato, lagy es szelid.
Estere mindig meghiv valamelyik sofor, s az egesz falu ott tolong a haza elott, hogy lathasson minket. Szenzacio. A falu erdekessege a portak elott bambuszbol keszitett kek sarga kapu imitacio, mindegyik haznak sajat design-ja van. (lehet hogy a postas ez alapjan talalja meg a hazat, s a cimeket a mintakkal hasonlitja ossze?)

Gorontalo egy kikotovaros, ahol az olcso szallasok megszuntek, angolul nem beszelnek, hajok indulasarol pedig nincsenek infok, vega kaja pedig ismeretlen. Helyzet van. Egy dolog vigasztalt, hogy a fodrasznal az egyik kliens felkapta a fejet, hogy hungariabol jottem, sos visszakerdezett; Magyar? Jol esett, hogy vegre nem bulgarnak ertenek. De honnan a magyar szo ismerete?? Vegul hajora szallunk, s mig a hajo a nagy hullamokkal kuzd, addig Robert de Niro a rossz fiukkal. Igy telik a teliholdas ejszaka a hajo tetejen, mert belul tomott, melyet a csirkeszallito teherautok szaga tesz elviselhetetlenne. Reggel latunk koral szirteket es a hajo korul ugralo delfineket.

TOGEAN ISLANDs
Csehekkel megosztunk egy motoros katamarant, s 3 ora szaguldas utan megerkezunk a Kodadiri szigetre, mely egy diving center, korulotte jo snorkling helyekkel. Minden nap csapodom a kifuto hajohoz, s gyonyorkodom a halak sokfelesegeben es az elo korallok csodalatos eletkozossegeiben. Mar ahol el, mert a robbantasos halaszat a legtobb helyen helyreallithatatlan pusztulast okozott a korallokban. Este a kornyezo fak villognak mint karacsonykor szokas, csak itt a bogarak teszik elove. Nyugodt sziget, egy bungallow-ban alszunk, lehet kirandulni is a dzsungelben, ahol kis ugyesseggel kokuszt lehet lecsalni a farol, majd egy nagy macsettaval megkuzdeni a burokban levo neduert. Itt ert a julius 7 nevezetes datuma, amikor mar tulrol latom az elmult 33-at. Ujra a deli felteken vagyok, de az orvenyek iranyat itt nincs modomban tanulmanyozni.

Elhagyva a paradicsomot, ujra a civilizacio kovetkezik. A piacon szaritjak a kakao babot, szegfuszeget es a kokuszt. A hajon osszefutok egy szlovak lannyal, aki osztondijaskent van itt akar a Csaba MO-rol, aki gamelan zenet tanul. Ampanaban berelunk egy csonakot. Odafele pedig ahogy a csonak erintette a vizet, megannyi apro leny vilagitott a vizben. Meses volt. Igaz neha bedoglott a halaszhajo, de vegul megerkeztunk a Tanjung Api Nemzeti Parkban egy olyan partszakaszhoz, ahol a foldbol gazok tornek elo, s csak ejszaka lehet latni a langokat. (kek es sarga). Felejthetetlen az a nyugalom es ez a kulonleges latvany. Kint alszunk a tengerparton, a homokban sok eloleny. Reggel az oserdon keresztul probalunk visszajutni a civilizacioba, de elkavarunk. Ez nem baj, mert kulonleges szarnycsapasokra lettunk figyelmesek. Olyan mint a gyuruk uraban a hatalmas madarak. Pont olyan. Kerestuk a forrast, sos egyszer csak a 30 meteres fak felett elrepult egy gigaszi, sarga nyaku madar. Emlekezetes. Valahogy kivergodunk a tengerig, majd stoppolunk egy halaszhajot, mely bevisz Ampanaba. Hajoepito muhelyekben illesztik ossze a fabol keszult hajokat. Csak nyugisan. Stoppal tovabb, mely nem is olyan egyszeru, mert nincs forgalom. Kisetalok a rendor posztig, aki sarcolgatja az atmeno forgalmat, s kozben sakkozunk. Vegul felvesznek es POSO-ig jutok negy ora aktiv kanyargas utan.
POSO arrol hires, hogy itt indultak a kereszteny-muszlim osszecsapasok negy eve. Tobb ezer halott es kiegett haz jelzi ma is a haboru eszkalalodasat. Termeszetesen a katonasag csak szemlelte a dolgokat, mig az utcan ment a revans oda vissza. Egy muszlim ficko korbevisz motorjaval es mesel a tortenelemrol. Szomoru. Vasarnap leven a muezzin hangja keveredik a kereszteny templomok haranzugasaval, mely inkabb jelzes erteku, hogy meg vannak. A kiegett templomban par hivo vesz reszt az istentiszteleten, s amikor meglatnak engem, rogton felbeszakadt a szertartas es ugy neztek ram mintha en lennek a megvalto (sanyaru helyzetukre) Egyfajta tamaszt kerestek bennem, biztatot, aki remeny ad a holnapjuknak. Megrendito latvany. A helyzetuket tudom atelni, hiruket tudom tovabb vinni, de tudom, hogy en masnap odebb allok s en nem segithetek rajtuk. Engem ez az erdelyi diaszporakra emlekeztetett, ahol ereztem a kissebbsegi letnek az erejet. Nem latvanyos, de de tiszteletre melto. Ok azok akik bizonysagot tesznek hituk mellett. Most beke honol, talan a parazs tobbe nem izzik fel, sos minden lassan visszakerul a regi kerekvagasba. Poso az a hely, ahol nincs hires latnivalo, de a tortenelme helyettesiti az utazo erdeklodesi vagyat. Csunya a gyerek, de erdekes dolgokat rejt.
Egyebkent itt lattam eloszor kakao fat, a termesenek pedig semmi csoki ize. Itt lattam eloszor vaniliat, mely levelnek koze sincs a vanilia illatahoz es izehez. De a tea es a kv is csak trukkos folyamatok sokasaga utan valik kivanatossa.

Poso to kornyeke pedig kereszteny dominancianak orvend, sos itt a mecset van kiegve es a muzulmanok eluldozve. Vasarnap leven minden zarva, sos a hajo sem kozlekedik a tavon. Az unnep az unnep. Stoppolunk tovabb, de a teherauto soforoknek minden rendor, katonai, erdesz, polgaror posztnal meg kell allnia es tejelnie az egyenruhasoknak. Kerdeztem mi van ha nem fizet, de azt mondta, hogy akkor megverik. Ez bizony hiheto, miutan a szlovak lany elmeselte kalandjat a civil renorrel, aki felajanlotta neki, hogy megmutatja a rendorsegi fogdat. Elmentek, sos a rendor felajanlotta Klaudianak, hogy nyugodtan utheti a sarokban gubbaszto embert, mert az rossz. Az elutasito valaszra pedig a rendor maga akarta ott rogton megrugdosni az pacienst, akinek a bune az volt, hogy verekedesbe keveredett, sos nala volt a kes. Ezutan meg egzeciroztattak az emberket, aki a beidomitott mondatokat ismetelte: igen, rossz ember vagyok, megerdemlem a verest es megbantam amit tettem. Nos ez ekes peldaja a harom hatalmi ag egybemosasanak. A fantaziam persze messze szaladt es a katasztrofa turizmus mintajara bevezethetonek tartottam a szado turizmust, ahol a fejlett orszagok polgarainak elfojtott indulatait es nem kompenzalt megalaztatasait verhetik le indonez fogvatartottakon. Ezzel a befolyo jovedelmukkel pedig ki lehetne valtani az utakon sarcolo rendorok penzehseget. Nagy sikert aratna a ‘sado tours and travels.

TANA TORAJA

A hegyekben elterulo kulonos nepcsoport, gazdag temetesi kulturaval. Eredetileg a Fulop szigetekrol hajoztak erre, sos kulonleges epiteszetuk adja meg a masik sajatossagat a kulturajuknak. Felforditott hajora emlekezteto ‘tonkoman’ hazak, emlekeztetnek eredetukre, de a bika szarvahoz is szoktak hasonlitani mely inkabb a temetesi szertartasokon felaldozott bivalyok szarvara emlekeztet.
Kereszteny nep, akik a halottakat nagy szertartas kereteben temetik el ha osszegyult a megfelelo penz, mert temetni csak ugy nem lehet. Meg kell adni a modjat, mert kulonben csak itt kisert mindig a halott szelleme. Hituk szerint a tulvilag messze a hegyeken tul van, ahova a lelket a felaldozott bivalyok viszik a hatukon. Ezert eros es nagy bivalyokat aldoznak fel, mely kb. 3000$ darabja, sos egy igazi temetesen min. 16 bikat aldoznak. Nos ebbol kiderult rogton, hogy a gazdagok szokasa, pontosabban a noble class erenye az ilyen szertartas. Neha eveket varnak a temetesig, sos addig a nagyi a szomszed szobaban fekszik (tartositva), sos etetik, itatjak, mert temetes nelkul csak beteg, akit gondozni kell. Ha megvan a love, akkor heted het orszagra szolo bulit csapnak. Mindenkit szivesen latnak az unnepsegeken, mely min. negy napig tart egy csaladnal.
Majd minden faluban folynak az elokeszuletek. Hetente van bika vasar, ahol kivalasztjak a megfelelo aldozatokat, s ezaltal tamogatjak a szegenyeket. A faluban bambuszpavilonokat takolnak, ahova a vendegsereg erkezik. Szerencses esetben az elso nap van bikaviadal is, de ez inkabb szerencse keredese, hogy kifogja valaki. Ekkor viszik ki nagyit a szobabol hogy reszese legyen a nagy ceremonianak.
Masodik nap hivatalos vendegfogadas, mindenki hoz bambuszra kikotozott kocat es ajandekokat, melyet a hangosbemondo konstatal es megkoszon. Szegeny disznok olyan szorosra vannak kotozve, hogy kenytelenek megtanulni tudocsucsba lelegezni. Egy furujas es diszbe oltozott felvezetok kiserik a vendeg sereget a pavilonig, ahol esznek isznak tiz percig, mikozben szol a zene, asszonyok vajut dongolnek, kortancolnak fiatalok. Majd gong, s visszavonulnak a vendegek szamozott pavilonjukba, s johet a kovetkezo adag vendeg, akik szinten bemutatjak ajandekaikat. Mivel allamilag 16 bivaly a max. kivegezheto, ezert a plusszt megtartjak, s ha a szomszednak lesz temetese, majd viszik vissza a joszagot. Du meg imat mondanak az elhunytert, majd kiki haza nyugalomba.

Harmadik nap a meszarlas. Hangosbemondo kommental, bika fejet felemelik, majd egy kescsapas a gigajara, s a labanal kikotozott allat szaladna, elesik, s mar csak a fejet veri fujtatva a foldbe, mig ki nem verzik. Majd almaban csenget egy picit. S mar jon is a kovetkezo, aki elozoleg vegignezte tarsa halaltusajat, de ez csoppet sem izgatja.
Kozben a malacokat a hatterben vegzik ki, majd veret egy bambuszba kanalazzak, osszekeverik miegymassal es tuzon megsutik. Ezt eszik a vendegek rizzsel, meg sutit. Az ital palmaviragbol erjesztett sorital, mely mosolygossa teszi az egesz unnepseget.
A felaldozott bivalyokat feldaraboljak, s minden darabjat liciten eladjak, sos kiki viszi haza a zsakmanyt este. A bivalyok szarvai pedig felkerulnek a haz homlokzatara es meg evtizedekig hirdeti a csalad gazdagsagat es emlekezteti a szomszedokat a rangos esemenyre.
Ilyen temetes a lakossag 10% engedheti meg maganak, eredetileg a nemesek rendje, de az ujgazdagok is rakaptak, de persze az nem olyan, mondjak a kivalasztottak.
A buffalo fight nem olyan latvanyos mint spanyol verzioja, de ez nagyon testkozeli. Akor valik komollya, amikor penz kerul a jatekba es elkezdenek fogadni a gyoztesre. A partner sokszor elmenekul, de amikor a tonnak egymasnak feszulnek, az latvanyos. S amikor az egyik futasnak ered, akkor a nezok szetspriccelnak a lihego tonnak elol. Izgalmas.
Kakasviadal is szokott lenni, de nekem nem szerencsellet latni.
Negyedik nap pedig vidam orult fiatalok viszik a koporsot a vegso temetkezesi helyre, mely jo esetben egy sziklasir. De a menet odaig sokszor elakad, a fiatalok egymas nyakaba ugralnak, a koporso kiborul, egymast a sarba lokik. Ez itt igy szokas. Betornazzak a sirba a koporsot, sos a tongkaman haz formaju szallito alkalmatossagot felteszik a szikla tetejere, majd mindenki hazater varva a kovetkezo temetesre.

Az elhunytakat reprezentalo menhireket is allitanak, s ujabb szokaskent Tau Tau-kat, mely fabol faragott emberke, a halott masa, hogy emlekeztessen az elhunytra. Gyakran egesz sziklafalak vannak tele ilyen figurakkal, akik leneznek a volgyre.
Regebben barlangokba temetkeztek, de ma tobbnyire csak szetszort koponyak talalhatok es oszlasnak indult koporsok, de igy is inspirativ a fotosoknak. A halal megfoghato kozelsegbe kerul az elokhoz. Ha gyerek halt meg, azt faba temetik, hogy egyutt nojon fel a faval.
Izgalmas terseg, minden napra adodik valami program, latvanyossag, s egy kicsit az infovadaszat ugy zajlott mint a buli cimekl vadaszasa a Moszkva teren a nyolcvanas evekben. Belefutottam bambo orcestraba, ahol kisgyerekek fujtak a bambuszsipjaikat, kurtjeiket. Igen kedvesek igy a vilag vegen.

Eppen rizs betakaritas szezon volt, arato cseplo emberek a mezokon, a hegyek kozott szep kilatas, de szaraz evszak ide vagy oda, majd mindennap esik az eso. Vilagorokseg resze jo par falu, s az tetszik, hogy a modern hazakat is a tradicionalis stilusban epitik. Van jovoje ennek a nepnek, mert a multja el.

MAKASSAR
Julius vegevel mar meg kellett hosszabbitanom a vizumomat, de ez egy kulon macera ebben az orszagban. Napokig kellett utana jarnom, leszerveznem, hogy legyen sponzorom, aki felelosseget vallal ertem. Egy utcazenesz fiuval ismerkedtem meg, aki elvallalta, de egy kis kavaras volt a dologban, mert kesobb derult ki, hogy a rendorseg elvette a szemelyiet, igy a batyjaet hasznaltuk. Igy persze nem stimmeltek az adatok, igy mentunk raportra, de a sracot kioktattam mit mondjon, igy a szigoru kihallgatasnak megfeleltunk. Ezutan az imigration officer tapogatozott a vagyoni helyzetemrol,elokeszitven azt a kerdest, hogy tudom-e mennyibe kerul a hosszabbitas? Hagytam tegye meg tetjeit. 40 dollarra lotte magat egy 30 napos hosszabbitasert. Ekkor elmagyaraztam neki, hogy annyiert 2 honapos visumot kapunk. En ezert a felet ajanlottam. Erre o meg 30 $-al probalkozott, de ekkor mar nyilvanvalo volt hova megy a penz, s ragaszkodtam utolso (s elso) ajanlatomhoz. Ezutan mar csak az elintezes sebessegeben kellett megallapodnunk, de az mar sima ugy volt. Igy mar kezdtem is szervezni a hajo utamat. Egyebkent attol tartanak, hogy valaki dolgozni akar az orszagban, de nem valoszinu, hogy indonez minimal berre aldoznam a szabadidomet.
A srac egyebkent birja az absztrakt muveszetet, s az ES-ben levo grafikakat kivagtuk sos o a naplojaba ragasztotta oket. Igy kerulnek kortars magyar muveszek a nemzetkozi porondra, ennyit tehettem a magyar muveszetert, de azert a bulgar orszag imazst nehez lesz lekorozni. Esetleg orszag nevet kellene cserelnunk? En mar neha megteszem, amikor unom a hungaria-bulgaria tevedeseiket. Amikor a Cuba feliratu polo van rajtam akkor konzekvensen kubai vagyok. Nana mindenki ismeri Fidelt, sos az orszag kosarlabdaban jo. En rajuk hagyom.
Makassarban rengeteg kinai el, ok tartjak kezukben a gazdasagi eletet. A templomokban zorognek a jos palcikak, kinai ettermek sokasaga uralja a varos kepet, ahol egyebkent egy fiatal maximum semmit tehet. Habar lattam kiplakatozva egy koltoi versenyt, de egyebkent az unalmas tengerpartjukon korzoznak a helyiek, vagy eppen a hollandok altal epitett erodre buszkek. Ennyi.

Hajon tunok el Sulawesirol, ahol sok kinai verekedos film kisert. Biztos lehetek benne, hogy balta hatba, nyil szembe, fej levagva jelenetek jelzik hogy meg azsiaban vagyunk.


JAVA
Ide szorult az orszag lakossaganak tobbsege. Tulpopulalt sziget, kulturalis oroksegekkel. De ez alol Surabaya kivetel, mert itt az orult nagy forgalmon kivul gyakorlatilag semmi sincs. Az egyetlen latnivalo az ideragadt turistanak egy orosz haditengeralattjaro, melyet 89ig az indonez sereg hasznalt. Ma kiallitasi targy, mely elott estenkent esztrad koncerteket adnak elo. A millio jo, a zene es enek nem. Viszont a fiatalok az enekessel egyutt tancolnak, s a kv-zokban lehetett iszogatni.

A vonat:
A hajnali vonattal Jogjakartaba indulok a legendas ekonomi klasszon. Arusok lepik el vegig a vonatot etel-italt, gyumolcsot arulva, snack ahogy dukal. Melle mindig kerulnek allomasonkent cserelodo zeneszek, karaokezok, sima es vak koldusok, neha punkok. Van aki parnat ad berbe kockas feneku embereknek. De kinek jut itt eszebe inget, babat, fuzetet, szemuveget, sapkat, kest, ovet, gumikrokodilt, lampat, ventillatort, babaruhat, csavarhuzo keszletet vasarolni? Lehet kapni atlaszt melyben halvanyak es torzak a kepek, melyek egy egy tajegyseg epiteszetet es nepviseletet mutatja be. A vallasokat is targyalja, s meglepo modon az iszlamot a Taj Mahallal nepszerusitik. Persze nem hianyozhat a palettarol a vallasi fanatikus sem, aki az egyhazanak gyujt. Van aki kinai toll es vonalzo arusitasaval probal szerencset. Csodalom hogy egy vonalzo eljon ide Kinabol, hogy egy vonatban talaljon gazdara.
De ugy tunik, hogy a tu es biztositotu biznisz sem megvetendo. Kivancsi vagyok a vallfa arusok mikor jelennek meg. Viszont erdekes, hogy a helyben masszirozas meg senkinek nem jutott eszebe (otthon sem!)
Nekem a legszimpatikusabb, aki egy sepruvel jarja vegig a szerelvenyt, osszeseperve a felhalmozodott almot, majd par aproval tavozik.

JOGJAKARTA
Java legkellemesebb helye, olcso szallas es etelek, kituno klima, mozgalmas ejszakai kulturalis elet. Egyetemvaros, rengeteg fiatallal es sok zenevel.
Java kultualis eletenek resze a vayang orang eloadas, Ramajana balett gamelan zenevel kiserve, mely egy kvazi szinhazi eloadas a hindu eposzbol sok csataval, nyilazassal.
Arny jatek (vayang kulit) eloadas, mely egy kulfoldinek erthetetlen, mert nem csak a hindu eposz reszeit dolgozzak fel, hanem aktualpolitikai beteteket is elmesel az arnyjatekos, aki egy szemelyben mozgatja a borbol keszult lapos figurakat, egymaga produkalja a parbeszedeket, es raadasul zorog a jelenetekhez. S mindezekhez egy gamelan zenekar jatsza a talpalavalot. Reszt venni egy ilyen eloadason inkabb egy tarsadalmi esemeny, sokan beszelgetnek, esznek isznak, alszanak az eloadas alatt, mert ha a full verziot adjak, az este 9-tol hajnali 5-ig tart!!
A klasszikus babjatek is hasonlo az arnyjatekhoz, csak faragott babukkal tortenik ugyan az.
A csaszari palotaban is (Kraton) naponta vannak kulonbozo eloadasok, zenek, enekek, mesek az erdeklodoknek. Maga a palota felejtheto, de allitolag epiteszetileg a kozmosz lekepezese, hogy harmoniaban legyen az uralkodo a vilaggal.
Bird market – hogy mit esznek ezek a madarakon? No es egy halom bogar kozul lehet valogatni. Egyebkent neha enekversenyt rendeznek a madaraknak, sos aki nyer, az draga lesz megvasarolni.
A varos fuggetlensegenek napjat hatalmas koncert egyveleggel unnepeltek. A kornyek osszes hiressege fellepett az orias szinpadon olyan szeles palettat felmutatva, mely feloleli a rap, rock, pop, punk, metall, laza esztrad mufajat. Fellepett a helyi Viszockij, a java raszta reggae manus, de szerencsere volt Aceh es Bali nepzeneje is. A fiatalok egyutt enekeltek, tancoltak a sztarokkal, meggyozve, hogy a fiatalok itt is teljesen olyanok mint otthon. A technika ordoge persze beleszolt a show-ba, viszont egy fantaziadus videoklip teljes sikert aratott, mely egy fozest vagott szeletekre, hangmintakkal dallamot kiadva.
Este az utca tele nepzeneszekkel, a vasarloutca atalakul etkezo utcava, a mozgoarusok leteritik a gyekenyszonyeguket a jardara, s onnantol szabad a picknick.

BOROBUDUR
Java alfaja es omegaja, ahova el kell menni. Persze csalodas lesz, de olyan sok latnivalo nincs Java-n. Az isz. 8 sz.-ban epult egy hatalmas buddhista stupa, melynek oldalaban rengeteg faragvany vezeti vegig a latogatot a profan vilagbol a nirvanaba. A tetejen latvanyos 72 db. Stupa, benne Buddha szobor, kinek a labat ha megsimogatjuk bajunk nem lesz, de allitolag szerencset hoz. A kornyezo hegyekre gyonyoru kilatas, de egy ilyen vulkannak koszonhette pusztulasat es tuleleset is.

Igen Java a vulkanok hazaja. Elmentem a Merapi vulkanhoz (Kaliruang falu), de csak napfelkelteig lehetett tisztan latni a fustolgo 3000 csucsot, mely meltosagteljesen emelkedett a siksag fole. Felmenni tilos, mert a vulkan aktiv, igy maradt a kornyezo erdokben valo kirandulas, s a magaslati klima elvezese. A szallason jo konyvtar, s itt talaltam az elso Tibet lonely Planet utikonyvet a 80-as evekbol. Izgalmas olvasmany volt az akkor nyitotta valt kinarol, melyben meg oszinte es vagany tanacsokat adott a szerzo, hogyan jatszak ki a hatosagokat. A legviccesebb, ha valakit elkapnak a nyitott varosokon kivul, akkor onkritikat kell irnia, majd kiutasitjak az orszagbol, vagy meghosszabbitjak a visumat. Hivatalosan (legalisan) egy Dalai Lama kepet lehetett bevinni az orszagba, szemelyes hasznalatra. Akkoriban a stopp egy bevett utazasi forma volt, de ha valaki busszal utazott, akkor biztos lehetett benne, hogy a tibetiek imadkoznak majd erte, hogy odaerjen. Egy ilyen ut hetekig tartott akkoriban, a porrol ne is beszeljunk. Volt aki kerekparral probalta (s a hatosagok elkoboztak a bicojat, majd azt adtak berbe kinaiak Lhaszaban), volt aki jakot vett. Van aki laktanyaban lakott, s az utazo bizton szamithatott egy titkos ugynokre a hata mogott. Szoval jot utaztam tibetbe, erdekes kezbe venni egy valodi utikonyvet.

Elstoppoltam Prambanan-ba ahol egy 9. Sz-I hindu templomegyuttes a szenzacio, szinten vilagorokseg resze, melyet meg eppen az iszlam invazio elott epitettek. Aki jart indiaban annak kihagyhato, s egyebkent is 10$ beugroval sarcoljak a kulfoldieket itt is.


JAKARTA ismet
Hirosima evfordulojara erkeztem vissza Jakartaba ugyeimet intezni, de katasztrofak kisertek. Barmit is akartam elintezni, csak rosszul vegzodott. A legmegrazobb, amikor a postan post restante feladott csomagom es levelem a negativjaimmal egyutt eltuntnek nyilvanitottak. Hiaba lobogtattam a feladovenyt, hogy ebben az epuletben adtam fel, sos ide kellett erkezni, tehat nem volt modja eltunni, nem hatott. A feladovenyre pedig ugy neztek mint egy ufo altal idematerializalt erdekessegre, vagy 20 ember probalkozott a rejtelyjel. Korbealltak, vitatkoztak felette, de otletuk nem volt melyik szobaban lehet a csomag. Mivel pentek du. volt, megnyugtatasomra mondtak, hogy hetfon ujra nekiveselkednek a csomagom felkutatasanak. De ha otletuk sincs?

Taman Mini Indonesia
Ha mar nincs mit csinalnom hetvegen, akkor elnezek az 1971-ben a varos szelere epitett skanzen-szorakoztato es kulturalis kozpontba. Az orszag minden kulturaja kepviselteti magat, joreszt az epiteszeten keresztul, mert a kiallitasok gyatrara sikerultek. Az info pult semmit nem tud, a helytorteneti museumban fogalmuk sincs mikor kapta Jakarta az uj nevet. De van libego, nyeregvasut, ettermek es gyerek szorakoztato kozpontok. Sajnos a suvenir shop-okban nem lehet kapni igazi kezmuves termekeket, nepzenejukre pedig eselyem sem volt. Kar, hogy egy ilyen mega project ilyen aprosagokon csuszik el, de a 30 eve bebetonozott alkalmazottaktol barmi ujitast varni doreseg lenne. Ha valaki hetvegen jon, annak eselye van belefutni zenes tancos eloadasokba, de sajna csak masod vonalbeli amator enekesek es tancosok jutnak terhez a szinpadokon, legtobbszor elkepesztoen gagyi zenevel.
Tan a legnivosabb museum a Technika museuma, mely egyebkent minden orszaban orakig lekot. Olyan trivialis dolgok vannak bemutatva, pl. hogyan viselkedik a lufi vakumban, a szabadeso testek vakumban, van szenzoros harfa, lebego fold, helikopter elv, legaramlas tan, sos persze sok jatek a fennyel, tukrokkel, elektromossaggal es a sulyokkal. A vizualis erzekcsalodasrol is volt egy import kiallitas, melyben elmagyaraztak, hogy az agyunk miert igy erzekel. De hogy magyar hiusagunk is ki legyen elegitve, a hangutanzo szavak kulfoldi nyelveken kozott a magyar is egy pelda volt. Ha otthon is van ilyen museum, barki gyereket bevallalom egy delelottre, bizton jot fogok szorakozni.
A kozeli koran muzeum katasztrofa: ures, az ort ugy kellett felebreszteni jegyert, a muzeum nem informativ, sotet, unalmas, s az sem zavarja oket, hogy a felkasirozott fenykepek jo resze mar a foldre engedte magat.

Visszavonatoztam SOLO-ba, ahol mar ket hete probalom elintezni a vizum hosszabbitasomat az immigracios hivatalnal, de felelmetes, hogy az emberi lenyek mennyire semmissek. (probalvan fontossagukat prezentalni) Amikor az ember megfelel egy altaluk kitalalt feltetelrendszernek, akkor egy ujabb verzioval allnak elo, sos az egesz addigi munkad, rohangalasod a kukaban vegzi. Utana arra tesznek erofesziteseket, hogy megmondjak miert nem lehet meghosszabbitani. Miutan mindent megmagyarazok, hogy bizony lehet, akkor megint ujabb papirokat kernek, s jo ideig azt sem mondjak melyik nap jojjek vissza. Lehet probalkozni. S egy vegso aktuskent rabositottak. Igy jar mindenki aki masodszorra hosszabbitana a vizumat, mind a tiz ujjamrol lenyomat keszult, s genetikai mintat is csak azert nem vettek, mert fogalmuk sincs mi az. Szoval meg mindig varom a soromat es a pecsetet.
Voltam egy helyi gazdag csalad eskuvojen, hatalmas allofogadassal es sok fenykepezkedessel. Mindenki szepen batikba oltozve prezentalja magat, kesobb vallalkozok karaokeznak a szinpadon, majd az ifju par koszontese utan mindenki megrohanta a svedasztalt. Ok is csak emberek.

Szerencsere talalkoztam egy helyi fiuval aki segit, illetve itt vannak magyar osztondijas diakok, akik gamelan zenet tanulnak, s veluk toltom idomet, s jarunk este arnyjatek eloadasokra es gamelanra, eszunk jokat es a semmit teszem. Csak azt, amit a hivatalban is tesznek az emberek: penzert.

No mindenkinek jo gusztus huszadikat

Gabor Csonka
Vandorboy
2004.10.19 Solo, Indonesia

 

 

 

 

 

JAVA
Bromo vulkán
Augusztus 21-én teljes napi utazás után jutottunk el Bromo vulkán közelébe, mely egy Indonézia 130 működő vulkánjábol. Indonézia a világ legaktivabb vulkáni területéhez tartozik sok legendás katasztrófát okozva, melyből Europában talán csak a Krakatau kitörésére emlékezünk. A Bromo közelében levő hegyi faluból indultunk el egy kilátópontig másnap hajnalban 2.30-kor, hogy felérjünk napfelkeltére a 2770 m. magas hegyre 180 perc mászás után. Már félúton felderengett egy füstőlgő vulkán sziluettje, de csak napfelkelte után a csucson ért a gyönyör, ahonnan kristálytiszta látvány tárult a szemünk elé. Ez köszönhető a 5-8 C körüli hőmérsékletnek, hisz 2000 méter fölött estére már nagyon hideg lesz, annak ellenére, hogy az egyenlítőhöz közel vagyunk. Szerencsére a hegycsúcs fele kapaszkodva ezt nem érezni, ellenben amikor feljön a nap, 1 órán belül elviselhetetlen lesz meleg, s kiválóan megpirultam. A lábunk előtt a ma is működő Bromo vulkán füstölög, mellette egy kihunyt, mára már zöld növényekkel borított vulkáni kúp kényezteti az íriszünket, körülötte pedig párába burkolózó homoksivatag. A messzi távolban (három napi kirándulás) a Semeru vulkán tekintélyes hegycsúcsa 3700 m. magasan meredezik az ég felé, és 15 percenként pöffen egyet. Ha a dermesztő hidegtől és a kb. 50 dzsippel érkező turista seregtől eltekintünk, akkor teljes a flesh, különösen úgy, hogy előző este sem láttunk a tájból semmit, mert éjjelre érkeztünk a szállásra, illetve már hajnalban, sötétben indultunk a hegycsúcsra. Ezért a napfelkeltével elénk táruló látvány még jobban kiemelte a hely báját és filozofikus mélységét.

Maga a Bromo vulkán egy vulkáni völgyből emelkedik ki, ahová a falutól 40-50 perc séta után lehet eljutni, miután átverekedtük magunkat a hegylábnál 5 perces lovas szafarit ajánlók hadán. A mélyből halkan sziszegő gázfüst jött ki folyamatosan. Különös érzés a poklok kapujának közelében ücsörögni, de a látvány tiszta és békés, csak tudnunk kell, hogy a sziklák közül a halál gőzei törnek elő. A kiáltásomat a vulkán meredek belső oldala visszhang formájában körbeadta, majd tisztán visszaszólt. Ez a vulkán 2 hónapja szólt egy nagyobbat, 2 külföldi bele is halt. Szép halál, ha önként választott.
Hegyekből lefele egy darabig a buszt választjuk, de annyira lassan halad, hogy kiszállunk, és sétáltunk lefelé, amíg beért a busz, élvezve a völgyek mélységeit s a virágok, házak sokszínűségét

Ijen plateau – Ijen fennsík
Innen egy fél nap alatt érek el autóstoppal Kelet Jávára, egy 2368 méteres vulkán közelébe, mely körzet érdekessége egy türkizkék vulkáni tó, amelynek kráterében kénbányászok dolgoznak, s szeliditik meg a mélyből feltörő gázokat. A legközelebbi falu 14 km-re található, ezért ismét hajnali 3 órakor indulok a hegy felé kávéültetvényeken keresztül, hogy hajnalban érjek fel a vulkánra, mert akkor még nem takarja felhő. A vulkán pereméről lenyűgöző látvány tárul a szemem elé, ahonnan a felhők felől a több száz km-re lévő vulkánokat is lehet látni. Körbesétálok. De a legizgalmasabb élmény a pár száz m-re lejjebb lévő vulkáni kráterből kitörő gázokhoz lemászni a fojtogató füstön keresztül, ahol a kénbányászok végzik a mindennapi veszélyes munkájukat. Látogatóknak tilos lemenni és én is félúton elbizonytalanodok és hezitálok, hogy le merjek-e a kéngáz felhőn keresztül menni, de mivel a munkások is mindennap túlélik ezt a kalandot, miért pont énvelem történne baj?
Lent a kráterben 7 ember dolgozgat, ahol égetett agyagból készült csövekben fogják fel a sziklából feltörő gázokat, ahol kicsapódva, a sárga folyadék cseppfolyóssá válik, majd később megszilárdul és kénkővé dermed. Ezeket nagy kosarakba teszik és a vállukon cipelik fel a fojtogató, fullasztó gázokon keresztül, s másznak fel a vulkán pereméig, majd vissza a a sok kilométerre levő civilizációig. Én azt a kosarat meg sem tudtam emelni, ők pedig naponta többször fordulnak azzal. Munka közben a sálukra harapva lélegeznek, de amikor egy kis szünetet tartanak, rögtön rágyújtanak egy cigarettára, hogy védjék biztosítsák tüdejük egyenletes terhelését. Bérkiegészítésként csepegtetős technikával különböző formájú kén szuvenírokat készítenek a turistáknak, annak ellenére hogy a folyékony kén munka közben a kezükre ragad mint a rágógumi.
A fullasztó gázokon keresztüli visszaút volt a legnehezebb, hiszen ott zihálva szívtam a mérgező gázokat, de oxigén nem jött, a gáz csípte az orromat, csípte a torkomat és ezért világcsúcsomat megjavítva rohantam fel a hegytetőre. Javamra legyen írva, hogy a munkások is hörögtek és köhögtek, s biztos vagyok benne, hogy nem csak a mosónők halnak korán.
Vizem elfogyott délre, de nagy örömömre találta az útközben egy folyót, csupán egy furcsasága volt: a zöldessárga színe. Megmostam kezem, arcom, mielőtt ittam volna, de éreztem, hogy csípi a bőrömet. Mind utóbb kiderült, hogy majdnem tiszta kénsavval volt dolgom. Ez a folyó tényleg az alvilágból jön, ahol még a víz is méreg. Csak később láttam a térképen, hogy a folyó neve: Bitter river.
Délután a faluból kávészedő munkásokat szállító teherautón jutottam vissza a tengerpartig, ahonnan egy kamion vitt el egészen Bali-ig.

Bali.
Kétórás hajóút alatt időzóna átlépés, óraátállítás, majd a parton a kamiont átvizsgálták bombaszakértők, mely jó alkalom arra, hogy kenőpénzre tegyenek szert a rendőrök. Az utak európai minőségűek, látszik, hogy Indonézia leggazdagabb szigetére jutottam, mely méltán a turisták paradicsoma. A fővárosban, Denpasarban egy hindu templomban alszom. Másnap intézem az Ausztrál vízumomat, majd rögtön indulok a nyüzsgő drága városból tovább Ubud fele, mely Bali kulturális és művészeti központja a hegyekben. Persze Bali-ról annyi kellemetlen tapasztalatom van, hogy még a buszon is háromszor annyiba kerül a jegy a külföldieknek, mint a helyi lakosoknak, de egy kis fáradtsággal és rutinnal kezelhető a helyzet.
Vidéken már stoppal mentem tovább, ahol egy faluban aludtam volna. Mivel még nem voltam álmos, az út mentén egy lámpa alatt olvasgattam. Egyszer csak egy ötven év körüli német motoros ember állt meg előttem, a kormányon kiskutyájával és kérdezte, segíthet-e valamit. Mondtam, hogy nem hiszem, de beszélgettünk egy keveset, majd Ubud legszebb villáját ajánlotta a csillagos ég helyett, ahol már egy éve lakik. Három tradicionális szalmatetős háza volt, nagy kerttel, szobrokkal és halastavakkal, a kerti ösvényt pici lámpák világították meg. A környező rizsföldekre gyönyörű kilátás látványa tárult elém. Reggel csodálkoztam rá, hogy a tornácon és az ízlésesen berendezett lakásban festmények és faszobrok vannak, művészeti könyvekkel, fotókkal és szépirodalom is, közte Esterházy könyve. Szellemes és intelligens ember, aki itt piheni ki üzleti karrierjét. Ezt koronázta meg a reggeli s az ezüst teáskannából szervírozott tea.
De hogy mennyire nem elérhetetlen egy ilyen villa a ’rózsadombon’ az is bizonyítja, hogy havi 250 dollárért egy ilyen birtoklója lehet bárki, kertészestől, bejárónőstől együtt.

Ubud.
A hajnalt végre nem zavarja meg a müezzin éneklése, hiszen Bali szigete 99 %-ban hindu vallású. A vallásuk annyira élő, hogy minden reggel a nők színes ruhákba öltözve, fejükön az Isteneknek szánt felajánlásokat viszik a templomba, ahol a virágok, gyümölcsök az Istenek lába elé kerülnek. Minden ház, minden bolt bír egy saját szentéllyel, de ha más nem, akkor a járdára teszik a virágszirmokat. Valami újra visszajött a mindennapok színességéből.
Egy átlag családi ház bejárata egy kacskaringó után közelíthető meg, mert még él az a hiedelmük, hogy a szellemek csak egyenesen tudnak közlekedni. Majd minden családi házhoz tartozik egy templomszerű építmény, ahol a saját isteneiknek is áldoznak.

Ubud mint mondtam Bali kulturális központja. Lépten-nyomon art centerek sorakoznak, de ebben nem kis hatása van az itt élő európaiaknak. A helyi művészek stílusát nagyban befolyásolta az itt élő külföldi festők stílusa. Található itt reneszánsz ház, hotelek, kávézók szépség és masszázsszalonok s mind igényesen vannak berendezve. Sőt némelyeknek kertje s az interiőrje is valóban fotogén. Már csak egy ilyen séta miatt is megéri eljönni Ubudba.

Esténként zenés-táncos tradicionális előadásokra lehet elmenni, amelyet többnyire egy templomkertben, vagy királyi palotában játsszák. Általában a táncot gamelán zenekar kíséri, de a kecak fire dance-ben egy száztagú férfikórus kíséri a táncot, a szertartást. Egy ilyen előadáson találkoztam két magyar hátizsákos turistával, akikkel hasznos információkat cseréltünk, és egy helyi kifőzdében egy jó vacsorát költöttünk el.
A faluban, a monkey forest-ben szép környezetben láthatunk templomokat és égetőhelyeket, illetve a dzsungelében az Istenek szájából (avagy Ganésa ormányából) eredő forrásokat.
Motorral érdemes bejárni a szigetet, mert úgy minden hely elérhető távolságban van. Gyönyörű hegyek, erdők, és rizsföldek szegélyezik az utakat, a falukban pedig kézművesek, és árusok sora várja az arra járókat. Megálltunk egy kakasviadal erejéig egy faluban, ahol valóban kést kötöttek a kakasok lábára, majd a fogadások után a kakasokat egymásnak engedték. Ha sokáig nem bírtak egymással, akkor egy fonott kast tettek rájuk és azon a kis helyen szaggathatták egymást. Győztest állapot vizsgálat után hirdettek, kvázi kiről hiányzik kevesebb toll, vagy kin van kevesebb vágás.

Lombok szigete.
Baliról ismét kamionnal utaztam tovább kelet felé, Lombok szigetére. Négyórás hajózás után éjszaka érkeztem a főváros közelébe, ahol megint egy helyi családnál aludtam, mert aggódtak, hogy éjszaka sétálok az úton.

Rinjani vulkán.
Lombok szigetét a 3700 m-es Rinjani vulkán uralja, mely egyben a legnépszerűbb és leglátványosabb hegye a szigetnek. AA Rinjani 1994-ben tört ki utoljára. A balinézek szerint ez az isteneik székhelye és ezért évente zarándokok százai érkeznek a vulkánhoz. Felajánlásokat és ékszereket dobva a kráter tavába. Ezt általában három napos túra keretében vezetővel és hordárokkal járják be az emberek. A túraszervezők elvárják, hogy a cigarettát is a vendég fizesse a díjon felül, ami már úgyis csillagászati összeget jelent.
Mivel a hideg éjszakázást és fent alvást most kihagynám, ezért egyedül vágtam neki a hegynek éjfélkor. Éjjel több mint 7 óra alatt izzadtam fel magamat 600-ról 2700 méterre. Az erdőben makákó majmok tűntek el jöttöm zajaira, de volt hogy egy majom szegődött társamul. A kráterperemről néztem végig a napfelkeltét. A kráterben egy világoskék tó, benne egy fiatal bébi vulkán látványa fogadott. A krátervölgyben hőforrások enyhítik az ott éjszakázók átfagyott csontjait, lévén hegyen hideg van itt is. Sétálgattam, pihentem, de a tájat csak 10 óráig élvezhettem, mert utána a felhők eltakarták a hegyeket és a távolban felsejlő szigeteket. Visszafelé 4 óra alatt legravitáltam magamat 600 m-re és pótoltam az elveszett kalóriáimat egy késői ebéddel.
Folytattam utamat Kelet felé, a hajóállomásig. A forgalom minimális, ezért kis busszal utaztam. Igaz útközben elromlott a váltója és tolatva haladtunk a nagyobb emelkedőkön. Idővel ezt megunta a vezető és megállt egy faluban autót szerelni. Addig eszem, iszom, majd kanyargós utakon haladunk tovább. Én bírom, de a buszban folyton zacskóért nyúlnak, s hánynak. De akkor miért esznek utazás alatt?

A hajóút Sumbawáig
2 órát tartott, mely idő pont elég volt arra, hogy egy focimeccset végignézzenek a TV-ben, és fogadásokat kössenek a nyertes csapatra a kamion sofőrök. A kompon végig járt a busz motorja a légkondi miatt és már jóval a beérkezés mindenki járatja a motorját és nyeli a füstöt.
Kopár kiégett földek, hegyes táj kecskékkel. A földeken, vállukon szállított vödrökben lévő vízzel locsolják a növényeket. Benéztem egy iskolába is, ahol rögtön 100 kisgyerek vett körbe és nagy örömmel és kitartással kiabálták, hogy „Helló Mister!” Haltenyészetek a tengerparton, tornázó fiatalok az épülő mecsetben.
Sumbawa lakossága teljesen muszlin, s itt a keresztény misszionáriusok nem is próbálkoztak hittérítéssel. Étteremben kiírás: imaszoba balra, toalett jobbra. A tv-ben az imámot nem szakítja félbe reklám.
Ha valaki itt nem akar a tengerparton szörfölni, akkor bizonyára csak egy tranzit állomás Flores és Komodó szigete felé. 17 óra alatt keresztül autóztam a szigetet, de pechemre, péntekre értem a kikötőbe, és állítólag pénteken a muzulmánok nem dolgoznak, így a hajó sem megy aznap. Szerencsére ez nem volt igaz, de így is 10 órát kellett várnom a hajóra. Hogy késő délutánig elüssem az időt, a helyi telefonos fiúval sakkoztam. Egy éjszaka alatt eljutottam célomhoz Flores szigetére.
.
Flores
Egész Flores egy hosszú, nagy, hegyes, sziklás sziget, melynek lakossága teljesen keresztény s nagyon sok falu neve magyarosan hangzik.. A szigeten ugyan forgalom nincs, de így is csak maximum 20 km/óra az elérhető átlagsebesség a kanyargós szűk utak miatt, ahol már 200 m egyenes út is paradicsomi állapot. Ezt esetenként lassítja az utak rossz állapota, s néha átmegy a „Flores highway” földútba, ha a földcsuszamlás úgy hozza. Ez elég gyakori jelenség. A szembejövő autó melletti centizés szintén lenullázza a sebességet, már pedig mindig akad motoros, lovas kocsis, gyalogos, vagy parkoló jármű, mely megtorpanásra kényszeríti az amúgy is lassú haladásra kényszeríttet járműveket. Ezért felesleges kiírni a teherautók hátuljára, hogy városon kívül max. 60 km a megengedett sebesség, mert ezt még a személygépkocsiknak sem sikerül túlszárnyalni. Így marad Floresen a városnéző busz sebesség sok kanyarral.
Útközben a fákon vad méhek kaptárai, néha majmok voltak láthatók. Amikor beérünk egy városba, vagy faluba egy hagyományos kunyhó formájú tábla üdvözöl, vagy kíván jó utat. De hogy hol vagyunk éppen, arról elfelejtettek informálni. Táblákkal amúgy is ritkán találkozni, maximum a km. kövek igazítanak útba, ha véletlenül látszik rajtuk a felirat. A faluban helyi pálinka (arak) főzdék vannak, ahol egy pálma gyümölcsét párolják, s bambuszcsövön csöpögtetnek egy műanyag kannába s utána már fogyasztható is védelemül a hideg hegyi éjszaka ellen.

Bajawa. Kellemes hegyi falu, ahol találtam olcsó szállást, de cserébe egész este karácsonyi hangulatú zenéket kellett hallgatnom, mert a család keresztény volt.
Hajnalban a helyi templomban apácák kórusával színesített szertartáson vettem részt.
A térképen a falunevek hangzása olyan, mintha egy magyar szótárt ütöttem volna fel. (bene, bena, moni, wese,) A környező falvakban törzsi tradicionális szalmatetejű házakat láthatunk, mely egy része a férfi, más része női szimbólum. Bela faluban animista vallási gyökereket reprezentáló megalít sírköveket is láthatunk a falu közepén. Ettől pár méterre pedig csempézett sírok kereszttel, melynek tetején az idei kávétermést szárítják. 1 kg. Vanillia 400 $, kakaó 3.-$, szegfűszeg 4.- $
Bena nevezetű faluban, ahova 12 km-t kellett gyalogolni és egy vulkán tövében fekszik, a házak tetején fából faragott (totem) szobrocskák ékeskednek. A házak széle faragott, míg belül pár festett figura és ló. A környéken van hőforrás, illetve farmok, ahol vaníliát, kakaót termesztenek.

Ende – Flores fővárosa, ahol a piac közelében megismerkedek egy fiúval, aki segítségemet kéri az angol leckéje megírásához. Házi feladatában a miért jó és miért nem jó angolt tanulni’ vitát kellett generálnia és érvekkel alátámasztania. (A miért nem jó kérdéssel gondban voltam.) Utána a család kérésére náluk aludtam és külön szobát is kaptam. Este pedig együtt zacskóztuk vizet, melyet lefagyasztottak, hogy másnap a piacon az általuk árult halat hidegen tarthassák. Amikor a fiú nincs iskolában a piacon, segít a rokonának, így dolgozva le a tanulással járó költségeit. A tudás pénz. A pénz hatalom. Itt hosszabb belátni, hogy a tudás hatalom.
Moni -
Igyekszem elérni a hétfő reggeli piacot, hogy lássam a környékbeli asszonyok színes öltözetét, de a piacon a vándorárusok műanyag termékekkel próbálnak betörni a köztudatba. A bolt pénztárában a visszajáró aprópénz helyett cukorkát adnak.
Népies viseletük itt a hegyekben az Ikat nevű szőttes, amely fekete-barna dominanciájú, és hengert formálnak belőle testük köré. Hosszú szoknyaként használják. Esténként népi táncbemutatót tartanak a külföldieknek. Délután megismerkedtem egy helyi táncos lánnyal, aki elhívott a családjához ebédelni. Sokat panaszkodnak a helybéli férfiakra, akik sokak isznak, és nem dolgoznak. Ismerős képlet.
Egyik testvére l6 évesen esett teherbe és ezért a helyi elöljáró a férjét pénzbüntetésre ítélte, melyet természetesen ő kapott meg. Az esti táncelőadáson a mindennapi életből vesznek mozdulatsorokat. A botos táncuk pedig kísértetiesen hasonlít egy magyar verzióra, ahol a legények, az összecsapódó bambuszrudak között ugrálnak. /táncolnak/, majd megtáncoltatják a bajorokat, a flamandokat. Majd a táncosok kofákba mennek át, hogy eladják szőtteseiket.

Kalimutu - vulkáni tavak.

A hely érdekessége a három különböző színű vulkáni tó a kráterekben. A falutól 13 km-re található, ezért már hajnali háromkor elindulok. Mire feljutok már egy élelmes környékbeli termoszból kávéval kínálja az odaérkezőket. Még sötétben érek fel a kráterekhez, mely éppen kileheli az éjszakai párát. A kráterek három tengerszemet ölelnek körbe. Egy fekete, egy türkizkék, és egy kávébarnát. Ez utóbbi időnként váltja a színét, de senki nem fejtette meg a színeváltozás titkát, sőt állítólag még senki sem mérte meg a mélységét sem, viszont pár vállalkozó szellemű külföldi már beleesett a meleg tóba. Természetesen legendák is kötődnek ehhez a helyhez: az elhunytak lelkei költöznek a tavakba: fekete a tolvajoké, türkiz az öregeké, a többi megy a kávébarnába. Egyszerűen csak ücsörgök, elmélázgatok a világ csodáin.
Kellemes a séta lefelé, sok madár énekével és intenzív virágillattal. Nehéz búcsúzni a helytől, s tudni, hogy innentől már csak visszafele haladok.

Mivel vízumom hamarosan lejár, ezért indulok vissza Jáva felé. Endében egy motoros fiú angol gyakorlás címszójával mutatja körbe az unalmas, kihalt forró várost. Majd délután egy 12 órás kamionútba vágok bele. A kamion platóján vészelem át az éjszaka egy részét is. Csodálatos, hogy minden kanyarban fordul egyet a világegyetem. Pár óra után igazi galaxis hitchhiker-nek (stopposnak) érzem magam, és úgy érzem, hogy bármelyik csillagba bármikor elugorhatnék. Reggel a kamionban kelek, s meglepő módon nem Allah Akhbár ébreszt, hanem valamilyen dob és ének. Elindulok a hang irányába és a falu központjában a helyi fiatalok és öregek együtt lejtik a caci (ejtsd csacsi) táncot. A közösségi ház előtt örömből táncolnak a helyiek. A ház tetején egy fából faragott totem emlékezteti őket a múltjukra.

Compang- Rutang. faluba is elmentem, amely tradicionális házaikról volt híres az útikönyv szerint, de ehhez képest csak egy új építésű ház állt ott tradicionális kinézettel. Már csak 4 órás út áll előttem, a kikötőig. Mivel nincs forgalom, ezért busszal kellett utaznom, de egész véletlenül stoppolás közben az ottani buszokat üzemeltető tulajdonossal ismerkedtem össze. Ő panaszolta, hogy a személyi igazolványon a vallás is fel van tüntetve. Állítólag ha valaki álláspályázatot ad be és beírja, hogy keresztény, akkor már a biztonsági őrnél elakadhat a lapja. Másrészről Indonéziában ahogy a vallási meggyőződésükről, úgy a választásokról is nyíltan beszél mindenki, de Megawati azért fog veszíteni a választásokon, mert nő. EZ az egyetlen érve sok embernek ellene, pedig korábban is ő volt.
A tulaj beprotezsált az egyik járatukba. Illetve járatukra, mert a tetőn utazom, mivel itt olyan tömöttek a buszok, - lévén ritkán járnak - ezért az elkövetkező 4 órámat a busz tetején töltöttem tized magammal. Teljesen új perspektíva napfűtéssel és léghűtéssel kombinálva. Habár a menetszél nem árt, mert valaki halat rejteget fent a zsákjában, ami meglehetősen szagos.

Labuan Bajo és Komodó szigete..

Mivel turista hiány van, ezért egy csoporthoz sem tudtam csatlakozni utazási irodán keresztül, hogy elmenjek a Komodói sárkányokat megnézni. Ezért magán akcióba fogtam, melynek eredménye képen egy francia sráchoz betársultam egy hajóba. Ő Balin házasodott meg és egy web oldalon kínál programot turistáknak. Így évente több mint háromszáz vendége van. Ebből él, jól. Reggel négykor indultunk, hogy még aktívan találjuk a sziget élő világát, hisz több emberrel már korábban beszéltem, akik az ezernyi óriás hüllőből egy darabot sem látott a természetben. Két és fél óra pöfögés után jutottunk el a hajóval a nemzeti parkig, ahol már a kikötőben egy közepes méretű nőstény fogad, de ő csak lustán bámul, hiszen még hideg van.

A túrához kapunk egy helyi vadőrt, aki egy villásbottal a kezében vezet körbe a szigeten. Még így sem mehetünk 3 méternél közelebb a lizárdokhoz. (gyikokhoz). Az ördög nem alszik. A szigeten már támadott meg alvó falusi embert. A nyála olyan baktériumokat tartalmaz, hogyha megharap egy bivalyt, akkor 1-2 hét múlva már falatozhatja is a tetemét. Idejük és türelmük van. Egy-két hónapot is elvannak evés nélkül, de ha éhesek elsétálnak a patakhoz és kivárják, amíg arra szomjazik egy vadbivaly, vadló vagy vaddisznó. Így még strapálniuk sem magukat az evésért. Egyébként, ha belehevülnek, akkor akár 50 km/óra sebességgel is képesek futni. Most reggel még lassított felvételként mozognak, nyújtogatják hosszú villás nyelvüket, amely tulajdonképpen az orruk, amivel 7 km-ről is megérzik az elhullott tetemék szagát. Legrosszabb esetben fajtársaikat is megeszik. Az anya is csak addig védi tojásait, amíg ki nem kelnek, de utána a friss puha húsnak ők sem tudnak ellenállni.
Meglepő módon ezek a kb 2-3 m-es monitor lizárdok újkori teremtmények, és egy nőstényre három -négy hím jut. Ezért a párzási időszakban sok harcot lehet látni, amikor fölágaskodnak és próbálják elzavarni a vetélytársat. A tojásaik 9 hónap alatt kelnek ki. A torkát annyira ki tudja tágítani, hogy egy kecskét egybe le tud nyelni. Jó részt lyukakban élnek a kopár szigeten. A kisebbek fákon. Érdekességük, hogy látható a fülük, van szemük és pupillájuk. Hosszú farka, erős lába (gondolom fogai,) mely, mint a cápáé többsorú és újra nő.

Kétórás sétát tettünk a vadőrrel a szigeten. Korai indulásnak és a szerencsének köszönhetően a sziget összes vadjával találkozhattunk. (vadbivaly. vadló, szarvas, vaddisznó, bozótpulyka és sas. Ami ritkaság két lizárddal is, igaz egyik messze a szomszéd domboldal tetején volt.)

Az egyik dombtetőről látványos kilátás nyílik a tengerre és a környező pálmával és kaktusszal színesített tájra. (szavanna) illetve a távoli szigetekre és hegycsúcsokra.
Visszafelé még megálltunk pár szigeten búvárkodni, és visszaérkezve a városba szerveztem a másnapi továbbindulásomat Jávára.


Szumbawa szigetének fővárosában - Dompuban ragadok estére. Nincsen járműforgalom, viszont vannak fiatal srácok, akik rajtam köszörülik nyelvtudásukat. Este 10-re elfogadom az egyik fiú meghívását, és a családjánál alszom legnagyobb örömére. Helyi önkormányzati vezető képei a naptáron. A családja nagyon büszke volt, hogy a fiú bizonyíthatta nyelvtudását előttük.
Reggel kivitt a motorjával a város széléig, ahonnan teherautóval folytattam utamat Jáva felé. A kocsi le is robban 20 km után (kardántengely). Majd egy másik teherautóval folytattam a zötykölődést és a sofőr legnagyobb megrökönyödésére rögtön felismertem az általa hallgatott indonéz énekest. (Ivan Fals). Majd defekt.
Lombok szigetén folyamatos rendőrségi razziák voltak, bombákat keresnek, mert a héten bomba robbant az Ausztrál követség előtt. Az én útlevelem is most van az Ausztrál követségen. Mikor máskor?

Sain-gigi. Egy népszerű turista üdülőhely, homokos tengerparttal. Az ismerősöm eljön értem és elvisz egy zenés táncos szórakozóhelyre, ahol energikus fiatalok aktuális nemzetközi slágereket adnak elő élőben. A hely tele külföldi férfiakkal és persze helyi cicákkal. Sör, biliárd, érintések, és még ki tudja mi azután. Egyébként minden magányos nőnek és férfinek tudom ajánlani Ázsiát, biztos nem érzi magát egyedül, aki ide látogat. Depresszió gyanús embereknek is javallott, mert több mosoly kíséri napjait a látogatónak, mint otthon és több figyelmet is kapnak. Néha túl sokat.
A környéken éttermek, bárok, élő zenével, tehetséges előadókkal. Ha eltekintünk az indonéz környezettől, és attól hogy az árak itt tízszeresek, akkor itt Európában érezheti magát bárki. (de akkor miért jön ide?) Ez igaz Balira is, és a Gili szigetekre is.

Ez a drágaság akkor annyira igaz, hogy egy 20 km-es busz útért akartak annyit kérni, mint amennyiért 1300 km-t utazom vonattal Jáván. Így marad a stop.

Gili szigetek.

Egy 3 szigetből álló turista paradicsom, ahol jó hangulatú éttermek és búvárközpontok várják a tengert kedvelőket. Nekem nagy csalódás volt a hely, mert a híresztelésekkel ellentétben nem találtam szép élő korallokat, de adtam még egy esélyt a szigeteknek és befizettem egy üvegaljú hajóval szervezett túrára, hogy lássam a vízi élet gazdagságát. De csak halott korallok, a mélyben felsejlő órásteknős és pár darab óriás kagyló volt a nap látványa. Hamarosan visszakompoltam Balira, de itt már megint pénzsóvárrá váltak az emberek, s a kamionosok a rendes kompjegy ár többszöröséért akartak átvinni a kocsijukon. Miért vesztik el ennyire emberek a realitás érzéküket?
Túloldalt Balin viszont lerázhatatlan taxisok kínálták irreálisan drága szolgáltatásaikat. Szerencsére egy kedves ember vett fel, akinek a családjánál aludtam.

Denpasszarban elmentem az Ausztrál vízumomért, de a robbantások miatt a követség zárva volt és ami telefonszámot megadtak a folyamatban lévő ügyek intézésére, azok nem léteztek. A kirendelt biztonságiak sem tudtak többet. Lejár az Indonéz vízumom, nincs útlevelem. Mitévő legyek? Pár óra múlva szerencsére az egyik hivatalnok megjelent és egy szomszéd városban egy az általa sem ismert szállodába kellett megkeresnem valakit, aki ugyan nem létezett, de az útlevelek valahol ott vannak, mert oda menekítették ki. Elmentem a szomszéd városig a hotelhoz, ahol a portás nem ismerte a kontaktszemélyt, de mivel a hivatalnok azt az utasitást adta, hogy üljek le és várjak, valaki majd csak megjelenik, így tettem. Nemsokára megjelent egy balinéz férfi, aki beazonosított, majd telefonált valakinek, hogy hozza el az útlevelemet. Így került vissza hozzám az útlevél. Visummal.

Solo-ig egy nap alatt eljutottam, ahol 1-2 nap feltöltődés várt rám. Este elmentem egy népzeneinek hirdetett fesztiválra, melyből hangos metáll lett árubemutatóval egybe kötve. Egy ott dolgozó hostess átvitt egy másik rendezvényre, ahol Jazz volt meghirdetve, de már nem is csodálkoztam, hogy helyette kortárs tánc előadás volt. Éjjel Mártival elmentünk egy helyi házhoz, ahol idős zenészek havonta együtt öröm zenélnek 4-5 órát. A hangos balinéz gamelán zenéhez képest ez egy számomra is könnyen befogadható és élvezhető előadás volt. Közben tea, sütemények kínálása, beszélgetés és két albínó zenész.

Másnap elmentünk egy 30 km-re a hegyekben lévő hindu templomokhoz, melynek érdekessége, hogy semmilyen hindu templom formát nem mutat, annál inkább egy zikkurátra emlékeztet és az isteneik is inkább tollas istenek, indiai arccal. Furcsa hely. Misztikus.

Du. próbáltam elérni egy karikatúra kiállítást, de mire odaértem már nyoma sem volt

Egy fél napra megálltam Yogjakartában vásárolni ajándékokat, mert ez egy élő, izgalmas város zenével és kelmével. Ráadásul ma volt az elnök választás, izgatottság. Az emberek ujjai feketék ugyanis itt úgy veszik elejét a választási csalásoknak, hogy tintába mártják a már leszavazott delikvensek ujját így ő már máshol kitűnne.

Innentől már szaporodnak a problémák, visszatérek az álomból.
Az esti vonattal (economic class) visszautaztam 12 óra alatt Jakartába. Az egyetlen hely Indonéziában, ahol diafilmet tudnak előhívni. Furcsa, de igaz.
A repülőtéren ér még egy meglepetés, nevezetesen az időpont változtatási díjon kívül még szervizdíjat is (10 $-t) felszámítottak a légitársaság alkalmazottai. Nem fair.
Illetve a reptéren az állam kasszájába is kell 10 $-nyi kilépési díjat fizetni. Szokatlan.
Ezen felül még a határőr problémázott, hogy mivel 4 hónapig voltam Indonézia területén, ezért kellett volna hoznom egy igazolást a rendőrségről, hogy nem dolgoztam. Röhej.


Szingapurban leszálltunk egy órára, szigorú átvizsgálások után a tranzitban lehetett vásárolni és Internetezni ingyen. Innen már csak 12 órányira volt Amsterdam, ahol már a piszoárban egy légyre kell pisilni. Őrület. 8 óra várakozás után tudtam Budapest felé venni az irányt.

Üdv mindenkinek

Gabor Csonka

 

Egy kis hozzátoldás Jáva kultúrájából, mert én ott csak a felszínt és a bürokratikus packázásokat éltem meg. Pedig több és mélyebb, amit csak az tud igazán ki kint él. Ösztöndíjjal tanul kint egy nagyon kedves ismerősöm, s biztos vagyok szívesen osztja meg élményeit azzal aki ír neki. Ő teszi ezt elképesztő érzékenységgel, cizellált átéléssel, hogy élményei már megelevenednek a sorokban.

Árnyjáték - Wayang
Feher. Mit is tud kezdeni egy feher ember a wayang eloadason? Hallgatni a zenet, bamulni a csodalatos babokat, amulni a hihetetlen cizellaltsagukon, aprolekossagukon, dekorativitasukon, figyelni, ahogy a szel fujja az arany-muanyag oriasflitterket a fuggony rojtjain, figyelni a zenekart, ahogy eppen rutinnal, avagy eppen atelessel jatszanak, ahogy folyamatosan szivjak a kreteket, s figyelni az eloadas atmoszferajat, es azt, ahogy a kozonseg szorakozik, fel-felkacag.
A feher, aki nem beszel javaiul, nem sokat ert a tortenetbol. Esetleg kideritheti, hogy eppen melyik szereplo van porondon, ki kivel beszelget, es nagyjabol mirol van szo, de az igazi lenyeg, az esszencia, hogy mit es hogyan mondanak az egyes figurak, amin a kozonseg annyira jol mulat… nos az nem jut el. Baratkozok a gondolattal, hogy nekiallok a javainak is, de kicsit sziszifuszinak tunik a dolog a nyelv bonyolultsaga es retegzodese miatt.
Kis kiterokent nehany szot errol az osszetettsegrol: van egy osi nyelv, a jawa kuno vagy kavi, amit a hetkoznapi halando nem ert. Regi irodalmi szovegekeben, versekben, enekekben, tobbek kozott a wayangban is hasznaljak, de tenyleg csak igen kevesen ertik.
A hasznalt nyelv harom szintu. Van egy magas javai, a kromo, egy kozepszint, mondjuk hetkoznapi, a kromo madya, illetve a ngoko, ami a legigenytelenebb illetve leginformalisabb valtozat. A javai etikettben nagyon szigoruan megvannak a szabalyok, hogy kivel, mikor melyik nyelvet kell hasznalni. Peldaul a Kratonban, elit korokben a kromot hasznaljak, de egy diaknak is igy kell a tanarjahoz szolni, a tanar viszont valaszolhat a kozepszinten. Altalaban az idosebb embereket kromoval kell megszolitani. Baratok, munkatarsak kozt, egyenlo szinten mehet a kromo madya, es nagyon kozeli baratoknal, vagy igenytelen beszedben a ngoko. Az egeszben az a gaz, legalabbis egy kulfoldi, eppen javai nyelvet tanulni szandekozo szemeben, hogy mind a harom nyelvben szinte teljesen mas a szokeszlet. A sturktura, najo, bizonyos szavak is persze megegyeznek, megis, szinte harom nyelvet kell (ene) megtanulni. (Ugyhogy lehet, hogy megiscsak a spanyolnal maradok).

Jol szorakozom, es elvezettel bameszkodok, megha csak kivulallo is vagyok es megfigyelo. A javaiak viszont teljesen jelen vannak, reszt vesznek az esemenyben. Tulajdonkeppen a javai eletben ez az egyik Nagy Esemeny: a wayang. Ugy tunik, egesz multifunkci szerepe van. Egyreszt kulturalis esemeny, zene, szinhaz, masreszt a Mahabharata es a Ramajana tortenetekbol kifolyolag van nemi vallasi-erkolcsi nevelo szandeka is, aztan meg nem utolso sorban a mindennapi elet dolgainak kibeszelesere, kifigurazasara is szolgal – vagyis kabare. Van nehany bohocfigura, vicces, torz lenyek, akik bohockodnak, elviccelodnek az eppen aktualis esemenyeken. Nagy orom reszt venni egy teljesen autentikus falusi eloadason, mert igy erzekelhetem, hogy mikent is mukodik az egesz az eletben. S meg kell, hogy mondjam, teljesen elo a dolog. A nyitozene es a nyitotortenet szereploinek felvonultatasa utan rogton megjelenik a ket noi bohoc-figura, Limbuk es Cangik, egy nagyon dagi es egy nagyon sovany. Nohat, elkezdenek beszelgetni, pletykalkodni. A dagi mindig fejbekolintja a sovanyt. (ilyenkor a kendhang is ut egyet). Remek jokat kacagnak az emberek. Egy ora mulva aztan ismet visszajon Arjuna, Bhima, meg ki tudja kicsoda, van harcijelenet (ezt nem nehez kodolni), repkednek az eletfak… viccelodes folyamatosan… gyonyorkodom a babokban, es minden megnezheton legeltetem a szemem, amig vegleg be nem bandzsitok az almossagtol… ejfelkor feladom, es elvonulok az autoba aludni. Hajnalban pisilesi szandekkal visszakuszok a helyszinre, sejtem, hogy mar nagyon hajnal lehet, mert az egyuttesen, dalangon, es nehany kitarto bacsikan, nameg persze a hazigazdakon kivulmar senki sincsen ott. Pont elcsipem az utolso jelenetet az utolso gonggal. Jo volt az idozites. Fel harom van.
Sikerul megusznom, hogy megreggeliztessenek, de biztos ami biztos, kis dobozkaban csomagolnak reggelit, sutemenyt, tojast meg rozsaszin kokuszlabdakat. Ez a kis kajasdoboz amolyan indonez szokas.

De talan nem artana egy kis osszefoglalot irni a wayangrol, hogy mindenki kepben legyen.
A wayang egy osszetett eloadoi mufaj, sokfele valtozattal. A ket nagy indiai eposz, a Mahabharata es a Ramajana torteneteit dolgozzak fel (persze mindezt javai kontosbe oltoztetve), nemi aktualpolitikai es helyi esemenyekkel tarkitva. Eloadhatjak tancban, szinpadon (wayang orang), arnyjatekkent – wayang kulit, es fabol keszult babokkal jatszva: wayang golek. Mindezt termeszetesen gamelan zene kiseri.
A klateni eloadas wayang kulit volt, Kozep Javan ez a hagyomanyosan elterjedt. Borbol keszitik el a figurakat, minden egyes szereplonek megvan a pontos ikonografiaja, szabalyrendszere, es persze mindennek megvan a maga szimbolikaja. A bort nagyon finoman, aprolekosan a vonalak menten kimetszik, majd kifestik. A babok mindket oldalon festettek.
A szinpad ugy nez ki, hogy van egy nagy, szeles, kifeszitett vaszon, elotte egy lefektetett banantorzs, ebbe vannak beszurva a babok, job oldalon a jok, bal oldalon a gonoszok, nagyjabol nagysagi es gonoszsagi sorrendben a szelek fele novekedve. A jok oldalan is azert a szelek fele bedurvulnak a vonasok. Egy lampa vilagitja meg a vasznat, es a vaszon elott ul a dalang, hattal a kozonsegnek, o az, aki baboz. A dalang hata mogott es a kozonseg kozott helyezkedik el a gamelanzenekar. Az egeszben az a klassz, hogy az eloadas ket oldalrol nezheto. A vaszon tuloldalan arnyjatekkent lehet latni a figurakat, a dalang oldalarol pedig magat a babmestert es a zenekart.
Egy fontos kellek a Gunungan, vagy eletfa, nagyjabol haromszoglet alaku, teljesen finoman attort es festett bor, melyen mindenfele abrazolas lathato. Ez a gunungan all a szinpad kozepen, ez jelzi az eloadas kezdetet, veget, s a kulonbozo epizodokat, szinhelyvaltasokat is.
A dalang. O a kulcsfigura. Tudasa sokretu, ismernie kell a torteneteket, bizonyos enekeket, verseket a regi kavi nyelven recital, amit rajta kivul senkisem ert, aztan meg mozgatja a babokat, es persze ismeri a zenet. Fizikailag is igen megterhelo feladat, mert egy eloadas alatlaban 8-9 ora korul kezdodik, es hajnali 3-4 ig tart. Es persze nem art nemi humor, es a maximalisan jol informaltsag. Sok dalang maga kesziti a babokat is. Tulajdonkeppen kisse papi szerepet is betolt a dalang. Altalaban aparol fiura szall a tudomany, de az iskolaban is lehet tanulni.

A wayangrol egyenlore ennyit.

 

 

 

15:49 | vandorboy2

AUSTRALIA prolog:

Indulas elotti nap egy kicsit beleborzongtam azon felismmeres alatt, hogy utazom: a fold tuloldalara!
Felfoghatatlan, hogy 24 ora alatt a globusz tuloldalan talalom magamat, kulturakat, foldrajzi egysegeket, foldreszeket, eghajlatokat,evszakokat, sot evtizedeket szelve at. Belegondoltam, hogy amott fejjel lefele vannak a dolgok hozzank kepest, s az orveny is masfele forog.
Ez a felismeres annal is sokkolobb volt, mint amikor az ember Azsiaba keszul, hiszen Australia haromszor olyan messze van a terkepen mint India.
Meg csak az ebedet hozzak ki a fedelzeten, amikor mar Bukarestet elhagytuk, s a fekete tengeri Jalta felett huzunk el, amikor a borokat kezdik kinalni. Nekunk egy ebed, az alattunk levo vilagban pedig egy teljesen mas civilizacio.
Hatasa alatt vagyok az elmenynek olyannyira, hogy nem az ulesbe epitett tv-n felkinalt 10 csatorna kozul nezem valamelyiket, hanem a repulo allasat megjelenito kepre kapcsolok, mely mar olyan egzotikus helyeket jelol mint Kisinyov,Suhumi - felderengve altalanos iskolas orosz ora elmenyeim, majd Dnepropetrovszk, Larnaca, Jerevan. S mar csak 8000 km. s 9h. innen Singapore, ahol leszallunk majd tankolni.

Izgalmas volt a reggelem is, ahol az almos Ferihegyi repteren par utas lezenget, majd egy buszra szalltunk, mely kivitt a hideg prerire egy pici legcsavaros repulohoz, ahol fellepcsoztunk a metszo hidegben - ahogy ez tortent a 80-as evekben. Idoutazas. (Huu,mar Krasznodar)
Tettunk egy kort BP felett - ezeket elvezem a legjobban, mert a varos minden reszletet lathatom innen fentrol, igaz csak par percre, majd a Pilis lankai fele vettuk az utunkat, melyet a reggeli para ult meg.

Becs is inkabb egy videki repternek hat, kv-zgato emberek. (10.000 meteren vagyunk, s kint -65 C)
Az ablak melle kerem a jegyet, legyen hova lehajtanom a fejem a 20 oras repules(20.000km!!) alatt. A gep hatalmas, szarnya orias, mikozben mogule hasonlo gigantok fordulnak ki. A turbinajukban elferne egy pesti garzon szobaja. Pillanatok alatt a felhok fole emelkedunk, s bamulok a szikrazo nap fenyenel.

Szoval ebednel Krasznodart es Batumit hagytuk el, , s mire az extra desszertet fogyasztom, mar Tbiliszi is a multe.
S mar kezd is sotetedni a horizont, s megjelennek az elso csillagok. Addig mig e sorokat leirtam. Dobbenetes tudatallapot. Trip. Drog nelkuli utazas. Kombinalva a tobb napig nem alvas allapotaval. Eletem legrovidebb napja ez a mai. A fold is forog, a gep is halad. (Ha egy iranyba koroznenk a repulovel, akkor hamar megoregednenk? Ha pedig ellenkezoleg, akkor nem oregednenk? :) Egyebkent ahogy kozeledunk a fenysebesseg fele, ugy lassul az ido. Amikor elerjuk, megall?) Ismet beleborzongtam, hogy a fold felszinen micsoda orult sebesseggel forgunk a naprendszerhez kepest, a kozmoszrol pedig nem is beszelve. Kozben marad a gep zugasa es a kosza gondolataim.
Boldog vagyok, hogy ujra utazom.
Most szallunk el a kaukazus felett, havas hegycsucsok sokasaga nyujtja nyakat az orokkevalosag fele, kozte nagy folyo kanyarog, lent Csecsen szakadarok harcolnak fuggetlensegukert, de mi par perc alatt atlepunk csoppnyi orszaguk es problemajuk felett mit sem tudatositva egy haboruban allo orszag nyomorabol. ( S mar csak 7.5 ora Singaporig.)
Zugnak a turbinak, ujbol megszelidult a taj, Baku fole erkeztunk, s fiatalkori emlekeim jonnek elo az orult taxisoforrol, aki hangkurtjeben bizva a sikatorokon atszaguldott, Arifekkal eltoltott kellemes het, a kommunista vidam park, a Basnya Novodevicsi stb. A kocsma helyett teazoban toltott delutanok a helyiekkel, akik eltek az iszlamot, elviseltek a szocialista rendszer minden hatranyat, de ok megis ok maradtak: mosolygos, udvarias, vendegszereto nep. Tudom, hogy a kaukazusba meg vissza kell mennem.
Ezalatt mar Azerbaidzsan is a multe, s a kaszppi tengeren mar sotetben szaguldunk keresztul, s csak 6800 km. van a leszallasig.

Eleg sok magyar van a gepen, legtobbjuk csaladlatogatni volt MO.-on, Europaban, mely mar szinten a multe, mert Azsia partjaihoz ertunk, az irani sah foldjehez. Hogy mi lesz ott? A fiatalsag reformokat akar, de a hatalom meg a konzervativ papsag kezeben van. Belul forrong az orszag, de mi mit sem erzunk hevuletukbol. De tudom, hogy a Perzsa egy nagy multu mves nep, aki ott jart csak a legjobbakat meselte roluk. Egy nep, mely helyet kerne mikozottunk, mikozben ok az emberseg helyen vannak.
De kozben felbukkant a terkepen Buhara, teljesen beleszedulok, hogy gyorsabban forog a fold, mint a tollam. S Delhi-ig mar megtettuk az ut ketharmadat. Tan ott kellene kiszallnom? A szarnyon levo jelzo fenyt esthajnal csillagnak velem, lent pedig fenykupacok sejtetik millios varosokat.

Ules szomszedaim egy hatvan eves par, akik a 60-as evekben 3 evig utaztak a vilagban! Nekik nosztalgia, nekem a pillanat valosaga. Meg mielott felebrednek, lefekszem, mert valami sivatag felett lehetunk, se feny, se varosok.. de most felbukkant Buhara es Kabul, az atnezeti terkepen pedig Kuala Lumpure. - 53C, meg 7 ora. Egy egy falu csillogo fenye mosodik egybe az eg csillagaival.A falu jobban harmonizal az egiekkel.
Vajon mi tortenik ott lent Afganisztanban? Letezik-e Oszama Bin, avagy csak egy show az egesz, ahogy a Fahrenheit 451-ben a fohos uldozese, s mas kivegzese?
Indiat ataludtam, de az Andaman Szigetek felett automatikusan felebredtem, visszaemlekeztem a foldi paradicsomban eltoltott egy honapomra, ahol a vadaszo gyujtogeto torzsek laknak. (Igaz India mar szoritja oket vissza osi teruletukrol.) Frissen pattan ki elmenyeim kozul az erdoben talalkozasom a sosvizi krokodillal, illetve amikor egy szuk dzsungel osvenyen egy Elefant csortet velem szembe. Ki-e az elsobbseg? Van-e? Meghatral-e valaki? Ahany helyzet, annyi valasz, de jo szerencsemnek koszonhetoen meg mindig elek, s uton vagyok.
Boldog vagyok. Kicsit a konnyemmel birkozom, s ha a biteket meg tudnam aztatni, akkor elmosodnanak a szavak, ahogy a szemem is par pillanatra elhomalyosul. Ujra uton vagyok. Most nagyon ugy erzem, hogy mennem kell, hontalan-helytelen voltam annak ellenere, hogy ismeroseimtol, barataimtol sok szeretetet es elfogadast, biztatast es megerositest kaptam.

Legutobbi levelemben MO-rol irva ennek keves helyet szenteltem, de tan mert ez a normalis allapot. Barki aki irt nekem, eljott vetitesre, beszelgetesre, aki segitett nekem, azokat titkon szivemmel megoleltem, megha nem is tudtam tan sok idot eltolteni veluk, velem, egyutt, es eleg figyelmet szentelni nekik. De tudom, hogy neha nem az ido adja meg egy kapcsolat minoseget.
Maga a tudat, hogy vannak korottem erdeklodo, segitokesz emberek mar erot ad nekem. S hogy en tudok-e viszont erot, biztatast, egyfajta orientaciot adni masok eletenek - azt nem tudom. Tan megirjatok.
Mindenki maga rendelkezik eleterol, es annak mins=osegerol. Nekem elemi szuksegem volt arra, hogy elinduljak, meg ha sok dolgomat felbehagytam is.(cikkek, konyv, fotok, utazasi irodak, weboldal, blog, hivatalos es magan ugyek. A vadon szava hiv :) .

Malayzia fole erve egy zivatarfelho fole szallunk 11.500m. : a szemunk elott a labunk alatt indulnak a villamok. Arra a norvegiai elmenyemre asszocialtam rogton, amikor egy 2000 meteres hegygerincre masztam fel s onnan gyonyorkodtem a szemem elott elotuno hegyekben es a labam alatt megindulo gleccserekben. Jokai nem vagyok, de nekem ez nem leirhato elmeny. Katarzis.
Ujra Singapore-ban vagyunk, hajnali almossag itt is, a dzsessz zenekar sem jatszik, a net sem mukodik, kint meleg bent moderalt.

Felszallunk, s par ora alatt atrepultunk Indoneziat, s elertuk Australia partjait. A Gibson sivatag felett jutott valakinek eszebe, hogy szivinfarktusa legyen vagy mi, igy eles kanyart veve Melbourne helyett NY. AU-ban, Perth-ben szallunk le, mely nem hat tobbnek mint egy falu. Ezzel a kis kiterovel 4 oraval tovabb repultunk, de en elveztem, nekem terkep e taj.. a jo ertelemben. Gondolom a fedelzetre bezsufolt tobbi 500 ember kevesbe, mert nincs ideje. Nekem annal tobb, mert az utazassal az idotlensegbe leptem. (a termtes pillanata, a lenni orokkevalosaga, etc.)
A part kozelebe oriasi farmok, viztarozok tobb szaz km-en keresztul, majd voros szinu sivatag felett haladunk, a hegyeket koszoruer szeruen korbeolelo folyok, s a nagy semmi utana.. 3 ora alatt lehet atszelni australiat, mint Londontol Moszkvaig.. Egy orszag, egy kontinens.



Melbourne repter
Kiszallas utan a folyoson tablak figyelmeztetnek, hogy semmilyen elelmiszert nem megengedett bevinni. Egy disszidens hazaspar tanacsat kovetve jobb bevallani es megmutatni (majd kidobjak), mint rizikozni a birsagot.
Az akadalyverseny elso fele az utlevelvizsgalat. Minden hivatalnok mogott all egy szuros szemu bevandorlasi tiszt, nos engem rogton kiemelnek a tobbiek kozul, s rogtonzott kihallgatasra visznek. Tobb riziko faktorral is birok: magyar, egyiranyu jeggyel, fiatal, ferfi, egyedulallo stb. Zudulnak a kerdesek, de nem ijedtem meg az egyenruhatol, lattam mar sokfelet, s ugy tunik, hogy en felkeszultebb voltam mint o. Egyebkent furcs alllatfaj a kihallgatoke, mert pillanatok alatt at tudnak menni allatta. Amit az egyedfejlodes evmilliok alatt produkal, ok kepesek pillanatok alatt athidalni.

A masik akadaly a vamvizsgalat: minden csomagot kifele is atvilagitanak, s persze rogton kiszurtak az ajandekba hozott Pick szalamit, mint klasszikus magyar ajandek, leven a paprika orlemenyeket kivontak MO-on a forgalombol. Rohej, hogy a hiressegunket mi magunk hamisitjuk, regebben olommal, ma pedig Del Amerikai akarmivel. 200$-ra aakartak buntetni, de vegul elsimitottuk az ugyet, s a mak bejohetett minden tovabbi nelkul. A vicc, hogy elvileg cipo is tilto listan van (hatha fertozest hozunk be vele.)
Szoval megerkeztem Australia nem legnagyobb oromere, hat reszkessenek...

Gabor

2004.11.10

 

 

 

 

Melbourne 1

A reterrol busszal lehet bejutni a varosba kemeny 13$-ert, mely irrealis a helyi arak mellett. A vegallomason vartak ismeroseim, egy kozepkoru malayziai zenesz (max) es anglia felesege - aki a melbourni egyetem igazgatoja volt mostanaig. Az ismerettsegunk gyokere 1992-re nyulik vissza, amikor Angliaban stoppoltam, s megismerkedtem George-al. Ra 13 evre a fold masik oldalan a testverevel is.
Szerencsere kozel laknak a belvaroshoz, igy bicoval tudok bejutni, habar a kotelezo bukosisakot elbliccelem.
A belvaros szines, joreszt Azsiai bevandorlok, s allitolag mar tobb a telefonkonyvben a Ngyen, mint a Brown.
Melbourne egy nagy falu a maga 3 millio lakosaval, friss virag illattal, madarfuttyel, joresz szazadfordulos csaladi hazban lakva, igy foglalva el AU legtermekenyebb szegletet.
Persze e 'videki' idill mogott a city felhokarcoloi magasodnak, de mindenhol sok park, zold, kis forgalom. Sok net hely, lebeszelheto tel. kartyak, s USA- EU mar 3-5 ft-ert hivhato. Ha matav lennek, elszegyelnem magamat.
De a legmeglepobb, hogy majd minden aru: kinai.

A konyvtar-ban ingyenes a net, de 'szigoruan' kutatasi celokra, ami annyit tesz itt, hogy az emberek jatszanak es chat-elnek. Az olvaso teremben gorog es kinai ujsagok, aa cd-k kozott kulon vietnami szekcio. Az angol mellett kinai felirat is dukal, a wc-ben pedig ovszer automata es tucserelo doboz. ja es persze rokkantaknak sem akadaly bejutni. S mindez egy kis helyi konyvtarban.

Egyik este meglatogattam egy masik ismerosomet is, aki egy hatalmas viktorianus hazban lakik, tukrok, kandallok, antik butorok es konyvek, s a falon a csaladfa. Keritesuk van, de a kaput es a hazat nem zarjak.



Ugy erzem magam a varosban, mint egy 'english man in New York', s mindig visszater a dallama.
Kattognak a gyalogatkelok, rap-elnek az utcai szobrok mellett, vegyes a lakossag. Egy Jamaikai raszta sakkozik a kozonseggel snell-eket, s kozben rak-ra gyujt, hogy apjat meglatogathassa a korhazban.
November kozepe sincs, de mar diszitik a karacsonyfat a kozpontban, sex expora sieto vonzo lanyok, extrem fiuk suhannak el elottem, amint ucsorgok az utcan. A lanyok kulonos (izleshiany van) ruhakban mozognak, szelsoseges, ahogy a genallomanyuk is. Max pedig rasszizmusrol irja a szakdolgozatat.
Elkeszultek a karacsonyfaval, az utcasarkon dobolnak, mikulas sapkat arulnak a sarkon, a city cirkle tram csonget egy picit. Ideje felebredni.
S kozben mar meg is teritenek. Nyelveken fogok beszelni - mondjak. De mar beszelek - mondom. De nem ugy - tudom meg -, hanem ahanyszor elolvasom a bibliat annyiszor uj nyelven szolok majd, - melyet csak isten ert. Pedig ahanyszor elolvasom - mindig ujabb dolgokat ertek meg - mit senki sem ert. Meg. Tan Isten... -tudja
Kozben feltamadt a szello, elesett kisgyerek, sieto embereknek fulen a keze. Tan hallgatjak az oromhirt? - s tovabb sietnek.
En csak ulok, s nezem, ahogy a rendor megjeloli kretaval a tilosban parkolokat, odebb a hulladek szelektiven gyulik. Azert a kulvarosba tobb jut.
A piacon is vannak bevasarlo kocsit tolo nyugdijasok, neha megemelik a kuka tetejet..szelektiven. Van aki a fuvon piheni ki a hideg ejszakat. Sorstalansag az eden-ben.

Pentek du. kezdodik a het,a megerdemelt pihenes. Rohannak szorakozni, vagy a termeszetbe. Kozben city tours, ejszakazoknak a night rider- csak 7$-ert, orankent.
Kapas van - szol a kuka - majd csorren gyomraban a soros uveg. Parok. Varok. Feljajgat.. eleg volt mara, ideje megetetni.
Dobozban viragok, utcan forgalom, a madar is probal szohoz jutni. De ot nem hallgatja senki. Talan Isten, ha nyelveket beszel. De Isten belul van. Hallgatja onmagat? Akkor ertik... s erti magat. Magatol ertetodik. Tehat magaban beszel.
Egy 1959-es Chevrolet kigyozik el. Mar ma is eskuvo. Mire eskusznek? (Kuszkodnek, uszkodnek- a kodnek) Mire? Egyszer ugyis elmulik. S jonnek ujak, fiatalok, artatlanok. Ha pechuk van ered a bunuk. Ki mossa le? Aki nyelveket beszel? Majd ha nyelveken beszelnek!
Hisz gugyog! A mamaja erti.. meg o maga. Jol megertik egymast. Egy nyelvet beszelnek. Gagyog. S ragyog.. hahagyod. S gondolatom tovabb szall.

A villamosrol leszall egy chile-i (no nem Ulrich), de az is lehet, no meg kinai, etiop, ausztral. De hat ki nem az?? Itt mindenki csak vendeg. Varatlan. Nem vart. A maradek maradt.. a sivatag kozepen, meg a souvenir boltban a festett bumerang. Kegyelem..kenyer. Ok a maradek. ki az ausztral?

Ujra csorren az uveg. Majd vissza forgatjak. S ujra megisszuk a levet. Allitolag a sivatagban nincs viz. Mar elhasznaltak. No nem a maradek. A varatlan,.. a vendeg.
Szomjuhozom. Viz.. a barban sem adnak. Orok dilemma.Felnek hogy megmergeznek? dehat visszaforgattak? Nem? Vagy csak forgattak aa szavakat, s mi isszuk meg a levet. Csak en nem? De en is, mert uzlet az uzlet, 3$ a kis uveg. Nem. Nem probalom erteni.Itt csak vendeg vagyok en is. Nem vart.

A lampak is felebredtek, a nap meg utolsot kacsint, s megcsillan a templom tornyan. A libabor is megjelent. Meg egy kacsa..mit egy kinai lany eppen kivesz ajandek dobozabol. O megijedt, en csak fazom. Sotetedik. De nem esik. Csak szol a dob es en messzire utazom.
Forog a szel. A hirek keringenek a levegoben... reggeli nyomat. Mar nyomat se lelni. Marad a lelki elet

Igen hatarozottan tobb az azsiai. Egy indiai mamaja tanulja a digit kamerat – szariban.
Amott egy fekete ember magyaraz. Ertelme van, hangja nincs. Kivetito. Fem kocka es modern. Mogotte csucsos es anglikan. Federation sq. Ujra harang hang. Pentek esti laz. Mogottem az Eiffel torony. This corrosion. Ezt hallom a barzene utemere. Mellete az epulet kiado. Berbe veheto. A templom! Telt hazas rendezvenyre. A harmadig pedig zarva. Tatarozzak. Se ki, de bent sincs senki. A betertek kitertek? Dehat az utcan az iment….


Gabor

 

 

 

 

 

Australia tomoren:

AU AZ A HELY, AHOL
- az orveny ellenkezoleg forog
- a lampat lefele kapcsoljak fel, s a jobb oldalon nyitjak meg a meleg vizet,
- ahol az auto jobbkormanyos, de az elsobbseget megis jobbrol adjak meg
- a gazpedal jobboldalt van, az index pedig ossze vissza tipusonkent.
- a kerekpar hatso fekje ellenkezoleg (balkezre) van

- ahol minden kisvarosra nagyon sok felekezet es templom jut
- ahol a tej 98.5% zsirmentes es nem 1.5% zsirtartalmu
- a szojan a feliras igy szol: nem genetikailag modositott termek. (tehat a genmodositottat nem kell jelolni?)
- a konzerven is jelzik, hogy AU-ban termesztett es AU kezen levo ceg termeke.
- ahol a tojastarto egy tucat tojasnak ad otthont, s gyakran inc es merfold az egyseg
- ahol minden elore elkeszitett, s az emberek gasztronomia kulturaja minimalis
- nem kv-znak, s nincs kv daralojuk
- opening hour helyett trading hour van kiirva
- s minden termek KINAI!!
- penzvisszafizetesi garancia van, ha nem izlik az aru
- es a penztarnal mindig megkerdezik hogy vagyok

- ahol csak 3 eve vezettek csak be az AFA-t
- s a benzin is csak 140 ft, es a gazolaj dragabb mint a benzin.
- a lakossag jelentos resze lakokocsikban el
- rengetega kivenhedt jargany az utakon
- ahol hir, ha valaki 190-el hajtott es a birosag elvette a jogsijat
- s ahol nem bicycle a kerekpar hanem pushbike

- ha a nemzeti unnep hetvegere esik, akkor azt hetfon megkapjak a dolgozok
- ahol negy gyerek eseten tobbet keresnek munkanelkulikent, mintha dolgoznanak
- BBQ nemzet, ahol mindenki es mindig BBq-zik
- kornyezetbaratnak tuntetik fel magukat, de kozben a vilag egyik legnagyobb szennyezoje es erdoirtoja
- ahol minden agyonszabalyozott, s a parkban is tablak jelzik, az osvemy melyik oldalan setaljunk
- ahol mindenki laza es kozvetlen, de segiteni mar nehezen megy
- ahol fogalmuk sincs mennyiert mobiloznak, sem arrol, hogy Mo. merre is van
- ahol mindenuk a sport, s foleg a krikett. Mindenki hallgatja nezi a kozvetitest
- ahol igen kevesen tettek ki labukat az orszagbol, sot videken a megyebol sem kijebb
- ahol az egesz orszagot legyek lepik el, s benne minden embert, de az utazasi irodak ezt nem hirdetik

es sok egyeb.

Szoval ha tobbre vagytok kivancsiak, akkor a terjedelmet is keretik elolvasni.


Folytatasa a kosza estemnek

Victoria University a palyaudvar moge ekelodve szorong a tornyok kozott. A diakok is?
Az Eiffel torony nem templom. Ma art galery. Benne a hires aborigin. Origin? Eredeti? Mar reg nem, mert kiirtottak, elraboltak - a gyerekeit. Ok nem a gyozelem egyetemen vannak. Sot a kozelben sem. Ok a vesztesek. Marad a sivatag.. ahol alkohollal, s ha az nincs hat benzinnel oblitik torkukat. A rovid elet titka.

A Federation squer-en a kivetiton D. Munch kepsorozat: magany, vaagy, szenvedely. Elozene es etel, kep es izkultura. Ez utobbiert sorban allnak. Hihetetlen.
Nicsak egy portorikoi. Arab keves, pedig vege a ramadamnak. Szurik oket. Szubjektiven. Azsiai johet, ha van eleg penze. A tobbi, ha van eleg esze. No meg mmunkahelye, partnere, lakasa, bankszamlaja, s repjegye vissza - hisz itt mindenki vendeg. Latott de ot nem szivesen. Beilleszkedni lehet - ha elveszted kulturadat, hiszen ok is elveszejtettek az elottuk eloket.
Hazafele nagy parkok, szazeves platanok. Az aranykor gyumolcse beerett. Megeszik vagy elvetik?
Sokan kocognak, de ez itt farasztoan gyalogol. Ez a celja?
Szemben Mercy hospital for women. Egy utca pedig Batman-rol elnevezve.
Szoval ez volt egy estem Melbourne utcain...


Parkok - jol rendezettek es jol agyonszabalyozottak. Meg azt is tabla jelzi, hogy az osveny melyik oldalan setaljak. De tisztak es jol tartottak. Mindenhol van BBQ automata, szoval barki sutheti elektromos platon a pecsenyejet - 1$ behelyezese utan. Csak azok a franya legyek ne lennenek. S pimaszok , ragadosak, rogton ratalalnak a testnyilasaimra. Erdekes, hogy a legyeket egy utikonyv sem emliti Australiaval kapcsolatban. Pedig mindig es mindenutt tomegekben. Meg a varosban is. S a legy idegesito, mert ideges, izgatott.


A varosban voltunk egy gorog etteremben, s itt elfogadott, hogy az emberek maguk viszik a borukat.
Vasarnap delutan meg Melbourne-ben is uresek az utcak. Persze nem a kinai negyed. Ott zajlik az elet. Azsia - elet. Szamomra szinonima. Ha valamire szuksegem van, akkor biztos, hogy azsiai boltokban megtalalom. Ilyen volt a mak. De a kovetkezo akadaly a kv- daralo volt. Az emberek itt AU-ban nemigen isznak kv-t, kv daralojuk pedig nincsen. 5oo km-t utaztam azert, hogy megdaraljak egy kilot s makostesztam legyen..
A boltok konzekvensen otig vannak nyitva, igy aki dolgozik, annak eselye sincs mashol vasarolni, mint a supermarket. Ahol volt itt keszitett magyar szalami(szeruseg), de szojat csak az azsiaiaknal kapok.
Az iskolasok egyenruhaban, ami a lanyoknal miniszoknyat jelent. Hm.

Melbourne egy nap negy evszak. Ezen belul pedig naponta 15szor is eshet az eso s kisuthet a nap. A ejszakak pedig mindig hidegek. De allandoan tavasz illat van. Es madarak. Sok es szines.
Meglepoen sok a villamos, s van egy belvarosi ingyenes is. Tudom a hatos.

Mindenhol faplantalas, ujraenergia, benzin 140 ft es a diesel dragabb! Jogsit is konnyu es olcso szerezni, a teszt utan mar vezethetsz is, ha valaki ul melletted jogsis.

A szemetet mar otthon is szelektiven gyujtik. A nenik zold bioszatyorba vasarolnak, s a piacon minden organic. A zoldseg, a gyumolcs, a tojas es a tyuk is.
terkepen: Batman str, Seymour, Ararat, Sorento, Altona,- hogy azert europat el ne hagyjak.


Melbourne museum:
Nobel dijasaik (5) joreszt az orvostudomnyban jeleskedtek, hogy az idegsejtek hogy kommunikalnak, avagy a testunk hogyan ismeri fel az idegen testeket (a virussal fertozott testeket). Avagy a penicilin kifejleszteseert.

Science work museum:
joreszt gyerekeknek izgalmas a neve ellenere; tolokocsi verseny, labda rugas, sprint, rajzfilmhez mi alkothatunk hangeffekteket, idojarasjelentest produkalhatunk.

Williemstown:
A yarra folyo torkolatanal bekes hangulatu piheno kulvaroska kavezokkal, vitorlaskikotokkel, s az obolben uszo orias kinai kontenerszallito oceanjarokkal, amint atmanovereznek a gigantikus West gate hid alatt, hatterben Melbourne felhokarcoloival.

Organ pipe national park:
vulkani krater orgonasip kinezetu kokepzodmennyel. Eloszor lattam es kostoltam eukaliptusz levelet. Kellemes illata van. A koalak eszik, mi csak testre kenjuk.




Immigration museum:
Bemutatja az 1800-as evektol a bevandorlok eletet, s azt hogyan kezdik el korlatozni a bevandorlast. Termeszetesen az aranylaz okozta konjunktura idejen nincs korlatozas, de azt kovetoen faji alapon, s most amikor ez mar ciki, finomabb modszerekkel szurik a kulfoldieket. (legyen muvelt es/vagy gazdag)
A legerdekesebb az interju szoba, ahol virtualisan reszt vehetunk a kihallgatason, s velemenyezhetem azt. Persze ebbol kiderult, milyen szubjektiv alapon dontenek. Direkt eljatszottam ketszer egy iraki bevandorlo kihalgatasat, s ugyanarra az eletre, storira elfogadtak a letelepedest ha akartam, amikor meg a nem gombot nyomtam meg, akkor elutasitottak. Mindkettore volt magyarazat. (ha valaha beteg volt, vagy bizonytalanul emlekezett 20 evvel ezelotti datumokra el is utasithattak.)
Persze szo esik mas bevandorlokrol is: madarak, patkanyok, csotanyok, nyulak, rokak stb

Seres
- a megujulo energiak faluja Melbourne-ben. Iskolasokat oktatnak esszeru energia es viz felhasznalasra es uj szemleletre. Bico-val mukodtetett tv, izzo, vizforralo, bio wc-k, organic farm, allatok es sok sok info, hogyan vegyunk reszt tudatosan a vilag fentartasaban.
Szo esik alternativ kereskedelemrol: bojkottald az etikatlan cegeket, vasarolj a kicsiktol illetve a 3. vilagbol. Invesztalj esszel, s a reszvenyeiddel ne fegyverkiserleteket finanszirozz. Nyugdijpenztarad ne olyan orszagba invesztaljon, ahol tiporjak az emberi jogokat stb.
Ne vasarolj kornyezetterhelo termekeket. Hasznalj compost toalettet. Evi 35 kg-t szekelunk, 500 litert pisilunk, s mindezt 15ezer liter ivovizzel oblitjuk! Ha tobbt akarsz tudni:
greenpower.com.au

A feher betelepulok allattartasa (s a fakitermeles haszna) miatt az erdoirtasok nagy mereteket oltottek, s 200 ev alatt az elovilag 70%-t elpusztitottak, beleertve az oserdok 75%-t , s az ossz erdok 45%-t. 1990-ig csak quinsland teruleten toobb erdot irtottak, mint az Amazonas menten!
Ennek kovetkezteben elvesztettek biodiverzitasukat a kontinensen, holott ez az orszag rendelkezett a legsokretubb elovilaggal. A fajok kihalasa folyamatban, de mar igy is az emlosok 23%, a madarak, halaknak, hulloknek stb 9%-a odaveszett. De amit mar az emberek a sajat borukon tapasztalnak az a fold kiszaradasa, a salinity, es az erozio. No meg mostanaban a klima megorulese.
Ehhez meg hozzavehetjuk, hogy USA utan AU a vilag legszennyezobb orszaga, evi 18 millio tonna haztartasi hulladekkal (1 tonna per fo/ev!!!).
A vilagoroksegi teruleteken banyak mukodnek, felszini vizek elhasznalva, s a Kyoto-i egyezmenyben elerve, hogy 8%-al novelhessek a karos gaz kibocsatasukat, mely szemelyre kivetitve mar igy is a legmagasabb a vilagon (szeneromuvek).

De persze nem minden ilyen sotet, mert hat igyekeznek tenni a kornyezetert, fakat telepitenek, allatokat vedenek, de a gazdasagi lobby meg erosebb, mint a kornyezetvedelmi. Egy utszeli tabla markansan jellemzi ezt az allapotot, amelyen figyelmeztetnek: az ut szelen jelentos vegetacio van, vigyazzanak ra. No persze hol lehetne mashol, mint az uttest es a legelo keritese kozotti szuk meteren. S engem figyelmeztetnek, aki erre a szuk mezsgyere korlatozodik, s mar szinten kihaloban levo allatfaj. Groteszk.



ABO museum (Abo -aboriginal - oslakos) -
A lehetosegekhez kepest silany muzeum, de konyvekbol hozzaolvasva mar mar kerekebb.
A kiallitas sokkolo kepet fest a bennszulottek ujkori tortenelmerol.
A britek reservatumokba telepitettek a maradekot, akik nem haltak ki az importalt betegsegek es az embervadaszatok miatt. Az angolok terra nullius-nak tekintettek Australiat es birtokba vettek. Az angol torvenyeket honositottak meg, mely a tulajdon vedelmet is magaba foglalta. Az ellentmondas az, hogy a sajat torvenyeik elleneben vettek el az oslakossag foldjeit. Rajuk nem vonatkozott sajat torvenyuk. (De nem kell angliaig menni s a multba turkalni, mert otthon is van eleg jelenkori pelda arrol ahogy a hatalom eljar az egyen elllen).
Tobb mint 100ezer (atlag minden tizediket) gyereket raboltak el szuleiktol, 80%-ban lany gyermekeket, ezzel kontrolalva a szuletes szabalyozast es biztositva a konyhai cseledeket a telepeseknek. Oket hivtak 'stollen generation'-nak. Ordogi.
Minel tobbet utazom es latok, annal inkabb szegyenlem, hogy feher ember vagyok. Del Amerika-ba mar csak lesutott szemmel fogok kozlekedni..

Abo-k eredetileg kulonbozo klanokbol hazasodtak igy kerulve el a verfertozest. A nok novereik gyerekeit sajatjukkent kezeltek, akar a ferfiak a testveruk gyerekeit. A ferfiaknak tobb feleseguk is lehetett.
Egymassal csere-kereskedtek, s igy rendszeres kapcsolatban alltak egymassal, ahol legendaikat, szokasaikat is atadhattak egymasnak. (errol majd kesobb tobbet)

De hogyan alakult a sorsuk az oslakosoknak a tovabbiakban?

1900- elejen ismertek csak el hivatalosan a szervek, hogy vannak oslakosok, s hogy lehet tulajdonuk es vallalhatnak munkat!!!
1918-ban torvenybe iktattak, hogy az Abo-ktol elvehetik gyermekeiket, ha ugy gondoljak, hogy az apa feher, s egy lelenchazban nevelik tovabb oket. (erdemes tovabbgondolni: ferfikozpontu tars. ahol az apa a fontos, no meg ha feher. Hany megeroszakolas huzodhatott meg emogott - szerintem). S ez az eljaras a 60-as evekig volt gyakorlatban!
1945 utan a kormany jogot formalt arra is, hogy meghatarozza, hol elhetnek, s kivel hazasodhatnak az abo-k. Ezutan kezdtek betelepiteni a varosokba oket, leven kellett a munkaero.
Csak 1967-ben kaphattak allampolgarsagot (bizarr!!), s egyenlo jogokat.

Statisztika:
Az abo-k 20-szoros esellyel lesznek hajlektalanok, atlag husz evvel korabban halnak, mint a tobbiek. Eluztek az osi foldjeikrol, elszakitottak oket a szent helyeiktol, s tavoli kihalt videkekre uztek oket a gyarmatositok. Ezert az sem meglepo, hogy alkoholistakka (33%) es szesz hijjan benzin (!!) fogyasztokka valnak.

A fold:
A brittek terra nullius-nak (senki foldjenek) tekintettek Australiat, s a telepesek lelkiismeret furdalas nelkul vettek el az oslakok foldjet (latszolagos szerzodessel sem bibelodve).
Az abo-k hite szerint a fold nem tartozik senkihez, hanem az egyen tartozik a foldhoz, mint minden mas is. De persze mara fordult a vilag.

1962-ben az Abo-k peticioval fordultak a kormanyhoz, hogy ismerjek el, hogy ok oslakosok itt emberemlekezet ota. Elutasitottak!!!, majd fellebbezesek utan 1971-ben kimondta a verdikt, hogy az Abo-knak nincs semmifele gazdasagi, jogi, es politikai viszonyuk e foldhoz, s Australia a senkie volt, ahogy azt 1788-ota tekintettek az angolok! (1971-et irtak ekkor!!)
Vegul 1976-ban a banyavallalatok es a kormany ellenere megis megszuletett az elso pozitiv dontes az ugyukben, messze eszakon. Igaz csak olyan foldteruletre fogadjak el az oslakosok kerelmet, ami lakatlan sivatag. ami pedig termeszetvedelmi terulet ott (pl Uluru), azt pedig formalisan adtak vissza (rogton kolcson kellett adniuk az allamnak meghatarozatlan ideig.)
Termeszetesen az ugyek elbiralasa lassan halad, mert a helyi kormanyok megvetozzak, s igy szepen kihalnak a jogos orokosok (no mert nekik kell bizonyitaniuk, hogy hozzajuk tartozott a terulet! (irracionalis az oslakosok vilagnezete szerint)
De ha megis megkapjak a teruletet, akkor mar ok allapodhatnak meg a banyavallalatokkal (vagy nem - 33%), a kitermeles felteteleirol.

1981-ben a sivatagos Del Australia is Jogot adott az abo-knak a foldjukhoz. A megye 10%-t kaphattak vissza, igaz a terulet jo resze a brit nuklearis robbantasok helyszine volt. (a hoditok mindig nagylelkuek. Akar tibetben a kinaiak - ujra engedik a zarandokokat a szent tavukhoz, miutan mar veszelyes kemiai vegyszerekkel feltoltottek..)
Szoval itt visszakaphattak foldjuket, de nem vetozhattak meg az allam altal kiadott banyaszati engedelyeket!

1991-tol Quinsland-on is eletbe lepett a fold torveny, igaz csak a teruletek 2%-ra, s csak arra, amit a kormany kijelolt, igy az Abo-k 95%-a nem is igenyelheti vissza teruleteit! S ha nemzeti park, akkor orok idokre vissza kell kolcsonzi az allamnak, ugy, hogy meg beleszolasa sem lehet a terulet tovabbi sorsat illetoen.
A Nyugati teruletek 30%-at kellett vissza adni hasonlo kolcsonfeltetelekkel, s a banyaszatrol is a miniszterium dont.

NSW-ben pedig volt amit visszaadtak a termeszetvedelmi teruletekbol, csak eppen nem elhetnek ott az oslakok.
Au legeszakibb szigete (Torres islands) ugyeben 1992-ben szuletett dontes, miszerint ez is senki foldje volt a brittek erkezese elott. (1992-t irunk!!!) Vegul 1993-ban kimondtak a fold jogat, de majd ha a banyaszati engedelyek lejartak, s utana sem lehet vetojuk a teruletfejlesztesben es a banyaszatban az oslakosoknak.

Szoval ilyen a feher ember szerzodese. Ezek is azt mutatjak, hogy a fold emberseges felhasznalasa - amig nem valik sivatagga, elhetetlenne - addig az uzletnek alavetett. Persze ez mashol is igy van, amiota az 'elvevok' megjelentek, de itt AU-ban ezt 200 evbe suritettek, ami latvanyosabb 'eredmenyt' hozott.
Nos ezek utan biztos nem engednek be tobbet AU-ba.....


Elhagyom Melbournet, s kistoppolok a varosbol. Egy idos ember vesz fel, aki 15 evvel ezelott stoppolt meg Darwin-ba. Mo.-rol arra asszocialt, hogy a 20-as evekben volt egy x.y. nevu magyar sorozatgyilkos, aki Au-ban telepedett le, majd a 2. VH-ban halt meg. Nesze neked orszag imazs.

Majd egy ora utan egy nagyon fura felmeztelen, otvenes, ures mikrobuszos ember vett fel, rakomanya egy darab bekecs es egy nagy mezesbodon volt csak. Fura. Szukszavu.
Ha valaszol valamire egyaltalan, de nem ertem a kiejtese miatt. Nem ismetel. Kerdeztem honnan valo? Magam sem tudom. Hova megy? Mindegy nekem - mondja. Van terkepe? Nem fuggok en terkeptol - valaszolta. Hany ora? Az ido nekem nem jelent semmit.
Nincs mit tenni, eloveszem az ujsagot, s olvasni kezdek. Odanez, s mondja: azt minek olvasni, inkabb ezt...- s odabok a szelvedo elott fekvo boritojat vesztett rongya olvasott konyvre.
Biblia, s nyelve lengyel. Bongeszem. Kozben megall egy hidnal a sztradan. Rest - mondja. Kiszall, s eltunik. En is kinyitom az ajtot, s a szel kifujta a kocsibol az ujsagomat. sebaj. Setalok, kozelben egy folyo. Nos oda lett. Furdott. Majd megyunk tovabb, s egy utelagazasnal megal: here you are.

Sut a nap meleg van, egy feluljaro alatt ulok a zsakomon es olvasok. kezemmel stoppolok. Azon veszem eszre magam, hogy egy lany kopogtatja a vallamat. Akarok veluk menni? Hat persze.

Glenrowen-be jutok mely arrol hires, hogy itt kaptak el Ned Kelly es bandaja-t, akik 1878-ban megolt 3 rendort es kirabolt egy bankot. A story ennyi - M0-n ezerszer tobb es jobb - de ebbol csinaltak nemzeti host es turista latvanyossagot. Persze latni semmit nem lehet, annal inkabb elkepzelni egy tabla helyen, hogy ott volt a haza, latni a vonat rampat, ahonnan bevagoniroztak a rettegett host. Tabla jelzi, hogy a rendorok hol talaltak fedezeket Ned gyilkos golyoi elol, a jelzoraketa kilovesenek a helyet is tabla jelzi, ahol Ned segitseget kert buntarsaitol... stb.
De ha valakinek nincs eleg kepzeloereje, az dragaert megnezhet egy film-show-t, mely eloadas alatt olyan hang es kepjelenetek lesznek mely sziv- es ideggyengeknek nem ajanlott.- figyelmeztet egy tabla. Ja es ha nem nezed meg a filmet, akkor olyan mintha itt sem lettel volna - irjak. Tenyleg.
Szoval legyunk buszkek Sobri Jozsi-ra, Ruzsa Sandor-ra, Tenkes kapitanyra, Matula bacsira stb.., s epitsunk nemzeti emlekhelyet nekik. A film mar elkeszult..

Glenrowen pici falu, kozelben kaktusz ultetveny, s ami a mediterranon gaz, az itt ultetvenyre erdemes es ontozik. Este megtelik a kocsma, az asszony hozza kocsival az urat. Micsoda szimbiozis! Egy masik ember kezeben rekesz sorrel vonul vissza moteljebe szorakozni. (tv, meccs)
Egy gorog csalad ajanlja fel, hogy naluk aludjak. A 60-as evekben vandoroltak ki, de a helyiek bojkottaljak a boltjukat, s meg az is elvesziti az allasat, aki naluk vasarol. Nehez idegen ajkukent boldogulni. Ezert is asszimilalodnak gyorsan az idegenek, hamar felejtven identitasukat. De nem ok.
Vallasos csalad, apai agon allitolag Nagy Sandor-ig visszavezetheto a csaladfajuk, s papi csaladkent a torok idot is identitastudattal oriztek. Misztikus latomasok es talalkozasok, szuletesi datumok, nev egyezesek bibliai tortenesekkel stb. ovezi a csalad eletet.
4 gyerekuk volt, az egyik lany 19 even keresztul bena volt es nema. Eleteben csak egyszer szolalt meg, es akkor is csak annyit mondott: most visszamegyek. S meghalt.. Eros story.
Bizony a spiritualis sivatagban mindig akad egy meg nem ertett, szamkivetett profeta. Egy ortodox szent paptol kapott olajjal most embereket gyogyit. Egy honappal kesobb osszefutottam veluk az ABC-ben egy kezfogasig, de az asszony rogton eszrevett egy problemamat szememmel, s gyogyirt javasolt.

Dolgozom egy farmon, s szombatonkent piacolunk. A kornyeken sok a puszta, ahol mar nem keresztezodeseket jelolnek a tablak, hanem kenguruveszelyt.

De azert par hosszu hetvegen korbenezek, Sydney, Great Ocean Road, Ballarat, Great Alpine Road, Philip Island.
A piacrol egyszer egy ex rally versenyzo visz el, aki most a farmjan bio tojasokat termel. Micsoda valtas.
Volt hogy segitettem stoppolni egy sracnak (fejen piros mikulas sapka, kezeben saman bot), rogton meg is allt egy kocsi nekem, beprotezsaltam oket. Ahogy odaertem, baratnoje adott ajandekba egy drotbol keszitett szines geometriai format. Stoppostol ajandekot kaptam ugy, hogy nem is beszeltem veluk.
Volt egy benjoe zenesz stoppom, akinel kitanulhattam a country es a gas zene kozotti kulonbseget, de folyton visszakapcsolt a krikettmeccsre.
Sokszor felmegyek piacolni a fonokkel Melbourne-be, s utana szabad program.

Igy ellatogattam az
allatkertbe,
mely eleg szegenyes, de van benne platypus - kacsacsoru emlos. O csak Au-ban honos, s nekem nem sikerult szabadban latnom. Hat majd itt. De ugye o nappal alszik, tehat nem lathato az allatkertben sem. De aztandu-ra elojott fesulkodni, es talalkoztam vele. Van egy Japan kertje is a parknak.

War Memorial shrine - egy impozans zikkurat Melbourne kozepen. Meg mindig faj nekik az a par halott, akiket a csatateren hagytak europaban, Azsiaban, majd a koreai es Vietnami haboruban. Meg egy nemzeti unnepuk van emlekezni a haborukra.
Erdekes mi viszi europaba az Ozzy-kat. Volt egy kamionsofor stoppom, s o csak azert ment europaba, hogy megnezze, hol halt meg az apja a haboruban. A tobbi rokona Korea es Vietnam aldozata lett.


Philip Island
Melbourne-tol kb 130 km-re fekvo 28 km2 teruletu sziget. A stopp zokkenomentes, meg ki sem szalltam a kocsibol, s mar megallt egy masik, s rogton elvitt a

Koala conservation centre
-ig, ahol a fak koronaja magassagaban vezet a fahid, s igy megpillanthatjuk a joreszt durmolo koala macit. Persze ok nem medvek, de az elso telepeseknek nem volt biologusi kepzettseguk, s ok neveztek el macinak. Eukaliptusz levelen elnek, mely leszedalja oket, no meg amugy is minimalis energiat tartalmaz, igy napi 20 orat alszanak, s az ossz aktivitasuk, hogy egyik farol atmasznak estenkent egy masikra. Az utakon tablak figyelmeztetnek, hogy estenkent koala veszely van, holott az ember a legnagyobb ellenseguk. Nagyon szelid joszagok, s a kicsinyuk a mamaba kapaszkodik.

Pingvin parade
Minden napnyugta utan a pigvinek kitotyognak a tengerbol megetetni a partkozeli feszekben varakozo kicsinyuket. Van hogy ket napig is eltunnek, mert a halaszat megritkitotta a vadaszhato peldanyok szamat. S ha nincs szerencsejuk, akkor egy ragadozo predai lesznak, s a kicsi ehenhal, mert nincs orokbe fogadas. Hangos jelenetek zajlanak, amikor a szulok felernek a feszkekhez, mert minden fioka megrohamozza az odaerkezo szuloket, aki persze csak a sajatjanak akar adni. S ez a vandorlas 2 ora hosszat is eltart. Ezek pici pingvinek, kb. 30 cm magasak, s mar csak par helyen feszkelnek, mert az ember legeloket formalt, kutyat es rokat engedet a teruletre, igy a populaciok kihaltak. Ma ez az egy oriasi turista latvanyossag, estenkent ezernyi latogatoval ! hogy 'meghitten' szemlelhessuk az allatvilag eme ritkasagait.

Pyramis sziklak - viharos tenger, nagy szel, kiallo szikla, hosszu menet vissza a sziget belsejebe, ahol joletben es biztonsagban felnott vasarnapi misere igyekvo jollakott polgarok nyugodt lelekkel hagyjak a stoppost az ut szelen, hogy mielobb gyakorolhassak kereszteny mivoltukat a templomban. 12 km seta utan aztan egy protestans konferenciara igyekvo holgy vesz fel, hogy mentse a keresztenyek renomejat, s elerjem a hajo indulasat. :)

A sziget nyugati csucskehez kozeli szigeten laknak a fokak. Beneveztem volna egy hajoutra, de a viharos tenger miatt toroltek az utat. Igy hat majd mashol maskor.


Ballarat -
Az aranylaz idejen kiviragzo varoska, belvarosi epuleteik szemrevaloak, mely valamit sejtet az aranykorrol. Igaz du. 6 utan minden kihalt.
A fo latvanyossag a Sovereign Hill skanzen falu, melyet a 19 sz-I epuletek, boltok, s korhu ruhaba oltozott eladok, performerek lepik el egesz nap. Koztuk setalva egy valos idoutazasban lehet reszunk. Moshatunk aranyat a patakban, hintoval korbe kocsikazhatunk, tekezhetunk, lemehetunk a banyaba, aranyat onthetunk, gyertyat marthatunk, vasarolhatunk, s ha megehezunk korhu etteremben ebedelhetunk. De korabeli nyomdatechnikaval nyomnak rolunk szolo plakatot, feladhatjuk levelunket korabeli postahivatalban, s elucsoroghetunk a helyi mutatvanyosok vagy zeneszek kozott. Izgalmas, hely, ahol egy egesz napot is el lehet tolteni.
Este sound and Light show vacsoraval egybekotve, melybol az aranyasok felkeleset szimulalta a show s kivaloan megtervezett csucspontja az estenek.


Great Alpine Road
Egy helyi cowboy vesz fel este, igy egy kis faluban ejszakazom. A hely egyetlen kocsmajabol ir kocsmadalok szurodnek ki. Ket fiatal ir hacukaba oltozott zenesz szorakoztatja az osszegyult 10 embert (gyerekestul), meghivatja magat egy felesre, hogy a hangja olajozottabban szoljon.

Bright - alpesi kisvaros Balatonfuredi hangulattal, sok nyugdijassal. Innen vesz fel egy srac kinek apja magyar. Igaz o mar csak par szot tud nyelvunkon. Falls Creek tol turazom a leegett erdokon keresztul, s kozben jol megazom.
Vissza fele a ranger (erdesz) vesz fel, akitol felszerelkezem informaciokkal a masnapi kirandulasomhoz. Majd a helyi meno sracok visznek tovabb, akik rogton munkat ajanlanak a most ero dohanyfoldon. Utanuk rogton egy fiatal par vesz fel. Amikor beultem a kocsijukba, mosolyogva mondjak, hogy ismernek engem. Kiver a viz :), hogy mar itt is, vegigfut az eletem.... De en nem emlekszem rajuk. Sokszor van igy. Mint kiderul az elozo heten A great Ocean roadon tukrozodeseket fotoztam, s ok voltak az egyik alanyaim. Szoval Harrietville-ig megyunk, meghivnak bungallojukba, eszunk beszelgetunk. A srac dramat tanul, a lany pedig kornyezetvedelmet. Mint kiderul a lany dolgozott a dalai lama-val, egy tibeti orvoslasrol szolo konyvet keszitettek elo. Most decemberben sunamiztak egyet Thaifold Ko pipi szigeten, ahol minden negyedik ember meghalt. Elmondasuk szerint aki az utcan volt 10.30-kor az lathatta, hogy jon a hullam, s elszaladhatott elole a dombra. Csak azok haltak meg kik a parton vagy egy hazon belul voltak. Ki koran kel aranyat lel. Az elso katonai helikopter mar du. Kettokor a szigeten volt hozva gyogyszereket es elelmet.

Mount Fathertop - 2000 meterre
1500 metert felsetaltam, kiegett erdosegek, kopar hegytetok, no turist. A kornyezo lankak gleccserek altal polirozottak, mint Norvegiaban. Es meg itt is rengeteg legy mindenutt. 22km seta utan egy siparadicsomban vegzek, ahol egy osztrak holgy vesz fel, s o is gunyorosan jelzi, hogy AU legnagyobb siparadicsoma milyen szegenyes sipalyakban.



Sydney csak 700 km Vangarata-tol. Egy ejszaka alatt leerek. Kapok stoppot eloszor egy volt vilagutazos csaladot, majd egy buzit, majd egy hiperaktiv (speed-ezo) kamionost, aki mar sokadik koret teszi Melbourne es Sydney kozott folyamatosan. Koztudottan drogoznak a hajtas miatt.
Ami furcsa, hogy itt a sztrada neha egy savos lesz, utkeresztezodessel, s gyakran tabla figyelmezteti az esetleg szembe haladokat: wrong way, go back. Vicces.
No meg a vilag legszarazabb kontinensenek kikialtott AU sztradai csatornazva vannak. S jo boven talalni doglott madarakat, ami legalabb annak a jele, hogy vannak szep szammal.

Sydney

egy kellemes udulovaros hangulatat adja, sok beach-el, enyhe dombokkal es sok zolddel es tavaszillattal. Mindig tavasz van itt? Udulovaros, villakkal, strandokkal, eskuvovel a tengerparton, papirsarkaanyt eregeto gyerekek, napozok es vegtelenbe merengok a parton. Szerencses adottsagu varos, ahol a termeszet vezette a varostervezoket.
Tobb mint 300 metroallomassal bir ennek ellenere a varos, mely 13 vonalon talalhato. S mindezt 4 millio embernek. Igaz nem olcso, de ezert kameraval figyelnek es mozdonykisero is jar hozza, s az ellenorok sem hianyoznak este fele. Van egy monorail vonaluk is, de inkabb turistaknak. Villamos csak mutatoba par vonal.

Egy 80 eves holgynel lakom, tavaszillatu zold negyedben, ahol a domboldali haz a kerti fak koronajara nez. Ott eszunk a teraszon a fak koronajaval egy szinten. A holgy 1949-ben disszidalt Mo-rol, kivaloan beszel meg magyarul, s ahogy latom neha osszejarnak magyarok, sot magyar etterem is van, s karacsony hullamain meg beiglit is ettem.
A mamajat a nyilasok lottek le, s ot mar a gettobol szabaditottak az oroszok. A kommunistaktol sem vart tobbet. Ugyan az a tervrajz - idezhetnem kedves ismerosomet.

Mivel szilveszter ejszaka van, hat besodrodom a tomeggel a kozpontba. Hutotaskak, pledek, piknik hangulatban varjak az emberek az esti ket tuzijatekot. Skot dudas, mozdulat-ember szorakoztatja az arra vetodoket. Semmi petarda vagy trombita szo. Az utcak lezarva, mindenhol tomerdek rendor, nalunk ennyi egyenruhas egy hajdanvolt marc. 15.-en sem volt.
A tuzijatekok pedig feledhetoek a magyar parade mogott, habar impozans az Operahazzal a hatterben, illetve a lezudulo gorogtuz a hatalmas hidrol, de a tuc-tuc zene mellozheto lenne..

- Poverhause museum - eklektikus. A papua faragvanyok utan urtechnika, majd keleti szonyegek ellenpontozzak a 20-as evek hasznalati targyait.

- Hay Market - igazi azsiai nyuzsges fogad a maga gagyi muanyag termekeivel. A kereskedok 98%-a azsiai. Viszont zoldsegek olcson.

- Hajout a kornyezo obolbe, hatterben az operahaz, majd sziklas part, s nyaralo hangulatu beacheken keresztul vissza. A vizen sok vitorlas, motorcsonakos meg tobb.

- Opera haz- az orszag jelkepeve valt, igaz egy Dan epitesz tervezte s 1959-ben elkezdtek epiteni, de idokozben a politika kikezdte ot, s a belter mar egy lojalisabb ember korzojet dicseri, igy itt is lehet "restricted view' jegyet kapni. (Ahol a darabot a teljes vizualitas hianya miatt a fantaziajaval egeszitheti ki a nagyerdemu. Ugye milyen ismeros a keplet? )

- Botanic garden - kellemes park melyet atszel a fout, s a park kozepen egy nagy uvegpiramis.

- Art Galery - impozans odon hangulatu epulet Pythagoras es egyeb hiressegek felvesve a homlokzatara. Bent majd minden jelentos europai festotol van egy kep. De legizgalmasabb az ABO muveszet a pincereszen.

- Museum of contemporary art - a design resze fantaziatlan, az ABO kortars muveszet valljuk be gyenge. Viszont Bridget Rilay kiallitasa meggyozo. Habar ezt mar Vasarhelyi (Vasarelly) reg megalkotta. Csak o nem kap teret es publicitast. (De Aucklandban egy Galeriaban volt kint repro-ja, de az eladono nem tudta, hogy mely nemzet fia volt Vasarelly)

Elhagyom Sydney-t, este 10-kor elkezdek stoppolni az autopalya sotetjeben, s akadt ket fuvarom is, igaz az egyik kicsit orult srac volt.
Ejszaka a hid alatt, majd reggel egy masik stoppost talalok ott, aki szinten ott ragadt ejszakara, de csak egy kistaskaval jott Brisbane-bol, s megy dolgozni Melbournebe! Par ezer Km. Adok neki enni, inni, de mivel az nem eleg, az ejszakai eso keszitette pocsolyabol iszik. Hat az biztos, hogy fura emberekbol itt nincs hiany. Gyakran latni felmeztelen embereket a varosban, sokan mezitlab jarnak vasarolni. December 6.-an egy rendorautobol trombital es csilingel egy mikulas. Orult felcicomazot kerekparos a varoskaban.

Masnap egy Osho tanitvany lany vett fel, aki visszafordult, hogy felvegyen! Voltak misztikus talalkozasai indiaban, dehat kinek nincsenek ott? Szorfolni volt lakhelyetol 2000 km-re!! Most megy vissza kreativ art-ot tanitani. A kocsija hatuljan egy felirat: dont forget to breath.

Szoval ti sem, ha lelegzet elallito torteneteket olvastok valahol...

Gabor Csonka

2005 febr

 

 

 

 

 

 

 

Australia ujratoltve 2/2

Brisbane-be (QLD- queensland)erkezett a repulo gepem NZ-rol, onnan felstoppoltam Eszakra Cairnsig. (errol kesobb irok)

KURANDA – kb. 3 km-re van Cairns-tol, mimaron mar a tropikus zonaban. Ez egy Japan turistafalu, sok boltal, pillnango farmmal (es magyar biologusaval), a kozelben egy esoerdovel es vizesessel. A “dzsungel” seta kiepitett uton, de mivel en vagyok reggel az elso az erdoben, ezert meeg talalok valamit az intimitasabol, a madarak aktiv eletebol. Maganyosan csurgo patak, erdoillat, burjanzas. Az esos evszak vegen vagyok, de meg naponta tobbszor esik az eso. Bujocska. Percenkent valtozik az ido.
Elsetalok a kozeli vizeseshez (Barron falls 3km.), utkozben szines viragok a fak tetejen es az ut szelen. Kozben termeszvarakra is egyre nagyobb szamban bukkanok. Termeszetesen vonatot is epitettek ide a hegyekbe az angolok, de nem am a ket szep szemunkert, hanem hogy hatekonyabban kipusztitsak az erdoket, s a 2-3 meter atmeroju faronkoket elszallitsak. Ma turistakat szallit a sipolo vonat, a kiozonlo zajos tomegeknek percuk van , hogy kigyonyorkodjek magukat a messzesegben duborgo hatalmas vizesesben, majd sipol a vonat, visszaszallnak, s mennek tovabb Kuranda vasarlocentrumba. En a gyalogos megoldast valasztom, de a kornyek nyugalmat tovabbra sem lehet elvezni, mert nincs…. Motoros legfuvoval fujjak el az erdoben a foutrol a lehullott falaveleket (hogy miert is??).

Az abo mitología szerint a vizesesben hallhatjuk a teremtes hangjat (guju guju). Lassan a turistak es a gepek zaja arra indit, hogy a vandorhangya eletmodom helyett territorrialis allat legyek a jovoben...

A piacon van mez arus is kulonlegessegekkel: tok, licsi, blue gum (eukaliptusz?), mareeba, tea fa, avocado, es esoerdo viragabol. Kis allatkertben krokodilok, kigyok, s az elso telepesek eletet bemutato fototarlat. Van kengurusimogato, s kulon penzert az emberek nyakaba tesznek egy koalat egy foto erejeig. Igy lesz a pillanatbol orokkevalosag ereju kep. Milyen erzesek maradnak?

Egy fotos srac visz a tengerpartra vissza, aki sokat utazik, s a kerdesemre, hogy mit nem szeret AU-ban? Az elso valasza – az ozzy nok. Utana hianyolja hogy nincs tuz, lelkesedes az Australokban.
Innen egy idos par vesz fel, a ferfi vitorlassal hajozgat, a holgy (eredetileg lengyel) szinten fotos, backpacker, nemreg jott vissza Afrikabol. Eppen egy konyven dolgozik, s letelepedni akar a kornyeken. Jot beszelgetunk, vegul egy vaskos konyvet ajandekoz nekem: led by destiny. Ezt egy lengyel lany irta es illusztralta fotokkal, ki 5 even keresztul stoppolt a vilag korul. (hitchhiketheworld.com). Hasonlo tervet melengetek en is, de egy kicsit melyebbre szeretnek menni a felszinnel. (PL. a tortenlem hogyan alakitotta az adott orszag/kornyek kulturajat, emebereit? Miert olyanok amilyenek? Milyen tendenciak ervenyesulnek tarsadalmukban? Stb.)

Pourt Douglas – udulofalu puccos vasarloutcaval, kocsmakkal, s termeszetesen a csomagomat sehol nem hagyhatom (latlelet a kornyekrol). Vegul egy thaifoldi etteremben engedik. Setalok, majd este jot beszelgetek veluk. O sem szereti a voros nyakuakat (red neck = australok), mert megbizhatatlan munkaerok, nem szeretnek dolgozni.

Hat igen, nem szeretnek egy fejezetet kerekiteni Au. immigracios politikajarol, mely alapvetoen rasszista, s mnident megtesznek, hogy ne jojjon senki az orszagba. Itt politikusok a legnagyobb nyugalommal kuldenek vissza menekultet olyan orszagba, ahol kivegzik az orszagelhagyasert. S koncentracios taborokban tartjak evekig a menekulteket gyalazatos korulmenyek kozott. (de lehet hogy csak az Au.standard szerint rossz korulmeny. ) Sok tuntetes zajlik a mostani kormany politikaja ellen, mely paradox modon neveben liberalis, de valojaban jobbos konzervativ.
De azt csak be kell latni, hogy joreszt a kulfoldiek dolgoznak, rendkivul limitalt jogokkal, lehetosegekkel, mig a helyi erok aktivitasa joreszt az ivaszatban es a kocsikban merul ki. Tul konnyu let, mely az orszag nyersanyagainak eladasabol es a kulfoldi szorgos kezek munkajanak koszonheto. (Ha egy gyar veletlenul ide telepul, akkor az hozza a munkasait azsiabol, mert azokra szamithat, s dolgoznak mint a gepek.)
Itt minden termek kinai, s a nyersanyagokat (fat, erceket) kinanak adjak el. Meg altalanos iskolaban tanultuk, hogy ez a legnagyobb butasag, mert a feldolgozott termek munkahelyet teremt (kvazi porgeti a gazdasagot), s eladasabol tobb haszon keletkezik. Itt pedig munkaerohiany van, s notoriusan tavoltartjak a kulfoldieket. Paradox. Persze akik nagyobb vagyonnal rendelkeznek azoknak konnyebb az utjuk, de csupan a papirokon atvergodni 1.5 millio forintba kerul, s akkor meg csak a papirokat adta be valaki, s az elbiralas meg fenyevnyire van. De erdekes volt olvasni egy utlevelkero lapon, hogy 2002-ig!! ha egy austral mas orszagban allampolgarsagert folyamodik, abban a pillanatban elvesztette sajatjat. Jelek..

De persze ha egy letelepedni szandekozo (avagy az utobbi 10 evben letelepedett) felhozza aggalyait az Au letforma, politika, kulturalis es kornyezeti tudatossaggal kapcsolatban, akkor elintezik azzal, hogy nem muszaly itt elni. Eszukbe se jut, hogy egy messzirol jott ember kivulrol nezhet ra egy problemara, esetleg meglatasa lehet arrol amirol egy helyi – mivel benne el – fel sem merul, hogy lehet maskeppen is.. Lehet hogy csak javitani akarna (ha mast nem, akkor szemleletet). Ok azt hiszik, hogy itt minden a legjobb. Termeszetesen itt is vannak nagyon eber es tudatos emberek, de ok nem a tobbseg (mint mashol sem).


Mossman gorge (szurdok) – egy teherautosofor visz el odaig, ahol a Kukuyalanji Abo torzs kommunaja van (Abo- Aborigin - benszulott, Austral torzsek elnevezese). Este van, hat setalok a faluban, s megkerek egy csaladot, hogy nyissa ki a babkonzervemet (mi mast?). Meglepodve latom, hogy egy nagy x-et vagott bele kessel, ami arrol tanuskodik, hogy nincs konzervnyitojuk. Egyebkent europai csaladi hazakban laknak, de belul agyon, matracon kivul csak kosz es rendetlenseg van. (no meg tv termeszetesen). Megkerdeztem, hogy mondjak a nyelvukon hogy koszonom. Erre a fia atkisert egy masik hazhoz, ahol van egy asszony a faluban, aki meg beszeli a nyelvuket. Azok pedig annyira megorultek, hogy valaki hallani akarta a beszeduket, hogy rogton egy konyvet ajandekoztak nekem, mely a torzsuk tortenetet dolgozta fel. Beszelgettunk, naluk alhattam.
Termeszetesen ez egy tudatos csalad, benne egy debil, egy rokkant, s par ejszaka hazaero fiatal. Konyhajuk szegenyes, kulon esznek, a huto csak disznek van, s meg kenyerpiritojuk sincsen. Igen az eves itt nem kozponti tema. Viszont az ivas igen. A cd jatszobol country zene szol, csopog a csap, mig a tv-bol szemcsesen jon a program, mint nalunk a 70-es evekben. A wc-ben pedig ujsagpapir van es eeves kosz. S elengedhetetlen kelleke a hazaknak az innen onnan odakerult kutyak, macskak.

Hajnalban kirandulok egyett a folyovolgyben, amig a turistak nem kelnek. Napfelkelte korul meg elenk a fauna. Zubogo folyo, sziklak, fuggohid. Itt ugyan at kell masznom, mert le van zarva osvenyburkolas!! miatt. De ez a legszebb resze a parknak, (Ugye a tiltott gyumolcs a legedesebb, de nezzetek meg a kepeket!!) benne informativ tablak az Abo-k hogyan hasznaltak /eltek egyutt a termeszettel. Itt talakoztam egy igazi arasznyi gyikkal a fan, paran attoro napsugarak simogatasaval, hatalmas fakrol leereszkedo indakkal, friss levegovel, nyugalommal stb. Visszaterve a hidon hangos-zajos- piknikelo turistak “elvezik” a termeszetet.
Egyebkent jellemzo AU-ra, hogy minden kocsisoknak van kitalalva, s egy kilometernel soha nem kell tobbet gyalogolni, hogy elerjenek egy helyet. Ha megis, akkor oda mar senki nem megy! A helyi Abok 25 dollarert elkiserik a csoportokat a kozeli sziklarajzokhoz, s nyujtanak elo ismereteket az erdorol. Ma jott orvos a faluba, fo problema a vese es a cukorbaj – jah az eletformavaltas problema. Yalanji.com.au

Diantree rainforest – francia lanyok, majd egy oreg mehesz visz tovabb Eszakra, majd a folyoig a revesz. Estenkent rengeteg krokodil varja a hibazokat - mondja. Innen eszakra mar folyamatos krokodilveszelyre figyelmeztetnek a tablak, habar mostanaban senki nem halt belejuk. Ha tortenik is incidens az inkabb a reszeg parton elalvokkal tortenik. A tulparton egy szep filipino lany banant arul, aki szinten erzi a tarsadalombol valo kirekesztodest szarmazasa miatt.
Egy fiatal backpacker trio visz tovabb, nem allunk meg az ice-cream factory-nal, a tea ultetvenynel, viszont megallunk minden erdekessegnel: kilatopontok, broadwalkok. No igen itt nem osvenyen setalunk, hanem fahidon a novenyzet felett. S termeszetesen tabla figyelmeztet, hogy milyen csuszos es veszelyes eso utan az a 350 meteres seta, egy masik pedig az termeszetben leves veszelyet hirdeti. Nem csoda, hogy az emberek nem akarnak kimozdulni (a kocsmabol). Az egesz nemzeti parkban csak egyetlen tura van, 3.5km!! a hegy csucsig, de “csakis fitt es gyakorlott turazoknak” javasoljak!, s 7h-t! vesz igenybe. Hat igen, ha mar ki kell szallni a kocsibol az mar tura.
Mindenesetre izgalmas es latvanyos a mangroove mocsaron keresztul setalni, s ha idot adunk neki, eletre kel az erdo: mocsarfutok, pokok, csigak, madarak es estere persze a szunyogok..

Cape tribulation - jellemzo, hogy a wc-t jelzik, nem a kilatopontot. Elemi osztonok az elsodlegesek, a latvany csak utana, ha megleled.
A tengerpart homokos, lovon ulok turistakat fotoz a turavezeto, napozoagy az arterben norveg lanyokkal. Bogyok, virgazo fak, s kokuszfa. Egy diot megostromlunk, s sikerul megpucolni, megtorni. Robinson erzes. A naplementet lasd a fotokon. Este hatalmas zapor, a bufes holgy zaras elott felajanlja nekem az eladatlan pizzakat, piteket. A denever haz tornacan alszom, de amikor agyazom latok a korlaton egy elenkzold muanyag giccs beka nehezeket. Kivancsisagbol megnyomom, hat nem is muanyag. Egy valodi. Az egesz erdo hangos toluk.
Hajnalban megint en vagyok az elso erdokerulo. Ugy hirdetik a prospektusok az erdot, hogy evmilliok ota valtozatlan, de a teny az, hogy itt is kiirtottak az erdoket, s ami van az meglehetosen fiatal. 1983-ban nagy tuntetesek voltak az erdo statuszaert, de az nem zavarta a buldozereket. S a mobil bortonoket is bevethettek a tuntetok elzarasara. Vegul 1988-ban lett Nemzeti Park s a vilagorokseg resze. Hat igen a 17 ev millioknak hat..hat

Stop - Bloomfield vizesesig egy dzsippel, gyakran folyokon gazolunk at, de sehol egy pont megallni, setalni stb. A vizesesnel japanul es nemetul is figyelmeztet a tabla: krokodil veszely. Kulonos erzes a folyoparton setalni, meg vizben fotozni, mikozben allando ebersegben kell lenni. De az az igazsag, hogy Au-ban a tablakat nem igen veszem komolyan.
Innen egy abo holgy visz a szomszedos wujal wujal kommunaba. A templom kabrios (nyitott), elotte lovak legelesznek, minimalis mozgas. Joreszt mindenki otthon, iszogatnak, penzben kartyaznak nok ferfiak egyarant. Gyorsan porognek a lapok. Sok perspektivajuk nincs itt a vilag vegen eloknek, s az idot valahogyan el kell utni. Beszedbe elegyedem veluk, eloszor tartozkodoak, nem ertik mit is keres itt egy idegen feher, de aztan oldodik a hangulat.
A falu 300 lakojanak van korhaza, konyvtara, boltja, (kocsmaba 120km-t kell autozni),
A kormany epitette nekik a hazakat, melyet jelkepes osszegert berelnek. Munkajuk nincs, de ami van is mind feherek altal betoltott. Kicsit az az erzesem, hogy rengeteg penzt olnek a kommunakba, de ez joreszt a fehereknek mnkalehetoseg (korhaz, onkormanyzat, stb)
A segelyek bosegesen elegendo a megelheteshez, de hallottam mashonnan, hogy a szulok extra penzt kapnak, ha iskolaba is jar. Sok gyerek kimarad az iskolabol, s bunteteskeppen nem mehetnek a konyvtarba – ujsagolta a feher konyvtarosno (jol kitoltak veluk). O mellesleg Eger kornyeken volt onkentes par eve egy telepules-fejlesztesi project-ben. (lehet terv is, de az furan hangzik). Az ivas, munkanelkuliseg, es a rossz szuloi attitude az ifjabb generaciot is a szenvedelyek utjara tereli.
Az utolso haznal is behivnak teazni, beszelgetni, ertelmes ember, tud Mo.-rol is, de messze meg nem volt falujatol. Buszke hagyomanyaikra, kigyot fog, lovat ul, de a Cassowary madartol (struc) o is fel. Egy szerelonel dolgozik, majd mindenki a rokona akik az utcan elsetalnak, s allitolag didgeridoo-n is jatszik, de otthon nincs hangszere. (Ja meg egy teveszme, hogy a didgeridoo global Austral. Csak az eszaki teruleteken volt ismert.). No es vannak szep Abo lanyok is! Igaz, hogy valoszinuleg kevertek. (lasd a stolen generation resz az AU elso blokkban).

Cooktown – egy Abo jogvedo noi par visz a legeszakib “nagy” varosba, mely szerintem nem szamlal tobbet 2ezer embernel. Csutortokon tobben vannak, mert az a fizetesnap, s a 60 km-re levo abo kommunabol beutaznak inni az emberek. Szoval Cooktown-ban foldon fekvo alvo reszeg abo latvanya fogad. A tobbiek meg labon. Par regi haz, kikoto, klub, s kocsmak – benne fotogen arcok. Fekete-feher egyutt iszik, 50-es szexis oreglany miniben, a 20 eves lepukkant, a macso fiatal srac, s a szimpla alkoholista. Szociologiai metszet. A csomagomat a helyi alkoholboltosnonel hagytam. Itt AU-ban az ital bolt kocsiknak van tervezve, s igy ki sem kell szallniuk vasarlasnal. Ide a dolgozo, otthon-alkoholizalok, a fiatal bulizok jarnak, no meg az utca fekete embere meeg egy sorert, ha sikerult az utcan a penzt ra osszekunyiznia. (de reg hasznaltam ezt a szot).
Nehezen, de sikerul talalnom fuvart a kommunaba. A legtobben csak masnap mennek, mert a rendor ma szondaztat. Egyebkent a legtobb kommuna szaraz kozosseg, tehat italt vasarolni ott tilos, s ha valaki italt csempeszik be, annak elkobozzak a kocsijat. (Ja meg elvileg 75ezer $ buntetes jar erte – 10 evre megvonjak a munkanelkuli segelyet???).


Hopevale kommuna – este zsufolt dzsippel megyunk a folduton (cooktown-tol eszakabbra a maradek 5-600 km foldut), s az egyik fiatal srac erdeklodik a Mo.-i drogszokasokrol. Nem talalt, de azert aludhatok naluk. Csupa fiatal lakja, elokerul a frissen hozott marihuana, melyet egy muanyag flakonbol, vizen keresztul szivjak. Ez a mai vizipipa. Az idoutazasomat itt is csopogo csapok jelzik, no meg a koz wc-re hibasan felirt szavak.
Reggel a hazakbol hangos zene, az tucán lovak legelesznek, sok kutya, nagy teer elmeny.. Igen, a legkozelebbi lakott hely 50 km-re van, nem kell szoronganiuk.
A falu lelkesze a 19.szazadban erkezett ide Nemetorszagbol majd elt itt, es teritette meg az Abokat. Majd jott a 2. vilaghaboru, s mint az Austral paranoiara jellemzo, kemgyanus emberkent (mert nemet) deportaltak. A bennszulott gyulekezetet pedig ezer km-re delre vagoniroztak!! Pedig a japanok tobb ezer km-re voltak a Papuaknal, s ez valtotta ki a nagy remuletet az orszagbol (darwintol 1500 km-re tettek at a hadi kozpontjukat a sivatag kozepebe..
Seta a faluban. Poland street – meglepodom. De aztan a polgarmesterrel beszelgetve kiderult, hogy o egy hosi halott volt. A benzinkutat feltorik a helyiek, pedig tabla figyelmeztet, hogy termegfigyelok mukodnek. A rendor nem helyi, hanem import Cooktown-bol. A sajat kozosseg nem ismer megbizhato embert? (avagy el a szolidaritas?)
Az iskolaban es a boltban nem lehet hitelre vasarolni – hirdetik a feliratok, egy masik pedig karacsonyra sporolasra buzdit (minden heten tegyen be a boltba penzt, amit egyben kivehet az unnepekre. Nos igen, igy tartos fogyasztasi cikkekre nem telik, mert ok naprol napra elnek. A jelen emberei. Neha arra asszocialok, hogy ok az alkalmazkodas peldai, mert ez a tarsadalom nem kivan mast a ketlabuaktol, mint hogy fogyasszanak, s porogjon a gazdasag. S ok ezt teszik… termeszetesen red neck kollegaikkal egyutt. Persze sirankozhatunk, hogy egy nagy multu kultura kiveszik hamarosan, de a jajszo messsze nem hallatszik.
Meghivnak a tanarok az iskolaba, s beszedet mondok a fekete gyerekeknek. Beszelek a nyelvek fontossagarol, s arrol, hogy sajat nyelvuket, hagyomanyaikat orizzek, apoljak. Meglepoen aktivak, kerdeznek sokat. Majd leultetik oket a video ele… Pentek egyebkent a fozes napja, de fura, hogy elore elkeszitett porbol sutnek sutit, kenyeret. (Mar meg sem tanuljak, hogy hogy mibol all a suti.) Egy talalo reklamban zacskos levest foz a gyerek, olvassa a hozzavalokat. Olaj, so, bors, .. .viz. Itt elbizonytalanodik, s erre megkerdi mamajaat: - hol tartod a vizet? Nos ennyit egy atlag ozzy konyhahoz valo viszonyarol. De legalabb vannak akik ezt eszreveszik.

Itt is ertetlenkedve neznek az emberek amint elsetalok portajuk elott, de azert behivnak hazakba, s gyorsan feloldodnak. (de jo nem ozzynak, jenky-nek lenni. ) Utana ok kerik, hogy fotozzam oket. A faluban lakott egy papua is, aki a 60-as evekben harcolt az Indonez gyarmatositok ellen, majd ide emigralt. Rendszeresen megy tuntetni Canberra-ba - 3-4ezer km-re - ha Indonez politikus erkezik az orszagba. Most tudtam meg, hogy Papua hagyomany volt, mielott megoltek valakit a harcban, megkerdeztek a nevet. A faluban legkozelebb szuleto gyerek az o nevet viselte. (Szerintem ez oriasi!) Gyereke edes, a nagyi pedig walkmant hallgat.
Ja errol jut eszembe, ha mar eloitekletekrol beszelunk,.hogy par hete volt egy botrany AU-ban amikor a PNG (Papua Uj Guinea) miniszterelnok hivatalos latogatasra erkezett, s a repteren levetettek a cipojet, hogy biztonsagi vizsgalatnak vessek ala. Az USA elnokenek ezt nem kellet megtenni... Mindenki egyenlo, de vannak egyenlobbek – Orwell utan. (Persze nezhetem az erem masik oldalat is, miszerint ez egy igazi demokracia, ahol a vezetok olyanok elbiralasban reszesulnek mint a polgarok. De hadd ne legyek ennyire naiv…)

Visszastoppolok Cooktown-ig abokkal, akik nem ertik, hogy miert stoppolok, amikor a franciak mar regen feltalaltak a repulogepet!

Laura rock art site (meg 200 km.). Egy helyi meno csavo vesz fel, 40es, hosszuhaju, laza, eletmuvesz, aki billiard bajnokkent nyeri el masok penzet. Fonokkent tisztelik a feketek a falujaban.
Utana egy Jezusarcu eklektikus profeta vesz fel: om es gurukultusz keverve keresztenyseggel. Ova int, hogy ne hagyjam testembe chip-et epiteni, mert annal a halal is job, s idezi az aktualis biblia reszletet. Majd vazolja az eppen aktualis osszeeskuves elmeleteket: kozelitunk az egy hatalom es a 3. vilaghaboru fele. Megtudom tole, hogy az angolszaszok az elveszett bibliai torzs. Vegul ket konyvvel (cion bolcsei meg egy meg nem jelent) es egy Cd-vel gazdagabban (es nehezebben) szallok ki a kocsibol. Ugy latszik errefele mindenki meg akar szabadulni a konyveitol lattomra.

Az esemenyt megkoronazando hatalmas teljes dupla szivarvany keletkezik az egbolton. Elragado, fenseges. Ujabb 60 km var ram, s kozben itt a vilag vegen (akkor meg azt hittem ez az) lassan ramsotetedik.. Szerencsere egy Abo par felvesz, s a sziklarajzoknal alszom az eteri csendben, total sotetben. Ujhold..
Masnap hajnalban indulok fel a hegyre, melynek toveben 14 ezer eves sziklarajzok. A festmenyek joreszt kenguruk, deneverek, fura emberi isteni lenyek vorossel a sziklakra festve.Tortenetet mar senki nem adhatja tovabb, mert a feherek mar kiirtottak az itt elo torzset. A siksag tetejen ulok, atlatom az egesz pusztat, csend, beke, nyugalom. Csak ulok es mozizom. Magikus hely. Visszhang.

Innen ugyanaz a kocsi vett fel mint tegnap, de most a testvere ult benne. Elugrik bevasarolni a legkozelebbi varoskaba, mely 160 km. Masok itt a leptekek. Kozben egy utkeresztezodes, faluval, amit inkabb helynek mondanek. Itt ugy mondjak, hogy ha egy hosszabbat pislantasz, akkor elmulasztottad a helyet. (persze itt mindenkinek kocsi-tudata van. A legmegdobbentobb az volt, amikor egy asszony a ferjet az autoja alapjan irta le: aki azzal a feher furgonnal jar dolgozni. Az ember attributuma a jarmu. Szep Uj vilag. Huxley)

Az utkeresztezodestol egy aranyaso parocska vett fel, akik a kozeli (40km) patakban mossak az aranyat. Allitolag sikerrel. Majd egy nagyothallo kamionos vett fel a maradek 200km-re Cairns-ig vissza, hogy lassam a majus elsejei felvonulast (ami majus masodikan volt megtartva!!)

Innen indulok majd nyugatra a sivatagon keresztul Darwinba, ami a kovetkezo 3000 km kaland.
Folyt kov.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

AU 2/3

Cairns again

Majus 1 - a munka unnepe, melyet itt munkaval unnepelnek. Minden bolt nyitva, s a felvonulas is holnap lesz. Azon pedig meg sem lepodom ezutan, hogy az anyak napja egy hettel kesobb, mint illene. Ma van a nap, amikor megmutatja Hippi – a finn ismerosom - a “beer faktorijat”, ti. olcsobb inni, ha otthon keszul a sor, amit egy kicsit meg meg is lehet erositeni….


Majus 2- finn vendeglatom az internacionale finn eneklesevel ebreszt. 10.30-kor indul a felvonulas, amire sikerult vagy szaz embert osszetoborozni a szervezoknek. A menetet egy skot dudas zenekar vezeti. Tanarok, korhazi dolgozok es az elektromos muvek dolgozoi sippal, hanggal skandaljak, hogy a munkahoz joguk van, s a felvonulok kozott elvegyul egy Harli Davidson motoros is. Gyorsan korbeszaladtak a belvarost, majd megrohantak a sorsatrakat. A hivatalos beszedek ezek utan senkit nem erdekeltek.

Cairns-bol elindulok nyugatra. Eloszor egy svajci olasz no veszfel, regebben szinten stoppolt, s rogton jott hallomasbeli remtorteneteivel, gyilkossagokkal a sivatagban.
Szerinte az ozzyk felszinesek, hulyek, es nincs gasztronomiai kulturajuk. Egy olasz szajabol ez hitelesen is hangzik.
Utana egy abo tanar vett fel, aki uzletemberkent funkcional jelenleg. Majd egy barlangasz, utana egy ertelmes lengyel gyokeru vagabond – aki a 70-es evekben stoppolt Angliabol Torokorszagba, s imadta kelet Europat. Au-ban is stoppolt, s Alice Springtol egy szelvedo nelkuli autoban ult. Kaland. Majd egy lepusztult fiatal par visz egy darabon, s aztan egy abo nosereg. Mt. Garmet-ig. Vegul egy hosszabb utra egy idosodo apolo visz tovabb, s innentol mar nincs forgalom gyalorlatilag.
A tropusokbol atterunk a szavanna ovezetbe, mely csak itt Au. eszaki reszen 1.9 millio negyzetkilometer!!. A fak ritkan nonek egymastol , s az esos evszak csak 2 honapig tart, igaz akkor elont mindent, s az orszagutak felfuggesztik mukodesuket. Utkozben van a lava tube Nemzeti park, mely nevadojat nemreg fedeztek fel, veletlenul. Hajdanan itt egy hatalmas vulkan volt, s ugy szilardult meg a lava, hugy alagutrendszert hagyott maga alatt. Ezek egy hatalmas polip karjaira emlekeztetnek, mely belul uregesek, s korotte sivatag.

Mount Surprise- egy lis falu par hazzal, statusza varos. (de lassan megszokom, hogy ami hely 12 fonel tobbet szamol az itt mar varos. Ez nem vicc. Australia legkissebb varosa 12 fos. Es nem csernobilnek hivjak). Forgalom zero, igy setalok a par epulet kozott, hatizsakom az uton. Egyszer csak integet egy kozepkoru par. Mint kiderul ket telepulessel odebb laknak, s elvisznek. Igy a maradek 400 km-t veluk teszem meg. Egyenes ut ameddig a szem ellat. Fura elmeny, hogy orankent talan egy auto jon szembe velunk, annak a fenyet pedig mar 20 km-rol latjuk, majd jo 6 perc utan tortenik a nagy talalkozas. Vicces, de igaz itt a nagy puszta egyenesben, hogyha az ut egy kicsit kanyarodik, akkor azt mar tabla jelzi!!!
Errefele mar latni road train-t, ami egy kamion, de 3-4 potkocsi egymashoz csatolva (56 kerek), igy elerik az 50 metert is. Regi vagyam, hogy stoppoljak egyet, de itt Au-ban kamionosoknak hivatalosan tilos stoppost felvennie.

Normantom – mar latni par kocsit a varos szeles utcajan, egeszen varosi dugoban erzem magam. Igy a “kulvarosban” alszom, mivel meghivtak magukhoz vendegsegbe. A hely- na jo, hivjuk varosnak, mert van a “kozpontban” egy szobra is, egy 6 meteres muanyag krokodil. Mi mas.
Szoval a varos nevezetessege a lila kocsma. (Ugy tunik, hogy nem csak a bukkmogyorosdiak fantaziajat ihlette meg a lila fal). No meg a 19. sz-ban epult vasutallomas, ami ma turista vasutkent funkcional egy kis muzeummal kiegeszitve, benne regi dolgok (mi mas  ), ami Mo-n meg a padlason hever.
A hazigazdam szeret fotozni, s megorokitette a kornyek jellegzetes termeszeti jelenseget a gordulo felhoket. Fantasztikus. Ez a jelenseg szeptemberben lathato minden reggel, ahogy a horizontot tobb szaz km hossszan egy felgongyolt felho-szonyeg boritja. Impressziv. Egyebkent a ferj villanyszerelo, s gyakran 300 km-t autozik, hogy megjavitson valamit!! (gondolom ha ket faluval odebb kieg egy izzo, akkor s.o.s. ot hivjak).
Fontolgatjak, hogy egy vilag vegi banyaba mennek dolgozni (hat ez mi, ha nem a vilag vege??), mert ott job a fizetes, s ahol ket het munka utan10 nap szabadsag jar, s erre az idore repulovel barhova hazamehetnek.

Tovabbstoppolni nehezkes, mert nincs forgalom. 4h-utan jutok el 7-km-re, az utelagig. Ott ujabb 3h a hosegben, mire egy leszakadt abo paros vesz fel, akik valami abo foldbirtokos gyulesre mennek Mt. Isa-ba. Kinaljak is a sort es a pizzat rogton. Hurra, a kovetkezo 400 km-em biztositott, s ott mar a “fouton” leszek. Hatul ul egy masik fiatal stoppos srac, aki Au-ban dolgozott egy kicsit, s most utazik. Mint kiderult Chileben vegzett agrarmernok, s szeptembertol kezdene meg doktori-jat Mo-n vagy Cseh orszagban. Mivel a magyar kontakt nem valaszolt a jelenkezesere, hat felhivom neki az egyetemet, s lekerem az infokat a felvetelihez. (Mi ez kerem, ha nem orszagimazs . )


Mt Isa – az orszag leggazdagabb banyaja az orszag sziveben. Ket hatalmas fustolgo kemeny es meddohanyo mered a gyonyoru piros naplementebe a varos kozpontjaban.
A benzinkutnal road-trainek pihennek, de egy leszakadt urge mar itt dekkol stoppert. A beszede erthetetlen, kicsit reszeg, egy kis tatyoval megy Broomig (meg 3-4 ezer km), mert valaki mondta neki, hogy ott lehet aranyat talalni. De addig is mindenesetre eloadja, hogy o fotos is (miutan mondtam neki, hogy szoktam fotozni), s elovett negy rossz minosegu allatkepet, s 50 dollarert megvaalt volna toluk. Termeszetesen ezt a hianyt (marmint a fotoet) nem potolhatta volna, igy nem vettem meg a kepeit . Jarmumozgas gyer, igy alszom egyet.
Masnap meg mindig ott ul az urge. Nekem sincs nagyobb sikerem a fouton, egy alak visz 3 ora acsorgas utan a repterig (4km), majd felajanlja, hogy delutan elvisz Darwinig (1500km). Szerencsere egy izraeli fiu vesz fel hamarsan, aki berelt autot visz vissza Darwinba.
Camooweal telepulesen megallunk tankolni (errefele a szavannaovezetben kb. minden 200 km-en egy telepules van, es semi mas. A boltossal beszedbe elegyedem, s a tortenelem nyilik meg elottem. Apja harci lovaat tartott, melyek a bur haboruban (Del Afrika!!) szolgaltak. Tetszett oszintesege, hogy a hivatalos allami propagandaval ellentetben o kimondta, hogy nem a sabadsagert ontottak veruket az australok a vilagban, hanem a brit koronaert harcoltak. Regen az ABO-k a farmon talaltak munkat, ma mar fiatalon sincs mit tenniuk, igy marad a kartya es cigi. Ez a jovokep. Regen 3 allam hatara huzodott itt, szoval viragzo kereskedelem, allattenyesztes folyt. Ma pedig csellengo feketek, s visszatero motivum, hogy kartyaval fizetnenek az egyetlen boltocskaban, de a kartya nem hitelkepes.
Atlepjuk a Qld-NT hatart, megszunik a sebesseg korlatoas, igy mehet 150 a vegtelen egyenesben.

Barkley roadhouse-ig megyunk, ahol minden jo draga, s hivatkoznak arra, hogy napi 500 dollarert jar a generator (hogy a pusztaban legkondicionalt fenyarban usszon a szallo-etterem.) Falon impressziv fotok a farmokrol, tobb ezer tehennel, kamionnal. Felejthetetlen naplemente, kulonos felhokepzodmenyekkel. Beszeltem egy tehenesz fiuval (cowboy), aki napi 150 dollarert melozik a seholban (Sehol – a zsido also vilag - a szojatek kedveert).

Reggel egy Apolo vesz fel abo nojevel. Alice Spring-tol (central Au) 500 km-re dolgoznak. Felvazoltak az Abo let kilatastalansagat, a jolet ellenere. A penzt nem tudjak kezelni , amit kapnak azt egy nap alatt felelik, majd egy hetig nelkuloznek. (de a kolcsont azt mindig visszafizetik. Van mit tanulnunk magyaroknak!) Jol elnek arra fele, de elmerulnek a let konnyusegeben. Leven szaraz kommuna, igy ha inni tamad kedvuk, akkor 500km-t autoznak, hogy berugjanak. Ja, es arrafele mar cask gazolajat lehet kapni, hogy elejet vegyek a benzin szipuzasnak. Akit rajtakapnak hogy benzint csempeszik, attol elkobozzak a kocsijat.. Gyors agyhalal garantalt, igy is ugy is. A let elviselhetetlen konnyusege. Tunya elet, hagyomanyok kiveszoben, mit is keresnek ott? (szegregacio a tobbsegiv tarsadalom reszerol?) Eletforma valtas, rossz egeszseg. Kell az apolo. Ujabb munkahely fehereknek

Persze vannak feltorekvo Abo-k, akik jo tanulmanyuk reven kitorhetnenek az ordogi korbol,, de a kozepisklakban tapasztalhato rasszizmus, vagy a koleszes kivetettseg kenyszeriti terdre a maradekot, s visszaternek a komunaba, a remenytelensegbe. Ki vagy mi legyen a pelda? Aki kitart es befejezi tanulmanyait, azt pedig sajat kozossege tekinti mar fehernek es nem igazan fogadja vissza. Ket urnak nem szolgalhatnak. Igy marad a visszimilacio es az ivas.
Vicc: Az Abo elmegy a centrelink-be. (munkakozvetitobe)  Asszem ennek megvan a Magyar valtozata is. Itt kb. 500-bol tiznek van munkaja. De azert meg figyelnek a vervonalra, s letezik meg tiszta fekete.

Triway – lehet elfelejteni? Harom ut talalkozik, a 20 lako mar nagyvarosnak hat. Multat idezo zenegep. Itt ujra talalkozom a Broom-ba tarto aranyaso szerencselovaggal, aki utkozben annyi penzt iszik el, amennyibol mar busszal odaert volna. No felvesszuk ot is. Kov telepules 140 km. Meleg szieszta ido, all a let, nem tortenik semi. Ebbe a semmibe neha megjelenik egy auto. Egy idos hazaspar vesz fel akik 5 eve mar utazgatnak zsufolt lakokocsiukkal. Magyar nepzenere telik a kovetkezo ket ora ut.
A benzinkutnal a boltos lany kiszalad es kerdi: te hagytad el a kameradat? Eeeen? Azert belenezek hatizsakoba… es tenyleg. Uzenet vart, hogy masnap egy 400 km-errel feljebbi turist office-ban lesz a gepem. Huhhh.
A kovetkezo egy ora nemet tuc-tuc zenere vanszorog, majd az utkeresztezodesben ragadok a kovetkezo 16 orara. A klasszikus szalloige megdolni latszik, mert nem all meg vizet adni az arra autozok tobbsege. De mindig akad egy igaz ember, meg sort is felajal…. Ezert menekul meg a vilag, illetve en…
Az ut szelen alszom a felsivatagban, s ejfelkor egy kapatos stoppos szall ki egy jarmubol. Bizony az en aranyaso kalandor ismerosom erkezett. Kicsi a nagyvilag.

Masnap delelott egy kozepkoru ember vesz fel, aki elt kulfoldon, s latja, hogy mennyire nem jo fele tart Australia, s mara csak szabalyok halmaza lett a szabadsag orszagabol. Elhatarozta, hogy 55. szuletesnapjan felhagy a munkaval, mert a ferfiak koran halnak, s valamikor elni is kell. Tisztelem meglatasaert es donteseert. Jot beszelgettunk, majd o kajakozni ment en pedig a kameramert.
Talalkoztam ujra az Israelí fiuval, s egyutt mentunk a Katherin szoroshoz. Szep kilatas, merules a tavacskakban, majd atuszunk a tuloldalra s eljuk robinsin letunket. Megismerkedtunk egy lannyal, s aludhatunk nala. Cserebe fozok gombapaprikast magyar nepzenere, meg tancra is perdulnek. Az est levezetese a hoforrasnal vegzodik. Igaz tablak figyelmeztetnek, a krokodilok jelenletere. Ez az uj adrenalin sport: itt a piros hol a kroko…
Hajnali 3-ig nem jelentkeztek.

Majus 9 – nemetorszag kapitulalt, mi pedig a Kakadu Nemzeti Parkba. Mivel itt eszakon meg az esos evszak utozengeit senvedjuk, ert egy csomo latvanyossag el van zarva. Sok osveny mocsarban vegzodik, de pont ezert az allatvilag meg lathato.
Nourlangie – sziklarendszerek, melynek aljaban szikla rajzok talalhatoak., teknos, denever, kenguru, tancolo es ufofeju alakok illetve a kihalt tasmaniai tigris.
Ubirr – egy masik sziklarajzos hegy, ahol a legregebbi rajz 20ezer eves, de van pusas feher ember is (a feher ember attributuma europan kivul). Szivarvanykigyo, naplemente vegtelen tavlatokkal.

A park info centereben megtudjuk, hogy az egesz eszaki teruletet fenyeget egy beka (mely nem beka), mely mindent felfal, viszont ot senki, mert mergezo minden stadiuma a tojas-ebihal-tol a kifejlett ugraszig. Queensland-ba telepitettek hogy a cukornadat evo rakot semlegesitsek.De az felmaszott a novenyre, s a beka hasztalanul es megallithatatlnul terjedt. S itt a wetland tokeletes elohely neki. (tobb ezer km-t atugralt az evek soran, dobbenet).
Van itt egy hal, mely harom eves kora utan nostenynye valtozik. A krokodilok is tulburjanzottak, mert mar 18 evvel az Abo-k utan oket is tilos loni .
Termeszek – utkozben egyre tobb termeszvarat latni, joreszuk kicsi, melyet akar ket het alatt felepitenek, de akad 3-4 meter magas is, melyek eszak deli tajolasuak.Ok az esos evszakot veszelik at a kastelyaikban, a tobbi idoben keszulnek a kovetkezo szuk szezonra, illetve ujabb telepeket hozna letre.
Van egy forras ahova meg elmegyunk, de tablak figyelmeztetnek, hogy a bakteriumok miatt nem lehet benne furdeni.

Darwin- Eszak fovarosa, ahol a konyvtar a parlament epuleteben honol. Igazi tropusi klima, sok zoldel es szunyoggal. Egy pszichologusnonel kapunk szallast.

Masnap egy mikrobúsz hatuljaban megyunk ket napra a Litchfield Nemzeti Parkba.
Hegyek, volgyek, patak tavacskakkal, ugralas a sziklarol, masszirozas vizeseessel, dozsoles s minden jok. Sokan soros rekesszel erkeznek, hogy feledhetetlenne tegyek hetvegejuket. En egy 15 meteres farol vetem magam a melybe. Nekem ez a s-orom. Elsore kell batorsag, de utana mar konnyebben megy.
Egy kis telepulesen vacsorazunk, s a helyi kocsmaban Abok isznak. Az egyik asszonysag tud Mo-rol, s hamarosan kiderul hogy miert. Megismerkedem a ferjevel, akirol kiderul, hogy szerb s 32 eve el itt.. Beszelgetunk, majd elhiv benunket a kertjebe aludni.Nem szerety az ozzy-kat, mert onzoek es lustak.
A kocsmaban sok fiatal is, szol a zene, mulatnak. Mint kiderul diakok akiket iderepultetnek, hogy angolt tanitsanak nekik egy hetig. Aztan jon a kovetkezo abo csoport. Penzt is kapnak motivacionak, melyet persze rogton elisznak. A szellemi krem? Ez a jolet..
.A wc-ben egy idosebb aboval elegyedek szoba, aki megbocsat Cook kapitanynak es utodainak, barmit is tettek. Majd oszinten mondja: Welcome to Australia.

Asszem most erkeztem meg igazan az orszagba, most erzem azt, hogy olyan fogadott be, akitol hiteles lehet ez a mondat.
Folyt kov

 

 

 

 

 

 

15:49 | vandorboy2

Uj Zeland 1

Febr 9-en megerkeztem Aucklandba. Az elelmiszer bevallast kitoltottem, a bevandorlasi hivatalnok kerdeseire megfeleltem s bekerult Uj Zeland pecsetje az utlevelembe. Kilepve egy cirkusz porondjan talalom magamat: korben csaladtagok varjak szeretteiket, kicsit hatrabb oltonyos fogadoemberek tablakkal varjak erkezettjeiket. Kint egy hatalmas kiwi madar koszobra fogad - Uj Zeland kihaloban levo madar jelkepe.
Bestoppoltam a varosba, s az idos holgy azert vett fel, mert unokai is stoppolnak Europaban. Az 50-es evekben Indoneziaban dolgozott.

Auckland - AU utan ez a hely tele van elettel, ettermek, bejarhato meretu a belvaros. NZ (Uj Zeland) legnagyobb varosa a maga 2 millio lakosaval, de nem a fovaros. Tajekozodasi pontnak mindig ott van a varos fole nyulo 328 meter magas Skytower, ahonnan ket tengert is latni tiszta idoben, sot Bombay-ig is ellatni, mely a varos hatara.. Ha valaki ugrani akar, akkor azt is megteheti egy kis extraert. Illetve a toveben elpokerezheti a vagyonat. (Lehet hogy a sorrend forditott?) No persze a kinaiak a fo latogatoi a casinonak, akar mindenhol. Kurt Vonnegutnak megis igaza lesz?

A varos vulkani dombokra epult, s mint tudjuk NZ a vilag egyik legaktivabb vulkani zonajaban helyezkedik el. Ezert az Eszaki sziget legfobb latvanyossagai koze tartoznak a gejzirek, vulkanok, termalfurdok, buzgarok, fortyogo iszaptavak stb.

A csalad akinel lakom mondhatni jolszitualt, a mama doktor, gyonyoru kerttel es hangos kabocakkal. Az ausztral legyinvazio utan ujabb terorr a nyugalom ellen :) De majd jonnek a sandfly-ok is - de az a deli sziget szornyszulottei.
BMWcabrioval megyunk el az aktualis Jazz street festivalra, melyet az obolben tartanak, s kvazi nyaruto fesztivalkent megmozdult a varos apraja nagyja. Az unokak onfeledten tancolnak a 80 eves nagymamaval. Hat igen itt tudnak meg mosolyogni a nyugdijasok. Tobb mint 25 szinpadon szol folyamatosan a zene, kellemes ido a kellemes idotolteshez.

Kiderult, hogy a vendeglatom legjobb baratnoje magyar, hat talalkoztunk vele. Kemikus, de hobbikent a bonbon-t nepszerusiti (mamor.co.nz), no persze hogy konnyen behozhassa kedvenceit. De ki gondolna a bonbon magyar eredetere. Ti. Gundel svajcbol emigralt MO.-ra, s ott honositotta meg ezt az edes csodat.
A lenyeg, hogy masnap lesz a magyar klub osszejovetele. Lam lam, ami nem jott ossze AU-ban, azt itt a sors osszehozza nekem. Mindig vagytam volt talalkozni hamisitatlan disszidensekkel, s repulni vissza idoben a torteneteikkel. Bevezeteskent pingpongozok a frissen kikoltozott erokkel, - ok vannak csak maroknyian, s kozben beszelgetek. A dan klubban!! Kb 30-40 ember gyult ossze, joreszt a 40-50-es evekben kikerult idos emberek, hogy meghallgassak Dr Abel Andras eloadasat a teremtesrol es a big bum-rol. O 56-os repulo mernok, kivegzese elol ment kulfoldre. Ma a Sydney egyetemen tanit, talalkozott Teller Edevel, Fidel Castroval stb, s az anyagfaradas teren tett kutatasai a Nobel bizottsag erdeklodesi korebe kerult. Kalandos eletet konyvekbe irta, igy tudhatunk az atomtitokrol, U2-rol, CIA-rol stb. Szepen beszel magyarul, de mar par szo angolul jon neki is igy otven ev utan (nekem par honap utan).

Szoval mi szel fujta oket erre? Volt aki jott, mert a ferje ment, van aki elolvasta a kommunista kialltvanyt es raeszmelt, hogy azt nem akarja. Volt akinek elege volt s ehberert nem akarta epiteni a szocializmust. Volt akinek volt egy talalmanya, venezuelaba ment volna megvalositani a tervet, de nem engedtek. Hat ment kesobb, 56-ban. Volt aki munkastanacs vezeto volt, neki mennie kellett. Legtobben egy szal ruhaban ugrottak fel a tegherautora, s Becsben vartak sorsuk eldoleset. Volt aki a taborban egy nap ismerettseg utan meghazasodtak, mely az eletuk vegeig tartott.. Ahova engedelyt kaptak, oda utaztattak oket berelt repulokkel.
Volt aki rogton talalt munkat, s par het utan mar motorja is volt, volt aki evekig krumplin elt, hogy vehessen egy hazat ahova a gyerekuk szuletik.
A legtobben semleges erzessel vannak MO fele (nincs nosztalgia, nincs harag). De persze itt mindenki jobban tudja, hogy mit kell otthon tenniuk a politikusainknak s nekunk.
A fiatalok tobbnyire onmagukat jottek kiprobalni NZ-ra, s mivel szakmunkas hiany van erre, aki szakmaval bir konnyen boldogul. A diplomasok letelepedeset megkonnyitettek hivatalosan, de ha a felszin ala nezek kiderul, hogy a fele sem igaz. Stoppoltam egy holland fulorvosnot, aki ide telepedett le, de a szakmai szervezetek nem akarjak az idegen eroket befogadni, s igy nem is kapnak azonos fizetest. Nana, mindenki felti a szeket. Pedig biztos vagyok benne, hogy az itteni oktatasi rendszer szinvonala alatta van az europainak.No mindegy, az otlet jo, hogy a kimuvelt emberfoket vegyek el a szegenyebb orszagoktol. Ujfajta gyarmatositas..
Sokan csak bevasarolni jottek ide, mert van itten minden jo mi szem szajnak ingere: kolbasz, hurka, kaposzta, paprika, tokaji es egri, zsir, sonka. Az eloadas utan vacsora magyar notaval. Nos igen, ez az orszagimidzs. Ciganyzene notaval. Brrr.. Kotelessegemnek ereztem, hogy megmutassam mi is a magyar nepzene, s szerencsere az egyik fiatal lany tagja az itteni hattagu tanceggyuttesnek, s o ertekelte erofesziteseimet. De az idosebbeknek marad a joebedhez szola...
Akinek maradt rokona az rendszeresen (1-3 ev) hazalatogat, s hozzak a szlovak levesport a tobbiek mar nem. Itt elek, ez a hazam....
15 evig volt magyar radioadas, havi 45 perc, de mar oregek, s nincs aki csinalja helyettuk. Nos en evekig csinaltam rendszeresen musort, s ugy erzem inkabb az akarat hianya, illetve az uj erok retardaltatasa miatt szunt meg a musor. Szomoru. Amikor helyiekkel beszelgetnek nem kerul szoba a tortenelem, a mult, allitolag a kiwi-ket (uj zelandiak) nem erdekli a tortenelem. Vegul is amilyuk nincs az miert foglalkoztatna oket.
Volt kezemben a hetente Melbourne-ben megjeleno Magyar szo (ott van a vilagon a legnagyobb anyafoldon kivuli magyarsag). Kiallitas MO-rol 10 eve volt utoljara, de magyar napokat az akkori siker ellenere nem terveznek. Pedig jo alkalom lenne az itt elo ezer magyarnak elove tenni kapcsolatat a kulturajaval. De persze igy 50 ev tavlatabol mar egyre kevesebb az igeny. Pedig en annyi mindent tennek.. Lassan elpakolunk, osszesoprunk, s kiurult a dan haz.

Aukland
- Art galery. Local art key collection-kent hirdetik, de egy szep epuletben maroknyi maori kep, a tobbi pedig feledheto. Tudom az en hibam, hogy mindent europai sublotommal merek. Kellemes parkok, nyuzsgo egyetemi elet, szazadfordulos epuletek, par art deco erdekesseg. Sajnos a zoldsegpiac fogalmat nem ismerik, ellenben vannak szupermarketek, csak abban tudnak gondolkodni. Dragabb orszag mint AU, puccosabb, talan nincs benne az a hatalmas puszta erzes, teerelmeny, mint AU-ban, ahol minden farm. Ott valahogy minden grande, de kozben inkabb tulhirdetve minden. Itt europaibb lepteku, bensosegesebb, kifinomultabb, zoldebb, erthetobb, elhetobb.
A kozpontban kirakodovasar ahol az azsiaiak ugy hirdetik aruikat, hogy :from the far east. (Ha tudnak, hogy az nyugatra van innen). Szoba elegyedem egy Tonga szigeteki parral: keves maradt a kulturajukbol, turista szigette valt, ahol a gazdagok suttetik baajaikat (haajaikat?)

- Museum.
Zsufolt targyi emlekekkel az oceaniai szigetvilagbol, de az elet hianyzott belole.Mar a regi fotok is muvi-nek tuntek. Napi ket maori tanc es zenei eloadas szigoruan turistaknak. Persze majd hamar rajovok, hogy ez a kultura sem letezik mar. A jolet asszimilal. De legalabb a maoriknak jobb sorsuk volt mint az abo-knak, harcosabbak, s veluk anglia jobbnak latta kiegyezni. A waitangi day - nemzeti unnep - ennek az emleke. A 2. emelet termeszettudomanyi kiallitas, ahol pillangokat huzhatunk ki a fiokbol. 3. emelet a haboru. Izgalmas informativ kiallitas. Miert is lepett haboruba anglia az elso VH-ban. (vicces) Mind a mai napig nemzeti unnep es megemlekezes napja a Galliopolisi utkozet datuma, ahol a torokok lezuztak a kiwiket. 11 ezer halottat produkaltak az elso Vh-ban, a 2.-ban 100ezer katonajukbol 18 ezer esett el.Gyaszosan szerepeltek. De mit is kerestek olyan messze?? No igen a beke szigeterol haboruzni, ahol meg ragadozo sem volt a feherek erkezteig.. (aucklandmuseum.com). En nem ismerem az europai veszteseglistakat, de szerintem egy csataban tobben haltak meg mifelenk, mint itt a haboruk soran osszesen. Itt pedig nemzeti unnep (megemlekezes) a csata napja. Nekunk bizony rengeteg nemzeti unnepunk (?) lehetne. De ki kivan meg depisebb lenni..
Persze az USA segitsegnek itt is ara volt (mi tudjuk ezt a nemetekkel kapcsolatban), s hamarosan Malaysiaban, Koreaban es Vietnamban talaljuk a NZ harcolo alakulatokat. Hogy tanulunk e a multbol. Soha.
Egy parkban elkoltottem reggelimet, s kozben beszedbe elegyedtem a helyi alkoholista homlessel, aki szinten ott fogyasztotta reggelijet egy uveg sor formajaban. Kicsit odebb superman-nek oltozott fiatalok probaltak egy tancot.

Eden hill - vulkani kup a varos kozepen, szakralis hely volt a maoriknak. Nekunk meg szep kilatas a varosra, piknikezo turistakkal, kutyat setaltato helyiekkel. Napsutes, enyhe nyar, panaszra semmi ok, sot az elhagyott kamerram is meglett. Indulhatok.


A stopp igazan jol megy, ki sem szallok a kocsibol, mar egy masik meg is all. Vegul egy koszovoi srac visz Bombay-ig, ket eve el mar itt illegalisan. Orul egy kelet europainak - foldik vagyunk . Szegeny, de amikor kiszallok csokit e s sutit ad, de a penzt visszautasitom.
A keleti partra tartok, egy fiatal ember vesz fel, s rogton munkat ajanl egy organic farm-nal. Mindenesetere elteszem a kontaktot. Majd egy Maori szakacs visz el a partkozelbe, evekig nem volt szabadnapja s 10 dollarert dolgozik napi 14 orat. Tradiciojukat mar nem tartjak, de buszke arra, hogy maori. Persze azt tudni kell, hogy mar nem letezik tiszta maori. Mindenki keverek. Talan ennek is koszonheto, hogy itt nem igazan degradalo ha valaki maori.

Catedral Cove - Hahei falutol 40 perc seta a parthoz, (informativ tablak a termeszetrol) ahol egy hatalmas szikla boltivet formal a parton.Tavolban szigetek, utkozben oblok majd egy kis vizeses, amit zuhanyzasra lehet hasznalni. Hatalmas 3 meteres hullamok, meleg, hat megadom magamat a hideg oceannak. Nem csendes, de Csendes.

Hotwater beach - Angol nyugdijasok vesznek fel, akik par hete voltak Mo-n. A parton talalkozom egy nemet sraccal, aki 2006-ban jon Mo-ra metrot epiteni. Most kinaban teszi u.azt, jovore india. Szoval ez a part arrol hires, hogyha apalykor leasol, akkor 15 liter/perc melegviz kerul a godorbe. Sok penzert lehet asot berelni. De mivel nagy hullamok voltak a napokban, ezert a szeansz elmarad, mert a hideg az ur. Sok csalodott ember ul asoja mellett. Tan holnap. Persze az utikonyvek nem emelik ki, hogy nem is meleg, hanem langyos, s csak neha. No mindegy.

Karangahake szoros - bevezetes a maori nevek kiejthetetlensegebe. Meredek vulkani hegyek, kanyargo folyoval s aranybanyakkal. Elkepeszto, hogy mit nem tesznek egy heggyel az aranyert. Lukakat vajnak bele, folyot terelnek el, vasutat epitenek hozza, kodaralot ra, s eromuvet miatta. Az 1905-ben felfedezett cianos technikaval vontak ki a szazadfordulon a kozetbol az aranyat. (Talan ezt a Tisza mellett lakoknak nem is kell reszleteznem. Egyebkent allitolag az a ceg mashol is sikeresen pusztitotta a kornyezetet.)
Egy kilometeres alaguton megyek at, s rogton Kuroszava -Alom erzesem tamad. A maganyos japan harcos. Szulocsatorna.
S ment az aranyaso a hegyek kozott... mignem talalkoztam egy francia hajoepito sraccal. wwoof-os konyvebol otleteket meritek, s megtalalom az organic farm-ot melyet ajanlottak. Szoval az lesz a kovetkezo allomasom.

Stoppolok, megint allast ajanlottak 10$ oraert, hat inkabb kihagyom. Aroha - eletem elso gejzire (persze ha nem szamitom a 80-as evek magyar gazkitoreseit Algyo¿). Igaz csak 3 meterre szokell a forro viz enyhe robajjal, de ez is lenyugozott. S ez nem turista hely. Nehez ugyan ezt elkepzelni NZ-on, de meg igaz.
Egy indiai uzletember visz tovabb, de szinte lehetetlen megtalalni a farmot. A kovetkezo stoppomra egy 1937-ben gyartott auto all meg. Nem hiszek a szememnek, de igaz. S 90km/h-val szaguldunk, s csodalom az alapfelszereleshez tartozo eredeti radiot. 1937-ben!!!! 68 eve. S meg az eredeti motor van benne, igaz ugyan, hogy 16 litert eszik, de levizsgaztattak. Vicces belegondolni, hogy sok idos ember sem ult meg ilyen idos autoban. S mit ad a stoppolas...
Azt azert tudni kell, hogy NZ rajong a veteran autokert, s minden nap latok parat beloluk. Futnak a labukon. O egy veteran talalkozorol tartott hazafele. Jot beszelgettunk, s meghivott vendegsegbe.

Vegul csak eljutok a farmra, ahol par ora munkaert cserebe lehet lakni es enni. Egy 82 eves Dan ember a tulajdonos, aki 82 eve vegetarianus, s mint hadmegtagadot a haboru idejen 3evre bortonbe zartak. Igazi pacifista. 2 eve meg japanban utazgatott. Korbevisznek a farmon kocsival. A haz mogott kotunk ki. Par negyzetmeteres kert a muvelt \"farm\". Vicces. Rothado bioalmafak, vashuzalok kozott legelo biotehenek, lerobbant lakokocsiban lako szamoai menekult. 50 evet repulok vissza az idoben. Vacsorazunk, szol a kossuth, pontos idojelzest adnak, majd valami radiojatek cseh temaban. Megall az ido tipusu hutoszekreny, mellette rothado sargarepak, nagyapo bealszik eves utan, s izgulok, hogy ne most halljon meg, mert nincs kedvem szabadidomet elozetesben tolteni. (foallaskent az mas :) ) Kutya, macska, par rohangalo tyuk Munka nem sok, a gazt alig lehet megkulonboztetni a krumplitol. Valoszinuleg itt csak akkor gazolnak, ha jon egy onkentes, aki persze nem ert hozza, s mindent kihuz. Csodalom, ha terem itt valami. De szerintem inkabb tarsasagra vagynak itt a vilag vegen, nem a munkamra. Az unoka huzogat mindent, testvere atbicozik a novenyeken s eszi a gazt \"hm yammi\" felkialtassal.. Az aso elhajlik, gereblyenyel eltorik, zuhany nem zarodik.A szamoai ember roncstelepe a kozelben, munkaja nincs, igy hat telefonalgat, a kecske kikotve a roncsok tetejere. Igazi kubai feeling.
No, hat ez is Uj Zeland.
A fo program, amikor par tehenet attereljuk az ut tuloldalara. Nem is fejik a teheneket, hanem egymast szopjak.A szembelevo farmer 3 honapot toltott europaban, s ebbol 2 nap esett Mo-ra. Ez a jellemzo. Ennyit erunk¿¿
Az oreggel bemegyek vasarolni a 30 km-re levo varosba, Hamiltonba, s 100-120-al hajt. A konyvtarban Denes Magda, Dupre Peter, Bathory Erzsebet s ciganyzeneket talalok. Ez is valami. Bevasarolunk egy hetre. Hetvegen jon a csaladja, minden pezseg, gyerekek unokak, majd elviszik szulinapi buliba.Vita bella.

Elindulok. Cambridge-ig egy fiatal srac, majd egy elsostoppos holgy visz Taupo to-hoz. Ferje a geothermal eromunel dolgozik, s felajanlja, hogy korbevezet. Az orszag energiajanak 5%-t adja ez az eromu, mely a feltoro gozt hasznalja a turbinak hajtasahoz.

Taupo - turistafalu egy hatalmas vulkani krater mellet, melyben ma egy to lakozik, melynek merete Singapure-val azonos. A foldunk legnagyobb vulkankitoresenek maradvanya, melyet kinaban is feljegyeztek 2000 eve!! Hamarosan aktualis egy ujabb. A to tulpartjan harom vulkan magasodik az egbe, melybol az egyik par eve kitort, s ezert a sielest le kellett allitani.

Egy Jordaniai kamionost stoppolok, ki 3 eve el itt, de eszrevette a kiwi-k antiszocialis eletet. Masnap megmaszom az egyik vulkant s a ketezer meteres csucsrol fantasztikus kilatas nyilik a kornyezo hegyekre s a tora. Kristalytiszta idot fogok ki, mely ritkasag errefele, s a turkiszes tengerszemek, a voros krater tiszta latvanya teszi az eszaki sziget csucsppontjava ezt a kiruccanast (kb 8 ora menet). Lefele egy hoforras mellett vezet utam, mely mint a gozmozdony szelepe oriasiban - zudul kifele orokosen a fold melyebol a forro gozok.

kepriportot a kep.tar.hu/vanderboy on lathattok.
Folyt kov.

Gabor Csonka
from Chile
2005 06.02







NZ - masodik resz

Taumaurini - a kovetkezo allomasom, ahova egy Maori tudatos katolikus oslakos visz el, aki a kozeli (nem kivagott!!) Erdorol kapta a nevet. A misszionariusok jo munkat vegeztek, de azert allitolag meg par maori hagyomany meg atselylik a kereszteny ritusok alol. (harom napig siratjak a halottukat, s hosszu beszedeket mondanak)
Egy nagyon skot csaladnal lakom. Eppen videon neztek magukat, amint disz-skotban mozogtak az Edingborough-beli felso tizezerrel computeren pedig a csaladfajat elemezgettek, akik arany aasok voltak az osszes aranylaz helyen (Usa, AU, s vegul NZ) . Jo humoru, aktiv, konnyed csalad. A varoska (itt a varos inkabb mindig falunak ertendo) hajdanaban a fakitermelesre alakult, (fureszuzemek, vasut) majd mikor eltuntettek a kornyekbeli erdoket, ujra “lakatlanna” valt. A mult maradvagya: a klub. Minden csutortokon a ferj kap ket ora kimenot, en is vele tartok. Szazadfordulos fenykepek, tabla, hogy gumicsizmaban tilos a bemenet stb. David -ketsegbeesik amikor kiderul, hogy nem iszom, de egy tombolara csak beadom a derekam. A hely nagy multu, de mara a megelhetesert kuzd, benne mosolygos vidam fiatalok es oregek biliardoznak, dartoznak s isznak)
A varoskaban semmi latnivalo, a museum open by appointment, a falu 25 meter szeles, ures mellekutcajan egy kislany (12 eves) ramszol, hogy a jardan setaljak, mert megbuntet a kozterulet felugyelo!! A helyi tanacsnal kiokosodom, hogy jovore a kutyakon kotelezo lesz a chip, s kulonben is csak egyet lehet tartani. Megtudom, hogy micsoda bonyodalom ha valaki rendezvenyt akar tartani, boviteni hazat, boltot nyitni. Nos nem ez a hely ahol letelepednek..

Forgotten World highway-en megyek tovabb, de nevehez hiven orankent ha egy auto megy errefele. MG munkasok, majd a helyi postasno visz egy darabon, de az utolso 80 km remenytelennek tunik aszep hegyek ellenere. Kanyargos utak, alpesi hangulat. Vegul egy itt elo holland turavezeto srac vesz fel, aki szinten backpacker-kent kezdte, s vegul uzletet kezdett itt. Most a szezon vegeztevel elvezi hogy nincs tobb turistacsoportja. Faraszto sportag, mert a turista olyan egyed, aki nem tud mit kezdeni magaval, s mindig szorakoztatni kell, s nem viseli el, ha az otthonitol eltero korulmenyek kozott van (hiszen megfizettem - attitud). Persze eszukbe sem jut keveredni a helyi erokkel, s a sajat turista foldiei pedig nyilvan unalmas. Brrr. Jo erzekkel viccelodott velem az egyik haverom par eve, hogy nekem az lenne a legnagyobb buntetes, ha valaki befizet egy klasszikus turistautra (busz, idegenvezeto, csoportos vonulas muzeumrol muzeumra).

Taranaki
New Plymouth - a sziget nyugati felen, s ami ide vonzott: a kornyeket uralo 2600 meteres Taranaki vulkan. Aranylag tiszta idoben pillantom meg (ami ritka!!), s a klasszikus formajaval, felhoerintette csucsaval legimpozansabb latvany igy 30 km tavolbol is. (de a 130 km-re levo Tongariro vulkanrol is lattam par napja a csucsat). Termeszetesen megmaszom, ha az idojaras engedi. Egy 72 eves aktiv idos asszonynal lakom, lengyel felmenokkel, aki kifejti a genetikai hatteret a magyar sumer kozos eredetnek, mikozben maori unokaja hangosan bamulja a tv-t.
Segitek nekik galyazni es fat darabolni a kertben, fozunk stb.
Reggel koran indulok a vulkan fele. Egy turista papa 16 eves lanyaval megall a kozelben fotozkodni a hegyet, hat odamegyek megkerdezni, hogy el tudna-e vinni a keresztezodesig. Hat azt a remult kocsibamenekulest szep volt latni. Szomoruan konstataltam, hogy ezt a felelmet plantalja gyerekebe, aki szinten igy fogja latni a vilagot. (innen mar csak egy lepes lesz, hogy megelozeskent lelovik aki kerdez valamit). Termeszetesen ok nem voltak azok kozott, akik a labukkal illettek a hegyet.
Vegul egy marathoni futasra igyekvo holgy vett fel. Utkozben menedekhazak, akik a 4 napos korbejaros megoldast valasztjak. En nem az a tipus. Neki a csucsnak. 1600 metertol 45fokban felfele a laza talajban (nem rajta, mert sulyedos, csuszos 2 lepes fel egy lecsusz stb). A kornyekre elkepeszto kilatas, majd a felhok folott lihegek. Kezd sziklasodni es felhosodni, s az utolso 200 meter a valodi jeg birodalma. Tombolnak az elemek, orkan, latotavolsag par meter, de nem adom fel. Fent izraeli sracok elvezik megerdemelt soruket. Lefele mar esik is az eso.
Talalkoztam egy masik Servas csaladdal par orara, akik voltak MO-n, s igen lekesek voltak. Eppen egy frissen hazasodott idos hazaspar helyi vendeguk volt, de enfelem forditottak figyelmet, s folyamatosan nosztalgiaztak Mo-rol (igaz, mint mindenki, ok is csak par napot voltak MO-on)

ROTORUA
Az orszag leglatogatottabb helye. Thermal wonderland. Gejzirek sokasaga a fo latvany, no es persze estenkent a termalvizes punnyadasok.
Whakareware - thermal falu, par muvi epulettel, idegenvezetovel es kulturalis performance-al. A lanyok porgetik jojo-jukat, a fiuk eltpogjak hadi tancukat, nagyra meredt szemek, ijeszto mimika, kioltott nyelv. Lehet hogy hasznalt az angol tuzfegyverek ellen. A kozelben vannak hangi-k. Itt ugyanis ugy foztek \"hagyomanyosan\", hogy egy godorbe betettek (a cook kapitany altal meghonositott) sertes darabokat, s a feltoro vulkani gozokben idovel megpuhult. Ez volt a vacsi. Manapsag is ezt ajanljak az utazasi irodak estenkent a vilagbol idesereglett erdeklodoknek jo penzert. En csak az eloadason veszek reszt, mely kibovul meg par \"operaenekesnovel\", akik \"tradicionalis\" maori korusmuveket enekelnek. No de azert a botos tanc a legjobb a tortenetben. No meg amikor a japan turistacsoportnak megtanitjak a haka tancot (hadi tanc) hangeffektusokkal. Vicces. Tradicionalis hangszerek? Gitar mondanak ok, s en raznam a fejem. No mindegy. A jolet asszimilal - a jelszom.

A szomszedban orankent kitoro gejzir vonzza a latogatokat, kellemes seta, kellemes ido.

A kornyek ezernyi latnivalot kinal. A Rotoura to tuloldalan, vizeses, majd elneztem a Hells gate-hez, amit G. B. Shaw ugy jellemzett, hogy tenyleg olyan mint amivel fenyegettek minket. Itt is szaz fok koruli kenes tavacskak, bugyborekolo iszap pocsolyak, gozolgo lukak. Itt van a deli felteke legnagyobb thermal vizesese. A vizet borbetegsegek gyogyitasara hasznaltak, illetve permetezesre a leveltetvek ellen. Sar vulkan, inferno, sodoma es gomorra elnevezesu mocsarak. Az eredeti maori story szerint egy hercegno olte magat bele az egyik toba, mert a ferje molesztalta. (hiheto tortenet).

Kiwi encounter - vegul raszanom magam, mert ra kell jonnom, hogy a termeszetben nem fogom latni NZ szimbolum madarat, melybol hajdanan (a feherek megerkezte elott) meg millionyi volt. Mara par ezer maradt, abbol egy itt. A tobbit a szomszedban keltetik, majd visszahonositjak a termeszetbe, de mivel az evezredek soran ragadozomentes kornyezetben elt, nincs eszkoze a tulelesre kutyak, macskak, rokak, patkenyok, erdoirtas ellen, melyek betelepitett allatok. Itt is csak alva latom, mert ejszakai allat, s ugye a nyitvatartasi ido... Ez egy kb. 40 centis szarnyatlan madar, mely 70 millio eve el itt. Foldi feszekbe tojja ket tojasat, mely a testmeretehez kepest oriasi, s melyre a him vigyaz egy honapig. A termeszetben 5% el tul, itt 60%. Egyebkent tobb emlos jegye van mint barmely mas madarnak: tolla szorszeru, csontjaban van velo, a csore vegen van az orra, nagy fulnyilasa van. www.kiwiencounter.co.nz

Rainbow spring nature park - par erdekes hal, s madarak: tui, wood pigeon (kereru), papagaj (kaka), kea, es par emu (A moa kissebb verzioja.) A moa 80 millio ev ota itt elt, de koszonhetoen a levadaszasnak kihalt madarfaj mara). Tuatara - prehistoric gyik. 225 millio eves, a dinoszauruszok elotti idobol. 35 ev alatt no meg 60cm-re, 100 evet el (ha hagyjak) s percenkent egyet lelegzik, mara veszelyeztetett allatfaj.

Az eltemetett falu - ugye ahol ennyi vulkani csoda van ott egyszer a vulkan is kitor. A kozeli vulkan kornyeki to (kek es zold to) hires udulohely volt a 19.sz-ban, itt volt a pamukalehoz hasonlo whit and pink terrace (mint egerszalokon). De1886-ban kitort a vulkan es vabank. Izgalmas kiallitas, unalmas terepmuzeum.

Wai-o-tapu 27km-re Rotouratol egy hatalmas gejzir szekhelye, mely naponta 10.15kor kitor az utikonyv szerint. Waw, ez aztan a termeszet precizitasa!! Persze mikor ott vagyok csalodnom kell, mert az erdesz egy adag szappant dob a gejzir lukaba10.14kor, mely egy perc mulva stimulalva erzi magat, s elkezdodik az attrakcio. (mert ugye ki venne meg a jegyet, ha ott kellene szobrozni fel napot az esemenyert.).
A kozelben ismet izgalmas fortyogo mocsar, illetve a ´parkban ismet kulonos vulkani kepzodmenyek, szines tavak, kikristalyosodasok, gozok stb.

Szoval jol bkiaztattam magam a forro medencekben, mely ramfert az esti 6-8C hidegek utan, s indulok tovabb.

Vissza Taupo to-hoz, egy tehenesz stop (14-16 litertej 5-6% zsirtartalommal itt az atlag), egy vadasz (hm leteznek itt vaddisznok is - persze elvadult hazidisznok vannak, amit meg Cook kapitany hozott magaval). Majd egy turista par, majd bmx-es fiatalok a mai kinalat.
Este a Vas ember (triatlon) befejezo unnepsegere erkezem a varoskaba, a hostes lanyok begyujtenek nekemegy halom kajat - igy eszem iszom, mig a szinpadon tapsikolas az erdemek elismerese mellet. Masnap egy koreai hazaspar visz tovabb.

NAPIER- egy jo dontes. Art Deco stilusban epult varos, koszonhetoen egy 1931-es foldrengesnek (mellekhataskent 40 negyzetkilometerrel nagyobb lett a varos!!). Mivel eppen ez az epiteszeti iranyzat volt a meno akkortajt, hat a varros ebben a stilusban oltott ujra testet. Mereszen hasznaltak a szineket, geometriai formakat, mint az epiteszetben, mint az ornamentikaban. Orakig csak bolyongok es elvezem a texturak sokfeleseget, a fenyeket, szineket, a hangulatot, a naplementet.
Kennedy suraruton hagyom el a varost \"Telly Savalas\", (Kojak) tarsasagaban. Eppen csehul tanul, s rajong Kelet Europaert. Majd egy hetvegi papa vesz fel, aki 2*4 orat vezet, hogy lathassa a fiat minden heten. O visz Wellingtonig.

Wellington- a fovaros, az orszag masodik legszelesebb varosa, mely hegyekre epult. Nem sok tennivalo van itt. A Viktoria hegyrol kompakt kepet kapunk a kornyekrol, s ahogy a repulok a viz kozeleben landolnak izgalmas elmeny.
Te Papa - museum. Igen, ez az orszag buszken hasznalja a maori neveket. Kincsek tarhaza. Izgalmas a foldrengest imitalo szoba, a termeszetttudomanyi resz sem rossz. Maori resz, targyi emlekek, navigacio, filmekl: foldet vissza tuntetesek. Kortars muveszet, urhajozasi kiallitas, interju asztronautakkal. Eklektikus.

A csaladom kepben van Kelet Europa gazdasagi es pol. torteneterol. Ritka! Lanyuk Indiaba keszul, eligazitom par otlettel. Ismet magyar napokat tartottam, s foztem nekik.Most vettem eszre, hogy a laptopom nem birta a stoppolast, a kepernyoje megtorott, igy hat ket kiloval konnyebben folytatom majd utamat..


DEL SZIGET - elsosorban nemzeti parkjairol, hegyeirol, gleccsereirol, termeszeterol hires a del.

Harom oras hajouton (40$) tudok csak atmenni a Cook szoroson a deli szigetre. Voltak akik mar atusztak a 18km-es oblot, de nem csomaggal. Amugy a tenger mindig viharos errefele.Hosszu fjordon uszunk Picton fele, s kozben a Nap is bucsut mond a napnak. A hajon alig vannak, de vegul talalok fuvart. Egy 80 eves idos asszony tart unokajahoz. Energikus, meg kirandul s 140-el szaguldunk a korottunk magasodo hegyek kozott. Az 50-es evekben 11 evet dolgozott Alice Spring-ben az Abo-kkal egy arvahazban.Elkepeszto dolgokat meselt mind a kiszolgaltatottsagrol, mind a tehetsegekrol. Ugye a70-es evekig nem lehettek allampolgarok az abo-k, igy az atombomba kiserleteknel nem is zavartattak magukat az Angolok, hogy nepek elnek a sivatagban. Persze a vilaghaboruban jol jottek, igaz megbecsulest soha nem kaptak.
Volt olyan gyereke a hazban, aki nem tudott angolul (de iskolaba jarattak), s amikor otthon kerdeztek milyen volt, mindent vissza tudott rajzolni ami a tablan volt).

Masnap mivel napos ido van, en rogton egy turaval kezdek. Abel Tasman NP. A separation pointig megyek, ahol asziklan fokak szoktak napozni. A sziklak magasabol szemlelem oket orakig, nezem ahogy az idosek egymassal perelnek, a picik pedig ugrabugralnak a sziklakon. Egyszercsak 4 hatalmas delfin (feket-feher) bukkan fel alakzatban, majd bukik ala komotosan a vizben. (egyesek szerint balnat lattam) Ugy legyen. Visszafele apalyra erkezem, s fantasztikusan szep rajzolatot hagyott a tenger a homokos parton. (gyonyoru kepek). Viszont alkonyatra mar sok sandfly probalkozik kostolni veremet. Este egy indiai AU par visz a park masik oldalara. Hideg de bekes ejszakanak nezek elebe, csillagos eg, no people.
A park ezen reszen is setalok egy 12 orat, de a menedekhazakat kihagyom, mert 30-40dollar egy ejszaka.

Ugy dontok, hogy a keleti parton folytatom kalandozasaimat. Egy finn par visz el 100km-re. Imadom a finneket. Kedves, szelid, johumoru emberek. A kerdesemre, hogy mit nem szeret az orszagaban a valasz: az oktobert, hogy nincs reggeli kv-zo, s hogy nem lehet fafesut kapni.

Az orszag belsejeben elkepesztoen nincs forgalom, s este majdnem bentragadok egy gyonyoru volgyben, ami nem is lenne baj, ha nem lenne tobbezer ehes sandfly amely az en veremre palyazik. S ezek rogton harapnak, nem ugy mint a szunyog. Egy fiatal srac mentette meg az eletemet, s mentunk Blenheim-ig. Szombat esti laz, unatkozo fiatalok bogetik autojukat. Egy eppen zaro indiai etteremben nyittatom ki konzervemet, s amikor hozza vissza a pincer, felajanlja, hogy ehetek itt ingyert. Elfogadom, mert az Indiai konyha az egyik gyengem, igy egy finom Punjabi vacsoraval zarom ezt a hosszu napot. Szeretem indiat.

Kaikura - a hely ahol a balnak garantaltak, mivel ket tengeri aramlat talalkozik itt, s sok a zamatos plankton. Egy olasz uzletember vesz fel, itt dolgozott, s most kivan visszaterni a trombitajahoz. A hajoturat kihagyom, mert 120$ a hajo, s a tarsasag monopolhelyzetben van, s pofatlanul barmennyit elkernek. Igy marad a seta a tengerparton, s a balnakat majd akkor nezek amikor az Anktartisz fele tartok

Christchurch - fele egy rotary clubos idos par vett fel, s a beszelgetesunk odaig fajult, hogy meghivast kaptam a helyi klubba, hogy tartsak eloadast. Mivel pont repulesem elotti nap van osszejoveteluk, s felajanlotta, hogy kivisz a repterre, igy nem tudtam nemet mondani.

Mivel meg most is jo ido van, ezert rogton nyugati part fele veszem utamat, hogy kihasznaljam az evnek azt a napjat (osszesen 60 nap/ev), amikor nem esik az eso a gleccsereknel. Hogy sut a nap az meg ritkabb. Egy idos skot farmernel alhatok, akinek 11 unokaja van s az egyik csaladtagja a kiralyno futara volt.

Hajnalban indulok tovabb, s egy 50-es kozgazdasz vesz fel, akivel 3 oras erdekes beszelgetest folytatunk monetaris politikarol, avilaggazdasag alakulasarol, s hogy Usa Kina zsebeben van mar. Kepben van Mo-ot illetoen, s elmondja, hogy apja 56-ban lepett ki a kommunista partbol, amikor megtudta mi tortent Mo-on!!! Egesz meghatodtam, hogy a vilagban talalkoztam egy emberrel, akire 56 hatassal volt.

Hakitaka - a zold ko varosa, mely a maoriknak is fontos csere ertek volt, de modern viragzasa a varoskanak az aranylaz idejen jott el. Ma nevezetes a food festival-jarol, melyet eppen lekestem. Innen egy malaysiai holgy vett fel, aki a lanya miatt jott ide, de mindig visszavagyik. Mint kiderult lanyanak magyar pasija volt.

Franz Joseph gleccser - igen a mi uralkodonkrol van szo, akinek a neve a sarkkori szigettol Uj Zelandig hasznalt nev. Igaz amaroknyi helyieken kivul tan senki nem tudja ezt. Zold-voros mohas koveken keresztul vezet az ut a gleccser kozelebe. A jeghegy kozeleben veszelyes zona tabla hivja fel figyelmemet, hogy valami erdekes lesz arra. Hat felmaszom a jegnyulvany mellet, s rabukkanok a lepcsore, mely felvisz a jegmezokig. Ez turistacsoportoknak lett valyva konnyitesnek. Brossurakon hirdetik, szogescipot adnak, jegcsakanytr, botot, esokabatot stb. Igazan romboltam a turavezetok imidzset amikor egy szal szandalban zokni nelkul gyorsabban mozogtam mint ok.S meg vizes sem lettem. Csak arra hivta fel az egyik a figyelmemet, hogy mar a jegen vagyok (koszonom az infot), s hogy igen (extrem) veszelyes. Valoszinuleg ok meg soha nem voltak veszelyhelyzetben. Norvegiaban elhagyatott helyeken masztam ennel sokkal mozgobb, hangosabb, csuszosabb, lukasabb gleccsert, masztam mar falat is, s jartam mar barlangban is. Miert pont ez lenne veszelyes? Egyebkent en csak turista gleccsernek nevezem, mert lepcso, kotel vezet fel, nincsenek nagy rianasok, nem duborog a hegy amint lejjebb csuszik stb. Mindenesetre elvezem a latvanyt, mert olyan magasan vagyok, hogy az emberkek lent a volgyben mar nem is latszanak.Meglepo, hogy mennyi ko van a jeghegy tetejen. Egy dolog zavaro meg, hogy helikopterek ot percenkent szallnak el felettem, mert termeszetesen egy kis penzert korbevisznek, sot tobbert meg le is szallnak a tetejen, s megsetaltatjak a nagyerdemut.
A hely intimitasa oda.
A kozelben van egy kis tavacska, s elkepeszto nyugodt vizen tukrozodik az egesz gleccser!! Orok emlek.
Egy nemet par visz tovabb, akik egy eve lefoglaltak idopontot a nepszeru es limitalt milford track-re, de az eso miatt toroltek a turajukat!! Eltek Del Amerikaban is ket evet, s hangsulyoztak, hogy dont sleep outside in S. America. You will be robbed!

FOX Gleccser- reggel a Matheson tonal kezdek, hogy lassam az orszag legmagasabb hegyet tukrozodni a toban. De a tiszta nap hideg ejszakat jelent, melyet reggeli para kovet. Igy a szeansz elmaradt, de igy is kellemes setaltam. Irany a gleccser. Hatalmas (800m) fuggoleges hegyoldalak jeleztek, hogy szaz evvel ezelott hol is allt a gleccser. Mara km-eket huzodott vissza, s a lecsiszolt koveken novenyzet lassan visszahoditja eletteret.
Folyo szaguld a volgyben, mely a jeghegy aloli boltiv alaku barlangbol indul, s persze a jeghegy taplalja. Itt egy gleccserjaro nyomaba eredek, s itt is rombolom az imidzsuket, de olyan lassuak, hogy nem tudok eszrevetlen maradni. Az egesz gleccser nyelv par km hosszu, de a szinek jateka es a napsutes ismet gazdagit egy elmennyel. Lam lam, a jeg hatan is megelek.

Irany del fele - a legkozelebbi benzinkut 120 km-re van, figyelmeztet egy tabla. Egy jo humoru kedves skot ember vesz fel mercedeszebe, aki gazdag turistakat visz korbe az orszagban. Erdekes torteneteket mesel a felso tizezer szokasairol, hozzaallasarol.

Wanaka - mivel meg mindig jo ido, ezert Aspiring NP-ban teszek kirandulast. Egy zubogo folyo mellett felmegyek egy hamisitatlan gleccserhez (Rob Roy), mely robajlik mint a menydorges, s meltosagosan uralja a szemkozti hegyoldalt. Melette egy vizeses, mely magassagra mint a niagara, csak vizhozamban nem versenyezhet vele, mert mire lerne a viz, permette szelidul.

Izraeli mama es lanya visz vissza a Wanakaig, utunkat meg kell szakitani, mert birkak lepik el az utat. Hat igen, eddig nem irtam, de miutan kiirtottak az erdoket Uj Zelandon, megkezdodott a nagyuzemi gyapjutermeles. Mara inkabb marhalegelokke valt az orszag, de lenyeg, hogy mar nincsenek erdok. Jottek s vittek mindent a telepesek. Nem oshonos fenyoket telepitenek, mely ugyan 30 ev alatt vaghatova no, de a foldbol extra gyorsan vonja ki a tapanyagokat. S mivel NZ geologiailag uj kepzodmeny, ezert a termotalaj reteg vekony. Igy a harmadik vagas utan kivalo sivatagi korulmenyeket lehet elerni az egykoron dzsungel boritotta orszagban. A wellingtoni museumban volt egy terkep melyen jeloltek az utobbi 120 ev erdoeltuneseit. Katasztrofalis, foleg az utobbi evszazadban, amikor mar modern technikaval meszaroltak az erdoket. (Ja es persze vele egyutt az elovilagot, okoszisztemat.)

Egy horgasz visz tovabb, majd masnap egy nemet-angol vegyes par, akik minden stoppost felvesznek. Egy kanadai cseh lany utan egy Horvath srac is bezsufolodik a piciny furgonba. O egy nap alatt tette meg a Kepler track-et. Nekem is ez a tervem itt, mert 40 dollart nem er az ejszaka, s akkor sokkal tobb cuccot kellene cipelnem, raadasul nappal megyek keresztul a legizgalmasabb helyeken.
Routeburne track - az egyik nagy turautvonal, mely Queenstown-tol 270 kmre van a Milford sound fele. A fjordland NP resze, mely 1.25 millio hektaron helyezkedik el. Este fagyos hideg, sandfly-ok, de a possum meglatogat ejszaka.
Hajnalban indulok, mert tobb mint 55 km var ram a hegyek kozott. Korottem mar havas hegycsucsok, paraba burkolozo hajnal, csend. Tanosveny mutatja be Fjordland novenyvilagat. A volgyben levo to korul is teszek egy kiterot. Majd fel az egbe, majd a hegygerincen vegig, s utolso allomaskent a Conic hill, ahol elbucsuzom a latvanytol. Kezd szurkulni, csepereg az eso. Lefele a Dead mans route-on indulok el az erdesz ellenjavaslatat nem megfogadva. Route- a prospektusban igy szerepel: requires high degree of skill, experience and route finding ability. Suitable for well equipped trampers. A halott nev sem jo omen, de uj utakat keresek mindig. Szeretek felfedezni. Valoban semmijen osveny nincs, csak kis szerencsevel meglathato poznak jelzik kb. merre. Kisse lejjeb ahol mar fak is nonek narancssarga haromszogek adnak utmutatast kb. merre. De panikra semmi ok, mert tudom, hogy innen 2000 meterrol kell leereszkednem a folyovolgybe, mely 700 meteren van. Igaz hogy35-40fokos lejton megyek, de legalabb sotetedes elott elerem az utat. Kidolt korhado fakon vezetnek lepteim, puha moha szonyegen, mocsaron, patakban, neha a korhado faban terdig elsullyedek ,majd egyszercsak nincs utmutato. Hat keresztul a surusegen. Itt mar a fak legzogyokerekkel birnak, mely olyan suru halot fon, hogy indiana Jones-os elmenyem tamad. 45-50 fokos lejtove alakul az utolso szakasz, igazi akadalyversenyben van reszem ,de mar megint a sotetedes ami hatart szab a probalkozasaimnak. Szerencsere meg sotetedes elott kipottyanok az utra, mint a terminator a film elejen. Mar csak 14 km van hatra egy macadam folduton. Kellemesen megizzadva, elfaradva fekszem le aludni az esomenedekhaz ala. Ejfelkor ket busz erkezik, s 80 fiatal keres ugyanitt helyet maganak ejszakara. Nyuzsges, izgatottsag, zaj amit hoznak magukkal a varosbol. Megyek is tovabb kora reggel.


Milford sound - mely igazabol fjord. A leghirdetettebb turistalatvanyossag, szinten kotelezo gyakorlat. Szemerkelo eso, sand-fly tomeg (tudom unod hogy mindig idecitalom oket, de ezek kombinacioi a legynek es a szunyognak, s ha te is ennyit lettel volna veluk egyutt, neked is orok emlek lenne). Egy lezart vizeseshez maszok be. (azt tudni kell NZ-rol is, hogy mint AU-ban itt is mindent tulfelnek az emberek. Szoval nekik minden veszelyes. En nem szeretnek ilyen vilagban elni. Ha egy tiz km-es erdei uton egy meteren jarolapot fektetnek le, akkor lezarjak az egeszet. Ja es mindenkit hulyegyereknek neznek, s mindenhol tablak figyelmeztetnek. De tovabbra is a csucstarto az autopalyan a tabla a szembejovonek: wrong way go back)

Hajokirandulas - tomegturizmus. 2h rohanasba illo tomegtura. Egyik hajo koveti a masikat. Felszallaskor fotoznak, s a tura kozepere mar elo is hivtak a kepeket, hogy aruljak a fedelzeten. Ezen ido alatt a japan turistacsoportot ketszer megetetik. Utkozben megallunk ugralo delfineket nezni, majd fokakat, majd bekonferaljak a pedalling fish-t (evezo hal) - imigyen viccelodnek a kajakosokkal. Paras, szemerkelo esos angol ido, igy nem is lehet igazan elvezni a fjord mellol egbenyulo 1600 meteres csucsokat, a lezubogo vizesest. De ha mar ennyit utazott valaki, akkor nem hagyja ki. Meglepo, mert a deli szigeten - mely a terkepen nem is olyan nagy - akar 1000 km-t is lehet vezetni ket hely kozott. S az orszag osszlakossaga a falvakban nincs tobb szazezernel.
Nos ezen a helyen vartam 3 orat a stoppra hidegben, esoben, sandfly garmadaval harcolva, mert a turistakban (itt nincs mas) nem volt egy csepp egyutterzes sem. Itt a jovo tarsadalma. Vegul egy idos holgy vett fel, aki megszant, mert 2 oraval ezelott is latott az ut szelen stoppolni. Jot beszelgettunk, neha megalltunk nezelodni. Epitettek egy 10 km-es alagutat a kozelben, hogy a banyaszott koveket elszallitsak. Korben fiatal magaszabolatlan vad hegyek. Mirror lake - ma sem tukrozodik, szeles az ido.

Termeszetesen a Milford soundhoz is tarsul egy maori legenda. Egy kimondhatatlan nevu isten vajta a Milford fjordjat, s minden isten el volt kepedve milyen fantasztikusat alkotott. Erre lett feltekeny egy noi felisten, s hogy ne legyen tokeletes a hely, hat megteremtette a sandfly-t. Ja es a 12 valfajabol csak ketto szereti az embervert.
Nos udv

Gabor Csonka
vandorboy

 

 

 

NZ 3

A Milford sound (piopiotahi) hiteles tortenete: Tuteraki-Whanoa vajta a fjordfoldet csakanyaval, karakia-t kantalva, hogy legyen nyugodt resz a viharos tenger elol. S annyira szepre sikeredett, hogy az egyik felisten no feltekenysegbol - hogy ilyen tokeletes nem lehet valami, hat megteremtette a sandfly-t.

Te Anau - nagyon kellemes kisvaroska (kb 1-2ezer fo), toval, benne tukrozodo hegyekkel, s lass csodat szikrazo napsutessel. A Milford sound-nal evi 6000mm eso esik!! Erot es infokat gyujtok a kovetkezo turamrol, mely megint egy napos kiruccanas a magam 63 km-evel a hegyelben. Sotetben kezdem a napomat (hajnali 4), hogy a napom joreszet a hegytetokon tolthessem. De a hajnalnak is megvannak a maga ajandekai, hiszen lattam glowworm-ot (izzo fereg :)). Ez nem mas mint egy hernyo, mely barlangokban, fak odvaiban s egyeb vedett helyeken el, s estenkent vilagit , mely vonza rovar aldozatait. Fantasztikus elmeny ezt is a termeszetben latni, olyan volumenu mint amikor Sulawesi-n lattam a tengerben tomegevel vilagito planktonokat. Elkepeszto, hogy az ejszaka milyen gazdag elettel, mind a tengerben, mind a foldo-levegoben. Egeszen delig hajnali paraba burkolozik ataj, az egyik megfaradt turistat helikopterrel viszik le az erdeszhaztol, megzavarva a csendet. Az erdosav utan mar csak csupasz sziklak alkotnak erdekes tajkepet, erdekes paranyi novenyi kompoziciok a koveken. Vonalak, lejtok, tavlatok, olyannyira, hogy az egyik fjord tobb mint szaz kilometerre benyulik ide, mig a hegy masik oldalan egy masik oriasto latszodik. En pedig fent ket kilometer magasan koztuk. Estere mar ismet sik terepen mozgok, s ujra itt vannak a verszivok, ha leulok egy pillanatra. Este leultel enni az egyik turistahazba, ahol a csodamra jartak, hogy amit ok 3-4 nap alatt tettek meg, azt en egy nap alatt kepes voltam. De azert tudni kell, hogy volt mar aki negy ora alatt lefutotta!!

irany del: egy csomagfutar vesz fel, s megallunk tobbek kozott egy ozike meszarszeknel. (Sok ozfarm van a kornyeken). Erdekes a hentes prototipus - feherbe oltozott meglett lenyek.) Persze tilos a bemenet, pedig regi vagyam latni meszaruzemet. Sajnos embermeszarszekuzemet mar lattam... Egyebkent a zoldsegszedest nem ovezi ilyen titok. Miert is¿?

INVERCARGILL - a legdelebbi varos. A sok erdo utan ez a varos hangos, zajos, forgakmas ipari centrum. Sok tortenelmi epulet, s meglepo modon az egyik legregebbi telepules. Hideg.. A fiatalok mas aktivitas hijjan isznak es fuveznek. Furak.A Southland museumban sok info a deli sarkrol, albatroszokrol, hajozasrol, hirosimarol a viktorianus korrol. Ez a varos evi 32 napon 92km/h szellel szembesul!! Egy falatnyi modern muveszetnek is jut hely.

Kistoppolok a varosbol s a deli part latvanyokban gazdag Kathrin megyejebe indulok. Nehez itt stoppolni, s hideg van nappal is, szemerkel az eso. Kamionosok AU-ban es NZ-on nem allhatnak meg stopposoknak, de 2-3 orat vartam megint, mire egy faszallito kamionos felvett, mert szinten latott ket oraja. (ugy tunik a 2h mar mindenkinek az erzekenysegere hat). Vegul egy idos ir holgy visz el a Waipapa vilagitotoronyig, melynek kozeleben Hookers Sea Lion-ok lustalkodnak a homokban. Bekesen pihengetnek, egesz kozel engedtek magukhoz. Nagy elmeny volt oket igy szemtol szembe latni. (nekik valoszinuleg megint egy ketlabu jott erzese). Innen mar konnyebb stoppolni, mert ciki lehet szeretni az allatokat (hisz azert jonnek ide az emberek), s kozben otthagyni az esoben fagyban egy embert.

Slope point - a sziget legdelebbi pontja!! Most vagyok a legkozelebb (4800km) a deli sarkhoz!! S legtavolabb Mo-tol. Igazan jo erzes. Meredek sziklafal utan csak a messze tenger egeszen az anktartiszig..

Petrified foreszt - a Megkovult erdo. 180 millio eves erdo nyomai a labam alatt a tengerparton. A hegyoldalon pedig keletkezesenek a kronologiajat lathatom.

Innen egy wwoof-os birkapasztor vesz fel, akinek farmjan alhatok is ha nem kapok estig stoppot. De kaptam egy fuvart Dunedin-ig. A holgy az antarktisz kozeli szigeten dolgozott mint ornitologus. Tojasokat mentenek, hogy allatfajokat vedjenek a kihalastol. Lanya svedorszagban tanul, s nyaron egyutt fognak lebicozni Kelet Europaig. Adtam neki par otletet.


DUNEDIN - Skot megfeleloje Edinborough-nak. Egyebkent is itt a deli szigeten nagyon sok a skot szarmazasu, sot meg az idojaras is hasonlo!! Hideg esos. A husveti unnepekre itt allomasozik a gypsye fair - termeszetesen ciganyok nelkul. Az esok miatt a zene is elmarad, meg olyan erotlen az egesz. Viszont a lakokocsiaik szenzaciosak, jo hangulatuak.
Egy art shopban megismerkedtem egy ott dolgozo lannyal, aki szinhazi dekoraciokat keszit Sydney-ben. A 3 orokbefogadott gyerek (s az egyik autista) most orokolt egy hazat s felajanlotta, hogy lakhatom naluk. Szerencse hogy vannak meg ilyen emberek. Cserebe magyar vacsorak dukalnak s locsolas. Ugyan itt nem divat, de reggelre festett nekem egy tojast. Vendegsegbe megyunk szinesz baratnojehez, aki panaszolja, hogy nincs gyakorlatilag szinhaz a varosban, s ha valamit akarnak nezni, bizony wellingtonba kell repulniuk. Masnap hozzank jonnek vendegsegbe korombeliek, s ifjusagom zeneit hallgatjuk bakelitrol!! Estenken befutunk a kandalloba a delutan gyujtott rozsekkel. Annyira nem altalanos, hogy futenek az emberek, pedig kezem labam lefagy...
Dunedin egy egyetemi varos sok elettel, konyvtarral. A muzeumban eleg jo Csendes Oceania neprajzi kiallitas, igenyes filmvetites a fjordokrol. Art galeri sem a legrosszabb. Husveti misek, van ahol gitarral, van aki skot szoknyaban. Epiteszetileg szines, jo allapotu. Tajilag - dimbes dombos, csaladihazas. A videotekakban a filmekrerairjak , hogy csunya beszedet is tartalmaz, avagy sexjeleneteket.
Reggelente muanyagba csomagolt ujsagokat kezbesitenek az elofizetoknek. Csakany helyett legkalapacs, sepru helyett levelfujo gep dolgozik az ember helyett.

Masnap az Otago felszigeten probalok szerencset. Albatros centre - mivel nem koltesi szezon van nincsenek szarnyalo oriasok. De informativ kiallitason par erdekes dolgot tanulhatok.
Albatrosz - tekintelyes meretu es okos madar. Szarnytavolsaga a 3 metert is elerheti. A hullam es a szel sebesseg kulonbozetet hasznalja ki repulesre, igy alig kel mozditania a szarnyat, s 100km/h-val napi ezer km elvitorlazik ugy, hogy testsulyanak csak 1% vesziti el. Effektiv. A parton fokak lustalkodnak, de amikor ejszaka vadasznak, akar 230 meter melyre is merulnek eledelert.
Larnach Castle - no igen valahogy hianyoltam eddig NZ-rol a kastelyokat.
Pingvin kolonia is 4 madarbol all pillanatnyilag, ezert belepo valtasa ellenjavalt

Eszaknak tartok, s erre van waitati - ahol a deli felteke legmagasabb faja talalhato.
Innen kb. oranyira van a Moeraki Boulders - tokeletes gomb alaku meteres sziklak vigyorognak ki a tengerbol naplementevel kombinalva. Keletkezesuk maig rejtely a tudosoknak, de feltetelezik, hogy a gyongyhoz hasonloan egy szennyezodesre rakodott ra anyag, s kovult meg evmilliok alatt, melyet az erozio es az eso bemosott evezredek alatt.

OAMARU - regi kikotovaros, melyet szinten az aranylaz hivott eletre. Kellemes parkjai vannak kinai kerttel. A kilatopontnal ellatni 100km-re a havas hegycsucsokig, olyan tiszta az ido. Hat igen, ezert megerte ejjel fagyoskodni. Az antik ipari negyedben egy konyvkoto mester veteran autojabol kiszallva hagyomanyos maskaraba megy dolgozni. Szoba elegyedunk, s mint kiderul minden teruleten muvelt, ismer magyar kezmuveseket, s batorit minden szorgos magyart, hogy telepedjen le itt, mert rengeteg lehetoseg es biztos megelhetes van itt.

A sziklas tengerpartja ad otthont a Sarga pingvin (hoiho - jelentese:hangos) kolonianak. Szurkuletkor jonnek ki a partra, de mivel parszaz meter mely szakadek tetejerol nezhetoek, ezert alig latni oket. Szerencsemre keto feljon a tetore igy kozelrol elvezhetem tarsasagukat, ahogy ugralnak, totyognak, perelnek egyamassal. A partiszeli erdok kiirtasa miatt ez az allatfaj is kihaloban, mert hagyomanyos koltohelyeik megszuntek. 65cm, 5-8kg, kb 20 evet elnek, s a szeme korul sarga csik. A tojasra felvaltva vigyaznak, majd mikor nagyobb, mar ketten kell vadaszni menniuk, hogy kielegitsek az ehes fiokat. 75%-uk meg parzas elott (3 ev) elpusztul. A maradek fele ter csak vissza parosodni. 50km messze jarnak vadaszni, s akar 100m melyre is tud merulni. Ellensegei a fokak, capak, halaszat. A foldon a macska, kutya, es egyeb ragcsalok.

Innen par km-re pedig van egy kek pingvin kolonia, ok kesobb erkeznek s a hely fizetos. Az elso negy peldany erkezese utan a turistak fele elmegy. Ugye turelem kell a termeszethez.Kek pingvin - Csak a deli felteken elnek ezek a 30 cm-es madarak, 50 km-t usznak 1000* merulnek naponta. Tudnak a tengeren lebegve aludni. www.penguins.co.nz
Reggel a felhok mogul sugarakat vet a felkelo nap, s a molon tobbszaz madar pihen. Idill.

Idom szukre szabva, hat oda megyek ahova stoppot kapok. Szerencsemre az eselytelen verzio jott be, s igy eljutok Duntron fele, ahol maori rock art talalhato. Errol semmi infot nem lehet talalni, kepeslapot, konyvben kepeket pedig plane nem. Nem belepos, nem uzlet, nem foglalkozik vele senki. Ennyit a nemzet oroksegerol. Persze nem egy nagy durranas, de megis.
Egy Svajcban a voroskeresztnel menekultugyekkel foglalkozo ember vett fel, erdekes volt beszelgetni vele. Kinai bevandorlo jo bevandorlo. A kedvemert kiterot tesz azelefant sziklakhoz, mely meszkoformacio es szinten maori szent hely.

Visszafele cseh lanyokkal megyek, akik egy boruzemben dolgoznak. A fouton egy maori csalad vesz fel.A fiu 18 eves s mar gyereke van. Elso kerdese, hogy MO-n vannak e gengek? Amikor dragallom NZ-t, akkor felcsillana szeme, s kerdi: ha valaki mondjuk itt milliomos, akkor Mo-on ketszer olyan gazdag?
Papaja 40 koruli kigyurt kopasz figura, baseball sapkaja alol egytetovalt szam latszik ki. Rakerdezek a felesegenel, hogy mi az - remelven hogy izgalmas bortonsztorikat hallhatok. De mint kiderult, a papa kereszteny, s a fejere van tetovalva egy bibliai idezet: Csak Jezus torolheti el buneimet. Meghivnak teazni, majd kivisznek a foutra (hilton highway.)

Egy szorfos ember szaguld velem CHRISTCHURC-ig.

Nem ertem miert is olyan konnyu setalni ebben a varosban. Mert itt nincs hegy, emelkedo!! Ja es kellemes meleg az ido, s nem fagy le kezem labam. Hurra. Nyuzsgo elo varos, utcazeneszekkel, Jazzfesztivallal (Narah Jones). Megtartottak a regi villamost, regi kalauzzal; etterem formajaban is., mely atfut szuk utcakon.
Az art galery gyenge, de impozans modern epuletet kapott. A canterbury museum valodi zsufolt museum. Legerdekesebb resze a sark hosei epizod, mertitt lathatjuk a felfedezok jarmuveit, felszereleseit. A konyvtarban Mo-rol csak cegkatalogus van 1992, de Kodaly es Bartok menti a helyzetet. De azert van Eszterhazy P., Nadas P, Marai, Muller Herta, es Latco drom.
Az art centre tetejen egy logo hazvaz lebeg. Igen otletes. Mellette az orszag tudos buszkesege:Rutherford, aki az atomok hasitasaert hasitott a nobel dijbol. A 100$ bankjegyen az o kepe nez vissza rank. A kertben nemzetek konyhaja, s mit ad isten:egy magyar lakokocsi is felveszi kelettel a kuzdelmet. langossal, zserboval stb.Vegre valaki felvallalta a magyar konyhat. Persze lassan erik be a kiwi a magyar izekre. Eppen uj dekoracion torik a fejuket, hat en ajanlok neki magyar muzsikat. Hetvegen vasarnak ad helyet az art centre kertje.
Itt meg van fiu iskola, s barmi hideg ellenere rovidgatyas egyenruhaban jarnak a gyerekek. Kozos etkezes, tulekedes a tanyerok korul, egy az egyben felidezodtek napkozis elmenyeim. Mintha egy regi magyar filmet neznek.
A botanikus kertben most nyilo oszi viragok, matuzsalem fak. Vendeglatom elvisz a helyi filharmonikusok koncertjere, ahol a varos elitje is megjelent. Felmillios varos, ritka alkalom az ilyen. Elotte lehetoseg van egy bevezeto beszelgetesen reszt venni, ahol elhelyezik korban a darabokat, illetve az osszefuggesekre ramutatnak. Szerintem izgalmas lenne otthon is, hogy a zenei analfabetak (mint en) is konnyebben megkozelithessek a komolyzenet.Mendelson, , Schuman es Schubert. Lebeges, melyseg es szarnyalas. Valaszolgatnak a hangszerek, variaciok egy temara, osszhang. Nekem mindig egyfajta otthonerzest ad a komolyzenei koncert, megultseget, letelepedettseget, beertseget.

Reggel elmegyunk egy korussal kisert misere, majd a pap bejelenti, hogy elhunyt a papa. Tetszett, hogy mert oszinten velemenyt mondani arrol, hogy tiszteli, de nem ertett minden dontesevel egyet. (gumi).Vendeglatom nagyon buszke ram, mindenkinek ugy mutat be, hogy: a ñlegerdekesebb vendegem, 48 orszagban utazott, Moszkvaban elt, filozofiat tanult es a parkban alszik. No jo idoket toltottunk egyutt.

Innen a rotary clubos ismerosom vitt el hozzajuk, s este elmegyubnk a helyi etterembe. Cseveges, eves ivas, majd dontenek penzugyekrol, hogy milyen projectekre is gyujtsenek. Mostanaban volt a szaz eves evfordulojuk. Legutobbi nagy akciojuk a vilag polio mentesitese volt, nekik koszonhetoen szazmilliok kaptak vedettseget ezen betegsegtol. Rotacios elven jartak egymashoz bulizni, kozben a koz ugyeiert tettek valamit. Mara nem egymashoz jarnak, hanem kiberelnek egy ettermet.
Asszem husz perces mondandomban jol koruljartam a lenyegemet, s osszeszedetten es sokszinuen beszeltem, s egy kis uzenet is belefert a vilagrol. Hogy mi marad meg bennuk? Soha nem tudni, de bennem egy elmeny.
Aprilis 5, kellemes napos ido, kivisznek a repterre, elbucsuzunk, s innen szallok vissza Australiaba, Brisbane-be, a tropusi meleg klimaba. A repulon legnagyobb meglepetesemre Szabo Istvan - being Julia cimu filmje is a kinalatban van. Hm.


Nos ez tortent velem ebben a ket honapban.
S veled mi volt? Hogy alakul majd a nyarad? Orommel olvasok en is.Irj.

Gabor Csonka
vandorboy


Nehany legenda a Maori kulturabol:
Teremtes:
Kezdetben vala Ranganui az eg atya es Papatuanuku a fold anya..Sok gyerekuk volt, de ok sotetsegben eltek, mert szuleik egybefonodtak, s a feny nem szurodott le hozzajuk. Vegul az egyik gyereknek sikerult elvalasztania a szuloket, s lon vilagossag.
Mivel az istenek ferfiak voltak, szuksegh volt nore hogy benepesitsek a foldet. Igy let a no, foldbol gyurva, melybe eletet leheltek. Ettol kezdve lon az emberiseg.

Az o csodaszarvas legendajuk:
Acsendes oceaniai szigeteken kozos mitosz minta a hogyan talaltak a szigetukre: Maui es testvere kieveztek messze a tengerre, s Maui kivetette csoda horgat. Kihuzta, s lett a North Island. (Wellington a hal szaja, Taranaki es a keleti felsziget az uszonya, s az eszaki felsziget a farka. A Taupo to a szive.
A deli sziget volt Maui kenuja, s a Stuart Island a horgyony.
Minden torzsnek vannak szent hegyeik, s oseik onnan szarmaztatodtak.

Tarsadalmuk:
Ferfiak feladata volt a mezogazdasagi munka, (splot) de a nok ultettek, foztek, szottek mig a ferfiak halasztak. Csak ferfiak haboruzhattak, epithettek kenut es keszithettek tetovalast. Tetovalas (moko) mara mar ritkabb. A nok az arcukat, a ferfiak az egesz testuket diszithettek, mely persze tarsadalmi statuszukat is rogzitette.

Vallasuk;
Joreszt az oket korulvevo viszonyokat tukroztek az istenek haboru, eg, fold, tenger,
A pap tudott kommunikalni az egiekkel, s o ismerte a szertartasokat, melyet a felajanlaskor kovetni kellett. Ok birtak a torzs tortenelmevel es a leszarmazasi ag tudasaval, es ismertek az enekeket. Oralis legendak, osi enekek es mondak oriztek tortenelmuket eredetuket -mivel nem volt irasbeliseguk - mely a szazadok soran muveszi szintre erlelodott. De emellett ismerte a pap a hajoepites titkat, fafaragast es a tetovalast.
Tabu a szent vagy tilos. Mana – szemelyes foldontuli ero, presztizs, mellyel a torzsfo birt az osei reven avagy jelenlegi erdemei alapjan. Szolgakat ejtettek, de ha foglyul ejtettek valakit, akkor elvesztette a mana-jat. (mint egy szamitogepes jatek).
Haborusagot a tulzsufolt polinez szigetvilagbol hoztak, kiterjedt ritualeval, aldozatokkal, tancokkal, es kapcsolodo muveszi alkotasokkal (lanzsa, pajzs, bunko stb.) Pa az az eroditmeny (foldsanc), ahova tamadas eseten visszavonultak a helyiek. S mint a papuaknal a revans hosszu ideig fentartotta az oldoklest es a rabszolga szerzest, akkik gyakran a bogracsban vegeztek. Az elhunyt lelke eszakra vandorolt, lecsuszott a pohutukawa fa gyokeren es ujra egyesult az osok lelkeivel a tulvilagon.

Fafaragas- hazaikat osok szelleme es isteneik diszitettek, hasznalati eszkozeiket harmonikus mintak diszitettek. Az emberabrazolasaikon eltulzott fej, szem es szaj lathato, mely a tabukra hivja fel a figyelmet valoszinuleg. Gyakori a madarfeju ember a kenu faragasokon.
Hongi – a az orr osszeerintese, az eletlehellet megosztasa Maori szokas.
Poi tanc – ahol a lanyok madzagon teniszlabdakat porgetnek a zenere.
Haka tanc – a harci trancuk.
Zene – dobot nem ismertek, labbal adtak a ritmust. Joreszt furulyajuk volt. Amit ma hallunk hagyomanyoskent, azok kereszteny korusmuvek.

NZ foldtortenetileg egy fiatal kepzodmeny, de allatvilaga kulonleges.
Tuatara – osi gyik, a dinoszauruszok rokona. A hosszu izolacionak koszonhetoen gyakorlatilag nem voltak ragadozok a szigeten, (emlos: csak ket denever fajta el,) a madarvilag kulonosen gazdag. Kulonlegesek a szarnytalan madarak, mint a MOA (struck szeru, mara kipusztitottak), illetve a kiwi madar, mely Uj Zeland szimboluma, s szinten keves tulelo maradt beloluk az europaiaknak koszonhetoen. Ok honositottak meg a kutyat, macskat, patkanyt, posszumot, melyek vegzetes ellensegeik lettek a beke allapotat tukrozo artatlan madaraknak.

Nandor Tanczos – NZ parlamenti kepviselo, zold part szineiben indult, raszta srac, busszal jar be munkahelyere. Velhetoen magyar....

Gabor

Par kiegeszites a teljesseg igenye nelkul

Uj Zeland maori neve Te waka a Maui (Maui csonakja). A deli sziget a csonak, a kaikorua felsziget az ulese, a Stewart island a horgonya. S onnan vetette ki Maui halojat, s egy nagy fogasa volt: az eszaki sziget (Te Ika a Maui). Ettol kezdve van Uj Zeland.

Variacio 2
Kupe fedezte fel a historiak szerint a szigetet: almaban megjelent Io a legfobb isten, s szolt – van egy uj fold, amit fel kell fedezni. Igy Kupe volt az elso polineziai utazo 950 korul, aki felfedezte Uj Zelandot. Az Aotearoa nevet adta a szigetnek, mely jelentese – a hosszu feher felhok szigete. Gondolom akkor sem volt jo ido. Majd visszaterve Hawaiki szigetere (hawai) adott inspiraciokat a migralni kenyszeruloknek.
Tudnillik a polinez szigetvilag mar tulnepesedett, allando ehseg, harcok. Igy uj teruletet kellett keresniuk. Valoszinuleg a Kohoperoa vandormadar utja volt a tanacsadojuk az iranyt illetoen, s kesoobb a csillagok alapjan navigaltak vissza a hajosok, s hoztak meg tobb telepest. Eredetileg Moa madarat vadasztak (mint a struck), majd meghonositottak a kumara-t (edes krumpli), taro, uhi, hue.. Az archaikus maori idokben nem volt haboru, mert eleg terulet e s taplalek volt.


Verzio 3
Whatonga-t 1130-1190 egy hajoversenyrol elsodorta a szel. Nagyapja – Toi – elindult megkeresni, de kozben az unoka visszatalalt (happy end). Majd az unoka indult megkeresni nagyapot. S ekkor talal a szigetre. A society island 2 evszazaddal kesobb tulnepesedett s igy onnan sok kenu indult a 14. sz-ban Nz-ra.

Maori tarsadalom:
Mana (presztizs, ero) miatt lesz valaki vezeto, s ha mar nem alkalmas a tisztre, visszavonul vallasi vezetonek, s atadja helyet egy arra alkalmas rokonanak!! A koz(os) munka alol a fonok sem vonhatta ki magat. A mana az istenektol eredt, s nelkule nem gyozhettek a csataban, nem nott a termeny. Ha valaki fogsagba esett, akkorelvesztette a mana-jat (nanaa)

Runanga – a kozossegi haz - elott tartottak a falugyuleseket, ahol a csaladfok beszedet mondtak, majd utana az ariki (fonok) kimodta a vegso szot (beszedet). A maorik nagyon szeretnek beszedeket mondani, mely a mai kereszteny temetesi szertartasoknal is megfigyelheto (3 nap siratas, beszedekkel).

Tapu (tabu) a szent a pozitiv ero, elet, halhatatlansag, maszkulim..Tabu fott etelt enni a hazon belul, halaszni bizonyos heltyeken, de tabu volt pl. a veszelyes gazlok is.
A tobbi Noa (a kell, szabad). Ez szabalyozta alapvetoen mindennapjaikat.

Tarsadalmuk kommunisztikus- nem volt magantulajdon – a megszerzett rabszolgan kivul, mely az elejtot illette.
Kereskedtek egymassal, eppen kinek mire volt szuksege (ko-madar, hal stb)

Zene – a dobot nem ismertek, igy labdobbanassal kisertek a furulya zenet.

Tettovalas – termeszeteen a statuszukat jeloltek (kvazi rangjelzes), majd a fonok halala utan a mummifikalt fejet megoriztek. Gyakran vagtak is a boruket, hogy jobban latszodjon a tetko.

S mi van ma??
Szabadon bovitheto...



Jogsija 15 evtol lehet az embereknek, de csak 21 eves kortol berelheto auto.
Alkoholt csak 18 even feluliek vasarolhatnak.
A Nz-I ujsagok muanyagba csomagolva, s bennuk ar-apaly jelented is van (idopont es meterben megadva a csucsok)

Gabor Csonka
2005.06.09
Chile

15:48 | vandorboy2

Aucklandban kellett eltöltenem 28 órát a reptéren. A reptéren a fotóboltban nem értenek a fényképezőgéphez, elemük nincs, hogy kipróbálják, kézikönyvet nem nyitják ki, mert be van csomagolva.

Este 11-kor a büfé zárásakor egy csomó süteménnyel gazdagodom, mert  egy maori lány a büfében selejtezett számomra  A kápolna az egyetlen nyugodtabb hely a reptéren, mert csak néha tér be valaki, felkapcsolja az összes lámpát, majd fél percet imádkozik és elmegy. (természetesen csak vakító lámpák sokasága alatt tudnak imádkozni, hogy Isten mindenképp lássa buzgalmukat, s kimenetkor mindig elfelejtik lekapcsolni.)

Délután 5-kor indulna a gép, de Chile-i légitársaság nem kapkodja el a dolgot, 1 órás késéssel szállhatunk be. Szóltam vegetáriánus étel ügyben, de persze mégsem kapok. Már vártam. A chilei légitársaság plédjei lopás gátlóval van felszerelve, s rajzfilmen mutatják be a biztonsági ismereteket. Viszont kapunk szemellenzőt és füldugót, s a pirosba öltözött életteli stewardessek próbálják ellentételezni a társaság egyéb hanyagságait. Korrekt TV-s, videós programok és még telefonálni is lehet a gépről. Egy kedves chilei hölgy mellé kerülök, aki 10 évig gyűjtött erre az útra AU-ban, hogy viszontlássa rég nem látott rokonait.  Leszálláskor  az Andok által körülvett völgyben landolunk az El condor pasa zenéjére. Stílusos. Megérkeztem Dél- Amerikába!!

 

 

Santiago

 Kilépéskor nem rohamoznak meg a taxisok, kulturalt sokkmentes érkezés. A hegyen levő szent szobra körbebástyázva telefontornyokkal.

Hajnalban házmesterek söpörgetnek, kockaköves széles utak, versengő buszok sokasága előzgeti egymást. Topisok az emberek, öreg hajtáspajtások. Próbálnak nyugatiasodni, mert van kerékpárútjuk, de ezek gyakran egy 2x5 sávos útba torkollanak, ahol nincs tovább. Onnét a versengő buszoké a terep, ahol három sáv a buszoknak van elkerítve.  Jórészt 3-4 emeletes panelok, grafittik a szürke falakon,  építkezések mindenfele. Lovaskocsik, széles utak. Sok boltban háromszor, de minimum kétszer kell sorbanállni, ha vásárolni akarok, mert kiállítanak egy számlát, amit a pénztárnál kifizetnek, ott lepecsételik, majd egy másik eladónál felvehetik az árut. 

A városban még sok kis üzlet van, benne szorgos kezek, gumijavító, rugó és tömítő árus, szabó, mosodás, rövidáru, elektromos bolt és pékség.  Sok a játékterem és a WC mindenhol fizetős. Az utcákon mindenhol nyüzsi, tele a metró. A szupermarketek mintegy katonai létesítmény, egyenruhások tömege áll éberen. 

Az utcák tele vannak alkalmi árusokkal, cipőpucolókkal, és megjelentek a riksák is. Az árusok kétkerekű taligán tolják zöldségeiket. Kicsit odébb kukázó idősek, a falakon aktuális popsztárok plakátja, vagy Jézus dicsőségét hirdető grafittik. A templomtéren pedig s festők adják az alapszínt, az egyébként szürke moszkvai hangulatot adó városban.   Az utcán csókolózó, kézen fogva sétáló párok emlékeztetnek moszkvai fiatalságomra.  Délelőtt a központban tüntetés Pinochet ellen , illetve diákok a tandíj bevezetése ellen. A kormány megunta, hogy a diákok nem fizetik vissza a diákhitelt, így most piaci alapokra helyezték, amelyet nem akar elfogadni a diákság. Délután az utcai performerek veszik át a belvárost, bábuval táncoló előadók, pantomimes utánozza a járókelőket, van, aki beszédével köti le a sétálók figyelmét, és vannak, akik táncbemutatót tartanak, forgó dobosok kintornával kisérve. Lényeg, hogy hangos, mozgalmas és színes legyen. Nem a mozdulat-művészeké a jövő.  Dinamika, zaj kell a figyelem megragadásához, ebben a nyüzsgő városrészben.

A piac élő központ, kiabáló árusok sora, illetve kacat és mozgóárusok próbálnak túladni babákon, TV antennákon és még ki tudja mi mindenen.

Van kellemes kisvendéglős kerülete a városnak, merészen színesre festett házakkal.

 

A város közepén a Cerro Santa Lucia dombtetőről körbe lehet látni a  6 milliós megapoliszra , melyet egybefüggő szmog réteg takar. Körben az Andok csúcsai, mely  tiszta időben impozáns látványt nyújt. Elvetődtem egy fogyatékos kórházba, ahol a sportpályán éppen tolókocsisok gyakorolnak és akadályversenyt rendeznek. A végén a legügyesebb tolókocsis srác teniszezhetett az edzővel. Meglepő módon megizzasztotta ép embertársát. Jó volt látni önfeledt nevetésüket, mosolyukat, amely megerősített abban, hogy így is lehetnek boldogok.

 

Mogorva rendőrök lepik el a város minden részét, megadva egy multat idéző alaphangulatot. A diktatúra szaga máig érződik, de állítólag nem korruptak. (A népességhez viszonyítva Chilében a legmagasabb az egyenruhások száma.) Kontrasztként Che Guevara polos, lángoló szemű forradalmár fiatalok,  alternatív kocsmák minimál grafittis  interiőrrel, élénk éjszakai élet, sörözések. A házakat fegyveres őrök és magas kerítések őrzik. Május végén még mindig hideg van.

 

Valparaiso. Nagy nehezen sikerül elstoppolnom Valparaisoig, Santiagotól két órányira, a  Csendes Óceán partján elterülő nyüzsgő üdülővároshoz, Chile turisztikai büszkeségéhez, ahol a hosszas, hideg szürke napok után végre napsütés fogad . A kikötői „sétány” felejthető, mert igazán értenek a romantikus helyek elhidegítéséhez. Minden lepusztult, a 70-es éveket időző, de mégis Chile tudatában ez a mintaváros. Erre büszkék mindenhol. No 1 turista célpont, turisták nélkül.  Tény, hogy a szürke szmogos Santiágó után ez egy felüdülés. A város sarmja a század eleji fából készült siklók, melyek felvisznek a hegyoldalra.

A főtéren egy katonai emlékmű magasodik, fegyveres őrökkel ugyebár, - a múltat eltörölni nem lehet. A város legizgalmasabb része a hegyoldal, színes házakkal, kávézókkal, mediterrán hangulatot próbálnak idevarázsolni, de még kell nekik 10 év, hogy a lepusztultságból  kikupálódjanak.

A börtön - ma kortársművészek telephelye-, korábban sok politikai fogolynak adott helyet és az egyik úgy szökött meg, hogy a szembelévő bordélyházban megszervezte, hogy nyitott ablak mellett bujálkodjanak a prostituáltak.  Így az összes őr kukkolással volt elfoglalva, igy észrevétlenül leléphetett.

Látszik, hogy a fiatalok kreatívak, díszítik, festik, dekorálják portáig környékét Ennyi előnye a diktatúráknak, hogy kreatívvá, érdeklődővé teszik a fiatalokat, mivel direkt módon nem fejezhetik ki magukat.  Este kocsmázó egyetemistákkal kezdek beszélgetni. Egyikük irodalmár, aki nagyon büszke országuk rejtett költői kincseikre, melyek Nobel díjasaiknál (P. Neruda, és Gabriel Mistral) is jobbak. A másik srác filozófus, német gyökerekkel, aki büszke a chilei filozófusokra, de elégedetlen országával abban, hogy a chileiek pontatlanok és nem effektíven dolgoznak. Este náluk alhatok, cserébe egy lecsóval gazdagítom ottlétemet.

 

Valparaisoval egybenőve van Vina del Mar , s  meglepő módon nem a fővárosban található az ország parlamentje, hanem itt a tengerparton, mely egy rusnya betonkolosszus. Itt bukkanok egy Kovacs autókereskedésre, s a bejáraton magyar címer jelzi, ő a konzul is egyben. Itt született magyar, s rajta kívül kb. 300-an élnek a városban magyar eredettel.

A Vina del Mar egy nagy bevásárló-város, miközben beach resortnak hirdetik. Vize hideg, a  partja sem a fürdőzésről szól, de van kaszinója, vára, de utóbbiak nem látogathatók. A kiszáradt folyómederben parkolókat és utat nyitottak gépjárműveknek.  Este a városból kimenet megismerkedtem egy éppen záró boltossal, aki elhívott családjához, ott aludhattam. Valaha hajós volt, most hentesboltot nyitott feleségével. Egyszerűen étkeznek, élnek, csurgó WC mutat a múlt felé ismételten.

 

Megunva a hidegeket, elindulok stoppal Észak felé.  Először egy ír fiatalember vesz fel a feleségével, akik éppen földbirtokot néznek a környéken, mert bővítenék farmjukat. A legtöbb középfarm a legmodernebb technológiával dolgozik, s jórészt európai piacra dolgoznak, így amikor tél van Eu-ban, tudnak kurrens primör árukat szállítani. Csöpögtetős locsolás technika, ugyanazon a csövön keresztül juttatják a tápszert és a vizet a talajba. Bizony Mo. le van még maradva.

A közelben süteményárusok lebegtetik fehér zászlóikat, hogy megállásra bírják az éhes pilótákat, de nem sok sikerrel. A forgalom minimális, mert jórész kamionok és buszok oldják meg a közlekedést. Benzin kút 100-200 km-ként van a Panamerikai országúton. Estére az út szélén ragadok.  A környéken idős ember szánt lóval, cáfolva Chile modern mezőgazdaságába vetett hitemet, de Dél-amerika a kontrasztok országa, így meglepődni még korai lenne.

 

 Végül egy kamionos visz tovább La Serenáig. Erre már sivatagosodik a táj, egyre lakatlanabb, sziklás part és magas hegyek között cammogunk. Egy családnál lakom, ahol a pszichológus feleség családja Pinochet diktatúrája alatt menekült el és élt Venezuelában, majd 5 évvel ezelőtt tért vissza. Érdekes, hogy  még az üldözött családok is elismerik, hogy a diktatura alatt a liberális gazdaságpolitikának köszönhetően az ország Dél Amerika legstabilabb és leggazdagabb országává vált, így nem csoda, hogy a felelőségre vonás elmaradozik.  

 

La Serena -  Érdekes, hogy a főtér környékén nem kávéházak, hanem bankok vannak.  Notórius park tisztogatások mindenhol, miközben az egész város hangulata inkább egy  80-as évek béli lerobbant szlovákiai kisvárost idézett. Épül, szépül egész Chile.

Coquinbo – egybenőve La Serenával, halász-város melynek közepén egy mecsetet építettek.  A hegy tetején egy hatalmas betonkereszt, lerobban, koszos külsejű kis városka,.

 

Pisco Elqui völgy.

Chilének egyik bortermő vidéke. A legmodernebb technikával felszerelt gazdaságok, miközben a faluban agyagházak idézik a múltat. Megáll az idő. Kutyák, unatkozó gyerekek a faluban. Földutak, éttermek, árusok. Nagyszerű kilátás a csupasz meredek hegyoldalak aljában virágzó zöldség, gyümölcs farmokra. Itt van az ország szőlő, és szesz iparának központja, ahol a rideg sivatagi környezetből paradicsomot vásároltak. Este egy állatorvos vesz fel. Megállunk a közeli duzzasztóműnél, ahol a kispatakból tengert csinálnak. Itt várjuk meg a naplementét.  Ebben a térségben sok csillagászati objektum található, mert egész évben csillagos égbolt van.

 

Innen tovább stoppolok É-ra Antofagostáig.  12 óras út É-nak és egyetlen látványosság útközben  a 15 m-es emberkéz szobor, mely kiemelkedik a sivatagból. Maga Antofagosta egy piszkos gyárváros és a cementgyárak állandó zajjal és porral lepik el a környéket.

 

Következő stoppom már a hegyek felé visz.. Egy vízügyes fiatalemberrel utazok tovább, aki elmondja, hogy a helyi víz nagymennyiségű arzént tartalmaz.  Sebaj, gondoltam, régen a királyokat úgy védték a mérgezés ellen, hogy hozzászoktatták a szervezetüket a méreghez.  Útközben megálltunk egy kacatmúzeumnál ahol az utóbbi 80 év használhatatlan emlékei gyűltek fel. /gramofon, üvegek, ruhák, és fizetési zsetonok, mert akkoriban nem pénzt kaptak a bányászok./  Útközben a sivatag közepén megálltunk egy temetőnél, aminek a különlegessége az, hogy semmilyen településhez nem kötődött. Csak a sivatag közepén egy temető. Innen indulok fel az Andok-ba, s a legmegdöbbentőbb az, hogy szinte kanyarok nélkül jutottunk fel Calamáig, 2400 m. magasra.

 

CALAMA.

A városka drágább, mint általában Chile, mert a bázisát az a 7 ezer ember alkotja, aki a közeli rézbányában dolgozik, átlagosan 2 ezer dollárért havonta.  Nagy mall -ok  /plazák/ nőnek ki a városban. Prostituáltakkal, net helyekkel, éttermekkel, nagy forgalommal működik a város itt a sivatag közepén 2700 m-el a tengerszint felett. Nappal kellemes idő, estére lehül 10 C-ig.

Itt található a világ legnagyobb nyitott, külszíni művelésű rézbányája.  Útközben megállok egy óriás „játék” villanydömpernél. 3 millió dollár/darab a gép ára. Ebből 100 db. dolgozik a bányában!! 3600 lóerős, 5,5 inch egy henger, és 2 liter üzemanyagot fogyaszt percenként, amit villamos áram termelésére fordít. Egy kereke 30 ezer dollár, melyet 4-6 havonta cserélni kell, s melynek a feléig érek és tövében törpének érzem magam.  100 dömper dolgozik a rézbányában, amelynek munkagödre 3km x 4,5 km. Mélysége 870 méter.  17 km.-t kanyarog felfelé a gödör aljából a dömper, amelyet 45 perc alatt tesz meg. Naponta egy Gellért hegynyi követ termelnek ki és 3.1 tonna kőből lesz 10 kg réz.  Itt van a világ legnagyobb markológépe, mely 450 tonna és 12 millió dollárt ér.  A munka jól szervezett, hiszen 1 perc munkakiesés 8000 dollár veszteséget okoz a cégnek.

A bánya 1915 óta működik, és 3,4 milliárd profitot termelve évenként és így a GDP-nek 4 %-át adja, de a profit 10 %-a a hadseregek megy ma is. A világ rézkészletének 20 %-át birtokolja a Codelco cég.  (www.codelco.cl)

Chuquicamata  a bánya melletti város, mely hamarosan szellemvárossá lesz,  folyamatosan költöztetik ki az embereket Calamaba a szilikózis veszélye miatt, mert minden reggel a szél arra fújja a bányából felcsapódó veszélyes port. De legalább rájöttek.

 

A bányától visszafelé stoppolva egy munkás vesz fel, aki geológiai méréseket végez, és mint kiderült, valaha filozófiát tanult. Meghív házába és a hétvégén együtt megyünk gyerekeivel a világ legmagasabb gejzírjéhez.

 

El Tatio gejzír.

 

4320 m. magasan fekszik, 121 km-re Calama-tól. ahol 85  fokos víz párája szökik a magasba, miután a magmával találkozott a hideg víz.  Reggel 4.30-kor indulunk, hogy napfelkeltére odaérjünk. Egy óvatlan pillanatban az ablakspriccelővel rápermeteztünk az ablakra, és a folyadék azonnal ráfagyott az ablakra. Nem kis gondot okozott az eltávolítása. Ilyen magasságban –10 fok körüli a hőmérséklet, de kristálytiszta az égbolt. Napfelkelte, a bugyborékoló forro vízfelületek szélén már a víz meg is fagyott.  Ilyen magasan még sohasem voltam!  A környéken találkoztam először  vikunya-kal, akik a llámák (jama) vad változatai. Édesek, békésen legelésznek, igaz közel nem férkőzöm hozzájuk, de jó nézni ahogy kecses testük beleolvad a rigid, kietlen pusztába. Nagy ajándék volt látni őket.  Utána fürdünk az egyik buzgár táplálta tavacskában, kellemes ahogy felenged elfagyott lábam a meleg vizben. Ahogy a Nap egyre feljebb kúszik az égen és melegszik a levegő, ezzel arányosan eltűnnek a gejzír gőzei, de marad a kristálytiszta vulkáni hegyek látványa körülöttem, fürdőzünk, és én csak ámulok a magasodó, 5ezer méteres hegyek látványán.  Visszafelé megálltunk még pár hegyi faluban, majd visszatérünk a civilizációba.

 

Másnap délután elindulunk PURITAMA termál forrásához, mely 3500 m. magasan fekszik. Felveszünk stopposokat is, s egyikük filozófiát tanul. Mivel most éppen sztrájk van az egyetemeken, ráérnek utazni.  Aldo, a vendéglátóm ismeri a környéket és a hőforrásoknak egy eldugott helyére megyünk, ott fürdőzünk. Már délután 3-kor árnyékban vagyunk, így a vízből kijőve vacogtató hideget érzünk. A meleg patakban a vízesés alatt masszíroztatjuk magunkat. A környező hegyoldalakon Pejot kaktuszok nőnek, melyet az indiánok szertartásaikon használtak, halluciogén hatása miatt. Itt a hegyoldalban láttam először csincsillát a természetben.

 

San Pedro de Atacama.  /Atacama sivatag/

 

Calamából egy helyi vámost stoppolok, aki az argentin határhoz ment szolgálatba. Hibás térképeknek köszönhetően egy fél napot ülök a 2700 m magas sivatag közepén, mert rossz kereszteződésbél tett ki és erre naponta csak pár autó közlekedik, annak ellenére, hogy egy kitűnő aszfaltút vezet a határig.  Egy gyönyörű 4 ezer km/2 -es völgyben vagyok, köröttem 6 ezer m-es vulkánok tornyosodnak. Délután már feladom hogy a Laguna Chaxa  felé eljussak,  stoppolnék vissza San Pedro-ig, amikor az autós mondja, korábban volt az elágazás. Így újra nekivágok. Eső errefelé nincsen, de a hegyekből néha jön víz, mely felhalmozódik ebben a tóban, melynek különlegessége, hogy teljesen sós. A kőből kimosott ásványok kicsapódnak a párolgás során, gyakorlatilag sókövekké vált a tó környéke, mely jelen állapotában csak a közepén tartalmaz vizet, de ez épp elég, hogy flamingókkal teljék meg a környék. Impozáns.

 

Az estémet 2600 m. magasan lévő piciny Tocanó faluban töltöm, ahol a hegyek közé lebukó nap gyönyörű színekkel tölti meg a temetőt, sivatagot. Sivatagba menetelő katonák idézik fel Rejtő Jenő történeteit s az egész olyan mesebeli érzés.

A falu temploma 1750, gyarmati templomokhoz hasonlóan agyagból készült és különálló harangtornya van. A templomból hangfalakon szól a zene a főtér felé, és legnagyobb meglepetésemre apácák vezetik a szertartást.  Igaz, csak 8 hívő vesz részt a szertartáson.

Mivel szállást nem találok, ezért az apácáknál rákérdezek, hogy tudnának-e szállást ajánlani. Egy kis tanakodás után ajánlják az egyik asszonyt, aki felajánlja vendégházát, így az esti 5C-t már falakon belül vészelem át.

Reegel együtt reggelizek az apácákkal a templomban, s búcsúzóul kapok egy fotót a főnökükről. Kedves.

 

San Pedro   - a környék volt a központja az Atacama-i kultúrának az inkák előtti időben, amely egy kis oázist teremtett ezen a végtelen kősivatagon. A múzeumban a fő attrakció a korsóban zsugortemetett indián, de mint a dél-amerikai múzeumok többségében itt sem jutunk sok információhoz angolul.  Érdekes, hogy ezt a múzeumot egy belga jezsuita misszionárius alapította. A falu temploma 1641-ben épült agyagból és a tetőszerkezetét szög nélkül állították össze.

Valle de Luna.  Elsétálok a sivatagon keresztül a 15 km-re lévő kihalt völgybe. Köves táj, hegyek, és egy hatalmas homokdűne, kicsit Kappadokiát idézi. Itt futottam össze egy holland fiatalemberrel, aki elmesélte hogyan rabolták el egy taxival Peruban és égették a lábujját a pin kódért.

 

CHILE. Szeretnek kereszteket telepítenek a hegytetőre, az utak mentén mindenütt keresztek, kápolnák virágokkal. Amint elhaladnak mellette, rögtön keresztet vetnek. Szabálybetartók, a főúton értelmetlenül elhelyezett stoptáblák ellenére is megállnak.

Rengeteg egyirányú utca, parkok a város közepén és mindegyiket Plaza de Armas-nak nevezik.

A buszok alternatívája a collectivo /taxi/, mely 4 utas megléte estén indul el.

2004- évig tilos volt a hivatalos válás, de persze mindig voltak kiskapuk.

Gáz áruló autó  kolompolással jelzi érkezését. /de jó hogy nem a family porst idegesítő dallamát használják /. 

Pinochet megítélése politikai tettei ellenére ma is kedvező, mert gazdasági téren liberális gazdaságpolitikával talpra állította, és biztos pályára állította az ország gazdaságát.  Hivatalosan 4 ezer, de valójában 20-30 ezer ember tűnt el a diktatúra alatt.

 

Gábor Csonka, Vandorboy

Bp. 2005. 10.10

 

 

 

 

 

 

 

 

 

15:47 | vandorboy2

Bemutatkozás

ezt a szöveget helyettesítsd be a bemutatkozásoddal!

Linkek

• freeblog.hu
• blogring

Régiek

• 2005. 10. 01.
• Jelen

Egyéb

• RSS feed

Reklám

• 

http://vandorboy2.freeblog.hu// a freeblog jóvoltából.